Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)
2007-05-10 / 106. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 10. Kultúra-hirdetés 11 Fiatal prózaírók a Pozsonyi Casinóban - Bárczi Zsófia Csender Leventével teázott A mese mindennapi valóságában Felavatták Janiga József festőművész szobrát Mély kapcsolatokkal élt ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Beszélni kell, másképp sohase fogy el a szó - ezt a mondatot választotta Szűnőföldem című kötete mottójául az erdélyi Csender Levente, aki Bárczi Zsófiával együtt a Pozsonyi Casinóban teázott a közelmúltban. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Bárczi Zsófia hazatérő vendég a Casinóban, bemutatni e lap hasábjain sem kell, míg Csender Leventét, aki először járt Pozsonyban, még kevésbé ismerhetjük. Csender Székelyudvarhelyen született, máig székelynek tartja magát, s bár több mint tíz esztendeje Budapesten él, írásai nagyobbrészt szülőföldi élményeit dolgozzák fel, hősei gyerekkori világából tűnnek elő vagy napjaink Magyarországra kivándorolt románjai, akik megpróbálnak beilleszkedni a magyar valóságba. Mint kiderül, egyre kevesebb sikerrel. Csender - ahogy beszélgetőtársa, Bárczi Zsófia is - imád mesélni, s amíg Csendeméi Tamási Áron szivárványos realizmusa találkozott Bodor Ádám balladisz- tikusságával, Bárczi Zsófiára talán García Márquez mágikus realizmusa és Gömör mesevilága hatott leginkább. Amikor Csender a rendszerváltás után átköltözött Magyarországra, elsősorban a kaland izgatta, kinyíltak számára az addig reménytelenül bezárt határok. Sárváron, a diákírók fesztiválján találkozott komolyabban az irodalommal, s a pozitív kritikák is segítették abban a döntésében, hogy ne adja fel. Tavaly már zsűritagként szerepelt ugyanezen a fesztiválon. Nem gondolkozik hosszabb műfajokban, s ahogy egyik mélta- tója, Ferdinandy György mondja róla, Csender művészete „egyetlen hosszú mondat. A faluról városra, az agrárszegénységből a posztin- dusztriális nyomorba, a paraszti életformából a lumpenbe, a kisebbségből a nagy büdös semmibe való átkerülés mondata. Legnagyobb erénye a tömörség. A Szűnőföldem négy flekken többet mond Csender mikrovilágáról és a nagyvilágról, mint egy négyszázoldalas regény”. Első kötete négy Bárczi Zsófia éve, a Magyar Napló Kiadónál látott napvilágot (Zsírnak való), s mivel hűséges típus, megmaradt ugyanannál a kiadónál. Csender szerint ma nem lehet megélni szépirodalomból, a kiadók csak azzal törődnek, hogy megéljenek a pályázatokon összeszedett pénzekből, s azért izgulnak, hogy nehogy több példányban fogyjon el egy kötet, mint amennyire pénzt kaptak, mert akkor az már tiszta ráfizetés. Bárczi Zsófia az általa ismert spanyol könypiacot hozta fel példaként, ahol sokkal jobban szervezett a könyvkiadás, mint Magyar- országon, a kritika is működik, mégis egy háromezer példányban megjelenő kötet már sikerkönyvnek számít. Ha a lélekszámot tekintjük, akkor egy nálunk 800- 1500 példányban megjelenő kötet nem tekinthető kudarcnak. De mivel így is igen sok könyv jelenik meg évente, a tanárember is válogatni kényszerül. Bárczi az irodalmi lapokat nézi végig az interneten, s néha hihetetlen köröket kell lefutnia, hogy egy-egy érdekesnek tűnő könyvet beszerezzen. Mindketten elolvassák a róluk szóló kritikákat, de ahogy Bárczi fogalmazott, ezekből a kritikákból mindig a kritikus ízlésvilágáról tud meg többet, mintsem a recenzált kötetről. De ha jó a kritikus ízlése, akkor ez nem olyan nagy gond. Mindketten egyetértettek abban, hogy az irodalom rendszerváltás előtti kivételezett helyzete megszűnt, sőt Bárczi Zsófia szerint visszakerült megfelelő helyére, s Cs. Szabó Lászlót idézte, aki szerint a szocializmusban mesterségesen fenntartották az irodalom fontosságának a tudatát, pedig annak csak ott van ázsiója, ahol a politikai cselekvésnek semmilyen más lehetősége nincsen. Petőfi is addig volt népszerű saját idejében, amíg politikai szerepet kapott a költészete, de amikor a szabadságharc győzött, már csak csatadalokat kellett volna írnia fizetésért, s furcsa módon légüres térbe került. Mindketten magyartanárok, Bárczi a nyitrai Konstantin Egyetemen tarnt, míg Csender egy júniusban megszűnő pesti középiskolában, így napi kapcsolatuk van az olvasók legifjabb nemzedékeivel. Bárczi Zsófia tragikusnak tartja, hogy az olvasóvá nevelés megszűnt, ugyanakkor sportembereket és lakberendezést is elsajátító ifjú hölgyeket nevelünk, s bizony az egyetemen is kegyelmi állapotnak számít, ha olyan csoport kerül a kezei alá, akit komolyabban érdekel az irodalom. Csender a kudarcokért a posztmodem irodalmat is okolta, amely csak a privát szövegeivel van elfoglalva, s egy napokban közzétett felmérést ismertetett, amely szerint az átlag magyar gyerek ma már egyetlen könyvet sem olvas