Új Szó, 2007. május (60. évfolyam, 100-124. szám)

2007-05-05 / 103. szám, szombat

30 Presszó ÚJ SZÓ 2007. MÁJUS 5. www.ujszo.com Feigler Sándor 1897-ben eklektikus stílusú bérházat épített a Védcölöp utca és a Hodža tér sarkán. Eredetiles a bal oldali rész­ben volt a Mezey kávéház, amelyet 1904-ben a Hackenberger család szerzett meg. Az új tulajdonos kikérte őfelsége, Rudolf her­ceg, osztrák-magyar trónörökös özvegyének, Stefánia hercegnő­nek az engedélyét, hogy a kávéház az ő nevét viselhesse. Az en­gedélyt megkapta, a kávéházat Stefániának, a Csehszlovák Köztár­saság megalakulása után pedig Stefánkának hívták. A kávéházhoz egy fa épületszárny és egy nyári terasz is tartozott. Itt zenéltek a legjobb cigányprímások. Már reggel hatkor nyitottak, a záróra pe­dig az igényekhez igazodott. A 20. század harmincas éveiben a legtekintélyesebb pozsonyi kávéházak egyike volt, a pozsonyi ér­telmiség kedvenc találkozóhelye. Az Au Café közvetlen közelében állt a Leberfinger vendélő. A18. század negyvenes éveiben a Becsbe vezető fontos közle­kedési út mellett Bruck Auel Wirtshaus néven vendégfogadót nyi­tottak az utazóknak. 1775-től megnőtt a vendéglő jelentősége, akkor döntöttek arról, hogy parkosítják a környékét. A vendéglő sikeres működtetőjéről kapta a nevét, Ludwig Leberfinger 1894- 95-ben vette át. A vendéglő a város jelentős személyiségeinek és a pozsonyi szőlősgazdák találkozóhelye volt, délután öttől este hétig katonazene szólt itt, sőt színházi előadásokat is tartottak benne. A tulajdonos családját 1945-ben Ausztriába vitték. 1948- tól kéményseprőket képeztek az épületben, amely később ki­égett. A 20. század végén újjáépítették. „'9?efanie Az Au Café (Ligeti Kávéház) külsőleg igen tetszetős épület volt, a Duna li­getfalui oldalán állt, ott, ahol a pro­peller ki- és beszállóhelye volt. A vá­ros építette 1826-ban a hajóhíd lejá­rójánál. 1857-től három tulajdonosa volt, Roth, Pohl és Apfel vendéglős, Apfel a 19. század 90-es éveiben ét­termet nyitott itt. A vendéglőt 1896- ban Palugyai Károly vette meg, aki ki­bővítette a helyiségeket, nagy beüve­gezett teraszt és verandát építtetett hozzá. 1918-ban Otto Kolín lett a tu­lajdonosa, aki az Au Café vendéglőt előkelő mulatóvá alakította. A jó ze­néjéről ismert kávéház kiváló felszol­gálásáról volt híres, ám később ha­nyatlásnak indult, végül a 20. század hatvanas éveiben lebontották. A Múzeum Kávé­ház a Földművelési Múzeum épületé­nek hátsó részé­ben volt, a mai Vajanský rakpar­ton. A 20. század húszas éveiben nyitották meg, s hogy odacsalogas­sák a vendégeket, biliárdasztalokat ál­lítottak föl benne, no meg kiváló mű­sorokat szerveztek tehetséges pozso­nyi színészek és énekesek közremű­ködésével. Állító­lag itt léptek fel a város legszebb táncosnői is. Ké­sőbb múzeumnak használták a kávé­ház termeit, ma .vi­szont ismét kávézó üzemel itt. A Boon hajókávézó, amely a Hörnes családé volt, a Szlovák Nemzeti Galéria mai épülete előtt horgonyzott. A kávé­ház kedvelt találkozóhelye volt a város előkelőségeinek, a hölgyek itt mutatták be új ruhakölteményeiket. (Forrás: Július Cmorej - Pozsony, régi képeslapok tanúsága)

Next

/
Thumbnails
Contents