Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-24 / 118. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 24. Kultúra 11 Jókai Mária, az ismert hazai néprajzkutató volt a Múzeumi Szalon májusi rendezvényének vendége Boldog embernek tartja magát „Tudtam, hogy kell valamit csinálni, ami megfogja a falu népét" (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Elmarad a Chicago Komárom. Elmarad a Chicago című musical május 27-én, vasárnap délután négy órára tervezett előadása a Jókai Színházban. A zenés-táncos produkciót legközelebb ősszel tekintheti meg a közönség. A megváltott jegyek a váltás helyén munkanapokon, a rendes nyitva tartási időben visszaválthatók, (ú) Sikeres múzeumok éjszakája Pozsony. Európa nagyvárosaihoz hasonlóan Pozsony is csatlakozott a Múzeumok éjszakája projekthez az elmúlt hétvégén, szombaton. A rendezvénybe bekapcsolódott 24 fővárosi kulturális intézmény - múzeum és galéria - meghosszabbított nyitva tartással és számos vonzó kísérőrendezvénnyel várta a látogatókat. Az esemény, amelyet immár harmadszor rendeztek meg, sikeresnek bizonyult: a Múzeumok éjszakáján 33 ezren (kétszer annyian, mint tavaly) váltottak belépőt a tárlatokra és kiállításokra. „Örömmel tölt el bennünket, hogy e kivételes rendezvénynek évről évre növekszik a népszerűsége, s egyre több látogatót vonz. Minden egyes sikeres esztendő arra ösztönöz bennünket, hogy még tökéletesebben felkészüljünk a következőre - mondta Jana Chrappová, a projekt koordinátora, majd hozzátette: - jövőre szeretnénk megközelíteni a mágikus ötvenezres látogatószámot.” (tébé) V i 0* li i : É 1 ; : J \ ’C Kicsiny Balázs: Domesztikációs kísérlet Kicsiny Balázs kiállítása az At Home Galleryben Domesztikációs kísérlet ELŐZETES A szíwel-lélekkel végzett munka, úgy tűnik, olykor hatékonyabb, mint soksok masszívan reklámozott „csodaszer”. Mert mi más lehetne az oka annak, hogy a fél évszázada tevékenykedő Jókai Mária ma is tele van fiatalos lendülettel, energiával, szellemi frissességgel - a korából nyugodtan letagadhatna sok-sok évet, hiszen úgysem hinné el senki, hogy idén már a 70. születésnapját ünnepelte. MISLAY EDIT Kevés lenne a hely felsorolni, mi minden fért bele ebbe a munkával töltött öt évtizedbe, de talán az is jelzi az ismert hazai néprajzkutató, a Zoboralja és a Nyitra-vidék fáradhatatlan „kincsgyűjtőjének” munkáját, hogy Párta, Párta - Zoboralji lakodalmas című összeállításáért a zoboralji csoporttal együtt 1985-ben Kecskeméten UNESCO-díjat kapott, munkásságáért 2000-ben Életfa-díjjal jutalmazták, 2002-ben Csáky Pál akkori kormányalelnök ezüstplakettel tüntette ki. A gazdag életpálya és a jubileum egyaránt jó okot szolgáltatott arra, hogy Jókai Mária a májusi Múzeumi Szalon vendégszékébe üljön a pozsonyi Brámer-kúriában, ahol a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozatának állandó házigazdája, Miklósi Péter kérdezte életéről, pályájáról. „Elégedett vagyok, boldog embernek érzem magam” - összegezte életének hét évtizedét Jókai Mária. Mint mondta, a hagyományok ápolása soha nem volt tőle idegen, mivel falun nőtt fel. Igaz, gyerekkorában sokáig a „fellegekben járt”, árulta el: légikisasz- szony szeretett volna lenni, később bányász, majd kalauz, és irigykedett a fiúkra, mert elvitték őket katonának, és így „ingyen mehettek az ország távoli sarkaiMT1-JELENTÉS Cannes. Óriási érdeklődés mellett vegyesen fogadták az újságírók kedd este a premier előtti sajtóvetítésen Tarr Béla A londoni férfi című filmjét a 60. Cannes-i Fesztiválon. Nagy várakozás előzte meg a francia tengerparton a magyar versenyfilm bemutatóját: a nemzetközi sajtó képviselői zsúfolásig megtöltötték a cannes-i Fesztiválpalota közel kétezer fős Debussy-termét Tarr Béla ífancia-német-magyar koprodukcióban készült alkotásának első nyilvános vetítésén. A 2 ára 12 perces fekete-fehér alkotás bemutatója alatt megközelítőleg kétszázan hagyták el a termet, a vélvén ketten-hárman fütyültek, igyanennyien bravóztak, a többség udvarias tapssal és visszafogot- :an fogadta a magyar filmet. A film után az MTI kérdésére vá- aszoló francia újságíróknak első- ;orban a rendezés kapcsán volt negosztott véleményük: volt, aki zerint túlságosan esztétizált, plasz- ikus és nem valóságos a rendezés, nások viszont annak mélységét és idolgozottságát hangsúlyozták. A Georges Simenon azonos című űnügyi regényéből Krasznahorkai ászló forgatókönyve alapján Ma- yarországon és a franciaországi ba, és sok új vidéket ismerhettek meg”. A néprajzkutatóval rövid képzeletbeli sétát is tehetett a közönség szülőfalujában, Ahán, megismerkedve a látnivalókkal. Nosztalgiával idézte fel gyerekkora faluját, amely karácsony reggelén a frissen sült mákos és diós kalácsok fenséges illatában úszott, aratás idején pedig a kaszát fenő férfiak töltötték meg „kopogó ritmussal”. Mesélt a szüleiről is meg arról, hogy tulajdonképpen véletlenül lett belőle tanító. A tanítás mellett mindig talált magának „pluszmunkát” is: Kálazon tánccsoportot, Gímesen folklórcsoportot alakított, mert „tudtam, hogy kell valamit csinálni, ami megfogja a falu népét, hogy fontos legyen nekik a kultúra”. 1962-ben, amikor Gímesre került, még élt a faluban például a villőzés és a tananajozás szokása. A néprajzi gyűjtéshez saját bevallása szerint az az országos mozgalom adott számára komoly lökést, amely a hetvenes években indult. „Nagyon jókor jött - véli Jókai Mária -, évek hosszú során gyűjtötKorzika szigetén forgatott koprodukciót magyar nyelven francia és angol felirattal láthatta a cannes-i sajtóközönség. Az angol és a francia szinkronizált változat még készül. „Nincs a fümcsinálásnál optimistább dolog a világon” - mondta tegnap Tarr Béla a 60. cannes-i filmfesztiválon tartott sajtótájékoztatóján. Georges Simenon azonos című regényében elsősorban nem a bűnügyi szál, hanem a létezés alapkérdései, az emberi méltóság és a magány problémája izgatta, filmje alapvetően erről szól. A rendező úgy véli, hogy A londoni férfi része annak az alkotói folyamatnak, amelynek során fekete-fehér filmjeivel egyre közelebb ér a letisztult mozihoz. „Nem a történet a lényeg a moziban, hanem az állapot, a hangulat, a szereplők, a tekinted’ - tette hozzá. A film főhősét, Maloint, egy kikötői pályaudvaron dolgozó magányos váltóőrt - aki egy gyilkosság véletlen szemtanújaként morális problémákkal szembesül - Miroslav Krobot cseh színész-rendező, feleségét a brit Tilda Swin- ton alakítja. Hetvenedik születésnapját ünnepelte a Cinecitta olasz filmstúdió a cannes-i filmfesztivál keretében megrendezett keddi gálaesttel. Az tünk, hajtott bennünket a tudásvágy, a kíváncsiság, a lelkesedés, hogy mi van Zoboralján vagy Gömörben.” Ma is lenne még mit gyűjteni, mondta, de ezt a munkát nem lehet „alulról kezdeményezni”. Úgy véli, mindenképpen kellene egy szakcsoport, amely a gyűjtéseket irányítja. Elszomorítja, hogy azt látja: a mai fiatal nemzedékben nincs akkora érdeklődés a hagyományok iránt, pedig „a hagyományok tisztelete nélkül nem teljes egy élet, e nélkül nagyon szegények, elesettek és elhagyottak leszünk, eltemetjük magunkat”. Szerinte rá kellene ébreszteni a fiatalokat arra, hogy a hagyományok ápolása, őrzése küldetés, és az elődeinkkel szembeni kötelesség is. „Ha gazdag lennék, vennék egy tájházat, ott foglalkoznék a fiatalokkal” - árulta el. Nagyon szereti a földet is: ,jó gazdálkodó lettem volna“, állítja magáról, és kiapadhatatlan energiáit látva egy pillanatig sem kételkedünk szavaiban. Egyedül él, de nem magányos, állítja. Szerencsére vannak a környezetében olyan emberek, akiket felkeeseményen háromszáz meghívott vett részt, főként a francia és az olasz filmélet nagyságai, köztük olyan rendezőóriások, mint Paolo és Vittorio Taviani vagy Ermanno Ohni. A Cinecitta, a moziváros egykor a világ vezető filmgyártói közé tartozott, áz ötvenes években olyan nagy filmklasszikúsokat forgattak Tarr Béla a francia filmvárosban (TASR/AF P-felvétel) reshet, akikkel beszélgethet, mert ezt fontosnak tartja. „Kell a magány is - mondta -, de olyankor meglódul a fantáziám, gondolatban szerintem már a Holdon is voltam.” Unatkozni most, hetvenévesen sincs ideje, hiszen mint megjegyezte, nagyon sok még a tennivalója. „Ott vannak a gyönyörű népénekek. Ha ezek elfelejtődnek, még szegényebb lesz a falusi emberek élete. Ezeket kellene összegyűjteni és kiadni.” A Múzeumi Szalon vendégei mindig ajándékkal érkeznek, általában olyasmivel lepik meg a múzeumot, ami a személyükhöz, a munkájukhoz kötődik. Jókai Mária igazi gyönyörűségeket hozott: egy vízfolyásos hímzésű, támlás csipké- jű kendőt, amelyet még az édesanyja készített, s amelyet a falusi lányok régen évente két alkalommal viseltek: az éjféli misén és feltámadás napján. A másik darab egy Zsitva menti piros hímzésű vászonkendő - üyen kendővel kötötték a falusi asszonyok a kaijukra csecsemőjüket, amikor a mezőre mentek. az olasz filmstúdióban, mint a Ben Húr vagy a Kleopátra. Manapság azonban már nem könnyű az élvonalban maradnia - írta szerdai összefoglalójában a Hollywood Reporter. A nagy múltú filmstúdió rajongói azt hangsúlyozzák, hogy nincs még egy olyan hely a világon, amely akkora filmtörténeti háttérrel és hagyománnyal rendelkezne, mint a Cinecitta. Ez a tény azonban úgy tűnik egyre kevesebbet nyom a latban: mind több korszerűen felszerelt filmstúdió épül, ahol jóval olcsóbb a forgatás, mint a Cinecittában. Természetesen a fejlesztések sem maradtak el: mint Lamberto Mancim, a stúdió vezetője elmondta, a Cinecitta „költ arra, hogy bevételeit növelje”. Az elmúlt években a Róma melletti stúdió három további forgatási helyszínnel bővült: ezek közük kettő Olaszországban, a harmadik Marokkóban épült. A Cinecitta egyúttal egyike a kevés vezető filmstúdiónak, amely a teljes produkciós utómunkálatot is biztosítani tudja. Az évforduló kapcsán a stúdió több olyan változatást is bejelentett, amelyekkel fel akatja hívni magára a figyelmet, vonzóvá akatja tenni magát a produkciók számára: például nagyobb teret ad a fiatal rendezők munkáinak. Somotja. Holnap 19.30-kor nyílik meg Kicsiny Balázs Domesztikációs kísérlet című kiállítása az At Home Galleryben. A kortárs magyar képzőművészet jelentős egyénisége tavaly járt a somoijai zsinagógában, és annyira megragadta a hangulata, hogy kifejezetten ebbe a térbe készítette munkáját. Kicsiny Balázs a Magyar Képző- művészeti Főiskola festő, majd murális szakán végzett. Jelenleg Budapesten él és alkot, a Magyar Képzőművészeti Egyetem oktatója. Azok közé a magyar művészek közé tartozik, akik immár másfél évtizede jelen vannak a nemzetközi képzőművészeti életben. Alkotásait a 80-as, 90-es években Magyarország progresszív galériáiban (Liget Galéria, Várfok 14 Galéria, Stúdió Galéria, Bartók 32 Galéria, Szent István Király Múzeum), valamint jelentős csoportos tárlatokon mutatta be. Több ösztöndíjat is kapott (Pan European Arts, 1989; British Councü, 1989-91), New York-i tanulmányútja után pedig a 90-es évek első felében Londonban telepedett le, ahol a képzőművészet mellett műkritikával is foglalkozott. 2005-ben az 51. Velencei Biennálén Navigációs kísérlet című kiállításával ő képviselte Magyarországot. Az At Home Gallery számára készített Domesztikációs kísérlet a művész Velencében bemutatott projektjének a folytatása. A kiállítást Hushegyi Gábor esztéta nyitja meg. (ú) Tegnap tartották Tokióban A Karib-Tenger Kalózai 3. részének világpremierjét A Karib-Tenger Kalózai - A Világ Végén című, Gore Verbinski rendezte amerikai kalandfilm ma kerül a mozikba a világ minden táján, így nálunk is. Képünkön Johnny Depp és Orlando Bloom a tokiói vetítés előtt. (AFP-felvétel) Óriási érdeklődés és vegyes fogadtatás Tarr Béla új filmjének sajtóvetítésén - ünnepelt a Cinecitta „Nem a történet a lényeg a moziban, hanem az állapot”
