Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-07 / 104. szám, hétfő

wWw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 7. Egészségünkre Vll A nikotin először csökkenti a vérnyomást, majd bizonyos idegvégződések bénulása miatt emeli Károsítja az idegrendszert is Világviszonylatban évente 6 millió tonna dohányt szív­nak el, és 3 millió ember ha­lála hozható összefüggésbe a dohányzással. Doll és Pető oxfordi kutatók az öt­venes évek elején igazolták a tüdőrák és a dohányzás közti összefüggést. Azóta más betegségekkel való kapcsolat is kiderült. DR. HARIS KATALIN A19. század második feléig csak a férfiak dohányoztak, elsősorban pipáztak. A cigarettagyártás csak a 19. század végén kezdődött. Ekkor már a nők is rágyújtottak. Hamaro­san szembesülni kellett azzal a problémával, amely a mai napig sem oldódott meg: mi a fontosabb, a dohányból származó haszon, vagy az egészség védelme? A dohányban mintegy 2500 alko­tóelem van, közülük néhány, mint pl. a nikotin változatlanul kerül a füstbe, míg mások az égés során ke­letkeznek. Ilyen anyag pl. a kátrány, amely igen gazdag rákkeltő szén- hidrogénekben. A kátrányban talál­ható bizonyos vegyületek a légző- utak csillószőreit bénítják, ezáltal károsítják a szervezet védekező me­chanizmusát. A kátrány fokozza a máj enzimjeinek aktivitását, így más vegyületek gyorsabban bomla­Tények a passzív dohányzásról Passzív dohányos az a nem dohányzó, aki a dohányosok által a zárt környezetbe juttatott égéstermékeket szívja be. Vérének szén- monoxid, valamint vizeletének nikotinszintje megegyezik a gyenge dohányosok értékeivel. A két évnél fiatalabb gyermekek esetében - a szülők dohányzásának köszönhetően - a gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések. A dohányos szülők gyermekei között gyakrabban fordul elő asztma és középfülgyulladás is. A dohányfüstben élő gyer­mekek testmagassága is elmarad az átlagostól. A passzív dohányosok leggyakrabban fejfájásra, szemérzékenységre, köhögésre panasz­kodnak. Kutatások igazolják a passzív dohányzás kockázati szerepét a tüdőrák kialakulásában. A terhesség alatti dohányzás bizonyítottan hat a magzat testsúlyá­nak alakulására: az újszülött kisebb testsúlyú a nem dohányzók gyer­mekeihez viszonyítva. A dohányzás fokozhatja a koraszületés esé­lyét. Az állam feladata, hogy védje polgárai egészségét a veszélyek­től, a dohányzás és a passzív dohányzás ártalmaitól. A füstmentes társasági helyek kialakítása is nagyon fontos, s az egyik leghatáso­sabb eszköz pedig az egészségnevelés és példamutatás. nak le. Ezért a dohányos embernek sok gyógyszer kevésbé hatásos. Ide sorolhatók a gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók vagy a gyomor­fekélyt gyógyító szerek. A nikotin a Nicotiana tabacum leveleinek alka­loidja, amelyet 1928-ban izoláltak. Ma is jelentős szerepet játszik a gyógyszerkutatásokban. Terápiás jelentősége nincs, hiszen nagyon mérgező. Az orvosi gyakorlat szempontjából viszont mint élveze­ti méreg az alkohol mellett a leg­fontosabb. A szervezetbe felszívó­dott nikotin mind a központi, mind a perifériás idegrendszerre hat, ezen keresztül a szívet és a keringé­si rendszert, valamint a mozgás- rendszert is károsítja. A nikotin ha­tására a vérnyomás először csök­ken, majd bizonyos idegvégződé­sek bénulása után a kiáramló adre­nalin miatt emelkedik. Émelygést, hányást, érős hasmenést, a terhe­seknél pedig görcsöket válthat ki. A nikotin nagyon erős méreg, amely a bőrön keresztül és belég- zéssel szívódik fel. Akut, hirtelen mérgezés is előfordulhat, de gya­korlati szempontból a dohányzás jelenti a legfontosabb problémát. A dohányzáshoz nem szokott szerve­zetben enyhe mérgezés, az erős do­hányosoknál pedig idült nikotin­mérgezés alakulhat ki. Az enyhe mérgezés tünetei: fejfájás, hányás, térdremegés, hasmenés, verejtéke­zés. Csak a kezdeti dohányzást kí­sérik ezek a tünetek, később kiala­kul a megszokásos állapot. Az erős dohányosok esetében a teljes meg­vonás testi és lelki tüneteket vált ki. A tartós dohányzás idült nikotin­mérgezést okoz. A krónikus niko­tinbevitel okozta ártalmak közül főleg a légutak károsodása bizonyí­tott és jelent komoly veszélyt. A hörgőrákban szenvedők 90%-a erős dohányos, ami arra vall, hogy a dohányzás a rákra való hajlam mellett jelentős kockázati tényező. A legtöbb dohányos szeretne fel­hagyni szenvedélyével, de viszony­lag kevésnek sikerül. A legsikere­sebb dohányzáselvonó klinikák is csak 25%-os sikerről tudnak beszá­molni: ennyien maradtak abszti- nensek 1 év után is. A terápia lehe­tőségei: elsősorban csökkenteni kell a nikotin elvonási tüneteit és enyhí­teni a dohányzás abbahagyását kí­sérő testi és lelki tüneteket. Mivel a nikotin aránylag rövid ideig hat, és a gyomor-bél traktusból nem szívó­dik fel jól, naponta rágógumi vagy tapasz formájában juttatják be a szervezetbe. Ezeknek a készítmé­nyeknek viszont meglehetősen sok a mellékhatása: hányinger, hasi görcsök, köhögés, álmatlanság, izomfájdalom. Szívbetegeknek pe­dig nem is adhatók. A klinikai vizs­gálatok kimutatták, hogy ez a niko­tin-pótlási terápia szóbeli terápiával egybekötve is csak megkétszerezi a leszokás esélyét. Bár ezek az eljárá­sok nem elég hatékonyak, meglehe­tősen drágák is, mégis a megelőzés viszonylag olcsó formái. A szerző gyógyszerész ■^A csokoládé nemcsak torkoskodásra jó, hanem arra is, hogy erősítsük szervezetünket, „mellékhatása", hogy fokozza a nemi vágyat. Minden harmadik, 50 év feletti nőnek csont- ritkulása van. Sokat tehetünk az ellen, hogy a helyzet megváltozzon. b§° Miért előnyösebb a homeopatikum, mint a hagyományos gyógyszer? b®’ Ha van szemölcse, legjobb, ha dermatoszkóppal vizsgáltatja ki, amely a leg­kisebb elváltozást is kimutatja. B3° Olvasói verseny a napozószerekről, táplálékkiegészítőkről, szépségápolási sze­rekről. Keresse május 14-én! Jövő héten EGÉSZSÉGÜNKRE EXTRA b? Mi okozza a makuladegenerációt, és hogyan lehet elkerülni? MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? A borozagtást nem hagyja abba „Férjem idén múlt 37 éves. Sajnos van egy rossz szokása: képtelen lemondani a napi bo­rozgatásról. Januárban derék­fájás miatt kórházba került, ahol nem volt lehetősége az ivásra. Egy-két napon belül so­kat romlott az állapota, resz­ketni kezdett, teljesen kivetkő­zött önmagából. Pszichiátert kellet hozzá hívni, aki delirium tremenst állapított meg nála. írna valamit erről a betegség­ről?” Dr. Pocák Gábor neurológus Az alkoholizmus korunk egyik népbetegsége. Vannak emberek, akik kihasználnak minden alkal­mat arra, hogy a pohár fenekére nézhessenek, legyen az névnap, születésnap, évforduló, de ha­sonlóképpen reagálnak bármi­lyen szomorú eseményre is. Az alkoholizmus nem más, mint az egyén károsodását okozó alko­holfogyasztás, amely akkor válik betegséggé, ha az egyén az alko­hollal függőviszonyba kerül. Az alkoholizálás a férfiak körében elterjedtebb, de az utóbbi évtize­dekben egyre inkább kezdenek felzárkózni a nők, illetve az isko­láskorú gyerekek is. Némely esetben a rendszeres alkoholfo­gyasztás már 14-15 éves kortól tapasztalható, leggyakoribb a 30-49 év közötti korosztályban. Elmondható, hogy az egy főre eső évi alkoholfogyasztás 10,5 li­ter tiszta alkoholnak felel meg Azoknál az embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak alko­holt, a központi idegrendszer hozzászokik ehhez. Abban az esetben, ha valami miatt az alko­holfüggő ember nem tud hozzá­jutni a „napi adagjához”, például azért, mert kórházba került, az alkoholhoz szokott központi idegrendszer működésében je­lentős változás következik be. Ez a változás a központi idegrend­szer kóros ingerlékenységén ala­pul. A klinikai tünetek különféle súlyosságúak lehetnek, és több szervet érintenek. A leggyako­ribb testi tünetek közé tartozik: a hányinger, hányás, hasmenés, heves szívdobogásérzés, reme­gés, járászavar, túlzott izzadás, belső feszültség, szorongás, al­vászavar, depresszió. Az állapot súlyosbodásával a tünetek még inkább szembetűnőek lesznek, megjelenhetnek illúzióérzések, hallucinációk is. Az sem szokat­lan, hogy epilepsziás rángatózá­sok jelentkeznek eszméletvesz­téssel társulva. Az Ön félje eseté­ben említett delirium tremens nem más, mint az alkoholmeg­vonás hatására kialakuló súlyos, gyakran életveszélyes pszichoti- kus állapot. Leggyakrabban hul­lámzó tudatzavar jellemzi, mely­hez társul a tájékozatlanság, kü­lönféle hallucinációk (pl, fehér egerek, különféle bogarak látvá­nya stb.). A beteg feszült, inger­lékeny, egész testében remeg, előfordulhat az is, hogy különfé­le hangokat vél hallani, képtelen helyesen gondolkodni, stb. Saj­nos nem egyszerű az ilyen beteg gyógyítása, mivel képtelenség őket meggyőzni arról, hogy bete­gek, és kezelésre szorulnak. A la­ikus ember el sem tudja képzel­ni, hogy mennyire összetett az üyen ember ápolása, mivel az ápoló személyzetnek rendszere­sen kell monitorozni a beteg fo­lyadék- és ionháztartását, anyagcseréjét, szív- és érrend­szeri, valamint pszihés állapo­tát, javítani kell az agyi anyag­cseréjét, csökkenteni az esetle­ges agyduzzanatát, stb. A halá­lozási arány 1-3% között van. Általában a delirium tremens 1- 3 nap alatt lezajlik, de az is meg­történhet, hogy különböző sú- lyosságú tudatzavar akár 7-8 napig fennállhat. A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fo­gyasztó embereknél előbb vagy utóbb különféle személyiségvál­tozások jelennek meg. A legfel­tűnőbb az agresszív magatartás, a hangulati hullámzás, az ítélő­képességük, memóriájuk le- gyengülése. További kedvezőt­len változást okoznak a szinte minden szervre kiterjedő káro­sodások, leginkább a máj be­tegségei a leggyakoribbak. A betegek gyanakvókká válnak, amelyek féltékenységi, más ese­tekben üldöztetéses viselkedés­zavarokban csúcsosodnak ki. Felbomlanak a családi, munka­helyi kapcsolataik, magányo­sakká válnak, ami ahhoz vezet, hogy ismételten az ivásba me­nekülnek. Ezzel bezárul a kör, melyből külső segítség nélkül nagyon nehéz, szinte lehetetlen kitörni. Ezért azt javaslom, ha­ladéktalanul forduljanak orvos­hoz (pszichiáterhez), aki nem csak gyógyszeres, hanem pszi­choterápiás kezelésekkel is or­vosolni fogja férje panaszait. A gyógyulásnál a családtagok se­gítsége mellett léteznek külön­féle szervezetek, pl. az anonim alkoholisták klubja, melyek ugyanígy hozzájárulhatnak ah­hoz, hogy az alkoholfüggő be­teg ne maradjon támasz, illetve segítség nélkül. AJÁNLATUNK Sporttal, tornával a klimax ellen A klimaxot, más kifejezéssel a változás korszakát megszenvedik az életük delelőjén túljutott nők, s mint újabban köztudottá vált: a férfiak is. Egy, még nem eléggé reprezentatív mintának mondható nőcso­porttal folytatott kísérletsorozat végén arra a következtetésre jutottak amerikai kutatók, hogy az aktív és rendszeres testmozgás enyhíti, so­kaknál el is tünteti a változással együtt járó panaszokat. Ötvenéves ko­ruk táján a nők és a férfiak szervezetének működése megváltozik. A nőké észrevehetőbben, mert azt a menstruáció elmaradása egyértel­műen jelzi. De a gyakori, ismétlődő hőhullám, a fejfájás, a szédülés, a rossz közérzet, a félelemérzés is. A gyűjtőszóval klimaxnak nevezett problémák enyhítése nagyban hozzásegítheti a még igazán javako­rukban lévő nőket a teljes értékű élethez. A négyhónapos kísérletsoro­zat végeztével értékelt mérések feldolgozása után egyértelművé vált, hogy az aktívan mozgó, sportoló, kocogó nők változástűrő képessége jelentősen javult, tulajdonképpen a klimax időszakba lépésük már nem is befolyásolta az életüket. Az igazi meglepetést a jógázók okoz­ták. Mert bár naponta hosszan és fegyelmezetten követték a jóga sza­bályait, klimaxos panaszaik egy része nem szűnt meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents