Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-04 / 79. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 4. Civil fórum - kultúra V Hogyan lesz szlovák a pozsonyi német prédikátor, a magyar hazafi és vértanú Rázga Pál? „Áldom Pozsony lakóit” Emlékezők Rázga sírjánál, a pozsonyi Kecskekapu utcai temetőben (Somogyi Tibor felvételei) A pozsonyi magyarság - mint minden évben - idén is a Medikus-kertben álló Petőfi-szobornál ünnepelte március 15-ét. A pozsonyi kifejezés természetesen a többségre vonatkozik, mert jócskán jöttek idén is a környező településekről a szlovák fővárosba. E kis közösség - hála a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottságnak - most már méltóképpen ünnepelhet, hiszen a költő szobra a ligetfalui park fái alól előkelőbb helyre került. KÖVESDI KÁROLY A szépen felújított szobornál több száz ember hallgatja a beszédeket, köztük a magyar nagykövetét. Az ember nem mindig figyel oda, mi hangzik el, hiszen a koszorúzásjó alkalom, hogy rég látott ismerőseivel találkozzék, szót váltson ezzel-azzal. Az excellenciás úr éppen a negyvennyolcas forradalom nemzetközi vonatkozásait ecseteli, hiszen különböző nemzetek fiai sorakoztak a zászló alá. És a dominancia helyett fontosabb a békés együttélés. Mondá a nagykövet. Ez igaz. Semmi új a Nap alatt. Hanem egyszer csak megüti a fülem: „...a szlovák Rázga Pál“. Ösz- szenézünk párommal. Senki nem pisszen. Zeneszó, szavalatok, tavaszi pezsgés. A szó elszáll. Ám a visszhangja megmarad, és ott motoszkál az ember agyában. Hogy is van ez, morfondírozok azóta is. A mi Rázga Pálunk egyszer csak szlovák lett? Hiszen Rázgát mi, Pozsonyban élő magyarok mindig magyarnak hittük! Pontosabban valójában fel sem merült, vajon mj- lyen gyökerű, hiszen mindenki tudja róla, hogy hazafi volt, aki életét adta a nemzetért. Prágában: német és evangélikus A tizenharmadik pozsonyi vértanú itt született a közelben, a Kis- Kárpátok alatt, a vegyes nemzetiségű Bazinban. 1798. december 10-én. Gimnáziumi tanulmányai után Pozsonyban készült lelkészi pályára. Kiváló értelmét és szorgalmát tanárai 1821-ben a bécsi teológiára szóló ösztöndíjjal jutalmazták. 1823-ban avatták lelkésszé. Szolgálatának első 12 évében ausztriai gyülekezetekben munkálkodott, majd 1835-ben hívta meg lelkészének a szülőváros gyülekezete. Figyelme a gyülekezeti munkán túl az egyházmegye lelkészcsaládjainak gondjaira is ki- teijedt, és megszervezte a lelkészek gyámintézeti alapját. Kiváló szervezőképességének híre ment, és meghívást kapott Prága német evangélikus gyülekezetébe, ahol nagy népszerűségre tett szert. Új parókia és iskola építésébe kezdett. Az eredményes munka és a buzgalom nem mindig fizetődik ki: kivívta a prágai katolikus esperes ellenszenvét. Az evangélikus lelkészeket, köztük Rázgát is, különösen a fvallási) vegyes házasságban élők lelki gondozása miatt érték támadások. Egy üyen ügy miatt bírósági eljárás volt folyamatban ellene, ezért amikor 1846 tavaszán Pozsonyból meghívást kapott, nem sokat tétovázott, hanem elfogadta a pozsonyi német lelkészi állást. Kossuth híve, Hurbanék ellenfele Mint hazafi, lelkesen támogatta Kossuth függetlenségi törekvéseit. A vallásegyenlőségért és a szabadságjogok kiszélesítéséért folytatott küzdelemben a haza- és egyházának a szeretete vezérelte. Templomi beszédeiben a szabadságharc támogatására és áldozat- vállalásra buzdította a híveket, rendszeresen imádkozott a szabadságharc győzelméért. Nem maradt meg azonban a hit talaján, hanem nemzeti gárdát szervezett, és annak munkáját erkölcsüeg, anyagilag támogatta. „1848. márciusban megalakította a pozsonyi nemzeti egyesületet, mely őt elnökévé választotta és nagy része volt a nemzetőrség megalakításában is. Miután emberei a Szenic táján fosztogató Hurbán csapatait széjjel verték, ő maga Köpcsénybe ment és a határra induló honvédeket tüzelte fel beszédével” - olvashatjuk a lexikonokban. (E néhány mondat választ ad arra is, miért nem óhajtja Rázgát a szlovákság magáénak tekinteni.) Amikor a szabadságharc leverése után a császári csapatok megszállták Pozsonyt, Rázgát menekülésre biztatták barátai, ő azonban ezt elutasította. „Tanácsomra eddig a gyülekezet sok tagja fegyvert fogott a szabadság érdekében és életét áldozta. Alávaló gazembervolnék, ha most megszöknék.“ Letartóztatták, és katonai bíróság ítélkezett felette. A bíróság némely tagja az enyhe ítélet érdekében mentségére megpróbált érvet keresni. Amikor a bíró feltette a kérdést: ki parancsolta, hogy a gárdisták mellé álljon, és fegyvereiket megáldja, Rázga azt felelte, hogy legjobb belátása és lelkiismerete szerint cselekedett. Vagyis a halál árnyékában sem tagadta meg elveit. Ezzel sorsa megpecsételődött. Haynau halálos ítéletet követelt a bíróságtól. A döntést a pozsonyi előkelő asszonyok petíciója sem tudta enyhíteni, akik Haynaunál kegyelemért esedeztek lelkészük számára, aki öt gyermek apja volt. 1849. június 18-án reggel 4 órakor kivégezték. Az ítélet végrehajtása előtt kollégája, Simkó Vilmos pozsonyi szlovák lelkész készítette fel az utolsó útra. (Lehet, hogy erre a kis epizódra gondolt a nagykövet?) A pozsonyi gyülekezet magyar tagjai sokáig őriztek egy imádságot azzal a hagyománnyal, hogy azt Rázga küldte a börtönből. Az imát Rázga Pál az utolsó úrvacsoravétel után mondta, és Simkó emlékezetből jegyezte le: „Uram, ha lehetséges, vedd el tőlem a szenvedés poharát, de ne legyen az én, hanem a Te akaratod szerint. Itt állok Előtted, Mindenható, a hajnalpír fényében, és végigtekintek az életemen. Elfog a bánat, de lelkem nyugodt. Megáldok mindent, amit szememmel látok magam körül. Áldom Pozsony lakóit, áldom ártatlan szegény gyermekeimet, áldom kedves feleségemet, áldom a császárt, áldom azokat is, akik engem elítéltek. Áldom az én drága hazámat, kívánom, hogy nem sokára szabaddá legyen és boldoggá!“ (A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története I. köt., 450. old.) A szlovákok nem kémek belőle De lássuk, hogyan vallja a szlovák írásbeliség, közélet és a szlovák evangélikus egyház Rázga Pált a magáénak? Ha vállalná, és szlovák anyanyelvűnek tartaná, valószínűleg Pavol Rázgaként szerepelne a forrásoknak legalább némelyikében, amiként sok magyar és német előddel fordul elő. Nos, Pavol Rázgát még szülővárosa, Bazin sem vallja szlováknak. A város neves szülöttei közt úgy szerepel, hogy nincs utalás származására, anyanyelvére. A város honlapján mindössze annyi szlovák (az is téves) vonatkozás szerepel Rázgáról, hogy „Prágában egyházi iskolát is vezetett, és 1844-ben a csehszlovák egyházközség (?) adminisztrátora volt.“ A honlapon olvasható ismertető azt sem hallgatja el, hogy Rázga 1848-49-ben Pozsonyban elnöke volt a forradalmi bizottmánynak, és 1848 októberében németre tolmácsolta Kossuthnak a Zöldfa vendéglő erkélyén mondott beszédét. A forradalom melletti agitációval azután sem hagyott fel, amikor 1848 decemberében a császári katonaság elfoglalta Pozsonyt. Az evangélikus hívek és néhány előkelőség próbálkozása a kiszabadításáért sikertelen maradt. Híres prédikátor volt, írja a hivatalos bazini forrás, aki „beszédeiben, újságcikkeiben a nép szabadságáért emelt szót, és kritizálta az uralkodócsaládot. Néhány prédikációja nyomtatásban is megjelent.“ A szövegben egy szó említés nem esik Rázga szlovák származásáról vagy voltáról. De hiába keressük a szlovák származására vonatkozó utalást például Szlovákia Enciklopédiájában: itt az áll róla, hogy pozsonyi német prédikátor volt. Énnél is érdekesebb, hogy a szlovákiai evangélikus egyház 1997-ben kétkötetes egyház történeti lexikont jelentetett meg Evangélikusok a szlovák kultúra történetében címmel, és ebben a teljesség igényével készült egyházi kiadványban egyetlen sorral sem említik a mártír lelkész nevét. Meglehetősen nehéz tehát elképzelni, mi több, tényként kezelni, hogy Rázga Pál szlovák (vagy szlovák eredetű) lett volna. A legvalószínűbb, hogy magyar lelkű hazafi volt, aki német gyökerekkel rendelkezett. Ami nem csoda, hiszen a Kis-Kárpátok alatt a németek virágoztatták fel a szőlészetet, borászatot. Mindenesetre a pozsonyi magyaroknak talán eszükbe sem jut afölött morfondírozni, milyen nemzetiségű, anyanyelvű, származású volt a vértanú, akire méltán lehetünk büszkék. Mert nem lehet valakit valamely nációhoz sorolni csak azért, mert valamilyen hangzású a neve. (A szlovák rázga szó egyébként száraz ágat jelent.) Vagy talán jövő ilyenkor a másik mártírt, Jeszenák bárót is szlovákká üti a dominanciától való félelem és a hamis internacionalizmus? Ne osztogassuk örökségünket, ha nem muszáj, tépik azt úgyis százfelé. PROGRAMAJÁNLÓ A Vaskakas Bábszínház áprilisi műsorából ISMERTETÉS Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben lakott a Birsképű Herceg és a Szerelmes Hercegnő. És nem is tudtak egymásról. Mígnem egy napon... Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben semmi sem az volt, aminek látszott. Már maga a szekrény sem szekrény volt, hanem egy bőrönd. Vagyis nem is bőrönd, hanem egy házikó. Vagyis nem is házikó, hanem egy... Volt egyszer egy Mari nevű szekrény. És ebben a szekrényben Mosonyi Aliz meséi voltak. Olyan apró történetek, melyek mindany- nyiunkkal megtörténhetnek, hiszen a Mari nevű szekrényben mindannyian ott lakunk: te is, én is, s még a szomszéd kislány is. Mert a Mari nevű szekrénybe belefér az egész világ... Mosonyi Aliz: Szekrénymesék c. kötete alapján az előadást létrehozta és játssza: Badacsonyi Angéla és Tengely Gábor (Bábrándozók). Az előadást április 15-én tűzi műsorára a színház (lásd alábbi táblázatunkat!) Jelenet az egyik előadásból (A színház képarchívuma) A VASKAKAS BÁBSZÍNHÁZ ÁPRILISI MŰSORA 08. vasárnap 10.00 Az előadást követően játszóház 13. péntek 09.30 15. vasárnap 10.00 A Bábrándozók előadása 22.vasárnap 10.00 24. kedd 10.00,14.00 és 25.szerda 10.00 és 14.30 26. csütörtök 10.00 és 14.00 27. péntek 10.00 és 14.00 29. vasárnap 10.00 matiné: Nagyi, mesélj! Nagyi, mesélj! Matiné: Volt egyszer egy Mari nevű szekrény... Premier: Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó 18.00 Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó matiné: Pöttöm mesék Pöttöm Panna és Babszem Jankó Az egységes jegyár 700 Ft. Az előadásokat kizárólag 4 éven felüli nézőiknek ajánlják! A jegypénztár nyitva tartása: hétfő-péntek 9.00-16.00. Előzetes jegyfoglalási lehetőség a 0036/96/512-690-es magyarországi telefonszámon vagy a jegyrendeles@vaskakas.hu e-mail címen. A megvásárolt belépőjegyeket feltétlenül őrizzék meg, ugyanis a 2007. május 27-i gyereknapi rendezvényen Ismét Mesevásárt tartanak a bábszínházban, ahol az összegyűjtött belépőkkel lehet licitálni mesebeli kincsekre. MEGHÍVÓ Húsvéti Ünnepvárót szervez a nagymegyeri kultúrházban a helyi 23. sz. Arany János Cserkészcsapat a városi művelődési központ, a városi önkormányzat és a Kuckó Polgári Társulás. Időpont: április 5.10:00-15:30 (vagy még tovább) Hogy mi mindent kínálnak? Lesz sokféle kézművesség, lesz népdaltanítás és rövid előadás Kodály Zoltánról. Kérik az érdeklődőket, hogy hozzanak magukkal vékony ecsetet, ragasztót, színes ceruzát, ollót, bicskát és vonalzót, valamint lehetőség szerint színes papírt, rajzlapot, kifújt vagy főtt tojást és további kézműves alapanyagokat is. A belépti díj 50 korona, (ú)
