Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-26 / 120. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 26. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Őrzik az „őszödi titkot” A balatonőszödi beszéddel kapcsolatban a Nemzeti Biz­tonsági Hivatal CNBH) által indított vizsgálat kizárta a külső lehallgatás lehetősé­gét, a felvétel nyilvánosság­ra kerülését a vizsgálat to­vábbi szakaszában kell vizs­gálni - közölte Szilvásy György, a polgári nemzet- biztonsági szolgálatokat irá­nyító miniszter. Az NBH ál­tal indított, a külső lehallga­tás lehetőségét tisztázó vizs­gálat lezárult, s ezt a verziót egyértelműen kizárta. „Az Élet és Irodalom című heti­lapban a nyilvánosságra ke­rülésre vonatkozóan vázolt lehetséges forgatókönyvek egyikét sem támasztották alá a vizsgálat eddigi ered­ményei” - mutat rá ugyan­akkor Szilvásy György. Minthogy a múlt év őszén kitört utcai tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezető ba­latonőszödi Gyurcsány-be- széd nyilvánosságra került hangfelvételéhez nem külső lehallgatás eredményeként jutottak hozzá az anyag ki- szivárogtatói, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy maguk a szocialisták azok, akik „mé­lyen őrzik az őszödi titkot” - áll az Élet és Irodalom (ÉS) pénteki számában közölt tényfeltáró írásban. Több hónapnyi saját kutatómun­ka után a cikk szerzője arra a következtetésre jut, hogy a tavaly május 26-án elhang­zott miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatáshoz Gyur- csány Ferenc belső, szocialis­ta párti ellenzékének volt kö­ze. A cikk ehhez azonban azt is hozzáteszi: az „őszödi ti­tok” leleplezésére két ok mi­att is kevés esély van. Egy­részt azért, mert a vizsgála­tot - miután a külső lehallga­tás lehetőségét kizárták - a miniszterelnök határozott kérésére nem folytatják to­vább. Másrészt azért, mert azok, akik ismerhetik a tit­kot, folyamatosan letagad- tatják magukat a sajtó elől, s elzárkóznak attól, hogy bár­mit is mondjanak. A cikk szerzője rámutat arra is, hány csoportra osztható a miniszterelnök belső ellenzé­ke, akiknek érdekében állhat a kormányfő megbuktatása. A háttérbeszélgetések ered­ményeként ezt a kört megha­tározva négy szocialista poli­tikust nevez meg: Szekeres Imrét, Szili Katalint, Puch Lászlót, Kiss Pétert, s mind­egyiküknél hozzáteszi: nem­csak a megnevezettek, ha­nem a támogatói köreikhez tartozók is a miniszterelnök megbuktatásában érdekeltek között lehetnek. A titok is­merői között a cikk szerint vélhetően ott van az MSZP két rendszeresített techniku­sa, N. György és É. György, akik a rendezvényt hangosí- tották, Bútor Klára, az őszö­di rendezvény szervezője, valamint a hangosítást vég­ző cég, az Omega Trading Kft. tulajdonos ügyvezetője, Frenreisz Károly. „Valószínű, a két omegás hangtechniku­son kívül Frenreisz Károly és Bútor Klára is tud valamit az őszödi beszéd hangfelvételé­nek keletkezésével és sorsá­val kapcsolatban, mert visel­kedésük és reakcióik azt sej­tetik: van mit titkolniuk” - írja az ÉS. (m)- Es mégis mire alapozza, hogy az illetőt leszúrták? (Peter Gossónyi karikatúrája HÉTVÉG(R)E Túlkombinát ügy Valaki megöngyilkolhatta Juraj K.