Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-07 / 104. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 7. / Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Jozef Golonka, a legendás jégkorongozó? Háromszázöt öltés • •• URBÁN KIÁRA Szórakoztató műsorok és táncversenyek sztárja lett. Az olimpiai bizottság ülésé­re is fekete öltönyben jött, piros zsebkendővel, egye­sek meg is kérdezték: „Te egyenesen a stúdióból jösz?” Jozef Golonka csak mosolyog. „Fiatalon nem volt ilyesmire időm - árulja el, miért adta fejét a táncra. - Két, néha több sportot is űztem, s ezek közben azért megta­nultam valamit, amit másutt is hasznosítani tudok. Nem is szólva arról, hogy sportoló koromban meglehetősen egyhangú volt az életem - nem kártyáztam, nem jár­tam kocsmába.” ,Azért a lányok után igen” - súgom neki. Ujjával megfenyeget: „Vigyázat, a lányok jártak utánam... Mi más környezet­ben nőttünk föl, nekem fontos volt, hogy másokkal egyenrangú legyek. Igaz ugyan, hogy hokiztam, de ügyeltem arra, hogy tanuljak is. Már egész fiatalon megfordult a fe­jemben, mi lesz, ha megsérülök. El­végeztem a közgazdasági főiskolát, s később edzői diplomát is szereztem...” A hatvanas évek elején súlyos sé­rülést szenvedett. Egy év múlva tért vissza, később Európa legjobb jégkorongozója lett. A betegsége alatt - a svédek elleni mérkőzésen - egy kemény belemenés után eltö­rött a bordája, ez átszúrta a tüdejét, de egy hétig nem figyelt rá, játszott tovább, és fertőzést kapott. „Há­romszázöt öltés van a testemen, hét komoly műtéten estem át, nyolcszor volt eltörve az orrom. - Felhúzott szemöldököm láttán siet­ve folytatja: - Ezt mind a jégen sze­reztem. Kétszer operálták a jobb váltómat, egyszer a balt, a kö nyökömet, hadd ne mond­jam tovább... A mi időnk ben sokkal veszélyesebb volt a jégkorongozás, mint manapság. Ma kitűnő a szerelés, megvédi a játékost, bennünket semmi nem óvott, mert olyanra, ami akkori­ban jó volt, nem volt pénz. így aztán tűr­tük a fájdalmat - és szenvedtünk. Nekem az volt a szerencsém, hogy erős a természe­tem, ezt a szüleimtől örö­költem.” (Archív felvételek) „Az erős akarat nagyon fontos, mondja, s talán ugyanennyire az ember környezete. Nekem is rend­be kellett raknom a fejemben sok mindent. Azok közül, akik valaha isteni tehetséggel bírtak, később többen elbuktak. Én e tekintetben sokat köszönhetek a családomnak. Azután, hogy másodszor nősültem, tanultam meg sok mindent, a fele­ségem sokat segített, hogy átvere-. kedjem magam a nehézségeken.” Testben és lélekben megerősö­dött, de azt nem tagadhatja, hogy a sérülések mégis csak hagytak nyo­mot. Csakhogy egy igazi hokis- tának ezzel meg kell birkóznia. „Igyekszem nem gondolni rá. Pél­dáid, ha fel akarom venni a zakó­mat, a váltóm tiltakozik. A táncver­senyen folyton azért bírált a zsűri, hogy nem emeltem fel a karomat, aztán mondtam is nekik, hogy emelném én, de nem megy.” Az erőnléttel nem lett volna na­gyobb gond­ja, a tánc közben előjött viszont sok-sok régi nyavalya. ,A táncban rengeteg olyan mozgás van, ami a sportban nincs. Például a tangónál, ahol a fej ide-oda mozog, csakhogy az enyém nem mozgott. Egy keze­lés közben jöttek rá, hogy el volt törve az ötödik gerinccsigolyám, s ez csak utólag