Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-30 / 123. szám, szerda

6 Fókuszban: a plagizált szakdolgozatok ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 30. www.ujszo.com EGYETEMI TOLVAJKÖRKÉP Katolikus Egyetem, Rózsahegy Ebben az évben két ötödéves hallgatót kaptak plagizáláson, igaz, a két végzős diák nem szakdolgozatot hamisított, ha­nem csupán egy év végi szemi­náriumi dolgozatban használ­tak fel jelöletlenül idegen tar­talmakat, vagyis másvalaki szellemi termékét sajátjukként tüntették fel. A belső ellenőrző rendszer azonban lebuktatta őket, az ügyben felállított fe­gyelmi bizottság pedig eltaná­csolta az egyetemről a két diá­kot. Miután fellebbeztek az íté­let ellen, végül csupán feltételes kizárásuk mellett döntöttek. Büntetlenül mégsem úszták meg, mivel ezzel párhuzamo­san megvonták tőlük a plagizált szemináriumi dolgozattal meg­szerzett kreditpontjaikat. A két diáknak így évet kell majd ismé­telnie, ráadásul az új szabályo­zás értelmében ezt már csak tandíj fejében tehetik meg. Egy másik alkalommal egy te­ológushallgatót értek csaláson, kiderült, a végzős egyetemista szakdolgozatának bizonyos ele­meit ügy ollózta össze. Az oppo­nense még időben felfigyelt a próbálkozásra, így a tetten ért hallgató már meg sem védhette munkáját. A vele szemben alkal­mazott retorzió mindössze ab­ból állt, hogy egy újabb szakdol­gozatot kellett készítenie, per­sze a korábbitól eltérő témában. Az etikai szabályzat egyébként karonként változó. Konstantin Egyetem, Nyitra Libor Vozár rektor szerint a felsőoktatási intézmény nem rendelkezik belső ellenőrző rendszerrel, mely kiszűrhetné az összeollózásokat. A szakdol­gozatokat nem digitalizálják. A régebbi munkákhoz a hallgatók ugyan hozzáférnek az egyetem könyvtárában, azonban csak helyben olvashatják azokat. Zsolnai Egyetem Eddig csupán egyetlen eset­ben derült fény plagizálásra. Az érintett hallgatónak újabb szak- dolgozatot kellett készítenie egy megadott témára. A plágiumra annak ellenére derült fény, hogy az egyetem nem alkalmaz semmiféle digitális rendszert a diákok beadott dolgozatainak tartalmi szűrésére. A plágium ki­szűrésére jelenleg egyedül az ér­vényes rektori intelmek jelent­nek valamiféle garanciát. A felsőoktatási intézményvezetése szerint a következetes szűrés ko­rántsem lenne egyszerű, éppen a dolgozatok nagy száma miatt. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya Beata Košová rektor szerint mind gyakrabban fordul elő, hogy a hallgatók jelöletlenül összeollózott szakdolgozato­kat vagy szemináriumi dolgo­zatokat adnak be. Már olyan eset is előfordult, hogy a dol­gozat teljes terjedelmében lo­pott volt. Általában a témave­zető tanár „buktatja le” a diá­kot, az ügy pedig azzal végző­dik, hogy a korábbit érvényte­lennek minősítve egy újabb munkát kell leadni. Plágiumke­reső szoftver nem áll az egye­tem rendelkezésére, a rektor szerint a szükséges technológi­át az oktatási minisztériumnak kellene biztosítania. Állatorvosi Egyetem, Kassa Ez a felsőoktatási intézmény egyelőre nem regisztrált plagizá- tori próbálkozást. Eddig egyet­len olyan eset sem fordult elő, melyben a fegyelmi bizottság ál­lásfoglalására lett volna szükség. Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra Az agráregyetemen eddig még szintén nem találkoztak a jelenséggel, állítja a rektor, Mi­kuláš Látečka. Gazdasági Magánfőiskola, Trencsén Ha a hallgató harmadszor is megsérti az egyetem belső eti­kai kódexét, kizárással sújtha­tó. Fellebbezés esetén a végső szót a rektor mondja ki. A plagi- zálást részletesen taglalja a sza­bályzat. Eddig két esetben volt szükség hallgató eltanácsolásá- ra. Az egyetem egy amerikai plágiumszűrő szoftvert alkal­maz. A programhoz eddig mintegy küencven ország kö­zépiskolája és egyeteme csatla­kozott. (-cz-e, sme) Szakdolgozatunk megvédésekor kiderülhet a turpisság (Képarchívum) Az összeollózott szakdolgozatok gyakoriabbak a bölcsészettudományokban, mint a természettudományokban Szlovákiában nem használnak plágiumkereső szoftvereket Ami megtetszik nekik az interneten, azt a plagizáló diákok egy­szerűen átemelik a saját szakdolgozatukba (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Számos egyetemi hallgató úgy próbálja megkönnyíte­ni saját dolgát, hogy össze­ollózott szakdolgozatot, plagizált fércmunkát ad le. A kísértés nagy, az interne­ten könnyen gyűjthető a dolgozatokhoz színvonalas anyag, egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. Egy­szerűbb ugyanis kimásolni egy-egy szövegrészletet, hogy meglegyen a kívánt mennyiség. A lebukás ve­szélye pedig Szlovákiában egyelőre csekély. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A diákok azért szoktak rá az in­ternetes plagizálásra, mivel na­gyon nehéz ellenőrizni ezt a fajta csalást. A vüág nagyobb egyete­mem, főiskoláin azonban már megvan a mód a diákok dolgoza­tainak tartalmi szűrésére. Ismer­tek már olyan számítógépes prog­ramok, amelyek képesek kimutat­ni az eredeti szöveg forrását. A hazai egyetemek azonban egyelőre nem alkalmaznak plági­umkereső szoftvereket. Az ország legnagyobb felsőoktatási intéz­ménye, a pozsonyi Comenius Egyetem is csak most tervezi a dolgozatok tartalmi szűrésének bevezetését. Hallgatóinak a szak- dolgozatukat idén első alkalom­mal már nemcsak kinyomtatott példányban, hanem elektronikus formában is le kell adniuk. A felsőoktatási intézmény a későbbiekben ezeket a dolgozato­kat saját portálján hozzáférhetővé teszi. Már jelenleg is 375 hallgatói munka olvasható az egyetem honlapján. A diákjaik által bea­dott dolgozatok így egy adatbá­zisba kerülnek, és ezzel lehetőség nyűik a művek közötti hasonlóság keresésére. A feltöltések révén egyre bővülő adatbázisnak kö­szönhetően könnyen és gyorsan elérhetővé válnak a diákok által készített szakdolgozatok. Pestisként terjed Plágiumszűrő híján nem sok eséllyel akadályozható meg, hogy a hallgatók összeollózott szakdolgozatokat adjanak le. A plagizálás így pestisként terjed a felsőoktatásban. Feltehetően jó­val elterjedtebb a bölcsészettu­dományokban, mint a termé­szettudományokban vagy a labo­ratóriumi munkát, gyakorlati vizsgafeladatot igénylő tantár­gyakban. A diákok többnyire lus­taságból, a megfelelő felkészülés hiánya és a vizsgadrukk, illetve a jó jegy igényéből fakadó nyomás miatt próbálkoznak azzal, hogy a saját nevük alatt hasznosítsa­nak internetről letöltött tanul­mányokat. Egyes magyarázatok szerint a plagizálás elharapódzása a felsőoktatás tömegessé válásának egyik negatív eredménye. A töme­gessé válás ugyanis eltörli az eli­tizmust. A diákok át akarnak jutni az akadályokon és az egyetemek pusztán diplomásokat termelő gyárakká válnak. A hazai felsőoktatási intézmé­nyek egyik legfőbb képviseleti szerve, a Szlovák Rektori Konfe­rencia álláspontja szerint bár a csalás lehetőségének kizárása ér­dekében a hallgató és a tanár (op­ponens, konzulens) együttes fe­lelősségteljes munkájára van szükség, a fő, erkölcsi felelősség mégiscsak a plagizáló diákot ter­heli. Az esetek többségében a vé­tek leleplezése nem jár az egye­temről való eltiltással. Az egyete­mek általában arra kötelezik a le­bukott diákokat, hogy írják újra szakdolgozatukat. Megfelelő szoftver híján nehéz hatékonyan fellépni a szellemi tulajdonok ille­téktelen bitorlói ellen. A plágium fajtái A plágium más szerzők gondo­latainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásá­ban utalna. Plágiumnak minősül egyebek mellett idézni a pontos forrás feltüntetése nélkül; más szavakkal leírni valamilyen anya­got; idézőjelek használata nélkül idézni a forrást; valamilyen ingye­nes anyag letöltése, vagy egy dol­gozat megvásárlása az inter­netről. (-cz-e, s) Minimális a lebukás veszélye, ezért sokan másokkal íralják meg a diplomamunkájukat Vásároljon tízezer koronáért szakdolgozatot! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Virágzik a szakdolgozatokkal való kereskedelem, számos végzős egyetemi hallgató mással íratja meg diplomamunkáját. Bőven találni az interneten olyan apróhirdetést, melynek feladója pénzért szakdolgozatírást vállal. Az üzlet nyilván azért is mehet ilyen jól, mert az önjelölt dolgoza­tírók nem kémek megfizethetet­lenül sokat. Ráadásul szinte bár­milyen témára akad vállalkozó. A lebukás veszélye minimális, nem véletlen tehát, hogy mára ijesztően elterjedt az említett gya­korlat. Az üzletet szinte mindig interneten vagy telefonon bonyo­lítják, nincs szükség a béríró és az ügyfél közti személyes kapcsolat- felvételre. Az ügyfélnek többnyire előleget kell fizetnie. Egy szakdolgozat ára jelenleg négy- és húszezer korona között mozog, átlagban mintegy tízezerbe kerül. A tényleges ár egyebek mel­lett függ a teljedelemtől, a mega­dott téma fajsülyától, a határidőtől stb. Annak bizonyítása, hogy a lea­dott szakdolgozat a hallgatónak sem a saját szellemi terméke, rend­kívül nehézkes, szinte lehetetlen. Míg a plágium speciális szoftverek­kel kimutatható, a dolgozatvásár­lás gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Ha az egyetem mégis rájön, és bi­zonyítani is tudja, a hallgatóját leg­feljebb arra kötelezheti, hogy ké­szítsen egy új szakdolgozatot. Ga­rancia persze nincs rá, hogy a diák nem megint egy mással készíttetett munkát ad be. Rosszabb esetben a hallgatót eltanácsolhatják az egye­temről, erre azonban értesüléseink szerint mind ez ideig nem volt pél­da. Ha utólag derül ki a csalás, vagyis azt követően, hogy az illető már átvette diplomáját, már sem­mit sem tehet az egyetem. A kibo­csátott diploma nem vonható vissza. A felsőoktatási intézmények tudatában vannak, a hallgatók ef­féle praktikáit nagyon nehéz lelep­lezni. A rektorok jobb híján a szak- dolgozat születésénél bábáskodó témavezető tanárok éberségében bíznak. Ennek a módszernek a ha­tékonysága mindazonáltal eléggé kétséges. A diákok feltételezik, hogy nem fognak lebukni, és mivel ráadásul nem túl drága, megéri nekik más­sal dolgoztatni. E mögött nyüván­valóan egy olyan megfontolás hú­zódik meg, mely a hivatalos papi­ros, a diploma megszerzését tekinti elsődlegesnek, nem az annak - jobb esetben - alapját képező tudá­sét. A jelenség elharapódzása alig­hanem azzal is magyarázható, hogy a hallgatók - mivel úgy érzik, az egyetem igazából figyelmen kí­vül hagyja őket, nem foglalkozik különösebben felkészítésükkel - nem eléggé motiváltak ahhoz, hogy saját dolgozattal álljanak a vizsgabizottság elé. (-cz-e, hn) Vannak, akik ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez (Pavol Majer felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents