Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-30 / 123. szám, szerda
6 Fókuszban: a plagizált szakdolgozatok ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 30. www.ujszo.com EGYETEMI TOLVAJKÖRKÉP Katolikus Egyetem, Rózsahegy Ebben az évben két ötödéves hallgatót kaptak plagizáláson, igaz, a két végzős diák nem szakdolgozatot hamisított, hanem csupán egy év végi szemináriumi dolgozatban használtak fel jelöletlenül idegen tartalmakat, vagyis másvalaki szellemi termékét sajátjukként tüntették fel. A belső ellenőrző rendszer azonban lebuktatta őket, az ügyben felállított fegyelmi bizottság pedig eltanácsolta az egyetemről a két diákot. Miután fellebbeztek az ítélet ellen, végül csupán feltételes kizárásuk mellett döntöttek. Büntetlenül mégsem úszták meg, mivel ezzel párhuzamosan megvonták tőlük a plagizált szemináriumi dolgozattal megszerzett kreditpontjaikat. A két diáknak így évet kell majd ismételnie, ráadásul az új szabályozás értelmében ezt már csak tandíj fejében tehetik meg. Egy másik alkalommal egy teológushallgatót értek csaláson, kiderült, a végzős egyetemista szakdolgozatának bizonyos elemeit ügy ollózta össze. Az opponense még időben felfigyelt a próbálkozásra, így a tetten ért hallgató már meg sem védhette munkáját. A vele szemben alkalmazott retorzió mindössze abból állt, hogy egy újabb szakdolgozatot kellett készítenie, persze a korábbitól eltérő témában. Az etikai szabályzat egyébként karonként változó. Konstantin Egyetem, Nyitra Libor Vozár rektor szerint a felsőoktatási intézmény nem rendelkezik belső ellenőrző rendszerrel, mely kiszűrhetné az összeollózásokat. A szakdolgozatokat nem digitalizálják. A régebbi munkákhoz a hallgatók ugyan hozzáférnek az egyetem könyvtárában, azonban csak helyben olvashatják azokat. Zsolnai Egyetem Eddig csupán egyetlen esetben derült fény plagizálásra. Az érintett hallgatónak újabb szak- dolgozatot kellett készítenie egy megadott témára. A plágiumra annak ellenére derült fény, hogy az egyetem nem alkalmaz semmiféle digitális rendszert a diákok beadott dolgozatainak tartalmi szűrésére. A plágium kiszűrésére jelenleg egyedül az érvényes rektori intelmek jelentnek valamiféle garanciát. A felsőoktatási intézményvezetése szerint a következetes szűrés korántsem lenne egyszerű, éppen a dolgozatok nagy száma miatt. Bél Mátyás Tudományegyetem, Besztercebánya Beata Košová rektor szerint mind gyakrabban fordul elő, hogy a hallgatók jelöletlenül összeollózott szakdolgozatokat vagy szemináriumi dolgozatokat adnak be. Már olyan eset is előfordult, hogy a dolgozat teljes terjedelmében lopott volt. Általában a témavezető tanár „buktatja le” a diákot, az ügy pedig azzal végződik, hogy a korábbit érvénytelennek minősítve egy újabb munkát kell leadni. Plágiumkereső szoftver nem áll az egyetem rendelkezésére, a rektor szerint a szükséges technológiát az oktatási minisztériumnak kellene biztosítania. Állatorvosi Egyetem, Kassa Ez a felsőoktatási intézmény egyelőre nem regisztrált plagizá- tori próbálkozást. Eddig egyetlen olyan eset sem fordult elő, melyben a fegyelmi bizottság állásfoglalására lett volna szükség. Szlovák Mezőgazdasági Egyetem, Nyitra Az agráregyetemen eddig még szintén nem találkoztak a jelenséggel, állítja a rektor, Mikuláš Látečka. Gazdasági Magánfőiskola, Trencsén Ha a hallgató harmadszor is megsérti az egyetem belső etikai kódexét, kizárással sújtható. Fellebbezés esetén a végső szót a rektor mondja ki. A plagi- zálást részletesen taglalja a szabályzat. Eddig két esetben volt szükség hallgató eltanácsolásá- ra. Az egyetem egy amerikai plágiumszűrő szoftvert alkalmaz. A programhoz eddig mintegy küencven ország középiskolája és egyeteme csatlakozott. (-cz-e, sme) Szakdolgozatunk megvédésekor kiderülhet a turpisság (Képarchívum) Az összeollózott szakdolgozatok gyakoriabbak a bölcsészettudományokban, mint a természettudományokban Szlovákiában nem használnak plágiumkereső szoftvereket Ami megtetszik nekik az interneten, azt a plagizáló diákok egyszerűen átemelik a saját szakdolgozatukba (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Számos egyetemi hallgató úgy próbálja megkönnyíteni saját dolgát, hogy összeollózott szakdolgozatot, plagizált fércmunkát ad le. A kísértés nagy, az interneten könnyen gyűjthető a dolgozatokhoz színvonalas anyag, egyre többen élnek is ezzel a lehetőséggel. Egyszerűbb ugyanis kimásolni egy-egy szövegrészletet, hogy meglegyen a kívánt mennyiség. A lebukás veszélye pedig Szlovákiában egyelőre csekély. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A diákok azért szoktak rá az internetes plagizálásra, mivel nagyon nehéz ellenőrizni ezt a fajta csalást. A vüág nagyobb egyetemem, főiskoláin azonban már megvan a mód a diákok dolgozatainak tartalmi szűrésére. Ismertek már olyan számítógépes programok, amelyek képesek kimutatni az eredeti szöveg forrását. A hazai egyetemek azonban egyelőre nem alkalmaznak plágiumkereső szoftvereket. Az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, a pozsonyi Comenius Egyetem is csak most tervezi a dolgozatok tartalmi szűrésének bevezetését. Hallgatóinak a szak- dolgozatukat idén első alkalommal már nemcsak kinyomtatott példányban, hanem elektronikus formában is le kell adniuk. A felsőoktatási intézmény a későbbiekben ezeket a dolgozatokat saját portálján hozzáférhetővé teszi. Már jelenleg is 375 hallgatói munka olvasható az egyetem honlapján. A diákjaik által beadott dolgozatok így egy adatbázisba kerülnek, és ezzel lehetőség nyűik a művek közötti hasonlóság keresésére. A feltöltések révén egyre bővülő adatbázisnak köszönhetően könnyen és gyorsan elérhetővé válnak a diákok által készített szakdolgozatok. Pestisként terjed Plágiumszűrő híján nem sok eséllyel akadályozható meg, hogy a hallgatók összeollózott szakdolgozatokat adjanak le. A plagizálás így pestisként terjed a felsőoktatásban. Feltehetően jóval elterjedtebb a bölcsészettudományokban, mint a természettudományokban vagy a laboratóriumi munkát, gyakorlati vizsgafeladatot igénylő tantárgyakban. A diákok többnyire lustaságból, a megfelelő felkészülés hiánya és a vizsgadrukk, illetve a jó jegy igényéből fakadó nyomás miatt próbálkoznak azzal, hogy a saját nevük alatt hasznosítsanak internetről letöltött tanulmányokat. Egyes magyarázatok szerint a plagizálás elharapódzása a felsőoktatás tömegessé válásának egyik negatív eredménye. A tömegessé válás ugyanis eltörli az elitizmust. A diákok át akarnak jutni az akadályokon és az egyetemek pusztán diplomásokat termelő gyárakká válnak. A hazai felsőoktatási intézmények egyik legfőbb képviseleti szerve, a Szlovák Rektori Konferencia álláspontja szerint bár a csalás lehetőségének kizárása érdekében a hallgató és a tanár (opponens, konzulens) együttes felelősségteljes munkájára van szükség, a fő, erkölcsi felelősség mégiscsak a plagizáló diákot terheli. Az esetek többségében a vétek leleplezése nem jár az egyetemről való eltiltással. Az egyetemek általában arra kötelezik a lebukott diákokat, hogy írják újra szakdolgozatukat. Megfelelő szoftver híján nehéz hatékonyan fellépni a szellemi tulajdonok illetéktelen bitorlói ellen. A plágium fajtái A plágium más szerzők gondolatainak, fogalmainak, szavainak, mondatainak használata anélkül, hogy erre az írás készítője írásában utalna. Plágiumnak minősül egyebek mellett idézni a pontos forrás feltüntetése nélkül; más szavakkal leírni valamilyen anyagot; idézőjelek használata nélkül idézni a forrást; valamilyen ingyenes anyag letöltése, vagy egy dolgozat megvásárlása az internetről. (-cz-e, s) Minimális a lebukás veszélye, ezért sokan másokkal íralják meg a diplomamunkájukat Vásároljon tízezer koronáért szakdolgozatot! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Virágzik a szakdolgozatokkal való kereskedelem, számos végzős egyetemi hallgató mással íratja meg diplomamunkáját. Bőven találni az interneten olyan apróhirdetést, melynek feladója pénzért szakdolgozatírást vállal. Az üzlet nyilván azért is mehet ilyen jól, mert az önjelölt dolgozatírók nem kémek megfizethetetlenül sokat. Ráadásul szinte bármilyen témára akad vállalkozó. A lebukás veszélye minimális, nem véletlen tehát, hogy mára ijesztően elterjedt az említett gyakorlat. Az üzletet szinte mindig interneten vagy telefonon bonyolítják, nincs szükség a béríró és az ügyfél közti személyes kapcsolat- felvételre. Az ügyfélnek többnyire előleget kell fizetnie. Egy szakdolgozat ára jelenleg négy- és húszezer korona között mozog, átlagban mintegy tízezerbe kerül. A tényleges ár egyebek mellett függ a teljedelemtől, a megadott téma fajsülyától, a határidőtől stb. Annak bizonyítása, hogy a leadott szakdolgozat a hallgatónak sem a saját szellemi terméke, rendkívül nehézkes, szinte lehetetlen. Míg a plágium speciális szoftverekkel kimutatható, a dolgozatvásárlás gyakorlatilag bizonyíthatatlan. Ha az egyetem mégis rájön, és bizonyítani is tudja, a hallgatóját legfeljebb arra kötelezheti, hogy készítsen egy új szakdolgozatot. Garancia persze nincs rá, hogy a diák nem megint egy mással készíttetett munkát ad be. Rosszabb esetben a hallgatót eltanácsolhatják az egyetemről, erre azonban értesüléseink szerint mind ez ideig nem volt példa. Ha utólag derül ki a csalás, vagyis azt követően, hogy az illető már átvette diplomáját, már semmit sem tehet az egyetem. A kibocsátott diploma nem vonható vissza. A felsőoktatási intézmények tudatában vannak, a hallgatók efféle praktikáit nagyon nehéz leleplezni. A rektorok jobb híján a szak- dolgozat születésénél bábáskodó témavezető tanárok éberségében bíznak. Ennek a módszernek a hatékonysága mindazonáltal eléggé kétséges. A diákok feltételezik, hogy nem fognak lebukni, és mivel ráadásul nem túl drága, megéri nekik mással dolgoztatni. E mögött nyüvánvalóan egy olyan megfontolás húzódik meg, mely a hivatalos papiros, a diploma megszerzését tekinti elsődlegesnek, nem az annak - jobb esetben - alapját képező tudásét. A jelenség elharapódzása alighanem azzal is magyarázható, hogy a hallgatók - mivel úgy érzik, az egyetem igazából figyelmen kívül hagyja őket, nem foglalkozik különösebben felkészítésükkel - nem eléggé motiváltak ahhoz, hogy saját dolgozattal álljanak a vizsgabizottság elé. (-cz-e, hn) Vannak, akik ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez (Pavol Majer felvétele)
