Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-21 / 115. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 21. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Dana és Jana Veld’áková, a kassai ugró ikerpár? Vigyázunk egymásra... Nagy tehetségnek tartották őket, annak idején érmeket is hoztak - főleg a hármasugró Dana, de az utóbbi időben Jana is sokat hallatott magáról, kitűnő távolugró eredményeivel. Az idei fedettpályás Európa- bajnokságon mindketten éremközeibe kerülhettek volna - de nem kerültek. Ennek pedig Janka eseté­ben a sérülés, a tíz perccel idősebb Dankánál meghű­lés volt az oka. URBÁN KLÁRA „Két héttel a kontinensviadal előtti versenyen húzódást szenved­tem - magyarázta Janka. - Az Eb-n nem tudtam rendesen bemelegíte­ni, hiába vettem be előtte egy fájda­lomcsillapítót. A végén még csodál­koztam is, hogy ilyen állapotban hatszáznegyvennégy centit tudtam ugrani. Ahhoz képest, hogy alig tudtam nekifutni, ez nagyon jó.” A nem túl hosszú atlétikai pálya­futásuk során a kassai ikreket elke­rülték a sérülések. Pedig hosszúra nyúlt, vékony dongájú leánykák voltak. Geneti­kai adottság náluk a test- felépítés - édesapjuk is ilyen magas, vékony. Jó az egészség, vagy valaki ügyelt arra, hogy ne le­gyen semmi gond? „Ez főként az anyagiaktól függött. Nem mindig volt elég pénz az erőfel­újításra, örültünk, ha a felkészülést biztosítani tudtuk, esetleg elmen­tünk szaunába, masszőr­höz - ecseteli Janka. - Most egy kicsit javult a helyzet, ráadásul renge­teget segít a Madár Pállal folyó együttműködés, két éve ő pofoz helyre bennünket. Ha fáj az iz­mom, nemcsak azt a he­lyet kezeli, hanem igyek­szik kideríteni, mi van a háttérben. Mindig meg is találja, s tud segítem. Azt, hogy tavaly az Euró- pa-bajnokságon döntőbe kerültem, neki is köszönhetem.” Az ugróedzések megerőltetőek, és próbára teszik a szervezetet. A versenyzők sokszor futnak neki, rugaszkodnak el és ugranak az edzések során, nem is szólva az erőnléti felkészülésről - mindez megvalósíthatatlan lenne kellő regeneráció nélkül. Egypetéjű ik­rekről lévén szó, akiket nehezen tudnak megkülönböztetni, kíván­csi voltam, vajon mindkettejük­nek ugyanarra kell-e vigyázniuk, vagy épp fordítva, egyik erre, má­sik arra érzékenyebb? Janka némi gondolkodás után rávágja: „A testvéremnek nehezebb a dolga, a hármasugrásban háromszor is el kell rugaszkodni, én ezért félek tőle, pedig azt állítják, technikai­lag képes lennék erre a verseny­számra is. Dana ezért érzéke­nyebb a bokájára, térdére, de le­kopogom, eddig még komolyabb baja nem történt.” A sérüléshez hasonlóan eddig a Danka és Janka betegségek is elkerülték a két le­ányt. Igaz, az Eb előtt Danka meg­hűléssel bajlódott. A pozsonyi edzőtábor jó részét ágyban töltötte, lázasan. Még szerencse, hogy Jan­ka akkor épp Birmighamben járt, a már emlegetett versenyen, így ő nem kapta el az influenzát. Igaz, ez nem is jellemző: „Ő általában nem fertőz meg engem, én őt hama­rabb. Kicsi korunk óta így volt, ezért neki kell jobban vigyáznia, de ezt mi már tudjuk, sőt, észrevesz- szük a másikon azt is, ha nem érzi jól magát.” Danka mindenre rábólint, de annyit hozzátesz, hogy főleg át­meneti időszakban kell vigyázni­uk magukra. „Ha az edzések so­rán érezzük, hogy valamelyik izom jobban húzódik, lazító sportkrémet, -balzsamot, gélt használunk. Ezek a készítmények serkentik az izmok vérkeringését és oxigénellátását, s jó szolgálatot tesznek akkor is, ha nincs kéznél masszőr.” Az ikrek nagyon vigyáznak, ők és edzőjük is tudják, hogy bármennyi­re jó is volt a felkészülés, a verseny­időszakban csak akkor lehetnek eredményesek, ha egészségesek maradnak. SZTÁR ES EGESZSEG Cindy Crawford bevallja Valamennyi hollywoodi csillag győzködi a világot, hogy fiatalos küllemét, lendületét az egészséges életmódnak, a testmozgásnak és az önfegyelemnek köszönheti. Ri­chard Gere volt felesége, Cindy Crawford nem hazudik, s bevallja, néha a vitaminijekciókhoz, a botu- lotoxinhoz és a kolagénhoz fordul. Bajor Imre fegyelmezett Amióta egy, a háziorvosánál tett látogatás során kiderült, hogy Ba­jor Imre színművésznek magas a vércukra, minden utasítást betart. Már több mint két éve naponta há­romszor iszik egy magyar teakeve­réket, ami csökkenti a vércukor- szintet.. TESTÜNK TITKAI Mi a vizelet? A vizeletürítést akaratlagosan szabályozó agyi központ műkö­dését különböző tényezők befo­lyásolják: így a légzés-keringés (pl. akaratlan vizelés fuldoklás közben), reflexes hatások (pl. hi­degérzés vagy a víz kontaktusa a bőrrel, enyhe hólyag-gyulladás), pszichés hatás (erős izgalom, csö­pögő víz hangja stb.) vagy bizo­nyos ideggyógyászati kórképek hatása (akaratlan vizeletürítéssel járó epüepsziás roham). A vizelet olyan folyadék, amely vízben oldott ásványi sókból és szerves anyagokból áll. Egy liter vizelet tartalmaz: 955 gramm vi­zet, 25 gramm karbamidot, 0,5-1 gramm húgysavat, 10,5 gramm nátrium-kloridot, ásványi sókból 8 grammnyi (foszfát, szulfát stb.), és más anyagokat, mint pl. a kreatinin. Összetevői közül a víz mennyisége változó lehet, míg a többi összetevő 24 óránként kivá­lasztott mennyisége szokványos esetben állandó. A vizelet egyik nagyon fontos eleme, a karbamid, a fehérje­anyagcsere végterméke. Főleg a májban képződik, számos más vérfehéijével együtt. A karbamid naponta szokványosán ürített mennyisége (kb. 30,35 g) magas hústartalmú táplálkozás, élénk izommunka esetén növekedhet, vagy éppen ellenkezőleg, a vege­táriánus táplálkozás hatására csökkenhet. A vizelet kreatinint (dehidrált kreatinin, melynek foszfátja az energia tartalékolására szolgál) is tartalmaz, e fehéijeszármazékjól tükrözi a vese szűrőtevékenysé­gét. A vérben és a vizeletben talál­ható kreatinin mennyisége alap­ján ugyanis megállapítható, hogy a vese megfelelően látja-e el szű­rőfeladatát vagy éppen ellenke­zőleg, többé-kevésbé súlyos vese­elégtelenséget jelez. A húgysav a sejtmag fehérjéi­nek lebomlásából származik, húsban gazdag étrend mellett te­hát emelkedik a mennyiség. A szervezetben lévő húgysavfölös- leg kicsapódhat, mindez olyan betegségek kialakulásának ked­vez, mint a köszvény vagy bizo­nyos típusú vesekőbetegségek. A húgysav az emberi vizelet egyik jellegzetes alkotórésze (növény­evő állatok vizeletében nem talál­ható meg) ugyanúgy, mint példá­ul az egyes nitrogéntartalmú anyagok bomlásakor keletkező kreatinin vagy a sóskasav. A vizelet sokféle sót tartalmaz, literenként 8-10 grammnyi nátri­um-kloridot (közönséges konyha­sót), kisebb adagban nátrium- és magnézium-szulfátot (kb. 4 g), és megközelítőleg 3 gramm alkáli­foszfátot. A vizelet minden tulajdonsága, valamint összetevőinek