Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-27 / 97. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com Halálos áldozatot is követeltek az eddigi legsúlyosabb zavargások az észt fővárosban - Brüsszelt is bírálják az orosz honatyák Moszkva szankciókkal fenyegeti Tallinnt Az orosz nemzetiségű tüntetők megpróbálták áttörni a rendőrkordont. Ezt a katonaszobrot távolították el az észt hatóságok. (TASR/AFP- és ČTK/AP-feIvéteI) RÖVIDEN Blair készül a bejelentésre London. A jövő héten beje­lentheti távozását a kor­mányzó brit Munkáspárt élé­ről Tony Blair miniszterel­nök, így próbálva javítani pártja esélyeit a csütörtöki részleges helyhatósági és tar­tományi törvényhozási vá­lasztásokon. A kormányfő­höz közeli forrásokat idézve írta ezt a The Daily Teleg­raph. A bejelentéssel Blair miniszterelnöki tisztsége is azonnal ügyvezető jellegűvé válna az utód megválasztásá­ig, mivel a szokásjog alapján a kormányfő és a kormány­párt alsóházi vezére mindig ugyanaz a személy. (MTI) Párizs engedhet a Talibánnak Párizs. Franciaországnak nem hivatása hosszú távon Af­ganisztánban maradni meg­szállóként. Ezt tegnap, né­hány órával azelőtt mondta Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter, hogy lejárt a két francia segélymunkás tálib elrablói által megszabott határidő az Afganisztánban állomásozó francia erők kivo­nására. A tálibok április 20-án egy hetet adtak Párizsnak a francia katonák kivonására. A francia elnökválasztási ver­senyéllovasa, Nicolas Sarkozy kijelentette: fontolóra veszi az Afganisztánban állomásozó francia erők kivonását, ha ál­lamfővé választják a május 6-i második fordulóban. (MTI) Új kínai külügyminiszter Peking. Leváltották tegnap a kínai külügyminisztert, Li Csao-hszing helyére eddigi he­lyettese, Jang Csie-cse került. A sanghaji születésű, 57 éves új miniszter, aki iskolái egy ré­szét Nagy-Britanniában végez­te, a nyolcvanas-kilencvenes években Washington kínai nagykövetségén teljesített kül­szolgálatot, majd elődjéhez, Li-hez hasonlóan ugyanott volt nagykövet 2001-től 2005- ig. Hajdan id. George Bush volt amerikai elnöknek is tol­mácsolt, aki állítólag Tigrisnek nevezte el fordítóját. (MTI) Jang Csie-cse (SITA/AP) Meghalt 18 orosz katona Moszkva. Lelőttek egy orosz katonai helikoptert Csecsenföldön. A gépen tar­tózkodó mind a 18 katona meghalt. Az Mi-8-as szállító­helikopter Csecsenföld déli része fele tartott, ahol fegyve­res felkelők elleni bevetésen vett volna részt, amikor ellen­séges találat érte, és lezuhant. A becsapódás térségéből har­cokat jelentettek. (MTI) Tallinn/Moszkva. Már Euró­pát is aggasztja a növekvő feszültség Észtország és Oroszország között. Moszk­va gazdasági szankciókkal fenyegette meg Tallinnt, az orosz felsőház pedig a dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakítását követelte. ÖSSZEFOGLALÓ Egy halottjuk és 43 sebesültjük volt a tallinni zavargásoknak, ame­lyek az észt főváros második világ- háborús szovjet hősi emlékművé­nek áttelepítése kapcsán robbantak ki. Ezt tegnap jelentette be az álla­mi televízióban Tallinn rendőrfő­nöke. Az összecsapásokban több mint 300 személyt vettek őrizetbe. Ezek voltak a legsúlyosabb erősza­kos cselekmények az országban Észtország függetlenségének 1991- es kikiáltása óta. Közben a Baltic News Service arról adott hírt, hogy befejeződött az emlékmű kitelepí­tése Tallinn központjából és azt tit­kos helyre szállították. Az észt ha­tóságok közleménye hangsúlyoz­za: a kormány célja megakadályoz­Moszkva/Prága. Az amerikai rakétavédelmi pajzs elemeinek tervezett európai telepítése meg­sokszorozza a kölcsönös meg­semmisítés