derült ki. Eddig csak arról tudtam, hogy a harmadik és a negyedik volt sérült.” Érdekes, hogy a hokinál nem za­varta, vagy inkább nem vett róla tu­domást. Azt mondja, főleg ősszel és tavasszal érzi úgy, mintha minden sérülés egyszerre újulna ki. Amikor már nem búja, bevonul a kórházba. Hála orvosának, no meg a gyógy­szereknek már megint legényke- dik. Ha rosszul áll a szénája, irány a gyűgyi fürdő. Azt, hogy a koleszterinszimje magas, csak unszolásra vallja be. „Szeretem a hasam, meg­eszem, ami ízlik. Ami pedig a magas koleszterinszintet ille­ti, fiatal koromban is magas volt.” Hogy ez így van-e, vagy sem, nem kutattuk. De az tény és való, hogy a táncos lábú hokista félévenként eljár az or­vosi vizsgálatokra, ahol tetőtől talpig megvizsgálják, ha tetszik, ha nem tetszik neki. Erről kapitá- nyos felesége gondoskodik... sztár es Egészség A nassolás nem megoldás Az Amerikai pite sztárja, Tara Reid a film készítése idején még kellemesen gömbölyded idomok­kal állt a kamerák elé. A most 31 éves színésznő azonban nem volt elégedett az alakjával. Sokáig de­presszióval küzdött, bánatát az evésbe fojtotta, emiatt gyarapod­tak a kilói. Az elmúlt egy évben azonban rájött, hogy a nassolás nem jelent gyógyírt a problémái­ra. Ezért manapság, ha éhesnek érzi magát a főétkezések között, inkább elkortyol egy kis ásványvi­zet vagy cukormentes jeges teát iszik. Az eredmény egy év leforgá­sa alatt csaknem mínusz 10 kiló. A játékos Éva Éva Mendes színésznő rengeteg elfoglaltsága ellenére szinte min­dennap szakít időt a sportolásra. A szórakoztató mozgásformákat szereti leginkább. Ezek ugyanis elterelik a figyelmét a kőkemény alakformálásról. „Kosárlabdázom az unokaöcséimmel, kirándulni vagy biciklizni megyek a baráta­immal, egy a lényeg, hogy ne érezzem kötelezőnek azt, amit csinálok. A legjobban a srácokkal való játék pörget fel, és mivel ők teljes erőbedobással küzdenek, nekem is hoznom kell a legjobb formámat.” TESTÜNK TITKAI A vizeletkiválasztás - II. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A vesemedence A vesemedence a kelyhek egye­sülése során alakul ki, tölcsérként gyűjti be a kelyhekből a vizeletet. Fala, ami egészen a kelyhekig és a papillákig teljed, néhány sima­izomrostot tartalmaz. A veseme­dence szűkülő szakasza a húgyve­zeték kezdetével ér véget. A hó­lyag rugalmassága a hólyagot kö­rülvevő izmoknak tulajdonítható. Az izomrostok három rétegben helyezkednek el minden hány­ban, lehetővé téve a tágulást és a vizelet kiürülése után az azonnali összehúzódást. A vizeletfokozatos felgyülemlé­sével a hólyag nyomás alá kerül. A hólyagban uralkodó nyomás nem engedi a vizeletet a húgyve­zetéken keresztül a vesébe vissza- áramlani. A hólyagot a húgycső­től kettős záróizom választja el. Az egyik a belső-, a másik a külső sphincter, vagyis záróizom. A bel­sőt simaizmok alkotják, amelyek akarattól függetlenül, automati­kusan elemyednek, amikor a hó­lyagfal feszülése elér egy küszöb­értéket. A külső záróizmot ha­rántcsíkolt izomzat alkotja, amelynek működése akaradago- san szabályozható. Túlzott hó­lyagfeszüléskor a külső záróizom akaratunk ellenére is ellazulhat. A húgycső (urethra) Ez a vezeték juttatja ki a vizele­tet a húgyhólyagból a külvilágba. Férfiak