mennyi­sége az adott élettani vagy kórta- ni körülményeknek megfelelően változik. Bizonyos betegségek esetén (a vese szűrő-, tehát glo­merulus rendszerét érintő beteg­ségeknél) például a vizeletben leggyakrabban megtalálható há­rom alkotórész a vér, a vízben ol­dódó fehérje és a szőlőcukor (glü­kóz). Ezeket az anyagokat szok­se a szűrési folyamat során nem, engedi át (főleg a két utóbbit). A vizelet színe A naponta természetes módon ürített vizelet mennyisége körül­belül 1,5 liter, bár ez a mennyiség nagyon változó, főleg attól függő­en, hogy mennyit verítékezünk, vagy hogy mennyi folyadékot fo­gyasztunk. Étkezés után a vizelet jóval bőségesebb és hígabb. A vizelete általában átlátszó, borostyánszínű és jellegzetes sza­ga van. Színe a kis mennyiségű urobilin (az epefesték származé­ka), de főleg különféle festék­anyagok jelenlétéből adódik. Az éjszakai vizelet, ami reggel, ébredés után ürül, sokkal sűrűbb és sötétebb, mint a nappali vize­let. Ennek az az oka, hogy az éj­szaka folyamán a vizelet koncent­rálódik, így veséink folytathatják a vér szűrését anélkül, hogy a pi­henés megszakításával ki kellene mennünk vizeim. A vizelet szaga változó, attól függően, hogy például mennyi ideig állt a szabad levegőn (amó- nia szag), illetve az elfogyasztott ételek is jelentősen befolyásolják (például a spárga, a káposzta, a fokhagyma stb.). Bizonyos gyógy­szerek vagy kábítószerek (Bl- vitamin, macskagyökér stb.) szin­tén megváltoztathatják a vizelet szagát. A vizelet festékanyagok jelen­létéből eredő színét ugyancsak befolyásolhatja, hogy müyen a sűrűsége, milyen ételeket fo­gyasztottunk előzőleg (pl. cékla), és bizonyos gyógyszerek, külön­féle betegségek is megváltoztat­ják (pl. a sárgasággal kísért máj- gyulladás esetén mahagóni ár­nyalatúvá válik). A vizelet pH-ér- téke is megváltozhat: a természe­tes savas állapot lúgos kémhatá­súvá alakulhat. Forrás: Család és Egészség Az üres húgyhólyag homloksíkban készült és nyíl irányú metszet­ben. A jobb oldali rajzok a teli húgyhólyagot ábrázolják. Amikor a vizelet egy bizonyos határon túl feszíti a húgyhólyag falát, az agy­ba ingerek érkeznek, ami impulzusokat küld vissza, hogy a záró­izmok ellazuljanak. A vizeletkiválasztás - III. UJ SZO-TANFOLYAM A vesék szűrő funkciójának javítása érdekében napi 1-1,5 liter víz elfogyasztása kívánatos. A folyadékbevitelt a víz és egyéb táplálékok biztosítják. Az elszíneződött vizelet mindig valamilyen betegséget jelez? Nem, a vizelet elszíneződésének teljesen ártalmatlan okai is lehet­nek, pl. színezőanyagot tartalmazó ételek vagy gyógyszerek. Azon­ban sokszor betegséget is jelezhet a vizelet megváltozott színe és szaga. Ha csak rövid ideig színeződött el a vizelete, miután pl. cék­lát fogyasztott, semmi ok az aggodalomra, 1-2 nap alatt rendeződik a probléma. Ha gyógyszert szed, ellenőrizze a tájékoztatót: ha mel­lékhatásként feltüntetik a vizelet-elszíneződést, akkor múló kísérő- jelenségről van szó. Ha sötétsárgára színeződött a vizelete és erő­sen verejtékezik vagy sokáig nem ivott folyadékot, esetleg hasme­nés és láz is kíséri, forduljon orvoshoz, mert ez hólyag- vagy vesebe­tegség tünete lehet. Az áttetsző sötétbarna, sörszerű vizelet, világos széklet és sárga szem vagy bőr sárgaságra utal. ványos körülmények között a ve-

Next

/
Thumbnails
Contents