el. Csak azok az írók ismertek, akik rendkívüli energiákat mozgatnak meg, hogy képben maradjanak. Az erdélyi írók közül Kányádi Sándort említette, aki idős kora ellenére ma is állandóan úton van, de szerinte a média is csak ideiglenesen segít, mert Varró Dániel nevét ugyan sokan ismerik, ám csak a töredékük az, aki olvasott is tőle valamit. Nem könnyű ma a klasszikusokat átadni a fiataloknak, ő például Kölcseyt Kukorelly Endre paródiáján keresztül szokta becsempészni. Culka Ottó mindkét szerzőtől olyan írást olvasott fel, amelynek kulcsszereplői idős emberek. Csender elmondta, nagyon sokat kapott az idősebb generációtól, őt is a dédanyja nevelte fel. Mivel az irodalom mellett kommunikáció szakon végzett, az ún. hetedik művészeti ág, a film is foglalkoztatja. Több kisfilmterve is van, de írt már filmvázlatot és hangjátékot is. Zsófia jelenleg egy hosszabb lélegzetű szövegen dolgozik a Kalligram felkérésére. N agymegy er. Május 4-én leleplezték Janiga József mellszobrát a Nagymegyeri Művészeti Alapiskola udvarán. A három éve elhunyt festőművész vonásait Lipcsey György szobrászművész örökítette meg. Az ünnepélyes szoborava- tón, amelyre a XIV. Nagymegyeri Zenei Napok nyitó rendezvényeként került sor, Janiga Józsefre az egykori közeli barát, Hunčík Péter emlékezett. Mint mondta, szerencsés alkat volt, akit hűséggel, jósággal, szeretettel és tehetséggel áldott meg a jóisten. Ebben a korban, amikor sokan önmaguk elől menekülve minél távolabb kergetik a boldogság kék madarát, Janiga József sosem panaszkodott, hogy unalmasak a csallóközi emberek, hogy túl széles az égbolt - nap mint nap felült csörömpölő biciklijére, és elindult, hogy újra és újra felfedezze saját helyét ebben a mikrokozmoszban. Alkatának köszönhetően birtokában volt a képességnek, hogy mély kapcsolatot teremtsen önmaga és az embertársai, önmaga és az őt körülvevő dolgok között. Janiga József 1946-ban született Párkányban. A nyitrai pedagógiai főiskolán szerzett rajztanári oklevelet, ezt követően Nemes- ócsán, majd Nagymegyeren élt és alkotott. Ä nyolcvanas évek közepére alakította ki sajátos művészi világát, amelynek meghatározó képévé az emberkéz nyomát magán viselő csallóközi táj, a búzatáblák, nádasok és rónák színekből kibomló hangulata vált. A festő 1996-os agyvérzését követően mérhetetlen akaraterővel, immár bal kézzel, újrafestette meghatározó tájélményeit. Súlyos betegségéig a Nagymegyeri Művészeti Alapiskola képzőművészeti tagozatának tanára volt. A szobor felállítását egykori kollégái kezdeményezték, a város pedig pályázati úton nyert forrásokat, hogy emléket állítson a művésznek. Á művészeti alapiskola azt is kérvényezte, hogy felvehesse Janiga József nevét, (as) Janiga József szobrát lányai, Éva és Katalin leplezték le (Lakatos Krisztina felvétele) eladja azokat az ingatlanjait, amelyek Giráltban és Somorján egyben a Jednota Fogyasztási Szövetkezet szaktanintézete és összevont középiskolái székhelyei is. jednota m A feltétel az iskola igazgatási funkciójának átvétele. SLOVENSKO A Jednota Fogyasztási Szövetkezet összevont középiskolája Giráltban, a Dukelská u. 33. szám alatt A tanulók száma: 294, az alkalmazottak száma: 60. Az iskola összesen 7 épületet használ (háromemeletes irodaház, a Nebíčko bevásárlóközpont, Radomka épület, diákszálló kazánházzal, tornaterem, tantermek épülete) belső kommunikáció. A beépített összterület: 3419,09 m2. Minden telek a szövetkezet tulajdona, összterületük: 13 315,00 m2. Komplex közüzemi szolgáltatás. Legalacsonyabb ajánlati ár: 20,00 millió Sk. A Jednota Šamorín Fogyasztási Szövetkezet szaktanintézete Somorján, a Vinohradská u. 48. sz. alatt A tanulók száma: 445, az alkalmazottak száma: 61. Az iskola 14 674,00 m2-es összterületén található az iskola épülete, diákszálló, tornaterem, tantermek, étkezde és garázsok, belső kommunikáció. Beépített összterület: 4205,00 m2. Az iskola telkei állami, a Nagyszombati Megyei Hivatal tulajdonában vannak. Komplex közüzemi szolgáltatás. Legalacsonyabb ajánlati ár: 20,00 millió Sk. Részletes tájékoztatást az iskolaigazgatók nyújtanak: Združená stredná škola SD Jednota Giraltovce PaeDr. Koššala 054/732 2510 SOU spotrebných družstiev Jednota Šamorín Ing. Hargašová 031/562 2415 Az ajánlatokat az alábbi címre várjuk: COOP Jednota Slovensko, spotrebné družstvo, Bajkalská 25, 827 18 Bratislava. Kapcsolatfelvétel, Ing. Plavina: 02/582 33 233, 400 Benyújtási határidő: 2007. május 28. Az ajánlatok benyújtása: személyesen vagy postán, lezárt borítékban, PONUKA SOU - NEOTVÁRAŤ megjelöléssel Az ajánlatokhoz fűződő utasítások: Tartalom és csatolandó iratok: - árajánlat- a kereskedelmi jegyzék kivonata- az igazgatási funkció átvételéről szóló nyilatkozat A COOP Jednota fenntartja az összes ajánlat elutasításának jogát. BB-7-12023
