Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-04 / 102. szám, péntek
6 Fókuszban: a hő- és melegvíz-szolgáltatás ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 4. www.ujszo.com Május végéig meg kell kapnunk az elszámolást A távhőszolgáltatás számlája csak akkor alacsonyabb, ha minden lakásban külön mérik a fogyasztást Kérdések es válaszok a számlákkal kapcsolatban ÚJ SZÓ-T1PP A panelházakban lakók körében a hő- és melegvíz-szolgáltatás számlázásával kapcsolatban több olyan kérdés merült fel, amire nem kaptak választ. Az alábbiakban a leggyakoribb kérdésekre válaszolunk. Meddig kell a lakásszövetkezetnek vagy a lakóház kezelőjének átadnia a lakástulajdonosoknak a hő- és melegvízszolgáltatás számlázását? A végső határidő május 31. A törvény alapján a szolgáltatóknak és a lakóházak kezelőinek be kell tartaniuk ezt a határidőt. Ha eddig nem kapjuk meg a számlázást, akkor az árszabályozási hivatal 630/2005-ös rendeletére hivatkozhatunk, amelynek a 4-es paragrafusa rendezi ezt a kérdést. Hogyan járnak el abban a lakóházban, ahol saját kazánjuk van? Ebben az esetben az árszabályozási hivatal (ÚRSO) rendeletét nem köteles betartani a lakóház fenntartója. Amennyiben nincs engedélye a hőszolgáltatási szektorban történő vállalkozásra, ugyanígy nem köteles a rendelet szerint eljárni a lakástulajdonosok közössége sem. Ehhez azonban meg kell egyezniük a saját szabályokon, amelyeket a lakógyűlés fogad el. Hogyan jár el a lakóház fenntartója, ha a házban nincsenek felszerelve a hőszabályozók és a fogyasztásmérők? Ez esetben a lakások alapterületét veszik alapul a számlázásnál. A megrendelt hőmennyiséget szorozzák be a hő árával, amit aztán elosztanak az egyes lakásokra. A számlázásnál figyelembe veszik a lakás alapterületét és a lakáshoz tartozó helyiségeket is. Ez utóbbiakat azonban csak akkor, ha fűtenek is bennük. Hogyan számítják ki a hőszolgáltatás árát az olyan lakóházakban, ahol a radiátorokra már fel van szerelve a mérőberendezés? Az árszabályozási hivatal rendeletében a 7. paragrafus első bekezdése szerint a lakók számára a díjszabás 40 százalékát a lakás alapterülete, 60 százalékát pedig a valós fogyasztás alapján számítják ki. A rendelet szerint azonban a lakástulajdonosok közös megegyezéssel ezt az arányt módosíthatják. A lakás alapterületét így 30-50 százalék közötti arányban vehetik figyelembe, a valós fogyasztás ettől függően 50-70 százalékot nyomhat a latban. A hivatal rendelete nem teszi lehetővé, hogy ezeket a határértékeket túllépjék. A hivatal által kiadott rendeletben szereplő alapértéket a lakástulajdonosoknak azonban akkor is ki kell fizetniük, ha egyáltalán nem fűtött, (mi) 4700-6000 koronába kerül a minőségellenőrzés Tiszta vizet a pohárba! ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A vízszolgáltatással kapcsolatban a legtöbb panasz a víz minőségére érkezik. Mit tegyünk, ha piszkos víz folyik a csapból? A víz minőségének ellenőrzését az erre szakosodott laboratóriumokban végzik. Ilyen laboratóriuma többnyire minden nagyobb vízszolgáltatónak van. A vízminőség ellenőrzését elvégzik azonban a Vízügyi Kutatóti- nézethez tartozó laboratóriumban is. Ehhez többnyire akkor fordulnak az emberek, ha a saját kútjuk vízminőségét szeretnék felmérni. Szlovákiában ugyan a települések többsége már rá van kapcsolva a vízszolgáltatásra, a lakosság 17 százaléka azonban még mindig csak a saját kútjára van utalva. A legjobb a helyzet a Pozsonyi kerületben, ahol a lakosság 95 százalékának van vezetékes ivóvize. Ezzel szemben a Kassai kerületben a háztartások 78, az Eperjesiben 77 százaléka van rákötve a vízhálózatra. A minőség felmérése azonban nem olcsó mulatság. Egy-egy ellenőrzés 4750-5800 koronába kerül, amiben azonban még nincs benne a mintavétel ára. (mi) A laboratóriumokban kiönthetjük lelkünket az ivóvíz minőségével kapcsolatban (Ján Krošlók illusztrációs felvételei) Befűthetnek a panellakoknak A panelházban lakók egy része már megkapta az elmúlt évben a háznak nyújtott szolgáltatások kiszámlázását. A legtöbbet ezúttal is a fűtésért és a meleg vízért fizetjük. Milyen kiadásra számíthatnak az egyes lakások tulajdonosai? ÚJ SZÓ ÖSSZEFOGLALÓ A ház fogyasztásának az egyes lakásokra történő szétírását az árszabályozási hivatal (ÚRSO) rendelete határozza meg. A 630/ 2005-ös rendeletet a hivatal a 657/2004-es törvény alapján hozta. Ez utóbbi ugyanis a hivatalt ruházza fel azzal a joggal, hogy a távhő- és melegvíz-szolgáltatás számlázásának a feltételeit meghatározza. A lakásszövetkezetek, a lakás- tulajdonosok közösségei és az energiaszolgáltatók is ennek a rendeletnek az alapján kell, hogy eljárjanak a számlázás során. Kivételnek csupán az az eset számít, ha a lakástulajdonosok közössége más számlázási módszerben egyezik meg. A lakástulajdonosok gyűlésén így a lakók megegyezhetnek abban, hogy a hőszolgáltatás esetében például nem veszik figyelembe a radiátorokra szerelt mérőműszereket, hanem a lakások alapterülete alapján számolják el az egy-egy lakásra jutó költségeket. Az árszabályozási hivatal rendelete gondol az olyan lakásokra is, amelyek a házon belül előnytelen helyen találhatók. Az északra tekintő vagy a ház sarkán található lakásokban nagyobb a fogyasztás, mint a többi lakásban. Hasonló a helyzet az olyan lakásoknál is, amelyek fűtetlen pincék vagy folyosók fölött találhatók. Az árszabályozási hivatal rendeletének a függelékében ezért megtalálhatók azok a koefficiensek is, amelyek alapján kiszámolhatják ezen lakások számláját. A számlázás során azonban ezeket nem kötelező teljes mértékben figyelembe venni, a hivatal ugyanis csak ajánlatot tett ezek használatára. Mindezt azzal magyarázzák, hogy az egyes házak között jelentős különbségek lehetnek. Hiába van Ha nem figyelünk oda, az égig nőhet a fűtésszámlánk például egy lakás az északi oldalon, ha a szomszédos lakóház takarásában van, vagyis nincs kitéve extrém időjárási feltételeknek. Az idei számlázásnak így figyelembe kellene vennie a lakóházak fenntartóinak a sokéves tapasztalatait. Természetesen csak a lakástulajdonosok közössége dönthet arról, hogy a számlázásnál a hivatal által ajánlott koefficienseket figyelembe veszik-e vagy sem. Az árszabályozási hivatal rendelete határozza meg a melegvíz számlázásának a feltételeit is. Eszerint a melegvízfogyasztást közvedenül a szolgáltatónál mérik, ahol egy mérőműszer a felhasznált víz és az ennek a felmelegítésére szolgáló hő mennyiségét is méri. A lakások fogyasztását a lakásokban felszerelt vízórák is mérik. A lakóház teljes fogyasztásának a 10 százalékát arányosan osztják el az egyes lakások között, vagyis az is fizet, aki egyetlen deci meleg vizet sem fogyasztott. A fennmaradó 90 százalékot aztán már a lakások valós fogyasztása alapján számlázzák ki. Példaként egy olyan fogyasztó említhető, aki hosszabb időre elutazott, így egyáltalán nem fogyasztott meleg vizet. A fent leírt szabályok miatt ugyanakkor neki is fizetnie kell a fogyasztásért. így akár több száz koronát is kifizethetünk tulajdonképpen a semmiért. Ezek szerint azok a lakók vannak előnyben, akik több meleg vizet fogyasztanak, hiszen a kisebb fogyasztással rendelkezők dotálják a fogyasztásukat. További probléma, hogy a meleg víz olyan ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az átfolyós mérőberendezéseket rendszeresen eltömítették, így ezek nem mértek pontosan, miközben a felszerelésük nem fillérek kérdése volt, és ezt is a fogyasztókkal fizettették meg. A hőszolgáltatásról szóló módosított törvény szerint ezért a lakóházban csak akkor kell felszerelni a meleg víz fogyasztását mérő műszert, ha a fogyasztók és a szolgáltató nem egyeznek meg egyéb módszerben. Ha már megkaptuk a hő- és me- legvíz-szolgálatás kiszámlázását, és a kért összeget magasnak tartjuk, akkor először azon kellene elgondolkodnunk, hogy tavaly mint fogyasztó, hogyan viselkedtünk. Takarékosan állítottuk-e be a fűtőtestek hőszabályzóját, nem szellőztettünk-e feleslegesen sokat? A tapasztalatok azt mutatják, hogy hiába szigetelik a panelházat, hiába vásárol műiden lakó modernebb ablakokat és hiába szerelnek fel a radiátorokra hőszabályozókat, a fogyasztás csak akkor csökken, ha minden lakásban külön mérik a fogyasztást, (mi, p, t) Megfelelő technológiával akár 40-45 százalékkal is csökkenthetjük lakásunk energiafelhasználását Drága szigeteléssel olcsóbb lehet a fűtés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A távhőszolgáltatás az elmúlt években folyamatosan drágult, így nem csoda, hogy egyre több lakóközösség döntött úgy, hogy szigeteli a házat. Mindez ugyan nem kis pénzbe kerül, a későbbiekben azonban alacsonyabb fűtésszámlákra számíthatunk. Manapság ha egy átlagos, 36 lakásos panelház lakói utólagos hőszigeteléssel szeretnék ellátni a házukat és új ablakokat is szeretnének vásárolni, akkor együttesen mintegy 4 millió koronás kiadásra számíthatnak, ami a jelenlegi energiaárak mellett mintegy 10-15 éven belül térül meg. Családi ház lakóiként a hőszigetelésre mintegy 150-200 ezer koronát kell szánnunk. Jelentős összeget takaríthatnak meg a családi házban lakók, ha új kazánt vásárolnak. Míg egy régi, 20 éves gázkazánnal a fűtési költségek egy 150 négyzetméteres házban havonta nagyjából 3200 koronát tesznek ki, egy modern kondenzációs kazánnal ugyanez 2100 korona. Ez utóbbinak az ára azonban 40 ezer korona körül kezdődik. Szlovákiában az egyetlen szerencsénk az volt, hogy az ablakainkat már korábban is dupla üveggel láttuk el, ami hatékonyabb szigetelést biztosított. A sokkal hidegebb éghajlattal rendelkező skandináv országokban például csak egy üveget tettek az ablakokba, amit később ki kellett cserélniük. A nyugati államokban már a múlt század hetvenes éveiben nagyobb figyelmet szenteltek a házak és lakások hőszigetelésének, nálunk azonban ez a trend csak a kilencvenes években indult be. Többségünk számára így nem marad más hátra, mint az utólagos hőszigetelés. Ennek az egyik legjobb módja a homlokzati felületek külső hőszigetelő kéreggel történő burkolása. Jó szigeteléssel így akár 40-45 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk. Észak-Szlovákiában már korábban rájöttek a szigetelés előnyeire, az elmúlt években azonban Dél-Szlovákiában is megnőtt az érdeklődés a hőszigetelő rendszerek iránt. A kereskedők szerint évente mintegy 10-15 százalékkal nő a szigetelés iránt érdeklődők száma. Pozsony környékén a többség öt-hat centiméteres polisztirollal oldja meg a szigetelést, amit elsősorban az árral magyaráznak. Ez ugyanis olcsóbb, mint a jobb szigetelési képességekkel rendelkező kőzetgyapot hőszigetelők. Ha a lakásban nagy a páratartalom, mindenképp megéri inkább a kőzetgyapot alapú szigetelőket használni, mivel ez jobban átengedi a párát. Épp ezért igyekeznek a polisztirol szigetelők gyártói is újítani. A polisz- tirolt úgy képezik ki, hogy az áteressze a helyiségben található vízgőzt, csökkentve ezzel a pené- szesedés esélyét. Mindez azonban pénzbe kerül. Egy négyzetméternyi szigetelést, az összes költséget figyelembe véve, mintegy 500-600 koronáért csinálhatunk meg. Ha mindezt szakemberekkel végeztetjük el, akkor négyzetméterenként további 200-300 koronás többletköltséggel számolhatunk. Egy átlagos családi ház 200-250 négyzetméteres felülettel rendelkezik, vagyis a hőszigetelés elvégzése ez esetben meghaladja a 140-150 ezer koronát. A szakemberek azonban figyelmeztetnek, hogy az energiaárak növekedésével együtt a jövőben a szigetelés ára is nőhet, így azt érdemes minél hamarabb elvégeztetni. Télen a hideg, nyáron a meleg átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg. A hőszigeteléshez használt lapok kimondottan alacsony hővezetési képessége lehetővé teszik, hogy télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítsanak a teljes lakótérben, nyáron pedig ugyanezek a lapok védik a falakat az átforrósodástól. Feladatuk a kiegyensúlyozott állandó hőmérséklet biztosítása. A hőszigetelő rendszerek széleskörű elterjedése annak tulajdonítható, hogy szinte valamennyi építésmódban, új és meglévő épületek külső falainál alkalmazhatók. A jó hőszigetelő anyagok használata révén energetikai szempontból igen hatékonyak és megvalósítási költségük viszonylag alacsony. (mi)
