Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-15 / 110. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 15. Riport 11 Már a Galápagos-szigetek felé tart Méder Áron - hatméteres tavi vitorlása, a Carina a legkisebb hajó a világon, amely átzsilipelt a Panama-csatornán Magyar világvándor hajózik a Csendes-óceánon Az alig hatméteres tavi vi­torlás a Földközi-tengeren, az Atlanti-óceánon és Ka- rib-tengeren 8080 tengeri mérföldet megtett, 177 na­pos útja után a Panama-csa­torna közbeiktatásával, a magányosan vitorlázó sporthajós-kapitány, Méder Áron vezetésével megérke­zett a Csendes-óceánra. POÓR JÓZSEF A hajó alapos ellenőrzése és a készletek feltöltése után 2007. ápri­lis 25-én Méder Áron és vitorlása, a Carina elindult a Galápagos-szige­tek irányába, mostanra 900 mér­földre távolodott el a kontinenstől. Ez az ötödik magyar vitorlás, amely Gál József Equatora (1991- 96-os földkerülő útja során), a Ko­pár István vezette Mól Hungária 1100 (1997 - földkerülő verseny, első helyezéssel), Görög Péter Vik­tóriája (2000), Szabó Géza Rotoija (2007 februárja) után Colónnál be­hajózott a Panama-csatorna zsilip- rendszerébe. A csatorna fennállása óta ez volt a legkisebb hajó, amely­nek ez sikerült. Itt a mesterséges vízi út három zsilipkamráján át a Gatun-tó szint­jére jutnak a hajók. Ez szintén mű­víz, mert a Chagres folyó felduz­zasztása révén jött létre. Erről a szi­getekben, növény és állatvilágban rendkívül gazdag tóról két zsilip­kamra segítségével jutnak a Csen­des-óceán szintjére. Érdekessége, hogy itt az óceánnak 27 m-rel ma­gasabb a szintje, mint a csatorna kezdeténél, Colónnál a Karib-ten- gemek. Csatorna, kínai bérletben Ez a magyar vonatkozásban is el- híresült, rendkívüli fontossággal bíró vízi út - gondoljunk a bajai Türr Istvánra (1825 -1908), vagy a csatornaépítési tervének társszer­zőjére, a kassai születésű Gerster Bélára (1850 - 1923) - ma ismét nagy változások előtt áll. A francia Lesseps (1805 - 1894) sikertelen csatornaépítői vállalkozása után az amerikaiak által 1914-re megvaló­sított és birtokolt beruházás fennál­lásának 86. éve után, 2000. január elsején visszakerült a Panamai Köz­társaság tulajdonába. A gazdasági nehézségekkel küzdő ország a fenntartási költségekre úgy talált megoldást, hogy kínai vállalkozók­kal ez év őszén megkezdi a csator­na kiszélesítését, mélyítését, és ez­zel jó pár ezer munkahelyet teremt. H-26193-12 A hatméteres lélekvesztő már a Csendes-óceánt rója A zsilipelés pillanatai a Panama-csatornán 1 , 1 //// ’ / 1 ////[/ 1 J f f 1 I J i l&s: f ■ : ­IBI : * / 1 Mindezek után 300 000 tonnás tankerek szállítják majd a tervezett napi egymillió barrel mennyiségű venezuelai kőolajat - természete­sen főleg Kínának. A csatornát már 366 m hosszú, 49 m széles és 15 m merülésű hajók is igénybe vehetik majd. Tervbe vették a sport-, túra- és kishajók számára fenntartott sáv megépítését is. Azt talán már mon­dani sem kell, hogy a csatornának jelenleg is kínai a bérlője. Átkelés - akár a tű fokán A csatornán való átkelés szólóvi­torlázó esetében nem egyszerű, mert a szabályok szerint a hajón kellene tartózkodnia egy révkala­uznak, az asszisztensének és továb­bi négy, úgynevezett kötélkezelő­nek, akik a vitorlást „négy sar­kánál” megkötve, kötelek segítsé­gével terelik a zsilipkamrákban, a vízbeáramlás és kiáramlás okozta rendkívüli örvénylésben. Ne felejt­sük el, hogy nem a néhány tonnás vitorlásokra tervezték ezt a rend­szert. További gondot okoz, hogy a Carinán ennyi ember el sem fér, a kabin mérete nem tette lehetővé pl. a toalett kialakítását sem, s így eh­hez külön engedélyt kellet besze­rezni. Nem kis megpróbáltatás tehát az öt zsilipkamrán való áthaladás. Ám ha belegondolunk a Fa Nándor ve­zette, Széchényi Ödön „Duna - Raj­na - Majna - Szajna”, 2000 km-es távolságú emléktúrájára (1997), amikor egy motorcsónakos kara­ván indult Budapestről Párizsba, s mintegy száz zsüipelés árán jutot­tak francia területekre, ennek alap­ján feltételezhetjük, hogy Méder Áron Carinája ehhez képest gond nélkül megérkezhetett a Csendes­óceánra. És ha e legújabb magyar világvándomak tudomása lett vol­na Schopper Tibor 1990-es útjáról, mely során a vitorlázó a balkáni háború miatt nem a dunai völgy­menetnek indult a megálmodott Égei-tengerre, hanem végig- zsilipelte a Duna - Rajna - Majna - Szajna vízi út majd háromszáz zsi­lipkamráját, le egészen Marseille- ig, s a Földközi-tengert átszelve ér­kezett álmai tengerére (s már több mint egy évtizede ott él a Faun ne­vezetű vitorlásán feleségével együtt), Méder Áron minden bi­zonnyal a Panama-csatorna mellett teszi le a voksot. Visegrádi vízi sikerek A nemzetközi vonatkozásokat vizsgálva meg kell említenünk, hogy térségünkből elsőként a len­gyel Leonid Teliga haladt át a csa­tornán, 1967-ben. Öt követte a cseh Richard Konkolsky 1975-ben, majd 1976-ban Tereza Liskiewiczová (az első hölgy, aki egyedül vitorlázta körül a Földet). Ok valamennyien szólóvitorlázók voltak. Utánuk a magyarországi Gál József, felesége és hároméves fia társaságában küz­dötte le a csatornát 1991 és 1996 között. A szlovákiai magyar vitorlá­zó, Varsányi József, négytagú le­génységgel, 1995-ben járt itt. A vi­segrádi négyek részéről tehát teljes a kép. Kár, hogy az akkori tarifákról már csak nosztalgiázni lehet, mert míg az amerikai fennhatóság ideje alatt, Konkolsky Richard Niké vi­torlása, 2 dollár 70 cent, plusz 20 dollár óvadék ellenében használ­hatta a csatornát, Áron Carinájá- nak áthajózása 600 dollárba került, s az óvadék csekély 850 dollárt tett ki. Ennyit a panamázásról... A sóhajra okot adó bekezdés után időzzünk el egy örömsóhajnyit a Karib-tengeri szigeteknél. Áron megérkezésére spontán fogadást rendeztek a magyar kiteszörfösök. (Egy zárójeles mondatot megér ez a sport is, hiszen a kiteszörf bizonyos értelemben hullámlovaglás, amikor is a windsurfinggel ellentétben a szörf testet - vagyis a deszkát - nem vitorla „üzemelteti”, hanem egy ugyancsak a szél által működtetett sárkányemyő). Ók Déri György csa­patából kerültek ki, hozzájuk tár­sult két katamarán (vagyis kéttestű vitorlás) magyar legénysége, ők emelték Áron jókedvét forráspontra - ajándékba ugyanis 85 fokos ru­mot hoztak. Nehézségek után leánykérés Külön gondot okozott, hogy Méder Áron térképkészletében nem találta meg a Karib-tenger majd 1500 tengeri mérföldnyi déli partvidékének specifikus adatlap- ját, s így, mint annak idején Kolum­busz Kristóf, csak saját megítélésé­re hagyatkozhatott. Távol a partok­tól sokkal egyszerűbb a vitorlázás, mint a partok mentén. A szárazföld kontinentális talpánál rengeteg, a hajózást befolyásoló tényező nehe­zíti a navigátor feladatát. Ezek közé tartozik a mindenütt jelenlévő part menti vízáramlás, az apály és a da­gály hatóránkénti váltakozása (he­lyenként, az óceánokkal szomszé­dos beltengereknél ez eléri a 14 métert), valamint a helyi adottsá­gok. A Carina, térkép hiányában, a dél-amerikai kontinenst követte a Karib-térségben egészen a Pana­ma-csatornáig, s jobban járt, mint Kolumbusz zászlóshajója, a Santa Maria. Csak Colónban derült ki, hogy a vitorlás térképkészlete kö­zött, a tizenöt kilónyi paksamétá- ban, mégis ott volt a megfelelő lép­tékű térkép. Áron ide - már láthat­juk - az istenek védnöksége alatt érkezett. Aztán mintegy ajándékul a sorstól, megérkezett repülőgépen barátnője is, Boglárka, akinek - vi­torlás útjának 199. napján, távol a magyar hazától - minden kertelés helyett, megkérte kezét. Méder Áron után egy következő magyar kapitány, Gulyás István ké­szül vitorlása horgonyának felvo­nására, mert a saját maga építette katamaránjával hamarosan elindul hat évre tervezett földkerülő útjá­ra, És hogy az ő dolga se legyen olyan egyszerű, a Dunán fölfelé ha­józik Hollandiába, ahonnan az Északi-tengeren keresztül jut majd ki az óceán csábító mezejére, hogy elmondhassa: „...és hajó-ekéjével csak forgatta a végtelenség percba­rázdáit”. RÉSZLET ÁRON HAJÓNAPLÓJÁBÓL 2007.04.05. (194. nap) - Reggel korán keltünk, mivel nem túl nagy és nem túl kényelmes az ágy kettőnknek. Reggel 9-kor egy amerikai újságíró készített velem riportot és készített néhány fényképet. Egy kisebb helyi amerikai újságban lesz majd rólam egy cikk. A szokásos napi internetezés után megmutattam Boginak Colont. A legérdekesebb rész talán a piac volt, ahol be is vásároltunk: banán, ananász, papaya, platano... Amikor elkeveredtünk egy veszélyesebb zónába, egy helyi jött, és kedvesen mondta, hogy inkább menjünk vissza a főútra, mert ez egy veszélyes környék. A főúton beültünk egy helyi kifőzdébe ebédelni. Délután a marinában voltunk, ahol főleg Éredericoval beszélgettünk és iszogattunk. Találkoztunk Judittal (aki magyar) és angol rétjével Grahammal, a Nomad Life nevű angol hajóról. Weboldaluk: www.nomadlife.co.uk . Ma érkeztek és ők is átmennek a majd a csatornán. Tervük földkerülés. Minden komolyabb szakaszra felfogadnak legénységet. Jelenleg Herbert, egy svájci idősebb mérnök kíséri őket Új-Zélandig. Estefelé Frederico hajóján még iszogattunk, ahol megismerkedtünk Mishita nevű macskájával is. Öt éve együtt hajóznak már és Mishita nem is nagyon hagyja el a hajót. Gyakori, hogy egy szóló vitorlázónak macskája, vagy kutyája van. ( www.meder.hu ) Mindenki azt eszi, amit fog magának (Fotók: Méder Áron internetes honlapja) Egy boldog páros - Áron és az óceán

Next

/
Thumbnails
Contents