Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-26 / 120. szám, szombat
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Prága is perli Brüsszelt Prága. A cseh kormány bepereli az Európai Bizottságot a szén-dioxid-kvóta miatt. Az ipari minisztérium szóvivője elmondta, a brüsszeli testület csökkentette a cseh nemzeti kiosztási tervet az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer 2008-től 2012-ig tartó időszakára. A bizottság döntése szerint a cseh kvóta évi 86,8 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kibocsátási egység, a cseh kormány által javasolt 101,9 millió tonna helyett. Szlovákia, az EU-tagok közül elsőként, már februárban pert indított a bizottság ellen, hasonló okból. (MTI) Egymilliárdos romboló Szöul. Dél-Korea felavatta tegnap első rakétaelhárító rombolóját, amelyet Aegis felderítő és rakétaelhárító rendszerrel szereltek fel. A KDX-III kódjelzésű, 7600 tonnás romboló, amelyet Szedzsong királynak neveztek el a koreai Csoszon dinasztia negyedik uralkodójának emlékére, 2009-ben áll hadrendbe. Tizenhat hajó-hajó rakéta, 128 hajó-levegő rakéta, továbbá manőverező robotrepülőgépek és torpedók szállítására és bevetésére alkalmas. Ro Mu Hjon dél-koreai elnök a világ egyik legerősebb rombolójának nevezte az egymilliárd dollárba kerülő hajót. (MTI) Phenjani rakétaküövés Tokió. Észak-Korea több rövid hatótávolságú rakétát indított tegnap a Japán-tenger irányába - jelentette a Kyodo japán és amerikai források alapján. Az NTV szerint a rakéták föld-hajó típusúak voltak, vagyis szárazföldről indítva mozgó tengeri célpont ellen használhatók. Észak-Korea rakétafejlesztései folyamatos aggodalmat jelentenek a távol-keleti térségben. A múlt hónapban egy katonai parádén olyan újonnan kifejlesztett ballisztikus rakétát mutattak be, amely az amerikai Guam szigetét is képes elérni. (MTI) Őszre lehet megállapodás Varsó. Witold Waszykowski lengyel védelmi miniszterhelyettes szerint a derűlátó forgatókönyv szerint őszre megszülethet a megállapodás az USA-val a rakétavédelmi pajzs elemeinek, azaz tíz elfogórakéta Lengyelországba történő telepítéséről. A csütörtökön kezdődött lengyel-amerikai tárgyalások után John Rood amerikai külügyi államtitkárhelyettes is úgy fogalmazott: „Sok megvitatandó kérdés van még, de nagyon derűlátó vagyok a végeredményt illetően.” A múlt héten tartott előzetes megbeszélésen a majdan Lengyelországban állomásozó amerikai katonák jogállásáról tárgyaltak. A lengyel miniszterhelyettes szerint a rakétavédelmi pajzsról folyó tárgyalásokat George Bush elnök június 8-i lengyelországi tárgyalásain, majd június végén folytatják. (MTI) Közös levél amerikai kongresszusi képviselőkhöz - 2009 előtt aligha lesz vízummentesség - várni kell az új kiléptetési rendszerre Visegrádi-balti összefogás vízumügyben Washington. A kiterjesztés előtt álló amerikai vízummentességi program tervezett követelményeinek enyhítését kérte a Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia washingtoni kongresszusi képviselőkhöz intézett közös levelében. ÖSSZEFOGLALÓ Az álláspontjukat tükröző levélben a szóban forgó országok fenntartásaikat hangoztatták a törvény- tervezetnek a szenátus által javasolt legutóbbi módosításaival kapcsolatban. A hét ország tavaly „ví- zumegyenlőségi koalícióba” tömörült annak elérésére, hogy az EU régebbi tagállamaihoz hasonlóan az ő állampolgáraik is vízummentesen utazhassanak be az USA-ba. Azt akatják közösen elérni, ha egy ország teljesíti a megszabott biztonsági és terrorizmusellenes követelményeket, és az elutasított vízumkérelmek száma fokozatosan csökken, akkor ez utóbbi arányát ne vegyék számításba. Csehország a többiek iránti szolidaritásból csatlakozott ehhez a követeléshez, jóllehet azon kevés államok egyike, amelyek teljesíteni tudják a jelenlegi törvénytervezetben szereplő maximális 10 százalékos elutasítási feltételt. Rastislav Káčer washingtoni szlovák nagykövet úgy nyilatkozott, hogy nincsenek első-, illetve másodrangú európai szövetségesek. Simonyi András magyar nagykövet írásos állásfoglalásában közölte: Magyarország állampolgárai, akik Irakban, Afganisztánban és a Balkánon együtt harcoltak az amerikai katonákkal, másodosztályú polgároknak érzik magukat, amiért nem látják őket szívesen az Egyesült Államokban. Á hetek közös állásfoglalásukat egy képviselőházi meghallgatásAz Európai Unió álláspontja az, hogy mind a huszonhét tagjának állampolgárait megilleti a vízummentesség. hoz időzítették, amelyet Robert Wexler demokrata politikus vezetésével csütörtökön tartott a külügyi bizottság európai albizottsága. Az EU álláspontja az, hogy mind a 27 tagjának állampolgárait megilleti a vízummentesség. Egyes washingtoni képviselők úgy látják, a vízummentességi program kiterjesztésére közvetlenül George Bush elnök mandátumának lejárta előtt, de már a 2008-as elnökválasztás után, vagyis 2009 januátjá- ban lesz esély. Az amerikai belbiztonsági minisztérium becslése szerint 6-12 hónapot vehet igénybe egy olyan megbízható repülőtéri kiléptetési rendszer kiépítése, amely a vízummentességi program kibővítéséhez szükséges egyik legfontosabb biztonságerősítő intézkedés. Nathan Sales, a belbiztonsági tárca államtitkár-helyettese ezt csütörtökön közölte az említett kongresszusi meghallgatáson. Robert Wexler, a képviselőház külügyi bizottsága melletti európai albizottság elnöke a nyilvános meghallgatáson hangsúlyozta: a vízummentességi program kiterjesztése központi eleme az USA és az EU közötti kapcsolatok, a transzatlanti viszony fejlesztésének. Állítja: egyszerre lehet erősíteni Amerika biztonságát és lehetővé tenni az USA szövetségeseinek csatlakozását a programhoz. Nathan Sales azt is elmondta, a kormány hét biztonságfokozó intézkedéscsomagot dolgozott ki, amelyek először az új csatlakozókra terjednének ki, majd néhány év múlva a vízummentes beutazást élvező régi országoktól is megkövetelnék a szigorítások megtartását. A megbízható repülőtéri kiléptetési rendszer azt fogja szolgálni, hogy ellenőrizni tudják az USA-ból távozó utasforgalmat, ily módon azt, hogy az egyes országok állampolgárai közül menynyien tartózkodnak az Egyesült Államokban az engedélyezett tartózkodási időn túl. Juscsenko rátette kezét a belügyre, amely nem akar neki engedelmeskedni Viktorok élethalálharca Ukrajnában ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Pattanásig feszült a politikai helyzet Ukrajnában, Juscsenko elnök és Janukovics kormányfő egyenruhásai farkasszemet néznek egymással. A két tábor prominensei puccskísérlettel, polgárháborús hangulat szításával vádolják egymást. Viktor Juscsenko ukrán elnök tegnap egy rendelettel saját hatáskörébe vonta a belügyi erőket. A belügyi tárca - mint a szóvivője közölte - és Vaszil Cusko belügyminiszter jiem hajlandó engedelmeskedni az elnöki dekrétumnak. Az ügyvezető főállamügyész pedig hivatali visszaélés gyanújával bűnvádi eljárást indított Cusko ellen, mert úgymond törvénytelenül utasította a rendőrséget, hogy betörjenek a főállamügyészség épületébe. A belügyi erők azt az utasítást kapták az elnöktől, hogy vonják védelmük alá a főbb hatalmi intézményeket. A belügyi csapatok parancsnoka köteles szavatolni a közrendet a fontos állami intézményeknél, egyebek mellett az államügyészség és az alkotmánybíróság épületénél, illetve a környékükön. Az intézkedésekkel Juscsenko azt akarja megelőzni, hogy „egyes, Ukrajna nemzetbiztonságára nézve veszélyt jelentő politikai erők saját érdekükben használják ki a belügyi erőket”. Juscsenko szerint „felmerült az állami intézményeknek helyt adó épületek elfoglalásának kísérlete”. Juscsenko elnök emellett rendeleti úton átalakította az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanácsot. A testület tagjai lettek az ukrán megyék kormányzói, a krími kormány vezetője, Kijev polgármestere és Viktor Semcsuk ügyvezető főállamügyész. Juscsenko a tanácsból kizárta SvjaEgymás mellett strázsálnak az „állami" rendőrök a különleges belügyi alakulat tagjaival (Reuters-felvétel) toszlav Piszkun volt főállam- ügyészt, akit csütörtökön menesztett hivatalából. Az intézkedések nyomán a testület 27 fősre bővült. Kijevi politológusok korábban megjósolták az események ilyen menetét. A nemzetbiztonsági és védelmi tanács ebben az összetételben az ukrán kormány helyébe léphet, ideiglenes végrehajtó hatalommá válhat. Az elnöki intézkedésekkel egy időben az ukrán parlament tegnap Viktor Janukovics kormányfő indítványára leváltotta Volodimir Radcsenko nemzetbiztonsági és védelmi kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettest. Radcsenko helyére Alekszandra Kuz- muk volt védelmi minisztert választotta meg a törvényhozás. Az elnöki rendeletnek előzményeihez tartozik, hogy tegnap reggel dulakodás volt az ukrán alkotmánybíróság és főügyészség Szvjatoszlav Piszkun. Az ő leváltása élezte ki a helyzetet. (ČTK/AP) Viktor Juscsenko elnök tegnap sokat kockáztatott (Reuters) kijevi épületében a főügyész irodája körül Juscsenko alárendeltségébe tartozó belső titkosszolgálat egy különleges alakulata és az oroszbarát kormány alá rendelt rendőrség erői között. Az elnök az előző napon leváltotta a főügyészt, és intézkedésének nyomatékéül odarendelt egy belbiztonsági alakulatot. Válaszul a belügyminiszter rendőri alakulatokat küldött a helyszínre. Mind a belbiztonságiak, mind pedig a rendőrök őrszolgálatot teljesítettek az épületben egész éjszaka. Reggel a rendőri alakulatok kiszorították a belbiztonságiakat az épületnek arról a szintjéről, amelyiken a főügyészi hivatal működik. Egyes jelentések szerint az oroszbarát kormánypárti koalíció több parlamenti képviselője is részt vett a dulakodásban. Szvjatoszlav Piszkun leváltott főügyész tegnap jelezte: addig mindenképpen hivatalban lévőnek tekinti magát, amíg leváltásának híre meg nem jelenik a hivatalos közlönyben. Utána bírósági úton támadja meg az államfő döntését. Janukovics kormányfő nyugati diplomaták előtt tegnap azt mondta, Juscsenko elnök rendeleté, amellyel a belügyi erőket saját hatáskörbe vonta, alkotmány- ellenes és beavatkozás a kormány ügyeibe. Szerinte ezzel megkezdődött az erő alkalmazásáról szóló forgatókönyv végrehajtása. Juscsenko pedig kijelentette: kevés esélyt lát a tárgyalásokra a Janukovics vezette koalíciós kormánnyal. (MTI, TASR, ú) Megnyílt a közép-európai államfői találkozó A térség közös gondjairól KOKES JANOS Brunn. A közép-európai országok között több probléma is van, amelyeket jó szomszédként meg kell vitatni és keresni kell a megoldást. Ezt Václav Klaus cseh államfő jelentette ki tegnap Brünnben, ahol a főtéren színes és változatos programmal hivatalosan megnyílt a 14. közép-európai államfői találkozó. A városba érkezett 15 magas rangú vendéget - köztük Ivan Gašparovič szlovák elnököt - katonai tisztelet- adás mellett fogadták. A vendégek száma eredetileg 16 volt, de Viktor Juscsenko ukrán államfő a zavaros belpolitikai helyzet miatt otthon maradt. A hőség ellenére a Szabadság téren mintegy 8-10 ezer ember gyűlt össze, hogy megtekinthesse az érdekes ceremóniát, valamint az egész napos kulturális és szórakoztató programot, amelyet a régió legjobb művészei készítettek erre az alkalomra. A plenáris tárgyalások első fordulóját délután tartották. Az államfők Közép-Európa aktuális problémáit és a térség jövőbeni kilátásait vitatták meg. Szóba került a Csehországba, illetve Lengyelországba tervezett amerikai katonai támaszpont ügye is, amelyről eltérő az egyes országok véleménye. A második, a mai plenáris tárgyalás fő témája Közép- Európa és az Európai Unió viszonya lesz. „A résztvevő országok fele tagja az uniónak, míg fele nem. Lesz tehát mit megvitatnunk” - jegyezte meg Klaus. Nem ért egyet az orosz és a brit főügyész Holtpont Lugovoj ügyében MT1-H1R München/london. Az orosz főügyész szerint Oroszországban állítják bíróság elé Andrej Lugovoj orosz üzletembert, ha helytállónak bizonyulnak azok a brit vádak, hogy ő mérgezte meg egykori ügynöktársát, Alekszandr Lit- vinyenkót. Jurij Csajka ezt azután mondta, hogy Münchenben, a G8 igazságügyi szakértőinek konfeHaníje háza mellett Megfélemlítő légicsapások Gáza. Légicsapást hajtott végre az izraeli hadsereg tegnapra virradóra a palesztin kormányfő gázai lakóhelye közelében. Egy izraeli katonai szóvivő sietett hozzátenni: nem Iszmail Haníje háza volt a célpont. Haníje politikai tanácsadója, Ahmed Juszef szerint a csapást a kormányfő elleni fenyegetésnek szánták. A rakéta azt a lakókocsit találta el, amit a Haníje házához vezető utcát őrző Hamász-fegyveresek használtak. Elmondásuk szerint egy ember megsebesült. Huszonnégy óra alatt 11 izraeli légicsapás történt a Gázai övezetben. Ez volt a leghevesebb támadássorozat a palesztin rakétatámadásokkal szembeni megtorlásként indított bombázásokban. Az utóbbi napokban összesen 38 palesztin -13 civil és 25 harcos - vesztette életét. (MTI) renciáján találkozott Peter Goldsmith brit főügyésszel. Lord Goldsmith ezzel szemben leszögezte: a gyilkossággal vádolt Lugovoj felett a brit igazságszolgáltatásnak kell ítéletet mondania. „A gyilkosságot brit földön követték el, a bizonyítékok is ott vannak, egy brit állampolgárt öltek meg, más személyeket pedig veszélybe sodortak” - sorolta érveit a brit főügyész. Közvetlen elnökválasztás Necdet Sezer megvétózta Ankara. A török elnök megvétózta tegnap azt az alkotmány- módosítást, amely lehetővé tette volna, hogy az államfőt ne a parlament, hanem közvetlenül az állampolgárok válasszák meg. A módosítás célja az volt, hogy kivezessen a parlamenti patthelyzetből, amelyben a kormány- többség nem tudta megválasztatni jelöltjét. A mérsékelt iszla- mista irányzatú AKP Abdullah Gül külügyminisztert jelölte elnöknek, de a világi ellenzék megakadályozta a megválasztását. A kabinet válaszul előrehozott választásokat írt ki június 22-re, az iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) pedig benyújtotta, és a parlamentben el is fogadta az alkotmány módosítását. Ahmet Necdet Sezer elnök vétója várható volt az elemzők szerint. (MTI)
