Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-25 / 95. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN ^ USA-bírálat Ausztriának Washington. Az amerikai kormányt aggasztja az oszt­rák olaj- és gázipari kon­szern, az OMV és az iráni nemzeti kőolajipari vállalat között tervezett együttműkö­dés. Sean McCormack kül­ügyi szóvivő szerint „talán nem ez a legalkalmasabb idő­pont nagy beruházásokra az iráni gáz- és olajiparban, amikor konfliktus van Irán és a nemzetközi közösség kö­zött. Az USA az osztrák kabi­net értésére fogja adni kéte­lyeit annak ellenére is, hogy az osztrák tervek nem érintik az ENSZ Irán elleni legutóbbi szankciós határozatát. (MTI) Megnyitják az aktákat Berlin. Az egykori hírhedt Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terroristái által 1977 áprilisá­ban elkövetett gyilkosság felül­vizsgálatát rendelte el Angela Merkel. A kancellár asszony belügyminiszterén, Wolfgang Schäublén keresztül utasította a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt (BKA), továbbá az alkotmány­védelmi hivatalt a korábban lezárt akták újbóli megnyitá­sára, s az ügy kivizsgálására. Erre azért került sor, mert az elmúlt napokban olyan infor­mációk láttak napvüágot, hogy az egykori szövetségi fő­ügyész, Siegfried Buback elle­ni merényletben közvetlenül nem vett részt a közelmúltban kegyelemért folyamodott Christian Klar. A gyanú szerint a két említett hivatal az állító­lagos tettesekkel kapcsolatban annak idején fontos részlete­ket hallgatott el. (MTI) Christian Klar. Nem ő gyil­kolt? (SITA/AP-felvétel) Tiszteletlenség miatt 12 év Havanna. Titkos eljárás ke­retében tizenkét év börtönre ítélt egy havannai bíróság egy kubai ügyvédet, akit Fidel Castro elnökkel szembeni tisz­teletlenség vádjában találtak bűnösnek - közölte hétfőn a kubai belső ellenzék egyik csoportja (CCDHRN). A 2003 márciusa óta fogva tartott 36 éves Rolando Jimenez Po- sadát április 6-án ítélték el. Azt sem engedték neki, hogy ügyvédként elláthassa saját védelmét, a titkos per a vád­lott hozzátartozóinak teljes ki­zárásával folyt le. A CCDHRN rendkívül nyugtalanítónak tartja az ügyet, mert egy hó­napon belül ez már a második eset, hogy valakit titkos eljá­rás keretében, megfelelő jogi képviselet nélkül és a hozzá­tartozók kizárásával ítéltek el. Mindez annak a jele, hogy a kormány keményít az ellen­zékkel szemben. (MTI) Mahmúd Ahmadinezsád személyes megbeszéléseket ajánlott George Bushnak - elmaradhat a mai Solana-Laridzsáni találkozó Irán nem akar tárgyalni ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Irán szerint nincs értel­me annak, hogy tárgyalásokat foly­tassanak nukleáris programjáról, ha az EU ragaszkodik az iráni urán­dúsítás felfüggesztéséhez. Ali La- ridzsáni főtárgyaló a tervek szerint ma találkozna Törökországban Ja­vier Solanával, az EU diplomáciájá­nak irányítójával. Golámhoszein Elham iráni kormányszóvivő azon­ban tegnap kijelentette: az urándú­sítás felfüggesztéséhez váló ragasz­kodást sem a logika, sem a jog nem támasztja alá. „Ha az európaiak va­lamilyen logikátlan dologra törek­szenek, akkor nincs értelme a pár­beszédnek.” Ismét személyes találkozót aján­lott Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő George Bush amerikai el­nöknek. Kijelentette: a média jelen­létében kész tárgyaim