Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-25 / 119. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁJUS 25. Kertészkedő 15 A kitartó kutatómunkának köszönhetően olyan rovarcsapdák születtek, amelyek szelektíven, egy-egy konkrét rovarfaj gyűjtését tették lehetővé Hatékony növényvédelem - feromoncsapdákkal A csapdát megközelítő hímek általában egy átlátszó vagy színes ragacslapba tapadnak, vagy egy gyűjtőedényben esnek foglyul, így lehetősége nyílik arra, hogy az egyedek rendszeres megszám­lálásával képet kapjunk a kártevő rajzásmegindulására vagy a tö­meges rajzáskezdetre. (Képarchívum) mezés-egészségügyi várakozási időt minden esetben szem előtt kell tartani! Különösen fontos ez akkor, amikor egy kártevőnek egy évben több nemzedéke is van, így a permetezést egy vagy több alka­lommal meg kell ismételni, mi­közben haladunk a termésnöve­kedés és -érés felé. Kódok, jelölések A kereskedelemben kapható feromoncsapdákat az egyszerű­ség kedvéért különböző kódokkal jelölik. Az egyes típusok használa­tának előnyeit a termékleírások közük, de a legtöbb esetben a csapdatípus kiválasztása nem a termelő feladata, hiszen azt a ko­rábbi kísérletek folyamán már a lehető legtökéletesebb módon alakították ki az adott faj gyűjté­sére, rajzásmegfigyelésére. Egyes fajok esetében többféle csapdatí­pus is kialakításra került (pl. ku­koricabogár). Előfordul továbbá, hogy a feromoncsapdát más csap­dával (pl. sárga lap), esetleg ölő­szerrel kombinálják, így növelik a fogás hatékonyságát. A feromoncsapdák használata tehát bizonyos kihívást is jelent a termesztők számára, ha még nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. Az integrált védekezés híveinek azonban mindenképpen javasol­juk e csapdatípusok alkalmazá­sát. (AgroNapló) A szerző növényvédelmi mér­nök Napjainkban az integrált növényvédelmi technológi­ák egyre inkább előtérbe kerülnek a korábbi évtize­dek hagyományos, prog­ramszerű védekezési rend­szereivel szemben. Az újabb és újabb kutatási eredmé­nyeknek köszönhetően minden eddiginél részlete­sebb képet kaphatunk egy- egy kártevő faj szaporodás- biológiájáról, túlélési stra­tégiáiról és mindarról, ami ahhoz szükséges, hogy élet­módját alaposan megismer­hessük. VÉTEK GÁBOR Ezen ismeretek birtokában és a kitartó kutatómunkának köszön­hetően születtek meg az első olyan rovarcsapdák, amelyek - a hagyományos csapdatípusokkal ellentétben - szelektíven, egy-egy konkrét faj gyűjtését tették lehe­tővé. így a sok rovar közül lehető­ség van a ténylegesen veszélyt je­lentő kártevő faj rajzásmegfigye­lésére, és ennek megfelelően a növényvédő szeres kezelések idő­zítésére is. Ezek a feromon­csapdák. Mi a feromon? A rovarvilágban a feromonok egy adott faj egyedei közötti ké­miai kommunikációt szolgálják. A hormonokkal ellentétben a feromonokat nem belső, hanem külső elválasztású mirigyek ter­melik. A feromonoknak több típu­sa van, amelyek közül a növény- védelmi előrejelzésben leggyak­rabban a szex- vagy más néven ivari feromonok csalogató hatá­sán alapuló rajzás-nyomonköve- tést alkalmazzák. Ezeket általá­ban a nőstény termeli és bocsátja ki, és ennek alapján talál rá a hím egy adott területen, így megtör­ténhet a párosodás. A lepkéknél sok esetben a hí­mek nagy tollas vagy fésűs csáp­juk révén is megkülönböztethető­ek az adott faj nőivarú egyedeitől, ezekkel érzékelik ugyanis a nősté­nyek által kibocsátott csalogató anyagot. A feromoncsapdák ezt a specifikus, csakis az adott fajra jellemző illatanyagot tartalmaz­zák, amelyet az előzőleg megtör­tént azonosítás után a szakembe­rek szintetikus úton állítanak elő, és helyeznek megfelelő formá­tumban a csapdába. A konkrét vegyület vagy vegyü­letcsoport előállítása azonban rendkívül bonyolult, több éves fo­lyamat, amely jól képzett szakér­tő csapatot, a legmodernebb la­bortechnikát és nem utolsó sor­ban rengeteg kitartást és türelmet igénylő munka. A leggyakrabban adódó problémák - csak, hogy egy pár példát említsünk - az adott faj (amelynek a feromonját kívánjuk meghatározni) tömegte­nyésztésének nehézségei, a hint­és nőivarú egyedek nagy hasonló­sága, így pl. a feromont termelő nőstények kiválogatása, továbbá a maximális feromontermelés idejének meghatározása vagy a feromon rendkívül kicsi termelt mennyisége, amely nehezíti a ve- gyületek azonosítását. Ha sikerül meghatározni a faj kémiai kom­munikációját szolgáló anyagot, még mindig marad a feladat, hogy az a csapdatípus, amelybe az ülatanyagot tartalmazó kap­szulát helyezik, alkalmas legyen a rovar gyűjtésére. Mert például egy nagyobb testű bogárból csak néhány darab fér egy kis csapdá­ba, így az nem alkalmas a töme­ges gyűjtésre, ennek következté­ben pedig a rajzásmegfigyelésre. A feromoncsapdák használata A feromoncsapdák alkalmasak arra, hogy csak egy konkrét faj egyedeit gyűjtsék be, nevezetesen azét a fajét, amelynek a feromon­ját tartalmazza a csapda. Ezek a csapdák - mivel a nőstények illat­anyagát bocsátják ki - a hímek rajzását jelzik a fogás alapján. A csapdát megközelítő hímek álta­lában egy átlátszó vagy színes ra­gacslapba tapadnak, vagy egy gyűjtőedényben esnek foglyul, így lehetősége nyílik a felhaszná­lónak arra, hogy az egyedek rend­szeres megszámlálásával követ­keztetést vonjon le a kártevő raj­zásmegindulására vagy a tömeges rajzáskezdetre vonatkozóan. Fon­tos, hogy a feromoncsapdák alap­vetően nem egy kártevő faj összes egyedének begyűjtésére készül­nek, így használatuk önmagában A feromoncsapdák alapvetően nem egy kártevő faj összes egyedé­nek begyűjtésére készülnek, így használatuk önmagában nem je­lenti azt, hogy szükségtelenné válna a növényvédelmi kezelés. A csapda mindössze „mintát vesz" az adott faj tömegéből, de nem gyűjti be az összes egyedet. nem jelenti azt, hogy szükségte­lenné válna a növényvédelmi ke­zelés. A csapda mindössze „mintát vesz” az adott faj tömegéből, amely nagyjából arányos a jelen lévő populáció nagyságával, de nem gyűjti be az összes egyedet! A csapda által fogott faj egyedszá- mának növekedéséből vagy csök­kenéséből lehet következtetni ar­ra, hogy a kártevő rajzása éppen indul-e, vagy most csendesedik el. Mikor kell beiktatni a nö­vényvédelmi kezelést? A permetezést egy adott kárte­vő faj ellen a csapda előrejelzése alapján lehet időzíteni. Mivel azonban ezt a rovar biológiáján túlmenően a hőmérsékleti feltéte­lek, a szélviszonyok, az évjáratok eltérő hatása és számos más té­nyező is befolyásolja, ezért egy- egy rovarcsoporttal szembeni vé­dekezés időpontjának meghatá­rozásával kapcsolatban csak irányelvekről lehet beszélni. Mindezek ellenére még így is sokkal megbízhatóbb adatokat szolgáltat egy feromoncsapda, mint sok, tömeges gyűjtésre hasz­nált csapdatípus, hiszen szelekti­vitása lehetővé teszi, hogy kizáró­lag a számunkra fontosnak tartott faj rajzását követhessük nyomon. Azoknál a kártevőknél, ahol a ki­fejlett egyed a fő károsító (pl. bundásbogár, aranyos rózsabo­gár), ott akkor szükséges a nö­vényvédő szeres kezelés elvégzé­se, amikor a csapda a rajzás meg­indulását, az imágók növekvő je­lenlétét jelzi. A kártevő lepkék esetében más a helyzet. Itt a kifejlett alak (a lepke), nem okoz kárt, ellenben a hernyó igen (pl. almamoly, ba­rackmoly). Ilyenkor a rajzás meg­indulásához képest később kell permetezni, hiszen a lárvák meg­jelenését megelőzi a párosodás, majd a tojásrakás és az embrioná­lis fejlődés is. Ez a védekezés szempontjából átlagosan körül­belül 1-2 hét eltolódást jelent a rajzáskezdethez képest, amikor is optimális esetben a tömeges lár­vakelés várható. Az aknázómo­lyoknál (pl. vadgesztenye akná­zómoly, lombosfa fehérmoly) már a tojásrakás előtt permetezni kell valamilyen kitinszintézis- gátló készítménnyel, hogy a kike­lő lárva még a levélbe furakodás előtt érintkezzen a növényvédő szerrel. így ezen kártevők eseté­ben a rajzásmegindulást követő­en néhány napon belül el kell vé­gezni a kezelést. A hosszabb hatástartamú szer jobb védelmet nyújt, de az élei­PIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa május 23-án május 23-án május 23-án május 23-án május 24-én május 23-án május 23-án sárgarépa 18-20 Sk/cs 20 Sk/csomó 24 Sk/kg 14 Sk/kg 17 Sk/kg, 20/cs 18-24 Sk/kg, 15-30 Sk/cs 11-16 Sk/kg, 20 Sk/cs petrezselyem 39 Sk/kg 20 Sk/csomó 45 Sk/kg 18 Sk/kg 35 Sk/kg, 20/cs 39-45 Sk/kg, 20 Sk/cs 32 Sk/kg, 20 Sk/cs burgonya 20 Sk/kg 20-35 Sk/kg 14 Sk/kg 20 Sk/kg 17 Sk/kg 19 Sk/kg 17 Sk/kg tojás 3-3,50 3-3,10 Sk/db 2,80 Sk/db 3 Sk/db 2,50 Sk/db 2,90-3,20 Sk/db 2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 23-25 (120) 22 Sk/kg (3-5/db) 20 (110) Sk/kg 18(100) Sk/kg 24-25 (120) Sk/kg 23-28 (120-129) Sk/kg 22 (120) Sk/kg zeller 40-44 Sk/kg 8 Sk/szelet 35 Sk/kg X 39 Sk/kg 40 Sk/kg 35 Sk/kg zöldpaprika 60-90 Sk/kg 10-12 Sk/db 85-100 Sk/kg 10-13 Sk/db 105-120 Sk/kg, 15/db 70-100 Sk/kg 78-109 Sk/kg paradicsom 45-70 Sk/kg 58-70 Sk/kg 55 Sk/kg 69 Sk/kg 65-75 Sk/kg 35-48 Sk/kg 27-60 Sk/kg kelkáposzta 28 Sk/kg 18 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/db 30 Sk/kg 34 Sk/kg 19 Sk/db újhagyma/retek 10/6-8 Sk/csomó 4-6/4-8 Sk/cs 12/x Sk/cs 8-10/8 Sk/csomó 10-12/10-12 Sk/csomó X 8-10/12 Sk/csomó alma/eper 29-30/85-90 Sk/kg 15-22/80-90 Sk/kg x 25/80 Sk/kg 16-29 Sk/kg, 35-40/7dcl 20-34/60 Sk/kg 18-25/60-80 Sk/kg káposzta, karalábé x, 16 Sk/db 15 Sk/db, 6-8 Sk/db 8-10,15 Sk/kg, 20 Sk/db 13 Sk/kg, 8-10 Sk/db 14 Sk/kg, 5-10/db 18 Sk/kg, 10-20 Sk/db, 18-20,10 Sk/kg méz (dióbél) X 100-130 (160) Sk/kg 120 (160) Sk/kg 100 (110) Sk/kg 100 (x) Sk/kg 90(130) Sk/kg 100-20 (200) Sk/kg őrölt paprika . x 250 Sk/kg 380 Sk/kg 200 Sk/kg HHHMHNHNNÉHI X X uborka 45 Sk/kg 30-34 Sk/kg 45 Sk/kg 10-13 Sk/db 46-50 Sk/kg 30 Sk/kg 30-45 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents