Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-28 / 121. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 28. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Horján Viktor színművész? „A konditerem szeretete családi örökség” Szép, formás a teste, ami nem véletlen. Édesapja testépítő, a hetvenes években volt a csúcson, nyolcvannégyben hagyta abba, mert úgy érezte, bár rengeteg pénzbe kerül, nincs jövője ennek a sportágnak. Fia viszont örökölt tőle egy jó adag fanatizmust, ami a munkájában, hozzáállásában is megnyilvánul. URBÁN KLÁRA Szinte minden este színpadon van, délelőtt próbál. „Fizikailag sokszor fáradt vagyok - mondja, s közben lezserül lehuppan a székre. - Ha egy hétvégén öt előadásom van, pénteken egy, szombaton és vasárnap meg kettő-kettő, olyan fáradt vagyok, hogy hétfőn képes lennék tízig is aludni, ha nem lenne próbám. De van, így fél kilenckor kelnem kell, hogy kivigyem a kutyát sétálni, aztán megyek a színházba.” Legjobb pihenés számára a konditerem. „Nagyon jól tudok pihenni ott, mert kiadom magamból a felgyülemlett rossz energiát. - A megjegyzés azért érdekes, mert a művészek egy része nem szívesen jár oda. -. Sok ember titkolja, hogy nincs kedve semmit csinálni, de a zöme nem ilyen. Vannak, akik teniszeznek, mások futnak, én konditerembe járok. Végül is ez családi örökség. Édesapám otthon, Komáromban, a ház pincéjében épített magának egyet, s az az érdekes, hogy iskolás koromban nem érdekelt. Sőt, viszolyogtam tőle, mert gyerekként azt láttam, ha találkozni szeretnék az édesapámmal, akkor le kell mennem a tornaterembe, mert estig ott tölti az idejét. Számomra ez akkor úgy tűnt, hogy furcsa életet él, egészségtelent...” „Kezdettől fogva szerettem volna bizonyítani a szüleimnek, hogy valami olyat választok, amivel másoknak és magamnak is örömöt szerzek, mert úgy éreztem, örököltem az önmutogatás kényszerét. A főiskola után kaptam néhány pofont, de ma már nem fáj, már csak arra ügyelek, hogy a néző azt mondja: ez a Hotján jól játszott. Számomra ez a legfontosabb. Harminc után úgy gondoltam, valamit kellene kezdenem a testemmel. Olyan embereket formálok a színpadon, akik fiatalok, sok az energiájuk. S mivel észrevettem, hogy kezd rajtam lerakódni a zsír, nekiláttam hát a tornának.” Mindenki azt várná, no most lép be a képbe újra a papa. De nem... „Fogadtam egy magánedzőt, az édesapám persze nem örült, elvégre mégis csak ő tudja legjobban, mi kell a fiának. Bizonyos idő után egyébként is lemondtam a trénerről, rájöttem, magam is meg tudom tervezni és szervezni az edzéseimet, s annyira érdekel, hogy már nem csak azért teszem, jól nézzek ki, hanem azért, mert a gyakorlatokra koncentrálni egészen más, mint az, amit a színházban, a színpadon csinálok. Azóta nagyon felszabadultnak érzem magam.” Azért a papától is sokszor kér és kap is tanácsot. „Naponta telefonálunk, s ilyenkor elmondja, mit kéne tornáznom, mit kéne ennem, mert ez nagyon fontos.” „Én egészségtelenül étkezem" Amikor arról beszél, hogy az étrendet általában maga állítja össze, elhúzza a száját. Ez sok mindent elárul... „Kassai Csongor barátom is nagyon szeret enni, de ő egészségesen teszi. Én is imádok kajálni, de én egészségtelen dolgokat, és főleg az édességet. S most épp abban a fázisban vagyok, hogy próbálok kicsit fogyni, ezért lemondtam a kenyérfélékről, tésztákról, de az édességről Gyakran sétál vele nem tudtam. Most már harmadik hete kínlódok, még egy hétig kibírom, aztán megint el kezdek enni egy kis kenyeret.” Az igazság az, hogy semmiféle fogyókúrára nincs szüksége. „Hát igen - húzza föl a vállát. - Egyszer csak elkezdünk gondolkodni arról, hogy lehetnénk még tökéletesebbek, a fiatal színészek az egész világon tudják, ápolni kell a testüket, mert ők bizonyos tekintetben a hétköznapi ember példaképei. A pakliban minden benne van, a hiúság, meg az is, hogy eljár az ember konditerembe, végül is szórakozás, mert sok mindenkivel találkozhat. Én hetente háromszor találok rá módot, s maximálisan másfél órát töltök ott. Engem a tenisz, a golf soha nem vonzott. A fitneszstúdióba azért kezdtem járni, hogy lefogyjak, de nem sikerült, sőt, tizenvalahány kilót felszedtem másfél év alatt. Aztán megnyugtattak, hogy ez mind izom...” SZTÁR ES EGESZSEG Salma és az azték horoszkóp A mexikói származású filmcsillag, Salma Hayek az asztrológia híve. Különösen az azték horoszkóppal foglalkozik sokat. Ennél a módszernél bonyolultabb számításokkal kutatható a múlt, a jelen és a jövő, mint az általunk használt egyiptomi asztrológiával. A sztár az azték horoszkóp szerint a Jaguár jegyébe tartozik, ő mégis inkább a Szélre vonatkozó jellemzéseket érzi magához közel. Ennek megfelelően minden helyzetben az egyenes utat választja, még akkor is, ha ebből esetleg hátránya származik. Átússza a Balatont Soma, a népszerű színésznő több mint húsz éve rendszeres kocogással, kerékpározással és úszással tartja fitten magát. Még kiskorában kezdett el úszni, s ha igaz, még ma sem riad vissza a 16-18 fokos víztől, sőt, a Balatont is átússza. TESTÜNK TITKAI Elmebetegségek, pszichiátriai kórképek A modern társadalmak mély krízisen esnek át, amely számos egyént érint. A stressz, a szorongás, a depresszió, akár futó jellegű, akár huzamos ideig fennáll, úgy tűnik, mindannyiunkat érint. E lelki zavarokra az orvostudomány válasza a pszichiátriai gyógyszerek elterjesztése. Ennek a szociális problémának kémiai szerekkel történő tömeges kezelése még nem jelent megoldást. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A psziché alatt az ember lelki és szellemi életét értjük. Ide tartoznak a tudatosan megélt és feldolgozott benyomások, élmények éppúgy, mint a tudattalanban végbemenő folyamatok. Orvoshoz akkor megyünk, ha betegek vagyunk. A cél: gyógyulás, javulás vagy legalábbis panaszaink csökkenése. Hasonlóképpen teszünk, ha érzelmi életünkkel van baj. A legtöbb ember viszonylag konkrét problémával küzd, és szeretné, ha a pszichiáter megszabadítaná heveny vagy idült lelki panaszaitól. Testi tüneteknél sem könnyű különbséget tenni „nem normális”, „zavart” és „beteg” között. Nincs ez másként a lelki betegségeknél sem. A „normális” fogalma minden ember számára mást jelenthet. A „valami nincs rendben”, „zavart”, vagy „nem normális“ kifejezésekben tükröződő vélekedés mindig összehasonlításon alapszik: minden embernek van elképzelése arról, amit „normálisnak” tart, s ami nem felel meg ennek, azt „betegnek” nevezi. A „zavar” vagy „lelki betegség” fogalmakat az emberek különbözőképpen határozzák meg attól függően, ki milyen mércét alkalmaz. Mindenki saját egyéni normái szerint ítéli meg „lelki közérzetét”, s e szerint értékeli mások magatartását is. Létezik azonban egyfajta társadalmi és kulturális jellegű „megegyezés” is arról, mi a „normális”. Ez a társadalmi norma döntően hat az egyénire, hiszen mindnyájan a bennünket körülvevő társadalom és kultúra befolyása alatt növünk fel. Ezen kívül van egy ún. statisztikai norma: adatokkal igyekszik bizonyítani, milyen gyakran jelentkeznek bizonyos tulajdonságok egy meghatározott területen. Amikor intézmények ítélnek meg embereket, többnyire a társadalmi vagy a statisztikai normából levezetett mércéket alkalmazzák. Pszichoszomatikus zavarok A legtöbb ember akkor fordul orvoshoz, ha panaszai meghaladnak egy bizonyos mértéket. Ebben a helyzetben mind az orvos, mind a beteg valamilyen testi betegségben keresi a panaszok okát. Ez a hallgatólagos megegyezés sokszor azt eredményezi, hogy a lelki okokra is visszavezethető zavarok elhúzódnak. Ennek egyik oka az, hogy a testi betegségek társadalmilag még mindig elfogadottabbak, mint a lelki zavarok. Közérzetzavarok. Időnként mindenki panaszkodik „rossz közérzetre”. Sokan túlzottan aggodalmaskodók. Ismételten kivizsgáltatják magukat, és akkor sem nyugszanak meg, amikor felvetődik, hogy panaszaiknak talán lelki oka van. Annak, hogy egyáltalán léteznek közérzetzavarok, az az oka, hogy a lélek az érzelmek észlelésekor is függ a hormonháztartástól és az idegrendszertől. Ki-ki egyéni alkatától függően reagál testileg a tudatos vagy nem tudatos konfliktusokra. A közérzetzavaroknak nincsenek egyértelműen meghatározható kritériumai, ezért e kórisme rendszerint „eredménytelen” vizsgálatok hosszú sorát vonja maga után. A pszichoszomatikus összefüggésekre is ügyelő orvos kezdettől fogva figyelemmel kíséri a lelki szimptómákat, s így hamarább jut eredményre. Szenvedélybetegségek. Függőségbe kerülni valamitől azt jelenti, hogy az érintett többé már nem tud létezni bizonyos anyag, készítmény vagy magatartás nélkül. A mindenkori „kábítószer’ iránti leküzdhetetlen vágy állandóan foglalkoztatja rabját (lelki függőségben tartja), legyen az nikotin, alkohol, drog vagy szerencsejáték. Az alkoholfüggőség fokozatosan alakul ki. Kezdetben csak társaságban iszik az ember, vagy esténként egy pohárkával. A következő szakaszban az alkoholfüggő gyakran már reggel kezdi az ivást, rendszerint titokban, mert bűntudatot érez, és tagadja alkoholszükségletét. A kritikus szakaszban az érintettnek már nincs választási lehetősége, hogy iszik-e vagy sem. A végső, idült szakaszban már kényszerből iszik, alkohol nélkül képtelen létezni. Személyisége megváltozik: ingerlékeny, sértődékeny lesz, szétszórt és tapintatlan. Hallucinációi vannak, hajlamos depresszióra és önpusztító cselekedetekre. Az idült alkoholistáknál gyomorfekély, máj- és hasnyálmirigy-károsodás, idegrendszeri zavarok, potenciacsökkenés, bőrelváltozások és némelykor epilepsziás rohamok alakulhatnak ki. A drogok egyaránt hatnak a tudatra és az érzékelésre. A kábítószer-élvező úgy érzi, hogy éberebb, munkabíróbb, oldottabb, vidámabb, közlékenyebb, öntu- datosabb, mint drog nélkül, a hatás megszűntével azonban mindez ellentétbe csap át. A drogos levertséget, rosszullétet, fej- és hasfájást, gyakran szorongást érez. További következmények: testsúlycsökkenés, fertőzésekre való hajlam, gyógyíthatatlan tüdő-, vese- és májkárosodások, krónikus idegbetegségek, bőrgyulladások. Nem kevésbé súlyosak a függőség lelki következményei sem: szorongásos állapot, közöny, gyengeség, érzékcsalódás és hallucináció, üldözési mánia, búskomorság, elhanyagoltság és személyiségváltozás, számos esetben pszichózis is. A gyógyszerfüggőség is megdöbbentően sok embert érint, de még mindig nem eléggé ismertek azok a gyógyszerek, amelyekre „rászokhat” valaki. Egyértelműen fennáll ez a veszély az összes nyugtatónál, a fájdalomcsillapítóknál és minden barbiturát-tar- talmú altatónál. Forrás: Család és Egészség A hipochondria az egészségi állapot iránti beteges aggódás
