Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-23 / 93. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 23. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Rácz Olivér orvosprofesszor? „Csodapirula nincs...” „Lefogytam, amióta nem láttuk egymást”. Erre a mondatra az ember kétféleképpen reagál - vagy irigykedve, vagy némi aggodalommal. A professzor úr esetében az előbbi a helyénvaló. S mindjárt meg is magyarázza, hogy tudatosan szabadult meg a fölösleges kilóktól. A kassai egyetem kutatójaként foglalkozik a kövérséggel, s visszatetsző lenne, ha a témában jártas tudós százhúsz kilóval jelenne meg a pódiumon. URBÁN KLÁRA „Aki arról beszél, mi az egészséges életmód, az magán kezdje, ne publikációval és a többieken - figyelmeztet. - Ráadásul velem a következő történt: egy szép napon külföldi konferencián jártam, és a szállodában belenézve a tükörbe egy ronda kövér ember állt velem szemben. Amikor jobban kinyitottam a szemem, rájöttem, hogy az én vagyok. Eldöntöttem, no ennek vége... Rögtön el is mentem úszni, s utána - pedig jó magyar kaja volt - visszautasítottam a süteményt. Harmadnapra a többiek is rájöttek, teljesen fölösleges mindent megenni, amit elénk tesznek. S ez az első dolog az elhatározásoknál.” Ez az eset régebben történt. Tavaly, épp nagyböjt idején, a testi és lelki dolgok összefüggéseiről beszélgetvén, elhatározta, hogy kipróbálja. „Nem állítom, hogy negyven napig nem ettem húst, az üzemi étkezdében ezt nem lehet teljesen megvalósítani - mondja. - De nyolcvan százalékban lecsökkentettem a húsadagomat, s könnyedén lefogytam négy-öt kilót. Nyolcvanháromról lementem hetvennyolcra. Százhetvenhárom centi magas vagyok, hetvenhárom-het- vennégy kilónak kellene lennem. Ettől jó messze voltam. Ráadásul januárra megint fölszedtem egy kicsit, de az idei böjt kezdetéig leadtam ötöt, majd hármat. Lassan, megfontolva, nyugodtan kell fogyni. Az, hogy egy hét alatt lemegy öt kiló, teljesen értelmetlen, aztán duplán jön vissza.” Hiába próbáltam rászedni, árulja el a titkot. Azt mondja, nincs ebben semmi ördöngösség: ,Józan, paraszti ésszel kevesebbet e- szem, de többet mozgok.” Ráadásul az étkezése is inkább mediterrán, több hal, több zöldség, több tészta, kevesebb hús. Természetesen a mennyiség is fontos. Lényeges, hogy az étkezések közötti csipegetést, a tévénézés közbeni sós, édes dolgok fogyasztását, ha nem is állítjuk le teljesen, legalább a felére csökkentsük. Egyszerű dolgok ezek - csodapirula nincs, csodamódszer sem, oda kell figyelnie az embernek az étkezésére és az étrendjére. Az egésznek az a titka, hogy semmi titka nincs.” Az elején mindjárt azt is elárulta, hogy többet mozog. „Ha megvizsgáljuk, miért nem voltak az őseink kövérek, rájövünk, hosszasan kergették az élelemként kiszemelt állatot, mai kifejezéssel fizikai munkát végeztek, hogy ételhez jussanak. Nem is szólva arról, hogy azokban az időkben kevés volt az étel, mostanság mindenki dőzsöl. Telerakjuk a kosarat mindenféle fölösleges dologgal, így nem csodálkozhatunk, hogy a lakosság fele túlsúlyos. Sajnos, a nagyvárosokban nagyon kevés az úszási és más mozgási lehetőség, Kassán, a csodálatos Steel Arénába nem engedik be a gyerekeket, pedig nagyon fontos, hogy négy-ötéves korban ne korlátozzuk a mozgásigényüket. De hál’ Isten- . nek nyitottak egy új műjégpályát, amely novembertől márciusig nyitva van. Én oda a két unokámmal járok. Még díjat is nyertünk, mert olyan sportpárost még nem láttak, ahol az egyik tag hatvanéves, a másik meg tizenkilenc hónapos. Amióta korcsolyázok, sokkal jobban érzem magam, s bevallom őszintén, még olyasmi is előfordul, hogy kedden, amikor két nehéz előadásom van, a kettő között elmegyek úszni, lehúzok ezer métert. Úgy sem tudnék mást csinálni fáradtan, így felfrissülve tartom meg a másik előadást. Egyébként heti két, két és félóra mozgásra van szükségünk, kevesebb nem segít.” Az egyetemen a kórélettani tanszék vezetője. S bár nevetve figyelmeztet, hogy nem ők boncolnak, munkájában szomorú dolgokkal találkozik. „Az átlagemberek egészségi állapota nagyon rossz, s bizony szidjuk az egészségügyet, van is rajta mit szidni, de a mi egészségi állapotunk elsősorban nem az egészségügytől függ, hanem tőlünk.” Ne hogy komor hangulatban búcsúzzunk, mond valami biztatót is: „Jó, hogy az átlagember kezd ráébredni erre, és sokan tesznek magukért valamit. Ezért nagyon fontos a társadalom széles rétegeinek felvilágosítása, nevelése. Ä civüizált ember értelmes, s értelmes módon él, az érelmeszesedés, a cukorbetegség, a kövérség, a magas vérnyomás nem civilizációs betegség, a butaság kórja. Felvilágosult emberek képesek egészségesen élni, s azáltal maradjon elég pénz az egészségügyben, hogy a tényleges betegségeket jobban tudjuk gyógyítani.” Unokáimmal járok korcsolyázni sztár es Egészség Pénelopé szarkalábai A spanyol színésznő igazán gyönyörű. Tekintete meleg és sokatmondó. Túdja is, hogy a szemkörnyék bőrét nem szabad elhanyagolni. Ha a szem a lélek tükre, akkor az alatta lévő ráncok is sokat elárulnak viselőjéről. Pénelopé Cruz napfényes spanyol hazája alaposan igénybeveszi az érzékeny bőrt, így mindig figyel a megfelelő fényvédelemre. Kéthavonta pedig különleges feszesítő-ápoló kezelést kap kozmetikusától, aki fehér teával ápolja az érzékeny területet. Emilio drasztikus fogyókúrája Lassan az egészségét is veszélyeztette Emüio azzal, hogy elérte a 130 kilót. Ezt a korlátot ő maga szabta, hisz azontúl, hogy fáradékonyabb, ekkora testsúllyal ruhát sem talál magának Magyarországon. Úgy döntött, véget vet a rend- szertelen életmódnak, az összevissza táplálkozásnak. Emüio szakemberek segítségével állt neki a kőkemény fogyókúrának. - Talán szumózni lehetne ekkora testtel - nevetett Emilio. - Még szerencse, hogy rátaláltam egy edzésformára. Beülök egy kapszula formájú csodaszerkezetbe, tekerem a beleépített biciklit, s közben olvad rólam a zsír.” Természetesen egy dietetikus is segít a fogyásban, már össze is állított nekem egy klassz étrendet, még csak koplalnom sem kell. - Most vásároltam egy nagy adag ruhát Amerikában, szégyen, nem szégyen itthon már nem kaptam magamra valót, ami tetszett is volna. Nagyon remélem, hogy a lemezbemutatómon, öt hónap múlva ezek már mind lógni fognak rajtam. (Red Lemon Media - MCOnet) Kényszercselekvés és kényszerképzet Gyermekkorban a kényszercselekedetek, felnőttkorban a kényszerképzetek gyakoribbak. A kényszerbetegség lényege valószínűleg az, hogy a tisztálkodással, ül. a területvédelemmel kapcsolatos biológiai szubrutinok az emberi agyban beprogramozódtak, ám ha a rendszer valamiért meghibásodik, ezek a szubrutinok újból és újból „lefutnak”. Gyakori kényszercselekvések: kéz- vagy fogmosás, tusolás, testápolás, ki-be járkálás, leülés, felállás, ellenőrzés (tűzhely, háztartási gépek, autó fékje), rendrakás, számolás, dolgok halmozása, tárgyak tisztogatása. Gyakori kényszerképzetek: piszok, kórokozó, mérgező anyag, saját magunk vagy szeretteink halála, késztetés, a test salakanyagaival kapcsolatos megszállott undor, tiltott agresszív vagy perverz gondolat, képzet. A pánikbeteg gyakran szorongásos gondolataitól is szenved. Ha bármelyik családtagja kicsit is késik otthonról a megbeszélt időponthoz képeset, már a legrosszabbra gondol. TESTÜNK TITKAI Pszichiátriai kórképek - 2. rész ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Pszichózisok Az organikus pszichózisokat többnyire szervi betegség váltja ki. A funkcionális pszichózis olyan gyűjtőfogalom, amely felölel valamennyi teljes személyiségzavarral járó elmekórképet, amely a vüággal történő kapcsolat teljes megszűnésével, furcsa hiedelmek, téves eszmék kialakulásával jár. Három fajtája ismert: paranoiás, affektiv és skizofrén reakciók. ♦ Skizofrénia. Súlyos elmebetegség, amit a valósághoz fűződő kapcsolat elvesztése, haüucináci- ók, téves eszmék, kóros gondolkodás, a munkaképesség elvesztése és a külvüágtól való teljes elszakadás jeüemez (kettős személyiség). A skizofrén a valóságot nem úgy „éh meg” mint a környezete. Úgy tűnik, hogy reakciói és érzelmei között nincs összefüggés. Feltételezik, hogy a betegség genetikai tényezőkhöz kötött. Mindenesetre a tanulmányozott betegcsoportokban a skizofrénia előfordulása körülbelül 1% körülire tehető. ♦ Autizmus vagy öntörvé- nyűség. Gyermekkori pszichózisnak is nevezik, krónikus lefolyású. A gyermek nagyfokú magába zártságát kommunikációs zavar és érzelmi visszafejlődés kíséri. A kórlefolyás függ a tünetek kialakulásakor észlelt kortól, valamint a személyiség akkori érettségétől. ♦ Katatón skizofrénia. Ebben a kórképben a testi tünetek dominálnak. A teljes mozdulatlanság, heves eUenáUás, ismétlődő mozdulatok, gesztikulációk és kata- lepszia (egy mozdulat fölösleges és hosszan tartó megmaradása) jellemzik. Az üyen pszichózisok általában krónikusak, de inter- mittáló fajtájuk is ismert. Szorongásos betegségek A szorongásos betegségek az életöröm elveszítésével járnak. Semmiféle idegrendszeri sérülés nincs a szorongás hátterében. Az ide tartozó betegségeket többé- kevésbé zavaró tünetek megjelenése jeüemzi. Leggyakoribb formája a pánikbetegség. ♦ Pánikbetegség. A kórkép lényege a szorongásos roham, amelynek során a beteg a következő tizenhárom tünetből legalább négyet érez: 1. fúüadás vagy légszomj, 2. szédülés, ájulásérzés vagy bizonytalanság, 3. szívdobogásérzés vagy felgyorsult szívműködés, 4. remegés vagy reszketés, 5. verejtékezés, 6. fuldoklás, torokszorulás, 7. hányingert vagy hasi feszülés és/vagy fájdalom, 8. elszemélytelenedés vagy a valóságérzék elvesztése, 9. zsibbadás vagy hangyamászás érzése, 10. hevülés, kipirulás vagy hidegrázás, 11. meü- kasi fájdalom, nyomás és szorítás, 12. halálfélelem, 13. félelem a megőrüléstől vagy az önkontroü elvesztésétől. Freud módszere Freud (1856-1939) az általa kidolgozott „pszichoanalitikus” módszerrel úttörő szerepet játszott az elmezavarok és a neurózisok okainak a kutatásában és tüneteinek enyhítésében: a betegekkel olyan kapcsolatba keü kerülni, amely feltálja és tudatosítja vele azokat a belső konfliktusokat, amelyek lelkének egészségét zavatják. Még akkor is, ha napjainkban kritizálják, el keü ismernünk, hogy ő volt az, aki „rátörte az ajtót” a tudattalanra és megpróbálta azonosítani a részeit. Ez a jól elhatárolt félelmi periódus váratlanul éri az embert, de sohasem olyan helyzetben, amikor mások figyelnek rá. Pánikbetegségekről beszélünk, ha legalább 4 üyen pánikroham jelent- kezűt egy 4 hetes időszak alatt, ill. ha egy vagy több rohamtól való félelem követi. A roham fejlődése hirtelen történik, és a tünetek maximális intenzitásukat 10 perc alatt el keü hogy érjék. Nem tekinthető pánikrohamnak, ha izgatószer váltja ki, vagy ha a betegnek pajzsmirigy túlműködése van. Pánikroham gyakran következik be éjszaka (ami miatt a beteg elaludni sem mer), de jelentkezhet bármüyen napszakban, akár több alkalommal, egymást követően. A beteg áüandó rettegésben él, félve a rohamtól, amely miatt nem meri elhagyni otthonát egyedül, nem képes sorban állni, buszra, villamosra, metróra száü- ni, nyűt téren átmenni (agora- fóbia), liftbe szállni, hídon átmenni, moziba, ül. színházba menni, vagy ha igen, csak nagy erőfeszítéssel, akkor is csak a sor szélére mer ülni. A pánikbetegek 60%-a depressziós is lesz. A depresszióval való szoros összefonódása miatt a pánik az öngyilkosságok leggyakoribb oka. A modem antidepresszánsoknak köszönhetően ma már a pánikbetegség jól gyógyítható. A megfelelő adagú gyógyszeres kezelés pszichoterápiás vezetéssel néhány hét alatt a pánikbeteget teljesen tünetmentessé teheti, azaz megszűnik a pánikroham, a rohamtól való félelem, a közlekedési képtelenség, az ingadozó magas vérnyomás, az ideges vastagbélgyulladás, a csigolyafájdalmak, a szorongásos gondolkodászavar, sőt a pánikbetegséghez oly gyakran csatlakozó depresszió is. Nemrég még a betegeknek évtizedeket keüett szenvedniük a pánüt minden formáját átélve. ♦ Kényszerbetegség. Régebben kényszerneurózisnak nevezték. Úgy tűnik, nem bevaüott vágyakból és bűntudatból ered, amelyek a személyiség kifejlődésének korai stádiumában alakulnak ki. Rögeszmék és számos rítus társul a betegséghez. Tipikus az az eset, amikor valaki nem tud anélkül lefeküdni, hogy ne eüenőrizné le a csapot, holott tudja, hogy már egyszer megtette. Két formája a kényszercselekvés és a kényszergondolat. Újabban igazolódott, hogy a kényszercselekvés akár már óvodás korban is jelentkezhet. Ilyen pl. a piszoktól való rettegés, amikor szinte áüandó „foglalkozássá” válik a kézmosás, a gázkészülékek vagy a vülanytűzhely állandó ellenőrzése. De ide tartozik a megszállott undor bizonyos testnedvekkel szemben, az állandó körömrágás, a hajszálak kitépdesése stb. Forrás: Család és Egészség
