Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-19 / 114. szám, szombat
PRESSZÓ CL 2007. május 19., szomt »at ^ J NdÉHEr® k 1. évfolyam 19. szám 31. oldal Karafiáth Orsolya jegyzete Kávé zaccal Isztambulban 33. oldal Fátylak, maslik, rózsák Párizsban az áttetsző anyagok vezetnek, Milánóban a mini Arany álarcos hölgyek Egy japán cég felújította Kleopátra ősi módszerét 35. oldal Nagy Petra, József, Leó, Lóra és Teó (Családi album) Vannak olyanok is, az utóbbi időben elég szép számmal, akik, bár vegyes házasságban élnek, magyar tanítási nyelvű iskolába adják a gyerekeiket Teó, Leó, Lóra és a többiek A vegyes házasság fogalma sok mindent fedhet, de mi, itt, Szlovákiában ezzel kapcsolatban általában és elsősorban arra gondolunk, hogy egy magyar fiú feleségül vett egy szlovák lányt, vagy egy magyar lány feleségül ment egy szlovák fiúhoz. Az ő gyerekeik nemzetiségileg vegyes családban nőnek föl. RIPORT Hogy később melyik nemzetiséget választják, az azon is múlik, melyik nyelvet szívják magukba az anyatejjel, azaz, a magyar apa nem úgy gondolja-e, hogy majd, ha nagyobbak lesznek, megtanítja őket magyarul, vagy a kezdet kezdetétől, szigorúan elválasztva, mindkét nyelven szólnak hozzájuk. Sok szülő véli úgy, legegyszerűbb, ha szlovák óvodába, szlovák iskolába íratja a gyerekeit, ezzel tesz nekik jót, ami némelyik magyar családrak is vonatkozik. Vannak azonban olyanok is, az utóbbi időben elég szép számmal, akik, bár vegyes házasságban élnek, magyar iskolába adják a gyerekeiket, hiszen szlovákul megtanulnak, a magyar kultúrát, történelmet pedig csak ott ismerhetik meg alaposabban. Balatoni nyár után Petra Nagyová-Džerengová minden reggel bepakolja három gyerekét az autóba, átkocsikázik velük Pozsonyon, először Lorát, a legkisebbet adja le a magyar óvodában, utána a harmadikos Teót és a másodikos Leót a Duna utcai iskolában. Két éve, a tanévnyitón figyeltem föl rájuk, a fél család elkísérte a fiúkat, ott volt a papa, a mama, a nagyszülők, a nagynéni férjestül, egymás közt szlovákul beszéltek, csak az apa szólt magyarul a gyerekekhez. Később azt tapasztaltam, hogy Petra a szülőtársaknak magyarul köszön, igyekszik mindenkivel magyarul beszélni.- Férjemmel a közgazdasági egyetemen ismerkedtünk meg, közös ismerőseink hoztak össze bennünket. Azt hiszem, azzal vettem le a lábáról, hogy én voltam az első szlovák, akit ismert, akinek ma- gyamyelv-tankönyve volt - meséli Petra, aki tizenhat évesen kezdett magyarul tanulni. A Balatonnál nyaraltak, elvarázsolta, hogy a szobában szőnyeg van, minden szobához fürdőszoba tartozik, a szálloda udvarán aerobikoznak. - Majdnem három hetet töltöttünk ott, a magyarok oroszul nem akartak kommunikálni, legföljebb angolul meg németül. Kézzel-lábbal értekeztem velük, később leveleztünk, akkor határoztam el, hogy megtanulok magyarul. Kassán, a művelődési házban indítottak magyamyelv-tanfolya- mot, oda iratkozott be, bár édesanyja furcsállotta, azt az érvet azonban nem tudta kiforgatni, hogy jól jöhet lánya magyamyelv- tudása, hiszen minden évben átruccantak Miskolcra bevásárolni. - Anyám szlovák, apám ruszin, a nagyszüleim se tudnak magyarul. Egy évig jártam a tanfolyamra, de nem tanultam meg szinte semmit, ám a könyvem megmaradt, s amikor megismerkedtem a férjemmel, újra elővettem. Két héttel az után, hogy megismerkedtek, Nagy József bejelentette Petrának, feleségül veszi. Kilenc hónap múlva összeházasodtak. Az ifjú férj utánanézett, hol lehet Pozsonyban magyart tanulni, s Petra beiratkozott a Magyar Kulturális Intézet tanfolyamára. - Egy évig oda jártam, majd egy évig magánúton tanultam Zatyko Kláránál, de ő folyton szlovákul beszélt, inkább magam tanultam, intenzíven, naponta két-három órát. Most értem meg igazán a Dél-Szlovákiában élő magyarokat. A férjem dunaszer- dahelyi, ott él a rokonsága, nekik nagyon nehéz lehet a szlovák elsajátítása, hiszen sokan közülük ritkán kerülnek szlovák közegbe. Nekem a magyar nehéz, mert más nyelvcsalád, más logika. A férjem is csak itt, Pozsonyban tanult meg szlovákul, egy kelet-szlovákiai fiúval lakott a kollégiumban, az ottani nyelvjárást tanulta meg. Petra több nyelven beszél, anyanyelve, a szlovák, férje anyanyelve, a magyar mellett angolul, franciául és németül.- Mindig azt terveztem, hogy a gyerekeink mindkét nyelvet megtanulják, sajnos, a barátaink, ismerőseink többsége szlovák, s amikor megszülettek a gyerekek, a férjem is szlovákul beszélt velük. Háromévesen, amikor magyar óvodába kerültek, az egyik óvónő figyelmeztetett bennünket, ha azt akarjuk, hogy rendesen megtanuljanak magyarul, a férjem csak így beszéljen velük, én meg kizárólag szlovákul. A gyerekek mindkét nyelvet elsajátították, és Petra szerint nagyon jó, hogy mind az öten tudnak magyarul is, szlovákul is, mert mindig mindnyájan be tudnak kapcsolódni egy-egy beszélgetésbe, nem kell szlovákra váltaniuk miatta. - Miután óvodába kezdtek járni, egykettőre folyékonyan beszéltek magyarul, és az iskolában sincs velük gond, ráadásul a házi feladatok legnagyobb részét a napköziben elkészítik, ami a szlovák napközikre nem jellemző. A matematikával volt egy kis problémám, meg kellett tanulnom a kifejezéseket, aztán rájöttem, hogy ez sem segít, én humán típusú vagyok — meséli nevetve Petra. S hogy mit szólt a ruszin nagypapa és a szlovák nagymama, amikor magyar iskolába íratták a gyerekeket? - Apám nagyon toleráns, anyám inkább gyakorlati szempontból ellenezte, mondván, minek hordjuk őket a városba, amikor a közelben is van iskola. Ez nem áldozat, azt szeretném, hajói megtanulnának magyarul, ami Pozsonyban ma már nem olyan egyszerű, az utcán alig hallani magyar szót. A gyerekek tehát a kölcsönös tisztelet, tolerancia jegyében nevelkednek, sem édesapjuk, sem édesanyjuk nem szeretné, ha féltéglás magyarok vagy „hejszlovákok” lennének. - Sok a vad nacionalisták közt az olyan ember, aki vegyes házasságból származik, de az egyik ágat elhanyagolták nála. A nagyobbik fiam már megkérdezte, magyar-e vagy szlovák, amire csak azt tudtam neki válaszolni, hogy apai ágon magyarok vagytok, anyai ágon szlovákok, (g. á.)