kockázatát. Ezt Vla­gyimir Putyin jelentette ki teg­nap, miután cseh kollégájával, Václav Klausszal tárgyalt a Kremlben. „Ez nem pusztán védelmi rend­szer, hanem az amerikai (globá­lis) atomarzenál része, és látni kell, hogy sarkalatos módon meg­változtatja a katonai biztonsági helyzetet Európában” - hangsú­lyozta az orosz elnök, hozzátéve: a történelemben először jelenné­nek meg az európai kontinensen az amerikai hadászati nukleáris gépezet rendszerei. „Számunkra ez ugyanaz, mint a Pershing- rakéták telepítése volt, a fenyege­tés teljesen ugyanolyan” - utalt azokra a közepes hatótávolságú rakétákra, amelyeket az USA a nyolcvanas évek elején telepített Nyugat-Európában, a Szovjet­Megkerülve a kormányt EU-segély a palesztinoknak Tel-Aviv. Az unió továbbra is a palesztin kormány megkerülésé­vel folyósít segélyt a palesztinok­nak, s ez mindaddig így lesz, amíg a kabinet nem teljesíti a vele szem­ben megfogalmazott három is­mert feltételt. Ezt Louis Michel EU-biztos nyilatkozta. A három feltétel: Izrael állam elismerése, az erőszakról való lemondás, és az, hogy a palesztin kormány fogadja el magára nézve kötelezőnek a ko­rábbi izraeli-palesztin megállapo­dásokat. A palesztin vezetés azt re­mélte, a mérsékelt Fatah bevoná­sával megalakított egységkor­mány létrehozása nyomán az EU és a többi jelentős adományozó feloldja a tavaly az iszlamista Hamász hatalomra kerülése miatt a Palesztin Hatósággal szemben bevezetett gazdasági embargót. A kormány már egy éve nem képes rendben folyósítani a közszférá­ban dolgozók bérét. (MTI) ni a további rendbontásokat, „ame­lyek komoly veszélyt jelentenek a polgárok jólétére és javaira”. Az át­helyezés oka a helyi szervek szerint az emlékmű alatti terület átkutatá­sa a háborúban meghalt katonák maradványai után. A tervet Moszk­va és az észtországi orosz kisebb­ség egyaránt támadta. Oroszország unió által rendszerbe állított SS-20-asok ellensúlyozására. „Ezek a rendszerek ellenőriznék az orosz területet az Urálig, ha nem tennénk válaszintézkedése­ket, de teszünk.” Prága biztonsági garanciákat fog kérni Washingtontól azért, hogy engedélyezi egy amerikai radarállomás létrehozását Cseh­országban - jelentette ki Karel Schwarzenberg cseh külügymi­niszter abban az interjúban, ame­lyet a Hospodárské novinynek adott. Prága erőteljesebb együtt­működést akar a kutatás, vala­mint néhány projektum terén, ü- letve a hírszerzői értesülések cse­réjét is szorgalmazza - válaszolta arra a kérdésre, hogy mi mindent fog kérni Csehország. Patriot ra­kétákat, illetve más hadi felszere­lést, amit Lengyelország kér az Egyesült Államoktól, Prága nem akar. A külügyminiszter megerő­sítette: a hivatalos cseh-amerikai tárgyalások első fordulójára a ra­darállomás ügyében május 10-én és 11-én kerül sor. (MTI, kokes) Putyin jogsértései Kaszparov: cinkos a Nyugat Bécs. Cinkossággal vádolta a Nyugatot Garri Kaszparov orosz el­lenzéki vezető Bécsben, amiért szemet huny Vlagyimir Putyin rendszerének jogsértései felett. A volt sakkvilágbajnok a Bruno Kreisky Fórum szervezésében tar­tott csütörtök este rendkívüli ér­deklődéssel kísért előadást Orosz­ország - hat hónap Anna Polit- kovszkaja nélkül címmel. Kasz­parov azt mondta, az orosz ellen­zék nem kéri, hogy a Nyugat álljon ki mellette, csupán azt, hogy ne áll­jon ki Putyin mellett. Putyinnak sok ügyvédje van Nyugaton, akik a gazdasági kapcsolatok miatt hall­gatnak az oroszországi fejlemé­nyekről, márpedig a hallgatás bele­egyezés, és így a Nyugat bűnrészes lesz a jövőbeni bűncselekmények­ben. Kaszparov Oroszországot mo­dern diktatúrának nevezte, amely Zimbabwéhoz és Fehéroroszor­szághoz hasonlítható. (MTI) az emlékművet mindazok előtti tisztelgésnek tekinti, akik részt vet­tek a fasizmus legyőzésében, sok észt viszont az 50 évi szovjet meg­szállás fájdalmas emlékét látja benne. Észtország lakosságának egyharmadát. oroszajkúak teszik ki, ők voltak a csütörtök esti-éjsza­kai zavargások résztvevői is. Ko­Oslo. További belső reformok­ra szólították fel a NATO 26 tag­államának a kormányai a szerve­zet tagjelöltjeit. „Feltétlenül foly­tatniuk kell a reformokat egé­szen addig a csúcsértekezletig, amelyen a döntés majd megszü­letik” - mondta James Appathu- rai, a NATO szóvivője a miniszte­rek regnapi megbeszélése után. Albánia, Horvátország és Mace­dónia reméli, hogy a szervezet tagjai közé léphet a jövő év ápri­lisában, Bukarestben tartandó csúcson. A szóvivő leszögezte, a NATO bővítését nem akadályozhatják az azzal kapcsolatos orosz aggá­lyok. „A bővítést nem csupán fo­lyamatnak tekintjük, hanem elv­ről van szó. Arról, hogy kifeje­ződjék a szuverén államok joga ahhoz, hogy maguk döntsenek saját védelmük kérdéseiről.” Ami Koszovót illeti, Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár el­lenezte, hogy tovább húzzák-ha­Lech Walesa vádol Kaczynskiék árulók Róma. Lech Walesa volt len­gyel elnök a Szolidaritás eszméi­nek elárulásával vádolta tegnapi nyilatkozatában a Kaczynski fivé­reket. Úgy vélte, az államfő-kor­mányfő ikerpár kizárólag saját hatalmi érdekeit szolgálja tevé­kenységével, veszélybe sodorva a demokráciát. Megfigyelők emlé­keztettek rá, a kormányzó kon­zervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői gyakran tá­madják Walesát, sőt fel is jelentet­ték, amióta egy nyilatkozatában gyengeelméjűnek titulálta Lech Kaczynski jelenlegi államfőt. Az antikommunista Szolidaritás egy­kori vezetője szerint a lengyel népnek legközelebb jobban meg kell fontolnia, kiket választ meg. Élesen bírálta a Lengyelország­ban elfogadott új kommunistát- lanítási törvényt, amely ellenke­zést váltott ki a lengyel közvéle­mény nagy részéből. (MTI) rábban számos csoportjuk fogad- kozott, hogy megakadályozzák a jobbközép kormány tervének vég­rehajtását. Szergej Ivanov orosz miniszter­elnök-helyettes gazdasági szankci­ókkal fenyegette meg Észtországot. Tallinn hasznot húz jelenleg a Nyu­gatra küldött orosz kőolaj tranzitjá­lasszák a tartomány végleges stá­tusának rendezését, s újfent ki­állt az Ahtisaari-terv mellett, a- mely nemzetközi ellenőrzés mel­letti függetlenséget adna Koszo­vónak. Megfogalmazása szerint ez a terv „az egyetlen reális elő­revezető út”. Később Appathurai szóvivő úgy fogalmazott, a kül­ügyminiszterek Koszovót első­rendű kérdésnek tartják Európa biztonsága szempontjából. Névtelenül nyilatkozó NATO- diplomaták a találkozó után el­mondták: az Egyesült Államok és több szövetségese kifejezte kész­ségét az Ahtisaari-terv bizonyos módosításaira, de ragaszkodnak a terv alapelveihez. Az amerikai­ak és mások állítólag azt mond­ták, hogy készek tekintetbe venni a mintegy 100 ezer fős szerb ki­sebbség helyzetével kapcsolatos aggodalmakat. A NATO állítólag attól tart, hogy a tervet élesen el­lenző Szerbia mellett álló Moszk­va megvétózhatja a Martti Ahtisaari volt finn elnök tervét a BT-ben. (MTI, t, ú) Amerikai elnökválasztás Demokraták tévévitája Orangeburg. Az iraki háború volt a fő témája az amerikai De­mokrata Párt elnökjelöltségre pá­lyázó nyolc politikusa közötti csü­törtöki tévévitának. A jelöltaspi­ránsok a dél-carolinai Orange­burg egyetemi campuson rende­zett, udvarias hangnemű vitában igyekeztek kidomborítani a politi­kai álláspontjaik között meglévő szerény különbségeket. Barack Obama például azt hangoztatta, büszke arra, hogy kezdettől elle­nezte az iraki háborút, szemben legnagyobb ellenfelével, Hillary Clintonnal, aki 2002 végén szená­torként megszavazta az inváziót. Clinton újfent elutasította, hogy bocsánatot kéijen akkori döntésé­ért, amellyel magára haragította a Demokrata Párt híveinek egy ré­szét. Clinton és Obama messze megelőzik népszerűségben a töb­bi pályázót: az előbbi 36, az utób­bi 31 százalékon áll. (MTI) böl. Oroszország más szállítási le­hetőségeket építhet ki, hogy elke­rülje Észtország területét - mondta Ivanov. Az Észtországhoz fűződő diplo­máciai kapcsolat megszakítását ja­vasolta tegnap a Kremlnek az orosz felsőház. A szövetségi tanács „a leg­keményebb intézkedésekig terje­dő” csomag meghozatalára hívta fel az orosz vezetőséget. Az alsó­ház, az állami duma a diplomáciai viszony szintjének leszállítását, a tallinni orosz nagykövet hazaren­delését és a „sírgyalázásban” vétkes észt politikusok Oroszországból való kitiltását követelte gazdasági jellegű intézkedések sora mellett. A két ház nyilatkozatában foglaltakat Vlagyimir Putyin elnöknek nem kell megfogadnia. A felsőházi állás- foglalás szerint a válaszlépéseknek demonstrálniuk kell, hogy „a mai Oroszország elutasítja az észt ható­ságok barbár viszonyát azok emlé­kéhez, akik a fasizmust az egyete­mes értékek nevében legyőzték”. Az orosz honatyák elmarasztalták Brüsszelt is, amiért hallgat, a külső megfigyelő pózában szemlélve a garázdálkodást, amelyet az EU- és NATO-tag Észtország vezetősége művel. (MTI, ú) Gül nem ment át Még nincs török elnök Ankara. Nem kapta meg a szük­séges kétharmados támogatottsá­got Abdullah Gül eddigi külügymi­niszter a török elnökválasztás teg­napi első fordulójában, az ankarai parlamentben. A kormánypárt je­löltjére 357 képviselő szavazott, azonban megválasztásához az 550 tagú testületben 367 voks kellett volna. Az elnökválasztás második fordulóját szerdán tartják, akkor is kétharmados többség kellene az el­nökké választáshoz. A harmadik fordulóban - amelyre, ha az szük­séges lesz, egy héttel később, má­jus 9-én kerülhet sor - már elég az egyszerű többség is az államfővé választáshoz. A legnagyobb ellen­zéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) azonban a tegnapi szavazás érvénytelenítését kérte az alkot­mánybíróságtól. Arra hivatkozik, hogy a voksolás időponljában az összes képviselő kétharmadánál - azaz 367 főnél - kevesebben, mind­össze 361-en tartózkodtak a tör­vényhozás üléstermében. (MTI) Virginiai ámokfutó 170 lövedék 9 perc alatt Washington. A virginiai mű­szaki egyetemen vérengző diák 9 perc alatt 170 lövedéket lőtt ki, amikor a campus egyik épületében 30 embert lelőtt és 20-at megsebe­sített. Ezt közölte a rendőrség, amely a kiterjedt vizsgálatok elle­nére még nem talált magyarázatot a 23 éves gyilkos tettére. Ä nyomo­zók, köztük az FBI szakértői szá­mítógépes dokumentumok, mo­biltelefon-üzenetek és e-mailek tö­megét vizsgálták át, a második lö­völdözés helyszínén, a campus Norris Hall épületében félezer bi­zonyítékot gyűjtöttek össze és ele­meztek. Még sem találtak egyértel­mű indítékot a diák tettére, miköz­ben az áldozatok hozzátartozói magyarázatot követelnek. A rend­őrök nem tudták kideríteni, hogy a diák miért a West Ambler Johnston kollégiumban lőtte le első két áldo­zatát, egy 18 éves lányt, és egy köz­vetíteni próbáló fiút. (MTI) Klaus Moszkvában tárgyal a rakétapajzsról Putyin tovább keménykedik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Koszovói rendezés: nem használ az időhúzás Folytatja a bővítést a NATO ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents