Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-25 / 95. szám, szerda
6 FÓKUSZBAN: A MUNKATÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSA ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com Ugyan néhány módosítási javaslatot elfogadott a kormányoldal, de a munkáltatók szerint a módosítás összhatása még mindig káros lesz a gazdaságra Milyen változásokat hoz az új munkatörvénykönyv? Pozsony. A kormány a munkaadók tiltakozása ellenére egy hete fogadta el a munkatörvénykönyv módosításának tervezetét, a jogszabály-módosítás várhatóan már a májusi ülésen a törvényhozás elé kerül. LAJOS P. JÁNOS A Smer már a tavalyi parlamenti választások előtt megígérte a szak- szervezeteknek, hogy győzelme esetén mindent megtesz a munkatörvénykönyv módosítása érdekében. Ezt tartalmazza a Smer és a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) által kötött megállapodás is. A jogszabály módosítására vonatkozó elképzelést tartalmazza a kormányprogram is, senkit sem lepett hát meg, hogy a munkaügyi tárca februárban nyilvánosságra is hozta a módosítás tervezetét. A tartalma azonban meglepő volt, benne volt ugyanis a szakszervezeteknek szinte minden követelése. Ez óriási felháborodást váltott ki a munkaadók és az ellenzék körében, képviselőik szerint ugyanis rugalmatlanabbá teszi a munkaerőpiacot, nehezíti majd új munkahelyek kialakítását, és akár a külföldi befektetőket is elriaszthatja. A kormány állítja, csak az alkalmazottakat akaija védeni, az Európában elfogadott standardokat akaija beépíteni a munkajogi kódexbe. A szaktárca és a kabinet eredeti elképzelése szerint a tervezetet már március végén megvitatta volna a kormány, ez a terv azonban kicsit módosult. A Munkaadók Országos Uniója (RÚZ) 30 alapvető kifogást sorolt fel a módosítással kapcsolatban. Többhetes tárgyalások eredményeképpen ugyan néhány módosítási javaslatot elfogadott a kormányoldal, a tervezet egyes részei már a RÚZ számára is elfogadhatóak, de szerintük a módosítás összhatása még mindig káros lesz a gazdaságra. Közben a felek egymást vádolták rugalmatlansággal. A KOZ szerint a munkaadók képtelenek a megegyezésre, szinte minden jelentős módosítást elutasítanak, a munkaadók viszont úgy vélik, ők nem engedhetnek elképzeléseikből, mivel az új munkatörvénykönyv elfogadása esetén katasztrofális hatással lesz a gazdaságra. A munkaadók már jelezték, hogy elutasított módosítási javaslataikat ellenzéki támogatással a parlamentben próbálják majd beültetni a jogszabályba. Erre van is esélyük, mivel a két kisebb kormánypárt - a HZDS és a SNS - már jelezte, hogy számukra is túlságosan „szocialista“ a törvénytervezet. Az alábbiakban ismertetjük, mi várhat a törvény elfogadása esetén az alkalmazottakra, a szakszervezetekre és a munkáltatókra. lán Krošlák felvétele) A munkaadóknak nem fűlik a foguk ahhoz, amit a minisztérium illetékesei kifőztek ALKALMAZOTTAK Munkaszerződés határozott időre Jelenleg: A törvény nem korlátozza, a munkaadó hányszor köthet három év alatt ugyanazzal az alkalmazottal munka- szerződést. A jelenlegi jogszabály szerint próbaidő minden új szerződésbe belefoglalható. A minisztérium javaslata: Ha többször is kötnek határozott időre szóló munkaszerződést, a próbaidő nem ismétlődhet, tehát nem lehet minden szerződésbe belefoglalni. A munka- szerződés ilyen formában való meghosszabbítása ugyanazzal az alkalmazottal csak hat hónap eltelte után lehetséges. A kormány által jóváhagyott módosítás: A határozott időre szóló munkaszerződés ismételt megkötése csak helyettesítés esetén lehetséges, esetleg abban az esetben, ha ideiglenesen emelni kell bizonyos munkák elvégzése érdekében az alkalmazotti létszámot (legfeljebb nyolc hónapra), idénymunkáknál, illetve ha erről a kollektív szerződés rendelkezik. Indoklás nélkül dolgozhatnak határozott ideig szóló munkaszerződéssel a vezető dolgozók, a tudományos dolgozók, a gondozók, a nyugdíjasok, vagy azok, akik 20 személynél kevesebbet foglalkoztató munkaadónál dolgoznak. Munkaközvetítő ügynökségek Jelenleg: A közvetítőügynökség által az adott céghez közvetített személy bérét hat hónapon belül ki kell egyenlíteni a törzsalkalmazottak bérével. A minisztérium javaslata: Ez az idő hat hét legyen. A kormány által jóváhagyott módosítás: három hónap Az alkalmazott szankcionálása Jelenleg: A munkáltatónak nincs módja arra, hogy szankcionálja alkalmazottját, ha az nem tölti ki a felmondási időt. Gondatlanságból okozott kár esetén háromhavi bérnek megfelelő összeggel büntetheti az alkalmazottat. A minisztérium javaslata: Ha az alkalmazott nem tölti ki a felmondási időt, egyhavi bérének megfelelő büntetést kaphat. Ha gondatlanságból kárt okoz, négyhavi bérnek felel meg a kártérítés összege. A kormány: jóváhagyta a minisztérium javaslatát. Munkaügyelet és túlóra Jelenleg: A munkahelyen töltött ügyeleti idő nem számít bele a ledogozott órákba. A túlórák száma, amelyről a munkaadó és az alkalmazott megegyezhet, legfeljebb 250 óra évente. A minisztérium javaslata: Az ügyeletben töltött idő beleszámít a munkaidőbe. A túlóráknál a minisztérium meghagyta volna a 250 órát, vagy 100-zal csökkentette volna. A kormány: jóváhagyta a minisztérium javaslatát, ugyanis a jelenlegi gyakorlatot összhangba kellett hozni az európai jogrenddel. Marad az évi 250 túlóraszám. Szabadnap az orvosi vizsgálatra Jelenleg: Az alkalmazott évente hét fizetett szabadnapra jogosult orvosi vizsgálatok idejére A minisztérium javaslata: 10 vagy 14 nap. A kormány által jóváhagyott módosítás: marad a jelenlegi helyzet, tehát 7 nap. SZAKSZERVEZETEK Az egyenlőtlenül elosztott munkaidő Jelenleg: A munkáltató a szakszervezetekkel való tárgyalás után egyenlődenül elosztott munkaidőt is megállapíthat, ám a szakszervezetek közvetlen beleegyezése nem szükséges. A minisztérium javaslata: A munkáltatónak meg kell egyeznie a szak- szervezetekkel az egyenlődenül elosztott munkaidőről. A kormány: jóváhagyta a minisztérium javaslatát. Szakszervezetisek felmentése a munka alól Jelenleg: A cég felmenti a munkavégzés alól a szakszervezeti vezetőket, hogy azok elvégezhessék a tisztséggel járó feladataikat, ám ezt a tevékenységüket nem fizetik. A minisztérium javaslata: A vállalat hosszabb időre felmenti a szak- szervezeti vezetőket a munka alól - 250 személyt foglalkoztató cégnél egy funkcionáriust, minden további 750 dolgozóra pedig még egyet. A szakszervezeti vezetőket a a munkaadó fizetné. A kormány által jóváhagyott módosítás: A munkaadó felmenti a szakszervezeti vezetőt a munkavégzés alól és téríti a bérét annyi időre, amennyiről megegyeznek. Ha ilyen egyezség nem jön létre, akkor azokban a cégekben, amely legalább 50 személyt foglalkoztat, a munkaadó havi 16 fizetett órát biztosít a szakszervezeti vezetőnek a feladatai ellátására. A munka leállítása Jelenleg: A szakszervezeteknek joguk van ellenőrizni, hogy a cégnél betartják-e a munkabiztonsági előírásokat, nincs-e veszélyben a dolgozók egészsége, élete, de nem állíthatják le a munkát veszélyeztetés esetén. A minisztérium javaslata: A szakszervezetek leállíthatják a munkát, ha úgy találják, hogy veszélyben van a dolgozók egészsége, élete. A végső döntést munkafelügyelőség hozza meg. A kormány által jóváhagyott módosítás: A szakszervezetek kötelesek azonnal tájékoztatni a munkafelügyelőséget, hogy az munka leállítását kérik, ám nekik a teljes leállításra nincs joguk. Az illetések munkafelügyelőség megvizsgálja, hogy megalapozott-e a szakszervezetek kérése, és dönt róla. Szakszervezetek és alkalmazotti tanácsok Jelenleg: Megközelítően azonos jogaik vannak, ám csak a szakszervezetek vehetnek részt a kollektív szerződés megvitatásában. A minisztérium javaslata: Csökkenne az alkalmazotti tanácsok, nőne a szakszervezetek jogköre. A szakszervezeteknek joga lenne a kollektív szerződés megvitatására, elfogadására, a vállalat életét érintő gazdasági információkra, részt vehetnek a döntésekben, és ellenőrizhetnek. Az alkalmazotti tanácsok ezzel szemben csak a tárgyalásokban vehetnének részt, illetve joguk lenne az információkhoz. A kormány: jóváhagyta a minisztérium javaslatát. Felmondás a szakszervezeti vezetőnek Jelenleg: hat hónappal a vezetői beosztás megszűnése után elbocsátható A minisztérium javaslata: Egy év lenne a védettségi idő, addig a munkaadó nem mondhat fel a szakszervezeti tisztséget betöltőnek. A kormány által jóváhagyott módosítás: A szakszervezeti vezető védettséget élvez, amíg betölti a funkciót, s ezt követően még 12 hónapig. MUNKAADÓK Alkalmazotti jogviszony Definíció: Az alkalmazotti jogviszony abból áll, hogy a munkavállaló és a munkaadó közt létrejött alá- és fölérendelt viszonyban az alkalmazott a munkaadó telephelyén, a munkaadó eszközeivel, annak utasításai alapján, az ő nevében, bérért vagy jutalomért, munkaidőben, a munkáltató költségeire és annak felelősségére végzi a munkát, mely főként egy adott tevékenység ismétlődéséből áll. Jelenleg: A törvény nem definiálja az alkalmazotti jogviszonyt, csak a természetes személy és a vállalat közt létrejött individuális munkajogi viszonyt. A minisztérium javaslata: Nyolc olyan jellemzőjét sorolja fel az alkalmazottijogviszonynak, amely alapján egy adott tevékenység kizárólag ilyen formában., hagyományos munkaszerződés alapján végezhető. A kormány által jóváhagyott módosítás: További két pontot belefoglalt, összesen tehát tíz jellemző pontja van az alkalmazotti jogviszonynak. Ha tehát az adott munkavégzés mind a tíz kritériumnak megfelel, akkor azt nem végezhetik majd egyéni vállalkozók, a munkaadónak fel kell vennie őket alkalmazottnak. Végkielégítés és felmondási idő Jelenleg: Ha átszervezési okok miatt a munkáltató felmond az alkalmazottnak, az választhat: vagy megkapja a megfelelő végkielégítést és távozik, vagy a felmondási idejét tölti ki. A minisztérium javaslata: Kapjon végkielégítést az alkalmazott, ugyanakkor tölthesse ki a felmondási idejét is. A kormány által jóváhagyott módosítás: Az alkalmazott kéthavi végkielégítést kap, ugyanakkor kitöltheti a felmondási idejét is. Ha több mint öt évet dolgozott a vállalatnál, háromhavi végkielégítésre jogosult. A munkanorma megállapítása Jelenleg: A munkáltató a munkanormát megtárgyalja a szakszervezetekkel, de nem szükséges megegyezniük, vagyis a munkaadó a szakszervezet beleegyezése nélkül is megvalósíthatja elképzelését. A minisztérium javaslata: Ha a munkanorma bevezetése és megváltoztatása nincs lefektetve a kollektív szerződésben, a munkaadó ezeket csak a szakszervezet előzetes beleegyezésével teheti meg. A kormány által jóváhagyott módosítás: A munkáltatónak a norma felállításakor tárgyalnia kell a szakszervezetekkel. Ha nem egyeznek meg, akkor az illetékes munkafelügyelet dönt, megítéli, hogy a norma összhangban van-e a jogszabályokkal. Munkavégzésről szóló megállapodás Jelenleg: üyen egyezséget nem lehet kötni. A minisztérium javaslata: Vagy elfogadják az üyen megállapodás intézményét, vagy marad a jelenlegi helyzet. A kormány által jóváhagyott módosítás: Elfogadná a munkavégzésről szóló megállapodás intézményét. Ilyen megállapodás alapján heti tíz órát lehet dolgozni - előnyös nyugdíjasoknak, diákoknak, mivel nem kell belőle társadalombiztosítási járulékot fizetni, (sán)