Bushsal két­oldalú kérdésekről, regionális és nemzetközi ügyekről. Ahmadine- zsád tavaly tévévitára hívta Busht, de a Fehér Ház ezt elutasította. Belpolitikai vitát kavart Iránban egy kampány, amelyet Teheránban indítottak a nem eléggé lefátyolo­zott nők ellen. Az igazságszolgálta­tást felügyelő Mahmúd Hasemi Sahrudi ajatollah tegnap bírálta a rendőrséget, mert az utcán össze­szedik és beviszik a rendőrőrsre azokat az asszonyokat és lányokat, akik „vétenek” az öltözködési sza­bályok ellen. Az ajatollah szerint az esetek többségében a brutális fellépés a várttal ellenkező hatást vált ki. Az illetékes ügyész viszont emlékeztetett arra a törvényre, amely szerint a feltűnő ruházat vi­selése közterületen bűncselek­ménynek számít. (MTI, ú) Elegánsan öltözködő teheráni asszonyok. Aki nem visel fátyolt, bezsuppolják a rabszállító buszba. (TASR/AFP-felvétel) Volt és jelenlegi állam- és kormányfők is részt vesznek a gyászszertartáson Ma temetik Jelcint Moszkvaiak ezrei sorakoztak, hogy leróhassák kegyeletüket Jelcin ra­vatalánál (SITA/AP-felvétel) Moszkva. Ma vesznek végső búcsút Borisz Jelcintől, Oroszország első elnökétől, aki hétfőn hunyt el 76 éves korában. Vlagyimir Putyin elnök mára nemzeti gyász­napot rendelt el. ÖSSZEFOGLALÓ Jelcin búcsúztatására Moszkva legnagyobb templomában, a ha­talmas Megváltó Krisztus Székes- egyházban kerül sor, ahol felrava­talozták, majd pedig a történelmi Novogyevicsi Temetőben helyezik végső nyugalomra. Olyan neves személyiségek alusszák itt örök álmukat, mint Anton Csehov, Hruscsov, Dmitrij Sosztakovics vagy Fjodor Saljapin. Sajtóértesü­lések szerint Jelcin sírja közel lesz az utolsó szovjet vezető, Mihail Gorbacsov elhunyt felesége, Raisza Gorbacsova nyughelyéhez. A nyilvánosság számára a végső búcsú tegnap kora délután kezdő­dött, ekkor már ezrek sorakoztak, hogy leróják végső kegyeletüket a ravatalnál. Ezt ma délután fél egyig tehetik meg a moszkvaiak. Ezután kezdődik a gyászszertar­tás, amelyen több magas rangú külföldi vendég, így két egykori amerikai elnök, idősebb George Bush és Bili Clinton is részt vesz. Jelen lesz többek között a német és a litván államfő is. A Megváltó Krisztus Székesegy­házat a sztálini időkben lerombol­ták, s Jelcin volt az, akinek utasí­tására a kilencvenes években megkezdték az épület pontos má­sának felépítését. A Kreml közle­ményében az áll, hogy a televíziós csatornák egyenes adásban köz­vetítik a gyászszertartást. A teme­tés miatt holnapra halasztották Putyin elnök hagyományos éves parlamenti beszédét is. Putyin hétfő esti tévébeszédé­ben olyan nemzeti vezetőnek ne­vezte az elhunyt első orosz elnö­köt, aki mindig vállalta a felelős­séget azért, amit az oroszok milli­óinak érdekében tett. Kiemelte Jelcin közvetlen szerepét a jelen­leg is érvényes orosz alkotmány elfogadásában, amely az emberi jogokat a legmagasabb rendű ér­tékké nyilvánította, megnyitva a lehetőséget az emberek számára, hogy szabadon fejezhessék ki gondolataikat. (TASR, SITA) A külvárosok és a muzulmánok a baloldalra szavaztak Royal mellett a periféria MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A második helyen álló szocialista jelöltre, Ségolene Royalra szavazott a franciaországi muzulmánok 64 százaléka, míg a legjobb eredményt elért Nicolas Sarkozyre mindössze egy százalé­kuk