Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-03 / 101. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Balázs F. Attila költő Casanova átváltozásai című kötetének bemutatója lesz ma 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget H. Nagy Péter kritikus és Z. Németh István költő, író. (ú) Előadás Kaszás Attila családjának Budapest. Jótékony célú előadást tartanak a jövő hétfőn a Vígszínházban: A padlás című musical aznap esti bevételét a nemrég elhunyt Kaszás Attila családjának megsegítésére ajánlják fel - közölte Kiss Péter, a teátrum sajtófőnöke. Kaszás Attila, aki 1983-tól 16 évet töltött a társulatban, Presser Gábor - Sztevanovity Dusán - Horváth Péter: A padlás című musicaljében a Rádiós szerepét játszotta. A Marton László rendezte darabot - amely a színlap szerint félig mese, félig musical, 9-99 éves korig -18 éve tartja műsorán a Vígszínház. Kaszás Attila a társulat tagjaként sok más produkció mellett Bertolt Brecht: Baál, Osborne: Dühöngő ifjúság, Kleist: Heilbronni Katica című darabjában, a West Side Story és a Macbeth című előadásban nyújtott emlékezetes alakítást. (MTI) Ozsvald Árpádra emlékeznek Pozsony. Ozsvald Árpád költő tiszteletére tartanak emlékestet ma 18 órától a Pozsonyi Casinóban. Az esten legközelebbi ismerősei, barátai, Mács József, Bodnár Gyula, Lacza Tihamér és tisztelői, a jelenlévők emlékeznek a költőre. Juhász László szemelvényeket, verseket ad elő műveiből. Az emlékest házigazdája Juhász Dósa János újságíró, (ú) A Gömörország folyóirat 2007 tavaszi számából A visszaálmodott falu LAPISMERTETŐ Legtöbb írásával a múltat idézi az északi magyar peremvidék fóruma, a Gömörország tavaszi száma. Litkey Menyhért tomaújfalusi tamto 1915 nyarán készítette a községről azt a kézzel rajzolt és vízfestékkel színezett térképet, amelyet segédeszközként használt a tanításban. A régi térképre 2001 tavaszán ifj. Papp Sándor bukkant rá a Tomaújfalusi Református Egyház iratai között. Ezt a hajdani lelkes tamto által készített térképet mutatja be részletesen Szilágyi László A visszaálmodott falu című tanulmányában. Csobó Tünde tollából olvashatjuk a harmad református iskola múltjának további fejezeteit. A Balog és a Rima folyókvízválasztójánál fekvő Perjése falu népéletéből ad közre fotókkal gazdagon illusztrált fejezeteket a petjési születésű Hank József. A rimaszombati születésű Apor Elemér költőre emlékezik írásában Sebők Valéria. A száz éve született költő versein kívül a kortárs líra egyik jeles hazai képviselője, Bettes István versei is olvashatók a Gömörországban. A Gö- mör és Nógrád művészei sorozatban ezúttal az ötvenegy esztendős Mag Gyula szobrászművészt mutatja be Sz. Haltenberger Kinga. Gaál Lajos „a Gömör-Szepesi Erc- hegység természettanilag legértékesebb alakzatait” ismerteti a Gömör természeti öröksége tímű sorozat legújabb részében: a De- renek-völgybe kalauzolja el az olvasókat. Lőrincz György író munkásságát Kun Miklós Jenő idézi fel. Húsz évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a Gömöri Múzeum: az intézmény eltelt két évtizedének tevékenységét Bodnár Mónika írása ismerteti, (m) Japánban és Dél-Koreában a Pókember 3. rekordnézettséget hozott a bemutatás első napján, kedden. Nem volt még film Ázsiában, amely a nyitónapon ekkora érdeklődést váltott volna ki. A Pókember 3.-ban a főszerepet Tobey Maguire játssza, (mti) (Képarchívum) Peter Webber rendező a kéjjel ölés esztétikájára építi a filmjét, s egy gyilokgép mechanizmusát vázolja Történetvezetés az őrület határáig Hannibal Lecter (Gaspard Ulliel) Monumentális jelenettel indul a film. Két gyerek, egy fiúcska és egy kislány játszik egy hatalmas kastélyhoz közeli tónál. Vészjósló a csend. Fenyegetőek a színek. Tökéletesen megteremtett miliő. Még semmi sem történik, csak egy ho- mályosított tablót látunk a tájról, de már borzongató a hatás. Már érezni, hogy kegyetlen dolgokkal szembesít majd ez az opus. TALLÓSI BÉLA A következő képeken a zavar, a zaklatottság sugárzik a vászonról, és borzolja az idegvégződéseket. Szenzádósan felvezetett kezdet. A két gyerek és arisztokrata szüleik kapkodva csomagolják a családi vagyont. A második világháború elért ódon, litvániai kastélyuk közelébe, menekülniük kell erdei birtokukra, hogy elkerülje őket a front. A véletlen mégis útjukba sodorja az öldöklő katonákat. Őrüle- tes dinamikával folytatódik a film: hatalmas háborús ütközettel. Innentől kezdve a rettegés fokát kínálja a Hannibal ébredése. A szülők meghalnak, a két gyerek, Hannibal Lecter és kishúga egyedül maradnak a birtokon. Nem sokáig, mert érkeznek a sakálok, a náci bérencek. S mivel tél van, se vad, se hal, s érzik az éhenhalás határát, megölik a kislányt és megeszik. Hannibal Lecter kamasszá cseperedik, de nem tudja feledni a húgával történteket, szenved a szovjet árvaházban, amelyet családi kastélyukban rendeztek be. Fájdalmas, de gyilkos tekintettel közlekedik a kamaszok között, a mindenre elszánás tüzel a szemében. Hamarosan megszökik, s ettől kezdve, amerre megy, ott pusztít a bosszúja. Egy francia kisvárosban telepedik le, ott talál rá ázsiai származású nagynénjére, aki ősi harcművészetekre (amelyekben ugyancsak jócskán munkál a bosszú) neveli a fiút. A harci szellem táptalajra talál, Hannibal Lecterben forr a bosszúvágy, s csak úgy darabolja szét, mintha csak párizsit szeletelne, a helyi halárust, mert az gyűlölettel sértegette a japán nagynénit. (Kitűnően alakítja a tehetséges, titokzatos és gyönyörű Gong Li színésznő.) Hidegen, érzéketlenül, szép lassan szabdalja az elhízott halászt az ősi japán szablyával, hogy minél intenzívebben és tovább érezze a fájdalmat. Peter Webber rendező a kéjjel ölés esztétikájára építi a filmjét, s egy emberből lévő gyilokgép mechanizmusát vázolja. Arra a borzongató gyönyörre alapoz, ahogy Hannibal Lecter halott áldozatának kivágja az arcrészét, majd gombával körítve nyárson ropogósra sütögeti, és jóízűen elfogyasztja. Poklok tüze lobog ebben a filmben, olyan hatalmas energia feszíti. Kísérőnek pedig illeszkedő ördögi zenét kapunk, hogy szinte a robbanásig feszül a légkör a moziban; még a zajfogóval párnázott falak is lüktetnek a felfokozott zenei futamoktól. Pontosan kidolgozott a történések logikája, Webber a teljes hitelesség határán tudja vezetni a cselekményt, sokáig a realitás talaján mozogva. Manipulál a nézővel, szinte hipnotizálja, elhiteti, hogy ifjú Hannibálunk is csak azt csinálja, amit a francia nyomozótiszt: felkutatja és megbünteti az álnéven élő háborús bűnösöket. Oly módon manipulál bennünket, hogy egyre inkább kíváncsivá tesz, mire képes még ez a vérengző, öldöklő figura, meddig tud elmenni, s hogy lehet vége ennek az iszonyatos emberevésnek. Egy idő után a sztori azonban elmozdul a valóságtól, s meglódul egy kicsit a film ritmusa is. Egyre látványosabban és elvetemültebben, egyre kifundáltabban, egyre nagyobb élvezettel és változatos eszközökkel pusztítja áldozatait az ifjú Hannibal. A film vége felé a vérfürdővel már az őrület határán vagyunk: az már súlyos lélektani kategória, amely arra késztet valakit, hogy irtózatos halálnemekkel pusztítsa el a megátalkodott háborús ordasokat. Itt már csak a pszichopata gyilkos öldöklési mániája a főszereplő. Előzményfilmnek minősítik a Hannibal ébredését. Ez ugyanis már az ötödik történet a kegyeden sorozatgyilkos figuráról. Várható volt, hogy mindenképpen hason- lítgatni fogják az előzőekhez, különösen az Oscar-díjas előddel, A bárányok hallgatnakkal vetik majd össze. És az is előrelátható volt, hogy Anthony Hopkins hiányát is felróják. Nem utolsósorban, hogy az ifjú Hannibált életre keltő fiatal francia színész, Gaspard Ulliel teljesítményének Hopkins lesz a fokmérője. Képtelenség azonban számon kérni egy ifjú, nem kevésbé nemes tehetségű színésztől, hogy úgy hozza a figurát, ahogy egy idősebb kollégája. A fentiekből kiderül, hogy a Hannibal ébredése nem ún. művészfilm. Nem is lélektani. Thriller, sötét, véres, gyilkos mese, amely nem akar többet, mint a székekbe szögezve szórakoztatni úgy, hogy a néző idegi szinten harminchat fokos lázban égjen a film minden kockája alatt - van mit nézni; mesterien alakított, gazdag a film képi világa. Bár nekem nem magas a thriller-inger-küszöböm, már egy vészterhes zenével kísért kiadó- sabb késes dulakodásba is beleremegek, a Hannibal ébredése okozta harminchat fokos idegi láztól még harmadnap is égtem. Nem nehezen fogyasztható, mélyen átélhető és magvas igazságokkal meg tanulságokkal szolgáló művészetet kínál Webber filmje, de üzenetet azért hordoz. Mondjuk olyat, hogy az emlékekkel vigyázni kell, mert olyanok, mint a kés, megsebezhetnek. Vagy hogy mi is olyanok vagyunk, mint azok a bizonyos, kalitkába zárt énekes- madarak, amelyek a filmben szerepelnek, s amelyeket finom pecsenyének készítenek el egy speciális vendéglőben. Tiltakozás nélkül elnézik, hogy társaikat sorban lemészárolják. És az is elgondolkodtató, amikor Hannibáltól megkérdezik: mi van benned, ami még szeretni tudhat? E rokokó gyilkos történet kisugárzó ereje természetesen a Hannibált alakító Gaspard Ulliel lényéből árad. Különösebb színészi teljesítményt nem igényel a figura: az ifjú francia színész (akit nálunk a Hosszú jegyességben láthattunk) azonban a tekintetével, finom arcjátékával, gyilkos mosolyával tökéletesen alátámasztja, amit elkövet. « fl t « « I i « I € I « I í < í í Az áldozatul kiszemelt gyerekek (Fotók: SPI International)