esetében kb. 25 cm, jóval hosszabb, mint a nőknél, ahol kb. 3 cm. Nőknél a húgycső a kisme- dencében, kivezetése a hüvely előtt található. A férfiaknál a húgycsövet a hólyagból történő kilépése után a prosztata (dülmi- rigy) veszi körül. Ebben a magas­ságban csadakoznak be az ondó­hólyagok a vezetékbe, majd a gá­ton áthaladva jut a hímvesszőbe, ahol teljes hosszában a szivacsos test veszi körül. Végül, a külvüág felé egy apró kiöblösödéssel ér véget. A vizeletürítés A hólyagfalból kiinduló inge­rek a kismedencében és a gyomor alatt elhelyezkedő pelvikus és hipogasztrikus idegeken keresz­tül jutnak el az agyba. Utóbbi a záróizmok elernyedését és a hó­lyagfal összehúzódását serkentő ingerületeket közvetíti. Ez a ref­lex csak kisgyermekeknél műkö­dik spontán, később egy agyi me­chanizmus képes szabályozni, sőt egy ideig gátolni is. Akaradago- san bármikor képesek vagyunk a vizelet ürítésére akár anélkül is, hogy ingerünk lenne. Szervezetünk és a toxinok A vese a szervezet számára megfelelő arányban enged át és tart vissza anyagokat. Ezt bizo­nyítja a következő példa is: a vesé­ből kilépő gyűjtőér, a vesevéna ál­tal szállított átszűrt vér kevesebb karbamidot tartalmaz, múlt a ve­sébe salakanyagokban gazdag vért szállító veseartéria vére. A vénás és az artériás vér közötti karbamid- és sótartalom különb­ség a vizeletbe kerül. A szűrést biztosító elem a gomolyagos haj­szálérhálózat. A vér a magas nyo­mású kapillárisba jut, a víz és a vérplazmában oldott különböző anyagok könnyedén jutnak át a kapilláris vékony falán. A Bowman-tok szintjén a nyo­más a kapillárisban uralkodó nyo­másszint alá csökken, ezáltal va­lósul meg a szűrés jellegzetes for­mája, az ultrafiltráció, ami nem­csak a vér nyomáskülönbségétől, hanem a vérfehérjék által kifejtett ozmotikus hatástól is függ. A vér nyomásával ellentétes irányú oz­motikus nyomás teszi lehetővé, hogy az alapvető és létfontosságú alkotóelemek, például a vérfehér­jék,ne juthassanak ki a vérből. A vérnyomás közvedenül befo­lyásolja a termelt vizeletmennyi­séget, a magas vérnyomás beteg­ségben szenvedők például több vizeletet ürítenek. Az ideiglenes vagy primer vizelet sok olyan anyagot tartalmaz, amit a szerve­zet nem hagyhat veszendőbe menni. A kanyarulatos csatornák területén történik a visszaszívás az ultrafiltráció során termelő­dött primer vizeletből, s így a vi­zelettel a vesék által kiszűrt salak- anyag-mennyiségnek csak egy ré­szét ürítjük. A vizeleti rendszer ál­tal kiszűrt és visszaszívott anyag- mennyiségek: szőlőcukor és káli­um 99,9%, nátrium 98,5%, húgy- sav 77%, karbamid 40%. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a naponta termelődő 170 liter primer vize­letből valójában csupán másfél li­ternyit ürítünk. Forrás: Család és Egészség A vizeletkiválasztó rendszer a mérgező salakanyagokat távolít­ja el a vérből vizes oldat formájában. A vesék a hasüregben he­lyezkednek el a gerincoszlop ágyéki szakaszának két oldalán. A vese működése Fehérjék 1 liter plazma Vese Zsírok Szőlőcukor Ásványi sók Karbamid Húgysav 8 g (glükóz) 1 g 8 g 0,25 - 0,40 g 0,50-1 g 1 liter vizelet Festékanyagok és a vese által előállítón vegyületek A vérplazma összetétele a vizelethez képest

Next

/
Thumbnails
Contents