Új Szó, 2007. június (60. évfolyam, 125-150. szám)
2007-06-07 / 130. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. JÚNIUS 7. www.ujszo.cofn RÖVIDEN Hollandia új javaslata Bécs. Új EU-alkotmány helyett klasszikus módosító szerződést javasol az unió országainak Maxime Verhagen holland külügyminiszter. Szerinte ennek formában, tartalomban és elnevezésben meggyőző módon kell különböznie a „régi szerződéstől”. A holland álláspont szerint le kell tenni arról, hogy alkotmánynak nevezzék az új szerződést, amelyre szükség van, mert újra kell fogalmazni az EU eddigi intézményi kereteit. (MTI) Horogra akadt pecázók Helsinki/Dubaj. Az iráni hatóságok őrizetbe vettek három finn állampolgárt, mert állítólag megsértették az ország területi vizeit. Mindhárman a Nokia-Siemens Networks mobütelefon-gyártó cég alkalmazottjai, s az Emírségekben dolgoznak. A három fűm horgászni indult egy kis hajón a Perzsa(Arab)-öböl vizem. Az Abu Músza sziget közelében tartózkodtak a múlt szombaton, amikor az iráni parti őrség feltartóztatta, majd őrizetbe vette őket. Egy finn diplomata szerint az irániak elismerték, hogy a finnek tévedésből léptek iráni vizekre, s két napon belül elengedhetik őket. Tavaly egy német meg egy francia állampolgár került hasonló helyzetbe. Ők is az Abu Músza közelében horgásztak, őket is őrizetbe vették, de csak több mint egy év múltán szabadultak. (MTI) Botrány Párizsban Párizs. Befolyással való üzérkedés gyanúja miatt indított eljárást az ügyészség Christian Poncelet, a francia szenátus elnöke ellen. A Le Canard Enchainé szatirikus hetilap szerint a csalás és közjavakkal való visszaélés gyanúja miatt eljárás alatt álló Jean-Claude Bertoldi üzletembert jutalékért cserébe francia- országi és külföldi állami befektetésekhez segítette a szenátus elnöke, aki a köztársasági elnök után a francia állam második legfontosabb személyisége. Poncelet közleményben cáfolta a szerinte hazug állításokat. (MTI) Támogatás Tallinnak Washington. Az amerikai kongresszus képviselőháza határozatban biztosította támogatásáról Észtországot, amelynek kiéleződtek kapcsolatai Moszkvával az áprilisban áthelyezett szovjet emlékmű miatt. A képviselőház óvatosan fogalmazó határozatában elkerülte Oroszország közvetlen elítélését, de rámutatott, hogy Moszkva elutasította az észt kormánynak az együttműködésre tett kérését. A szavazás előtt Tom Lantos, a külügyi bizottság elnöke sokkal nyersebben fogalmazott: „Ma a kongresszusban csatlakozunk európai barátainkhoz, kifejezve, hogy erősen helytelenítjük az Észtország elleni elfogadhatatlan és igazolhatatlan orosz támadásokat.” (MTI) A rendkívül nagy számban felvonult biztonsági erők minden igyekezete ellenére is sikerült több ezer tüntetőnek megközelítenie a 12 km hosszú, drótból és betonból emelt falat. A feketébe öltözött autonomisták alkotják a legradikálisabb csoportot, ők robbantották ki a rostocki zavargásokat is. A második képen egy ember, aki hitt a győzelemben. (SITA/ AP-felvételek) Körvonalazódó kompromisszum a környezetvédelem terén - Bush: Oroszország nem fenyegeti Európát, nem kell katonai válasz Megnyílt a csúcs - könnygázzal és vízágyúval Heiligendamm. Több ezren tüntettek tegnap a német- országi Heiligendamm közvetlen közelében az este kezdődött G8-csúcs ellen, az összetűzésekben több rendőr megsebesült. Angela Merkel és George Bush derűlátóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül előrelépni egy környezetvédelmi megállapodást illetően. ÖSSZEFOGLALÓ Alig néhány órával a nyolcak csúcskonferenciájának kezdete előtt a német kancellár és az amerikai elnök csaknem kétórás egyeztetést folytatott egymással a klímaváltozás elleni harcról, illetve Afrika megsegítéséről, valamint a napirenden szereplő többi témáról. Merkel a sajtónak azt mondta, a klímaváltozás elleni harccal kapcsolatban lát reményt közös álláspont kialakítására, de részleteket nem közölt. A Bushsal lezajlott találkozóját úgy értékelte, sok területen egyetértettek, néhány területen pedig tovább kell dolgozni. Hasonló szellemben nyilatkozott az amerikai elnök is. Bush kijelentette: azzal a határozott szándékkal érkezett Heiligendammba, hogy megállapodjanak a Kiotó utáni - azaz a 2012 utáni időszakra vonatkozó - folyamatról. Ennek kapcsán konkrét célkitűzések nélkül, általánosságban említette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak mérséklését, s fontosnak nevezte új, környezetkímélő technológiák ki- fejlesztését, illetve alternatív energiaforrások felkutatását. Értesülések szerint a nyolcak közül elsősorban Japán és Kanada az amerikai álláspontot támogatja. Bush amerikai újságírók előtt kijelentette: Oroszország nem ellensége Európának, és nem is jelent fenyegetést reá nézve. Szerinte felesleges ellenlépésekhez folyamodni, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a minap azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország ismét európai célpontokra irányozza rakétáit, ha az USA folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépítését az orosz határok közelében, Csehországban és Lengyelországban. Bush úgy látja, az amerikai rakétapajzs kiterjesztésének szükségességét igazolja Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök minapi kijelentése arról, hogy már túl késő leállítani az iráni atomprogramot. Mintegy tízezer tüntető nyomult tegnap több irányból is a csúcs helyszíne, illetve az azt tizenkét kilométeres hosszúságban körülzáró, beton- és drótkerítés felé. A hatóságok teljes tüntetési tilalmat rendeltek el a kerítés több száz méteres körzetében, ennek ellenére tüntetők egy csoportja csaknem húsz méterre megközelítette azt. A rendőrök több ponton vízágyúkkal, könnygázzal, illetve gumibotokkal igyekeztek visszaszorítani őket. A kövektől több rendőr megsérült. A csúcskonferencia ellen tiltakozók több helyen elzárták a Heiligendammba vezető főbb útvonalakat, hogy ily módon zavarják meg a G8 tanácskozását. Noha az állam- és kormányfők a rostocki repülőtérről helikopterrel érkeztek a helyszínre, a tüntetők komoly fennakadásokat okoztak, mert az egyes országok nagyobb létszámú küldöttségei buszokkal, illetve autókkal igyekeztek Heiligendamm központjába jutni. Néhány helyen a rendőrség erővel vetett véget a blokádnak. A tüntetők többnyire húsz és harminc év közötti fiatalok, s köztük külföldiek is voltak. A tömegben feltűntek a szombati, rostocki véres összetűzéseket provokáló, talpig feketébe öltözött és fekete csuldyát viselő szélsőbaloldali autonóm csoport tagjai is. A tiltakozó megmozdulások kora este még tartottak. A legfrissebb felmérés szerint a németek többsége támogatja a rendőrség keményebb fellépését az erőszakot alkalmazókkal szemben. A megkérdezettek 71 százaléka helyeselte a biztonsági intézkedések szigorítását, illetve a rendőrség taktikáját. (MTI, t, ú) Ki kicsoda? Berlin. Három csoportra oszthatók a csúcs résztvevői, akik nyolcnál jóval többen lesznek. Az első csoportba tartoznak a nyolcak állam- és kormányfői: Angela Merkel német kancellár, George Bush amerikai elnök, Nicolas Sarkozy francia államfő, Abe Sindzo japán, Romano Prodi olasz, Stephen Harper kanadai és Tony Blair brit miniszterelnök, valamint Oroszország államfője, Vlagyimir Putyin. Állandó résztvevőnek számít az EB mindenkori elhöke, ezúttal Manuel Durao Barroso. A második, illetve harmadik csoportba tartoznak a meghívott állam-, illetve kormányfők, akik a holnapi zárónap vendégei lesznek: Hoszni Mubarak egyiptomi, Abdoulaye Wade szenegáli, Abdel-Azíz Buteflika algériai, Thabo Mbeki dél-afrikai és Urnára Musa YarAdua nigériai elnök. Lesz egy különtalálkozó a legfejlettebb fejlődő országok vezetőivel: Hu Csin- tao kínai, Luiz Inácio Lula da Silva brazü és Felipe Calderón mexikói államfővel, valamint Manmohan Szingh indiai miniszterelnökkel. (m) Klímakárosító a rendezvény Hamburg. A G8-csúcs központi témái között szerepel a Föld légkörének a védelme, az üvegházhatást okozó káros gázok kibocsátásának mérséklése. A heiligendammi tanácskozás résztvevői mégis nagyon befűtenek bolygónknak. Mint a müncheni ClimatePartner cég által készített kalkulációból kitűnik, egyedül az állam- és kormányfőket Rostockba szállító hivatalos repülőgépek 7138 tonna széndioxidot termelnek oda- és visszaútjukon. Ehhez jön további 5000 tonna C02, amelyet a meghívott öt küszöbországból, Afrikából, Brüsszelből és az ENSZ-ből érkező véndégek gépei bocsátanak a légkörbe. A találkozót biztosító 16 ezer (!) rendőrnek a szállítása és elszállásolása újabb 3300 tonna káros gázzal terheli a légkört. Summa summarum: a csúcs idején 27 ezer tonna széndioxiddal jut több a levegőbe. (MTI) Leteperték a támadót Meg akarta támadni a pápát Vatikánváros. A pápa testőrei letepertek egy férfit tegnap a Szent Péter téren, miután megpróbált felugrani XVI. Benedek pápamobiljára, amikor az egyházfő megkezdte általános audienciáját. XVI. Benedek nem sérült meg, sőt úgy tűnik, észre sem vette, amikor a 20 és 30 év közötti férfi átugrott a, téren emelt védőtorlaszon, és a nyitott pápamobil után vetette magát. Legalább nyolc testőr ragadta meg a támadót, a földre szorította, eközben a pápa még csak hátra sem nézett. A fehér terepjáró továbbgördült a zavartalanul integető XVI. Benedekkel, aki folytatta az audiencát, mintha mi sem történt volna. Az incidenst megörökítő felvételekből nem lehet kiderítem, hogy a várakozók második vagy harmadik sorából előugró férfi fel tudott-e kapaszkodni a pápamobilra. Egy névtelenségbe burkolózó vatikáni tisztségviselő szerint a jármű hátsó részét kapta el a tettes, akinek kihallgatását már megkezdte a vatikáni rendőrség. (MTI) Választójogi reform Szavazhatnak a tinik is Bécs. Elfogadta az osztrák parlament kedden a választójogi reformot, amelynek értelmében 2010-től a jelenlegi négyről öt évre emelik a törvényhozási időszakot, bevezetik a postai levélben szavazás intézményét, és 16 évre csökkentik a választói korhatárt. Ez utóbbi vonatkozik a parlamenti és elnökválasztásra, az EP-válasz- tásra és a népszavazásokra egyaránt. Ausztria ezzel az EU-ban elsőként teszi lehetővé a 16. évüket betöltött állampolgárok számára a teljes jogú választási részvételt. Az aktív választói korhatár csökkentése mellett a demokrácia kiterjesztése és a fiatalítás jegyében a választhatósági alsó korhatárt is csökkentették, 19-ről 18 évre (kivéve a szövetségi elnökválasztást). Az első voksolás, amelyen ezt kipróbálják, előreláthatólag a 2009- es európai parlamenti választás lesz. Az osztrák képviselőház pártjai - a jobboldali FPÖ kivételével - egyöntetűen megszavazták a javaslatot. (MTI) CFE-szerződés Még nem mondják fel Moszkva. Oroszország nem tervezi felmondani az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról kötött szerződést (CFE) a jövő héten Bécsben tartandó értekezleten - idézték Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnapi kijelentését hírügynökségek. Vlagyimir Putyin elnök áprilisban jelentette be, Moszkva felfüggeszti a szerződés végrehajtását, mert nyugati partnerei nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, nem ratifikálták. Moszkva a közelmúltban kérte egy rendkívüli nemzetközi konferencia összehívását is ez ügyben. 1990-ben írták alá a szerződést, majd 1999-ben módosították oly módon, hogy tükrözze a Szovjetunió felbomlása következtében történt változásokat. Akkor alakult ki vita az európai stabilitás fő elemének számító CFE-szerződés körül, amikor az amerikai rakétapajzs kelet-európai elemeinek tervezett telepítése miatt megnőtt a feszültség Oroszország és Washington között. (MTI) Orosz megerősítés Szolidaritás Szerbiával Moszkva. Oroszország megerősítette szolidaritását Szerbiával Koszovó státusa ügyében, támogatva a további tárgyalásokra irányuló belgrádi javaslatot. „Nem érthetünk egyet egy olyan megoldással, amelyet ráerőltetnének Belgrádra” - ismételte meg tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután Moszkvában megbeszélést folytatott új szerb kollégájával, Vük Jeremiccsel. „Kompromisszum csak a nemzetközi jog betartásával és a felek érdekeinek egyenlősége alapján lehetséges. Ha egy üyen kompromisszumot Belgrad és Pristina elfogad, akkor mi azt támogatni fogjuk” - fejtegette Lavrov pár órával a G8-csúcs előtt. Egyes hírek szerint az USA ezen a héten saját határozattervezet előterjesztésére készül a BT-ben. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök szombaton részt vesz egy szentpétervári gazdasági fórumon, s ennek alkalmával találkozik majd Vlagyimir Putyin elnökkel is, már a G8-csúcs után. (MTI) Elnapolt találkozó Összeül a kvartett Rámalláh/Jeruzsálem. Találkozóra hívta meg a közel-keleti kvartett Ehud Óimért izraeli kormányfőt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt. Az USA-t, Oroszországot, az EU-t és az ENSZ-t tömörítő csoport június 25-én Egyiptomban tart megbeszélést. Tegnap a palesztin fél kérésére bizonytalan időre elhalasztották Óimért és Abbász mára tervezett találkozóját, a hivatalos indoklás szerint az előkészítés nehézségei miatt. Név nélkül nyilatkozó palesztin illetékesek elmondták: azért kérték a találkozó elnapolását, mert Izrael elzárkózott az elől, hogy a palesztinok hozzáférhessenek az izraeli kormány által befagyasztott, több millió dolláros adó- és vámbevételeikhez. Óimért kormányfő közleményben tudatta, hogy Izrael a békére törekszik Szíriával, és nincsenek háborús szándékai. Tegnap az izraeli hadsereg egyik gyakorlatán egy képzeletbeli szíriai falu megtámadása volt a kitűzött harcászati feladat. (MTI)