adta a voksát. A vasárnapi el­ső fordulóban harmadik helyen végzett centrista jelölt, Francois Bayrou 19 százalékos támogatott­ságot ért el a muzulmán lakosság körében. A tegnapi párizsi lapok szerint a külvárosok is Royal asszonyt ré­szesítették előnyben. Seine-Saint- Denis megyében - ahol a legtöbb autóégetés és rendőri összecsapás történt 2005 novembereben - a szavazatok 34,17 százalékát kap­ta, de egyes városokban támoga­tottsága meghaladta a 40 százalé­kot is. Meglepetésnek számít ugyanakkor, hogy azokban az elő­városokban, ahol még belügymi­niszterként tett radikális kijelen­tései miatt Sarkozyt sokan támad­ták, a konzervatív jelölt is 26,78 százalékot ért el. Az elemzések szerint a jó eredmény a szélső- jobboldali Nemzeti Fronttól elhó­dított szavazatoknak köszönhető. Le Pen öt évvel ezelőtt a párizsi külvárosokban 19 százalékkal a második helyen végzett a szocia­lista Lionel Jospin mögött, akit or­szágos szinten legyőzött. Hatvanöt etiópot és kilenc kínait öltek meg Megtámadtak egy olajmezőt MTl-HÍR Addisz-Abeba/Peking. Hat­vanöt etiópiai és kilenc kínai olaj- munkás életét vesztette tegnap is- mereden fegyveresek támadása következtében egy kínai vállalat által kiaknázott kelet-etiópiai olaj­mezőn. Hét kínait elraboltak. A Zhongyuan Petroleum Explora­tion Bureau cég vezérigazgatójá­nak addisz-abebai bejelentése és a kínai média tudósításai tartalmaz­ták ezeket az adatokat. Kína addisz-abebai nagykövetségének szóvivője csak annyit erősített meg, hogy megöltek bizonyos szá­mú embert, etiópiait és kínait ve­gyesen, illetve hogy néhány kínait elraboltak. Az Uj Kína szerint mintegy 200 ismeretlen fegyveres rohanta meg a vállalat egyik léte­sítményét a Szomáliái határhoz közeli Abole városában. Az olaj­mező védelmét ellátó száz katona megpróbálta visszaverni rohamu­kat, de csaknem egyórás tűzharc után megadták magukat. Titkos tárgyalások folynak valahol Európában Már nincs tűzszünet ÖSSZEFOGLALÓ Koszovó-terv Moszkva vétót emleget Moszkva. Az orosz külügymi­niszter-helyettes szerint nem fog átmenni az ENSZ BT-ben a Koszo­vónak függetlenséget ígérő Ahti- saari-terv. Nyugati hírügynöksé­gek Vlagyimir Tyitov tegnapi kije­lentését úgy értékelték, mint az eddigi legvilágosabb célzást arra, hogy Oroszország vétót fog emelni a BT-ben. A testület a jövő hónap­ban kezdi meg az Ahtisaari-terv megvitatását. Tyitov úgy fogalma­zott: „Csodálkozunk, és elfogad­hatatlannak tartjuk, hogy a koszo­vói albánok véres háborúval fe­nyegetőzve zsarolják a nemzetközi közösséget arra az esetre, ha nem kapnak függetlenséget. Nem tá­mogatunk olyan tervet, amely mellé nem áll oda mindkét érintett fél.” Hozzátette: emiatt nem kell Oroszországot a koszovói rende­zés elhúzásával vádolni, és ha el­harapózik az erőszak, azért majd elsősorban azok felelnek, akik a szóban forgó forgatókönyv megva­lósítását sürgetik. (MTI) Súlyos amerikai veszteség Kilenc halott, húsz sérült Bagdad. Az amerikai haderő tegnapi tájékoztatása szerint kilenc amerikai katona meghalt, további húsz megsebesült Irakban egy ön­gyilkos merényletben. A katonákat hétfőn érte támadás a fővárostól, Bagdadtól északkeletre elterülő Dijála tartományban: a kamikaze egy amerikai katonai bázis mellett robbantotta fel magát. A merényle­tet az Iraki Iszlám Állam nevű szun­nita felkelőszövetség vállalta magá­ra, amely magában foglalja az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportját is. Ez volt a legsú­lyosabb áldozatokkal járó támadás az Irakot megszálló amerikai kato­nák ellen csaknem másfél év óta. 2005. december 1-jén Fallúdzsa mellett robbantottak fel tíz tenge­részgyalogost. Csak áprilisban 85 amerikai halt meg Irakban. Ennél több vesztesége az USA-nak leg­utóbb tavaly decemberben volt, amikor egy hónap alatt 112 katona esett el vagy vesztette életét me­rényletekben. (MTI) Mégsem Erdogan indul Gül lesz az elnökjelölt Ankara. A török miniszterel­nök tegnap bejelentette, hogy Ab­dullah Gül külügyminiszter lesz a kormánypárt jelöltje az elnökvá­lasztáson. Ezt Recep Tayyip Erdo­gan kormányfő pártjának képvi­selői előtt a parlamentben jelen­tette be. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának abszolút több­sége van a törvényhozásban, ahol pénteken tartják az elnökválasz­tás első fordulóját, amelyet há­rom további forduló követ, ha a jelölt nem kapja meg a szükséges támogatottságot. A második for­dulót május 2-án rendezik meg, a harmadikat és a negyediket má­jus 9-én és 15-én. Az első két for­dulóban a képviselők kétharma­dának szavazatára - 367 voksra - van szükség ajelölt megválasztá­sához, a további fordulókban ele­gendő a szavazatok egyszerű többségének (276) a megszerzé­se. Az új államfő, Törökország 11. elnöke május 16-án lép hiva­talba. (MTI) Gáza/Jeruzsálem. A Hamász katonai szárnya szerint nem léte­zik többé az izraeli-palesztin tűz­szünet. Az Ezzeddín el-Kasszám Brigádok tegnap tette ezt a beje­lentést, néhány órával azután, hogy magára vállalta több tucat Kasszám-rakéta és aknalövedék kilövését izraeli területre. A táma­dást a csoport bosszúnak szánta kilenc ciszjordániai palesztin ha­láláért, akiket izraeli katonák öl­tek meg a hét végén. „Az izraeli ellenség volt az, amely nem tar­totta tiszteletben a tűzszünetet, és most a palesztin csoportokon a sor. Csapásaink folytatódnak, ké­szek vagyunk mind több katoná­jukat elrabolni és megölni” - nyi­latkozott a szóvivőjük. Gázi Hamad, a radikális Hamász és a mérsékeltebb Fatah mozgalom közösen kormányának szóvivője viszont utóbb a tűzszünet felújítá­sára szólított fel. Közleménye sze­rint „a kormány megismétli azt az óhaját, hogy tartsuk fenn, őrizzük meg a nyugalmat a palesztin nép nemzeti érdekeinek megfelelő­en”. Simon Peresz izraeli minisz­terelnök-helyettes a brit hírügy­nökségnek nyilatkozva leszögez­te: a Hamász nem tartotta tiszte­letben a tűzszünetet, többször megpróbált behatolni Izrael terü­letére, s Izraelnek nem volt más választása, mint megelőzni ezeket az akciókat. Egy palesztin lap szerint titkos tárgyalások folynak Európában Izrael és a palesztinok között a le­endő független palesztin állam létrehozásáról 2008 végéig. A tár­gyalások egy meg nem nevezett európai fővárosban folynak az al­kudsz jól értesült forrásai szerint. A megbeszélések az EU és az USA égisze alatt zajlanak. A felek a pa­lesztin államalapítás kulcskérdé­seiről: a határokról, a palesztin menekültek sorsáról, Jeruzsálem­ről és a zsidó telepekről próbálnak egyezségre jutni - írta tegnap a palesztin területek legbefolyáso­sabb újságja. Izraelben cáfolták az értesülést. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents