Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-04 / 79. szám, szerda
IV Közügy - kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com Amíg nincs hatékony törvényi eszköz a szemetelők ellen, addig a természetvédők sziszifuszi munkát végeznek, de - mint a hodosiak is állítják - nem adják fel m " M, : " * M 9 l k. P* Háztartási hulladék, építkezési törmelék - felelőtlenségünk megannyi nyoma Vadászok a tisztaságért Hodos. Illegális szemétlera- katokat számolt fel a helyi vadászszervezet néhány aktív tagja vasárnap délelőtt. Az egy vontatónyi szemét elszállíttatásának költségeit a községi hivatal állja. B. JÓZAN MÓNIKA A szemetelők nem kímélnek sem vizet, sem erdőt, és még a természetvédelmi területre is háztartási hulladékot, felesleges limlomot hordanak. Amíg mindezt büntetlenül tehetik, addig a természetvédők - ebben az esetben a vadászok - sziszifuszi munkát végeznek, de ők állítják, nem adják fel. És hihetünk is nekik, ha az egyre sikeresebb vadgazdálkodásukat vesszük jó példának. A Kis-Duna tőkési ágáig húzódó vadászterületüket lépten-nyomon szemétkupacok csúfítják, és ez szomorúsággal tölti el őket. Értetlenül állnak a helyzet előtt, mert nem tudják felfogni: épeszű embernek hogyan jut eszébe a kukák helyett egy autó nélkül nehezen megközelíthető helyen kirakni a hulladékot. Olyan is előfordult már, hogy a hulladékban az azonosításhoz alkalmas iratokat találtak, melyekből kiderült, hogy egy köz- tiszteletben álló falubelijük volt a szemetelő. De találnak permetezőszer-flakonokat és építkezési törmeléket is. Véleményük szerint a helyzeten sokat javítana, ha nem kellene fizetni a szemétlerakatok- nál. „Fémet nem nagyon találunk, mert azt leadják jó pénzért. Ha hasonló lenne a helyzet más szemét esetében is, talán nem a természetet rongálnák tovább” - mondja az egyik vadász. Mivel a vadászok sokat tartózkodnak a területükön, sok esetben találkoznak is a sze- metelőkkel, mégsem tehernek ellenük semmit. „Arra gondoltunk, fényképezőgéppel talán bizonyíthatnánk egyes eseteket. Annak már most is örülünk, hogy tagjaink egyre aktívabbak, és mindig van valaki a vadászterületen. Erre azért van szükség, hogy az emberek lássák: van felügyeled’ - mondta Fucsek László, a vadászszervezet elnöke és Csicsay Miklós vadászgazda. A vadásztársaság 1990-ben önállósult, lnemrég újult meg a vezetősége. Harminc tagja van, akik rendszeres szolgálatot tartanak, a hivatásos vadőrökön kívül felváltva ők is felügyelik a vadállományt, és minden vasárnapot munkával kezdenek. Most tevékenységük természetvédelmi részére összpontosítanak; ennek jegyében született meg a szemétgyűjtés régi-új ödete. Abe- gyűjtött szemetet leadják, a külön válogatott műanyag flakonokat valószínűleg értékesíteni is tudja a községi hivatal. MEGHÍVÓ Szenei irodalmi est Buda Ferenccel Ne rejtőzz el... Ne rejtőzz el úgyis látlak! Rádcsukom a szempillámat. Benn zörömbölsz a szívemben, s elsimulsz a tenyeremben, s ebimulsz az arcom bőrén, mint vadvizén a verőfény. Nagyon jó vagy, jó meleg vagy, nagyon jó így, hogy velem vagy. Mindenekben megtalállak, s öröm markol meg, ha látlak. Nézz rám, szólok a szemednek, ne fuss el nagyon szeretlek! Buda Ferenc magyarországi Kossuth-díjas költő ismert versével hívjuk szeretettel a verskedvelőket arra az irodalmi estre, mely április 16-án, hétfőn 18 órakor kezdődik a Nostalgia étteremben. A rendezvénnyel a költészet napjáról emlékeznek meg a szervezők: a Csemadok Szenei Területi Választmánya, helyi szervezete és a városi könyvtár. Az első sikeres szenei ünnep 2005-ben volt, József Attila születésének századik évfordulóján. Szép ünnepe volt a költészetnek tavaly is, amikor Tóth Elemér és Feliinger Károly szlovákiai magyar és Böröndi Lajos mosonmagyaróvári költő volt a vendégünk. Buda Ferenc 1936- ban született Debrecenben, négy éve Tiszakécskén él. Megjelent verseskönyvei: a Füvek példája, Ébresszen aranysíp, Varázsének (ez műfordításait tartalmazza), Árapály és Árvaföld. Nemrégiben jelentek meg összegyűjtött versei. Magáról a következőket vallja: „Számomra az írás: örökös túlélési esély és gyakorlat, az elmúlás késleltetése. De: sohasem verseny - hacsak nem játékból. Mások megelőzésére komoly belső késztetést érezni nem szoktam, így az sem sújt porig, ha mások megelőznek. Legyűrni való ellenfeleim tehát nincsenek. Egyedül magamat, a bennem (is) rejlő rosszat kell újra meg újra legyőznöm. Örvendek, ha olykor ez sikerül. Hisz ettől a rossztól: a mi mohó, ostoba voltunktól árva a Föld. Tőlünk, s így velünk árva.” Az esten Kulcsár Katalin, a Magyar Rádió munkatársa beszélget a költővel, akit erre az útra elkíséri énekmondó fia, Ádám is. Az alkotó verseiből Bárdos Ágnes és a szenei Kincskeresők ad ízelítőt, (pm) Az alkotótáborban született műveket a későbbiekben létrehozandó városi galériában szeretnék elhelyezni Kiállítás a Csallóköz színeiből LAKATOS KRISZTINA Nagymegyer. A Csallóköz színei című, a városban tavaly nyáron megrendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótábor anyagából látható tárlat a helyi művelődési központ kiállítótermében. Az alkotótábort a helyi Kolping Tóth Tímea: Stég Nonprofit Szervezet és a város ön- kormányzata szervezte. A meghívásnak 30 művész tett eleget. A festők és grafikusok Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Magyarországról (illetve a magyarországi szervezeteken keresztül Romániából) érkeztek a Csallóközbe, ahol két hét alatt - felkészültségüknek és saját stílusuknak megfelelően - új inspirációkra leltek és megörökítették a környék hangulatát. Az alkotók a Nagy- megyeren született műveik egy részét jótékonysági célra ajánlották fel, másik részével pedig a majdani városi galériát kívánták gazdagítani. Ez utóbbi keresztmetszettel (A szerző felvétele) találkozhatunk a jelenlegi tárlaton. Az alkotótábor ödetét adó nagymegyeri Kolping Nonprofit Szervezet képviseletében Mikóczy Ilona a kiállítás megnyitóján elmondta, a képzőművészeti műhelynek két célja volt. A művészetek hidat teremtenek az emberek között, legyen szó a helybeliekről vagy pedig az itteni lakosok és a nyaranta ide látogató turisták tízezreiről. Emellett egy ilyen rendezvény hozzájárulhat ahhoz, hogy határozottabb vonásokat kapjon a csallóközi kisváros polgárosodó arca, a művészetek iránt fogékony helybeliekben polgári igények fogalmazódjanak meg. Az anyag április közepéig tekinthető meg a városi művelődési központban, ezt követően vándorkiállításként él tovább: több település is érdeklődött, a legközelebbi két állomás Dunaszerdahely és Ekecs lesz. Távlatilag pedig itt a városi galéria terve - azé az intézményé, amely az elképzelések szerint az alkotótábor gyűjteményén kívül a három éve elhunyt festőművész, Janiga József hagyatékának is méltó kiállítóhelyévé válhatna. Továbbá otthont adna a táborban jövőben megszülető alkotásoknak is. A szervezők ugyanis hagyományt szeretnének teremteni a 2006 nyarán tartott rendezvénnyel, s ha nem is évente, de legalább kétévente mindenképpen szeretnék megrendezni A Csallóköz színeinek újabb évfolyamait. Munka közben (A szerző felvételei)