-t, mert noha semmi rosszat nem tett, egy reggel felakasztotta magát. A kaf- kai regénykezdés parafra- zálása indokolt, mert a Ma- lina-eset lassan ugyanolyan szövevényes, felfoghatatlan és nyomasztó, mint amilyet csak Kafka bírt leírni. HOLOP ZSOLT Kiderül, hogy a szlovákiai köz­véleményt hónapok óta foglalkoz­tató, nemzetközi feszültséget keltő rejtélyes ügyben egy vegyi kombinátban dolgozó munkás tesz feljelentést a hatóságok félre­vezetése miatt, aztán felakasztja magát, halálát pedig húsz napon át titkolják. A feljelentő kilétét fél évig gondosan eltitkolja a rendőrség, annyit hoz nyüvános- ságra, hogy pozsonyi lakos. Ehhez képest Juraj Kubla a sellyei Dusló- ban dolgozott és Vágvecsén la­kott, környezete állítólag konflik­tusos embernek tudta, főleg ha ivott, emellett erős magyarellenes megnyilvánulásairól volt ismert, továbbá anyagi gondjai voltak. Mindezekből logikusan követke­zik, hogy senki más nem jelent­hette fel Maiina Hedviget Szlová­kia bő ötmillió lakosa közül, csak­is ő. És ki más lehetett volna ön­gyilkos? Szegény Juraj Kubla. Találkoztam már néhány meg­fáradt vegyipari munkással esti vasúti restikben, egyik se azt kia­bálta: Én úgy, de úgy följelentem ezt a Malina Hedvigovátü! Hogy aztán visszaboruljon a sör mellé és folytassa a beadvány körmölé- sét, és ha már kéznél a toll, egy ci­gifüst alatt megíija a búcsúlevelét is, amely a nyilvánosság előtt tit­kos. Vajon mit írhatott benne? És vajon hogy sikerült olyan profi feljelentést írnia, amely felett összeszalad egy egész ügyvédi iroda, és elismerően csettintget, a főnök még le is tolja az alkalma­Ebben az ügyben minden­kinek A betűre végződik a neve. Maiina, Kubla, Gabura, Kvasnica, és a másik ügyvéd, Juriga. zQttakat, ezért fizetek nektek ennyit, barmok, amikor a vegy­ipar is összeránt ilyet. Persze biztos mindenre van ma­gyarázat. Ki fog derülni, hogy sze­gény Kubla elvégezte a Hogyan tanuljunk meg gyorsan feljelen­tést írni? tanfolyamot, manapság annyi átképzést, kurzust, miegye­bet hirdetnek. (Semmi se lehetet­len, lásd például a Hogyan tanít­suk kisbabánkat olvasni? kiadvá­nyokat). Mint a szemtanúk el­mondásából tudjuk, Kubla rend­szeresen pénzszűkében volt és nyilván a feljelentésíró gyorstal­paló elvégzésétől remélte re­ménytelen anyagi helyzetének jobbra fordulását. Egész életen át tartó tanulási program, na, ennyi. Azaz dehogy ennyi. Hirtelen az is kiderül, hogy két feljelentés volt, nem pedig egy, azt Peter Ga­bura KDH-s képviselő assziszten­se tette, ez volna hát a magyará­zat Kubla jogtudományokban va­lójártasságára. Ezek után még azt kéne kideríteni, kik jártak a sajná­latos tavaly augusztusi esemé­nyek után két hónappal Maiina Hedvig barátjának házában és forgatták ki a fiókokat, míg ők aludtak. (Én a bútoripar akciójára tippelek, nagyon gyanús.) És per­sze, főleg azt kéne kinyomozni végre, ki verte meg Hedviget. Ha már megemlítettünk né­hány érdekes kiadványt, még egy adalék a végére, kizárólag a név­misztika kedvelőinek. Ebben az ügyben egyelőre mindenkinek A betűre végződik a neve. Maiina, Kubla, Gabura, Kvasnica, és a má­sik ügyvéd, Juriga. Slota? Packa? Magala? Kafka. Gál Gábor valóban kilógott a sorból. Európai parlamenti képviselet nélkül maradhat a romániai magyarság Gondot okozhat a megosztottság MTI-HÁTTÉR Európai parlamenti képviselet nélkül maradhat a romániai ma­gyarság - legalábbis erre a követ­keztetésre jutott a tegnapi románi­ai magyar sajtó egy része, egy nemrégiben készített felmérés eredményei alapján. A Kolozsváron megjelenő Sza­badság és Krónika című napüa- pok, illetve az ugyanott szerkesz­tett Transindex című internetes portál is ismertette a Desire Ala­pítvány 1810 személyből álló min­tán, 15 erdélyi megyében május 2­5. között elvégzett telefonos köz­vélemény-kutatásának eredmé­nyeit. E szerint a megkérdezettek 68 százaléka jelezte, hogy bizto­san elmegy szavazni, de a sajtó a felmérést készítőkre hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a való­ságban ez az arány rendszerint alacsonyabb. A megkérdezettek 45,1 