Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-22 / 116. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 23. Pénzvilág 27 A gondosan megválasztott életbiztosítás növeli biztonságunkat, és lehetőséget ad egy esetleges veszélyhelyzet következményeinek megoldásához Kérdezzünk rá, milyen hozamot garantál a biztosító Fiatalon még kevesen gondolnak az életbiztosítás fontosságára (Képarchívum) Szlovákiában a lakosság nagy része számára többnyire még mindig többet ér a vagyona, mint a saját élete - legalábbis a biztosítótársaságok szemszögéből tekintve. Többségünk ugyanis az autó- vagy az ingatlanbiztosítást helyezi előnybe az életbiztosítással szemben. Ha mégis megkötjük az életbiztosítást, ez többnyire 200 ezer koronánál nem szól többre. Egy ekkora összeg ugyanakkor nem nyújt biztonságot a családnak, ha például a családfő súlyosan megbetegszik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Mit kellene szem előtt tartanunk, ha életbiztosítást szeretnénk kötni? Tudnunk kell, hogy a biztosítással általában valamilyen jövőbeni esemény anyagi következményeinek enyhítését, csökkentését kívánjuk megoldani. Arra kötünk szerződést egy biztosítóval, hogy rendszeresen fizetett biztosítási díjaink fejében, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, számunkra, vagy azok számára, akiket kedvezményezettként megjelölünk, nyújtson kárpótlást, fizessen ki egy meghatározott összeget, vagy járadékot. Két jellemző köre van a biztosítási helyzeteknek: valamilyen, rendszerint jelentős kárral járó, de általában ritkán bekövetkező esemény (pl. baleset, tulajdonunk megkárosítása), amelynek a következményeit szeretnénk mérsékelni, vagy valamilyen nagy valószínűséggel bekövetkező esemény (pl. születés, házasságkötés, halál), amire szeretnénk felkészülni. Növeljük a biztonságunkat Az életbiztosítás az egyik leggyakoribb biztosításforma. A biztosítási esemény sokféle lehet, a születéstől egészen a halálig. Az sem szükséges, hogy kárral járjon, de anyagi helyzetében rendszerint változást, terhet jelent a biztosítottnak, vagy annak, aki viselni kénytelen. A biztosítási esemény (élethelyzet) általában pénzben nem fejezhető ki, így a biztosító és a vele szerződő fél szabadon határozhatja meg a biztosítási összegét. A gondosan megválasztott életbiztosítás alkalmas arra, hogy növelje biztonságunkat, és lehetőséget adjon az esetleges veszélyhelyzetek következményeinek megoldásához. Mit kellene mérlegelnünk a biztosítás megkötése előtt? ♦ müyen igényeink vannak, milyen életbiztosítási forma felel meg az elképzeléseinknek, ♦ a biztosítás növeli-e a biztonságérzetünket, ♦ a biztosítási esemény bekövetkezésének van-e fokozott veszélye, ♦ az esemény milyen anyagi következményekkel jár ránk vagy családunkra nézve, ♦ milyen összeget tudunk havi rendszerességgel (esetleg inflációt követő módon), vagy egyszeri tartós lekötéssel a biztosítási célra elkülöníteni? A különböző életbiztosítási lehetőségek eltérnek abban egymástól, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen rendszerességgel kell a díjat fizetni, és van-e lehetőség arra, hogy befolyásoljuk; a biztosító mibe fektesse a befizetéseinket. Elsősorban a szerződő fél és a biztosított megállapodásától függ, hogy milyen hosszú időre, milyen kockázatra és milyen nagyságú összegre kíván fedezetet teremteni. Természetesen rendszerint ennek megfelelő az eljárási rend is (pl. kell-e előzetes orvosi vizsgálat), amivel a biztosítást megkötik. Ma már nem csak a családtagok, hanem egyre gyakrabban a munkáltatók is kötnek biztosítást. Az ajánlat aláírása előtt: ♦ a lehető legtöbb információval rendelkezzünk az adott biztosítóról, különösen piaci helyzetéről, eredményességéről, ♦ részletesen ismeijük meg a nekünk felkínált biztosítási módra vonatkozó valamennyi előírást, külön is figyelve a hozamok felosztására a részesedésünk mértékére, ♦ ha problémánk van a megértéssel, kérjünk segítséget, ♦ olyan szolgáltatást válasszunk, amelynek díját nagy valószínűséggel képesek leszünk fizetni! Milyen hozamot kínálnak? Az egyik leggyakoribb biztosítási mód a vegyes biztosítás. A biztosítási esemény: a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy halála, a biztosítási időtartam alatt. Ez a biztosítási forma kiválóan alkalmas arra, hogy előtakarékoskodjunk valamilyen, a jövőben felmerülő és előreláthatólag jelentős kiadással járó eseményre (pl. a gyermekek* felnövekedésével, iskoláztatásával járó kiadásokra), vagy a saját anyagi helyzetünk változásával összefüggő eseményre (pl. nyugdíjazás). Az esemény bekövetkezésekor a biztosított, vagy az általa megjelölt kedvezményezett attól függően juthat jelentősebb összeghez, hogy mennyi a biztosítónak befizetett összeg és azt miként fektette be a biztosító. Ebből következően a biztosításnak csak egy része előre garantált, a biztosító befektetési tevékenységétől függő eredmény azonban nem számítható ki. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy a biztosító költségeit nekünk kell megfizetnünk. (Ennek mértékére vonatkozóan egyre több biztosítási forma ad eligazítást.) A költségek levonása után maradó díj kisebb része szolgál a halál esetére szóló kifizetések alapjául és a másik része kerül az életbiztosítási díjtartalékba. Ezt fekteti be a biztosító, és ennek nyereséggel növelt összegét kapja meg a biztosított, ha a biztosítás lejártakor életben van. Nagyon fontos kérdés, hogy a biztosító milyen hozamot garantál a befektetései után, mert ezt a hozamot akkor is ki kell fizetnie, ha befektetései nem nyereségesek. Hasonlóan fontos kérdés, hogy a többlethozam miként oszlik meg a biztosító és a biztosított között. A vegyes életbiztosítás takarékossági jellegű, ezért akkor sem szűnik meg, ha nem tudjuk az eredeti állapotot fenntartani, nem tudjuk a biztosítási díjakat tovább fizetni. Ekkor lehetőségünk van a visszavásárlásra, illetve a díjmentesítésre. Visszavásárláskor a biztosító az addigi befizetéseink egy részét visszafizeti (ami nagyon alacsony arányú is lehet), és ezzel a biztosítás megszűnik. Díjmentesítéssel az addigi befizetéseknek megfelelően leszállításra kerül a biztosítási összeg, de a biztosítás fennmarad. A biztosítók az alapszolgáltatáson kívül ehhez a biztosításhoz mellékszolgáltatásokat is kínálnak, amelyek balesethez, az egészség súlyos és tartós megromlásához kötődnek. A befektetési életbiztosítás nagyon hasonlít a vegyes életbiztosításhoz. Különbözik azonban abban, hogy a befektetési döntéseket nem egyedül a biztosító hozza, hanem maga a szerződést kötő választja meg, hogy milyen kockázati besorolású befektetésekbe akarja a díjat fektetni. Ebből mind a kockázat mértékére, mind a kockázatnak a biztosító és biztosított közötti megosztására nézve jelentős eltérések következnek. Általában minél biztonságosabb egy befektetés, annál kisebb a várható hozam, és viszont. Biztos, de általában nem magas megtérülést biztosítanak az állampapírok és bizonytalan, de jelentős hozammal járhatnak a részvények. A biztosítottnak a befektetési életbiztosítás esetében nincs meg az a lehetősége, hogy a konkrét befektetési eszközt maga válassza meg. Ezt a biztosító megfelelő szakemberei végzik, de tőle függ a kockázat mértéke, hogy miként osztja meg a befizetett díjait a különböző kockázatú befektetések között. Döntésének megkönnyítéséhez a biztosítók a legszélesebb lehetőségeket kínálják. Számolni kell azzal, hogy a biztosító rendszerint semmüyen hozamot nem garantál, és szélsőséges esetben elveszíthetjük a befizetett díjainkat is. Az, hogy korábban milyen hozamot produkáltak a számunkra felajánlott lehetőségek, nem biztosíték a jövőre vonatkozóan! A befektetési életbiztosítás a vegyes életbiztosításho* hasonlóan alkalmas lehet előtakarékosságra, és általában ugyanazok a jogok érvényesíthetők, mellékjogok fűz- hetők hozzá, mint a vegyes élet- biztosításokhoz. A kockázati életbiztosítás alapszolgáltatása a biztosított halálához kötődik. Ha a biztosított a biztosítás időtartama alatt meghal, a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes biztosítási összeget. Ha a biztosítási időtartamot a biztosított túléli, a biztosítás díjfizetési kötelezettség nélkül megszűnik. E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, a biztosított halála esetén nem kerülnek számukra elviselheteden anyagi helyzetbe. Különös jelentősége van e körben annak, ha a biztosítottnak jelentős adóssága (pl. bankkölcsön) van, amelynek megfizetése alól mentesülnek az örökösök. Ez a biztosítási forma vissza nem vásárolható, díjmentesítése nem lehetséges, de kapcsolódhatnak hozzá mellékszolgáltatásként balesethez, betegséghez, vagy egészségkárosodáshoz kötődő mellékszolgáltatások. Úgy válasszuk meg a kockázatot, hogy legyen a befektetés a lehető legbiztonságosabb, lehetőleg ne veszítsük el a teljes befizetésünket, a lehető legmagasabb nyereségre tegyünk szert! Már utaltunk rá, hogy a befektetésekből keletkező nyeresége egy (jelentősebb) részét a biztosító vissza kell, hogy juttassa a biztosítottnak. Ezt megteheti úgy, hogy elkülönített számlán kezeli és mindaddig befekteti, amíg nem kell elszámolnia. Megteheti, hogy emeli a szolgáltatás összegét és megteheti, hogy a díj és a szolgáltatás arányainak javítására használja. Azt, hogy a visszajuttatás müyen módon történik, a biztosítási szerződés tartalmazza. Nagyon fontos tudni, miként alakul az életbiztosítási díjtartalék. A nyereségrészesedés és a díjtartalék aránya attól függ, müyen eredményességgel forgatta meg a biztosító a rendelkezésére áüó összegeket, és müyen szabályai vannak a többlethozam visszajuttatásának. Ha nagy a tartalék, nagy lesz a nyereségrészesedés, és viszont! Figyeljünk arra, hogyan aránylik a jóváírt nyereség az előző évi díjtartalékhoz. Ha ez eléri a piaci kamatok szintjét, vagy annál több, megnyugodhatunk. Fordítva már nem kedvező a helyzetünk, de további lépéseinket fontoljuk meg aszerint, hogy miért kötöttük a biztosítást és müyen lehetőségeink vannak az eláüásra. A biztosítás megszűnése A szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével és a biztosító kötelezettségváüalásának teljesítésével szűnik meg. A biztosító a biztosítási összeg megfizetésétől csak akkor mentesül, ha a bekövetkezett eseményre a szerződésben kizárta a szolgáltatását, vagy a szerződő fél, illetve a kedvezményezett jogeüenesen közreműködött az esemény bekövetkezésében, esedeg a szerződést jelentősen befolyásoló lényeges körülményeket - bár azokról tudott - a szerződés megkötésekor elhaügatott. A szerződésben rögzített időn belül visszafizetés nélkül, azon túl megtérülés mellett a szerződő fél is eláühat a szerződéstől, de fontos tudni, hogy mindenképpen veszítünk. Ha a körülményeink és a szerződés lehetővé teszik, inkább díjmentesítést kérjünk. Ha a biztosítás bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles kifizetni a biztosításnak azt a részét, amelyet a biztosítási szabályzatban díjtartalékként, illetve visszavásárlási összegként megjelölt. Ez alól csak azok a biztosítások képeznek kivételt, ahol azt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Hosszú távú elkötelezettség Életbiztosítással hosszú időre kötelezzük el magunkat. Ezért fokozott körültekintéssel és megfontoltan járjunk el. Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy müyen szerződést írunk alá. A szerződés aláírása előtt pontosan legyünk tisztában azzal: mit ígér a biztosító, megfelel-e a lehetőségeinknek és az igényeinknek, van-e visszavásárlási lehetőségünk, garantál-e hozamot a biztosító és ha igen, mennyit, müyen költséget számol el a biztosító a saját működésére, végezetül gondosan ellenőrizzük, hogy a szerződés a mi akaratunknak megfelelően jön-e létre, az üzletkötő által adott szóbeli tájékoztatás megfelel-e az írásos dokumentációnak. (mi, t) Gondolkodjunk el a biztosítás megkötésének fontosságán! (Képarchívum)