százalé­ka az Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség (RMDSZ) listájára, 23,7 százaléka a független jelölt­ként induló Tőkés László reformá­tus püspökre szavazna, 31,2 szá­zalék pedig még nem tudja, hogy Nem valószínű, hogy az EP-választásokon a romá­niai magyarok nagyobb arányban vesznek részt a román állampolgároknál. kire adja voksát. Ezekből az ada­tokból kiindulva nem nehéz kiszá­mítani, hogy sem az RMDSZ je­löltjei, sem Tőkés nem jut be az EP-be - úja a Szabadság. Nem va­lószínű, hogy az EP-választásokon a romániai magyarok jóval na­gyobb arányban vesznek részt, mint a többi román állampolgár - írja a Transindex, amely szerint, ha a meglehetősen magasnak szá­mító, 43 vagy 45 százalékos rész­vétellel számolunk, akkor kiderül, hogy az RMDSZ 146, illetve 153 ezer szavazattal, Tőkés László pe­dig 97 vagy 101 ezer vokssal ma­rad a bejutási küszöb alatt. Romániában ősszel tartanak európai parlamenti választásokat, ennek időpontját a kormány még nem jelölte ki. Az RMDSZ befutó­nak számító első két helyét Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter, valamint Winkler Gyula kereskedelmi államtitkár foglalja el. Az RMDSZ-en kívüli szerveze­tek ugyanakkor felkérték Tőkés Lászlót, hogy független jelöltként induljon a megmérettetésen. Az RMDSZ és Tőkés egyaránt beje­lentette már, hogy összegyűjtötte az induláshoz szükséges támogató aláírásokat. A szabályok szerint a román központi választási irodá­nak még ellenőriznie kell az alá­írások hitelességét. KOMMENTÁR Rossz példa BÁLLÁ D. KÁROLY Nemrégiben felkérést kaptam, hogy vegyek részt egy társadalmi tes­tület munkájában. Ennek tagjai tanácsaikkal hivatottak segítem azo­kat, akik a határon túli magyarság támogatásával kapcsolatban hoz­nak döntéseket. A felkérés megtisztelő, elfogadása azonban alapos fejtörést okozott nekem. Kicsit úgy éreztem, mintha csapdába kerül­tem volna. Ha ugyanis vállalom a részvételt a tanácsadó testület munkájában, akkor óhatadanul betagozódom egy olyan struktúrá­ba, amelyről nem vagyok a legjobb véleménnyel, egyben ellenére te­szek annak az egyre erősebb véleményemnek, miszerint hóember ne vállaljon társadalmi, pláne politikai szerepet. Másfelől, ha nemet mondok, akkor elhárítom azt, amit magam oly sokszor szorgalmaz­tam: tudniillik, hogy a külhoni magyarsággal kapcsolatos döntések­be be kell vonni a független értelmiségieket, azokat, akik nincsenek elkötelezve saját régiójuk egyik érdekcsoportjának sem. Mivel éppen ebben a független minőségemben kaptam a felkérést, a feladat alóli kitéréssel a saját elvárásaimat tagadnám meg. No meg aztán: tíz éve bírálom a támogatási rendszert, s amikor lehetőséget kapok arra, hogy beleszóljak, akkor nem vállalom? Csak kívülről járt a szám, de belülről már elhárítom azt a felelősséget, amely a véleményem mel­letti kiállással jár? Mióta mondom, hogy a rendszerből nagyrészt hi­ányzik mind a teljesítmény- és értékelvűség, mind a partneri kölcsö­nösség - most ezt a nézetet végre hivatalosan is képviselhetném, er­re inkább azt mondom, hogy kösz, nem kérek belőle? Végül igent mondtam, de a válaszlevelemben szükségesnek éreztem leszögezni, hogy erősek a fenntartásaim a támogatáspolitika elvével és gyakorlatával szemben. Elvi szinten azt gondolom, hogy a támo­gatás mint olyan gyakran több kárt okoz, mint hasznot, mert csök­kenti a támogatottak önálló problémamegoldó készségét, alaptalan elvárásokat és rosszfajta mentalitást alakít ki, esetenként kifejezet­ten demoralizál. Gyakorlati szinten az elmúlt több mint másfél évti­zed Kárpátalján klientúraépítésről, a politikai elit eltartásáról, lát­szateredmények felmutatásáról szólt, arról, hogy a támogatások igen szűk körben meghatározható haszonélvezői a magyarság érde­kei helyett sajátjaikat részesítik előnyben. Kételyeim vannak arra nézve is, hogy a most alakuló új nemzetpoli­tikai koncepció mögött elegendő politikai eltökéltség áll-e ahhoz, hogy a fentieket képes legyen felülírni. Továbbá pedig a legragyo­góbb magyarságstratégia is megbukhat, ha a határon túli magyarság problémaköre minduntalan belpolitikai csatározások tárgyává válik, és ha folytatódik Magyarország politikai megosztottságának az ex­portja a külhoni régiókba. Úgy tűnik, a mai politikai élet meghatáro­zó egyéniségei nem tudják helyrehozni azt, amit jószerével maguk rontottak el. Végül: az anyaország közéletének a szétziláltsága, a la­kosság politikai, kulturális, világnézeti megosztottsága, a szembe­nálló felek ádázul ellenséges elszántsága, az erkölcsi normák napon­ta tapasztalható megszegése rossz példát szolgáltat a határon túl élő magyarok számára. Márpedig a határon túli magyarság problémái nem oldhatók meg addig, amíg Magyarország a saját belügyeit nem képes megnyugtatóan rendezni. A szerző kárpátaljai író JEGYZET Öreg néne nagybetege TALLÓSl BÉLA Nem tagadom, burkolt szándék vezérelt a múltkor, amikor meg­írtam görcsbe rándult lábam tör­ténetét. Azt, hogy hosszabb, strapásabb gyaloglás során, mi­ként a pokol tüze, úgy begyullad a sípcsontom, s olyan égő fájdal­mat érzek az alsó lábszáram el­ülső oldalán, hogy képtelen va­gyok lábfejem mozgatására. Olyankor, nincs mese, bárhol va­gyok is, le kell ülnöm, hogy meg­pihentessem egy kicsit. A keres­kedelmi tévék hatása, hogy elhi­szem, amint cukros kenyérre a legyek, úgy ugranak a se­gítőkész emberek, elég bemutat­ni egy nyomorúságos körülmé­nyek között élő nagycsaládot vagy egy költséges egészségügyi beavatkozásra kényszerült beteg kisgyereket. A legtöbbször akad valaki, és nem is mindig a legte­hetősebb rétegből, aki befogad rászorulókat a házába, aki örök­be fogad (akár még magára ha­gyott nagymamát is). Váratlanul felbukkan valaki, aki lakásfelújí­tást vállal, bebútoroz, élelmi­szer-adománnyal segít és hason­lók. A kereskedelmi tévék pedig - nézettségük növelése érdeké­ben, gondolom - előszeretettel kutatnak fel és mutatnak be ilyen perifériára csúszott egzisz­tenciákat karitatív (jótékonyko- dási) megnyilvánulás címén. De mit szapulom a bulvárra építő tévéket, a királyi televízió sugár­zott annak idején egy (minden bizonnyal mexikói) szappanope­ra-sorozatot, bár akkor még nem neveztük nevén ezt a műfajt, s nézők egy csoportja gyűjtési ak­ciót indított a rabszolga Isaura felszabadítására. Gondoltam, esetleg akad egy jó­tét lélek szakorvos, akinek meg­esik rajtam a szíve évek óta hú­zódó szárkapocsnyavalyám mi­att, s javall rá valamilyen hatá­sos gyógyírt. Ha megszán, ön: ként jelentkezik, és megpróbálja helyrehozni rajtam a gyártási hi­bát, talán hálapénzen sem kell aggodalmaskodnom, mert az olyan ciki. És tessék elképzelni!... csörög a telefon. Kedves női hang közli velem, hogy tud rajtam segítem. És a vonal túloldaláról az isme­retlen, idegen ember, akivel so­ha nem láttuk egymást, már ecseteli is, milyen praktikával tu­dom megszüntetni a lábszár- csont-görcsömet. Egyhihetede- nül egyszerű módszerrel. De tud egy bonyolultabbat is. Reszelt nyers krumpli, amit... de ma­radjon ez a mi kettőnk gyógy-tit- ka! Az enyém, meg a hetvenva- lahány éves nyugdíjas nénié. Aki törődik velem nagybetegségem­ben. Mégiscsak működik az egészségügy! Önkéntes alapon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents