Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-23 / 93. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 23. www.ujszo.com Magyar ő, hagyta helyben - mi a bánat lenne más? de akár nagyon jó szlovák is lenne belőle... Esterházy Péter valódi zamata jedt el a szalon, azaz saloon egyik amerikai jelentése: ’kocsma, italmérés, táncos mulató’. Tudtommal szintén csak az angolban alakult ki a ’szedán, luxus személygépkocsi’ jelentésű saloon (car). A magyarban is van ugyan szalonkocsi, ezzel azonban nem személygépkocsit nevezünk meg, hanem társalgószerű- en berendezett exkluzív vasúti kocsit - egyébként ugyanez a jelentése a német Salonwagen szónak és a szlovák salónny vagón kifejezésnek is. A magyarban a szalon szó egyéb összetett szavakban is előfordul, ezekben sokszor a szalonnak egyik említett jelentése sem ismerhető fel, ilyen például a szaloncukorvagy a szalontüdő (sertés- vagy borjútüdőből savanykás lével készített étel). A szalon ’fogadószoba, társalgó’jelentéséhez kapcsolódik viszont a szalongarnitúra, a szalonkabát (ünnepélyes alkalmakkor viselt térdig érő fekete zakó) vagy a szalonzene (kisebb hangszeres együttesre írt könnyű zene). Első pillanatra nem volt könnyű eldönteni, a kassai Löffler Múzeumban megtartott író-olvasó találkozónak ki a címzettje, kit is várnak a közönség soraiba. A kétnyelvű meghívón ugyanis Esterházy Péter neve szerepelt, és mellette a mű címe: Opravené vydanie (Javított kiadás) - a Kalligram Kiadó közreműködésének köszönhetően. A szerzővel két szlovák író és filozófus, Peter Michalovič és Pavol Rankov beszélgetett. KOZSÁR ZSUZSANNA A szalon szó jelentésfejlődése Roma értékeket a többségi társadalomnak Ismerjük a roma himnuszt? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer. Második alkalommal rendezett Roma Művészeti Napot múlt pénteken Nagymegyeren a dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat, a Csallóközi Népművelési Központ és a Nagy- megyeri Városi Művelődési Központ. A körülbelül kétórás program elsősorban a többségi társadalmat volt hivatott megismertetni a roma közösség által képviselt értékekkel - ennek megfelelően a nézőtéren nagyobbrészt a helyi középiskolák diákjai ültek, a meghívott vendégekkel és a helyi cigányság néhány tagjával együtt. Az utóbbi egy-két évtizedben a roma közösségek problémái kitörtek a hallgatás burkából, számos szervezet és intézmény foglalkozik a megoldásukkal, illetve képviseli a romák értékeit és érdekeit. Arról talán sokan hallottak, hogy van roma kormánybiztos, Kassán Ro- mathan néven roma színház működik, vannak roma középiskolák, a nyitrai Konstantin Füozófus Egyetem részeként Romológiai Intézet is létezik - hogy csak néhány példát említsünk. Az azonban Nagymegyeren is kiderült, hogy a roma himnuszt például egyáltalán nem ismerjük. A hasonló rendezvényeknek talán az a legnagyobb küldetésük, hogy ne csak információs szinten, hanem tapasztalati úton is pozitív üzeneteket juttassanak el az érdeklődő közönséghez. A Nagymegyeri Városi művelődési Központban megtartott műsorban roma dalokkal fellépett a csallóközcsütörtöki Rigó Mónika, aki egyébként Bangó Margit tanítványa; az énekesnőt ifjabb Banyák István és zenekara kísérte. Roma nótákkal mutatkozott be Fatona Krisztián is, aki a nagymegyeri gyermekotthon lakója. Nagymagyarról a Romano Hango érkezett, a két fiatal énekes roma nyelvű popdalokat adott elő. A nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát egyik tanulója, Sztojka István képviselte, aki roma nyelvű verset szavalt. A rendezvény részeként nyitották meg a II. Roma Művészeti Nap főszervezőjének, a dunaszerdahelyi Romológiai Kutatóintézet vezetőjének, Ravasz Józsefnek a Roma holokauszt című kiállítását. Az anyag a cigányság második világháborús terezíni, auschwitzi és birkenaui szenvedéseinek dokumentumairól készített reprodukciós fotókból áll. (as) A rendezvény társszervezője, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete azonban szinte hiába szállította Kassára a szimultán tolmácsolás kellékét, a nézőknek szánt fülhallgatókat. Összesen nyolcán vették ezt igénybe, nem beszélvén Esterházy Péter anyanyelvét. A körülbelül százfőnyi közönség többi részének nem volt gondja se a beszélgetésvezetők szlovák kérdéseivel, se az író magyar válaszaival, se a Harmonia caelestis eredeti és fordított szövegrészleteivel. A terem dugig megtelt, a későn jövők az ajtóban álltak, mindenki vette a lapot, a szerző számtalanszor megnevettette a hallgatóságot. Némi morgást a közönség soraiban csak az okozott, hogy helyben csupán a Harmonia és a Javított kiadás szlovák verziója volt kapható, ám a magukra vaA későn jövők az ajtóban álltak, mindenki vette a lapot, a szerző számtalanszor megnevettette a hallgatóságot... lamit adó kassai magyarok az otthoni könyvespolcról magától értetődő természetességgel emeltek le egy-egy Esterházy-művet, hogy dedikáltathassák a mesterrel a másfél órás szeánsz végén. Illetőleg még egy enyhe morgásra adó Esterházy Péter Pavol Rankowal és Peter Michalovičcsal beszélgetett esemény is történt, pontosabban nem történt: a közönségnek nem adtak teret a kérdésekre és beszélgetés kialakulására. Ennek ellenére azonban érdekes párbeszéd szövődött a két szlovák és az egy magyariroda- lom-mániás között, ami akár konfliktusforrás is lehetett volna, ám Esterházy Péter minden vallásra, nemzetiségre vagy más személyes kérdésre való célzást és kíváncsiskodást elhárított, olyan ügyesen passzolva vissza a lövedéket, hogy beszélgetőpartnerei megtiszteltetésnek vették a frappáns válaszokat, nem visszautasításnak. Esterházy számára ez az est sem volt más, mint a könyvírás: játék, komolytalan dolog. Játszott a szavakkal, a válaszokkal, kifacsarta-kitekerte eredeti értelmüket, és fikcióvá tett mindent, amit a közönség valóságnak szeretett volna látni, komolytalanná mindent, amit kérdezői halálosan komolynak szántak. „Annak a mondatnak, hogy magyar vagyok, Kassán van értelme, nem Pesten, ott látjuk, hogy az. Ott ezt legfeljebb a kínai Esterházy Péter minden vallásra, nemzetiségre vagy más személyes kérdésre való célzást és kí- váncsiskodást elhárított... mondhatná, a többi mi a bánat lenne más? De bármüyen közösséghez tartoznék, büszke lennék rá, belőlem nagyon jó szlovák lenne” - reagált például a szlovák írótársak sarkított fogalmazásában nacionalizmusnak nevezett „problémára”. A játékosság megnyilvánult a Hraballal kapcsolatos emlékek és élmények felelevenítésében is, melyek szintén nagy sikert arattak, hiszen Esterházy született mesélő, pilla(Juhósz Katalin felvétele) natok alatt hangulatot és szituációt teremt, láttat és átéltet a közönséggel mindent. Érdekes színfoltja volt az estnek a Harmonia caelestisből vett idézetek bemutatása is, melyeket magyarul maga az fró, szlovákul Deák Renáta fordításában egyik beszélgetőtársa olvasott fel az egybegyűlteknek. Mivel a többség nem használt fülhallgatót, alkalmasint nyilván összevetette az eredetit a fordítással, és arra a megállapításra juthatott, hogy a Harmonia egy-egy számozott mondata nagyon precíz, igényes szókincsű és szöveghű tolmácsolásban jelenik meg szlovákul, ám nincs olyan lendülete, gördiilé- kenysége, sőt humora sem, mint az eredetinek. Talán ezért is keltett gyér érdeklődést a rendezvény a kassai szlovák értelmiség körében, hiszen Esterházy valódi zamata, akárcsak az est után felszolgált boré - leginkább csak „eredeti felhozatalban” élvezhető. szalon további jelentése: ’irodalom- és művészetpártoló előkelőségek házában összegyűlt írók, művészek társasága’. Az irodalmi szalonok a felvilágosodás kori Franciaországban keletkeztek, de hamarosan elterjedtek egész Európában, így Magyarországon is. Ugyancsak a 18. században és Párizsban kezdték használni a képzőművészeti kiállítás megnevezéseként a szalon szót. A társadalmi változásokkal együtt járó életmódváltozás következtében a mai modern lakásokban már nincsen szalon, s a magánházaknál szervezett irodalmi szalonok is különlegessé váltak, akárcsak a képzőművészeti szalonok. Az európai nyelvekben azonban elterjedtek és meghatározóvá váltak a szalon szónak új jelentései, ezeket találjuk a következő magyar összetett szavakban és kifejezésekben: divatszalon, fítneszszalon, fodrászszalon, kalapszalon, kozmetikai szalon, masszázsszalon, meny- asszonyiruha-szalon, szépségszalon stb. (Ezek nagyrészt megvannak a szlovákban is, lásd pl. módny salón, kadernícky salón, kozmetický salón, masážny salón, salón krásy.) Ezekben a kifejezésekben a ’fogadószoba’ jelentésű szalon jelentéselemeiből az maradt meg, amit így fogalmazhatnánk meg: elegáns, exkluzív, kellemes környezetű helyiség (ahol különböző szolgáltatásokat nyújtanak). A szalon ’(képzőművészeti) kiállítóterem’ jelentése „fejlődött tovább” az autószalonban, amelyek közül némelyik már intézménnyé vált, így ebben az évben már a 77. alkalommal rendezték meg a genfi autószalont. Ugyancsak ez a jelentés van meg a bútorszalon vagy a fürdőszobaszalon összetett szavakban is: ezek olyan bútor- és fürdőszoba- szaküzletek, amelyek kiállítótermek is egyben: az árusított termékeket komplett szobává összeállítva mutatják be. A szalon szónak ezek a jelentései nemcsak a magyarban, hanem az általunk ismert nagyobb európai nyelvekben is kialakultak, Európában viszont nem terSZABÓM1HÁLY GIZELLA A baconszalonnáról szóló cikkemben arról írtam, hogy az idegen szavak a befogadó nyelvben sokszor az eredetitől eltérő jelentésben rögzülnek. A mostani írásban arra hozok példát, milyen jelentésfejlődésen mehet át a befogadó nyelvben/nyélvekben egy idegen szó. Szalon szavunk tipikus nemzetközi vándorszó. Tövében a ’terem’jelentésű olasz sala szó található (amely viszont germán eredetű, lásd pl. a német Saal szót), ennek képzett alakja a salóne, amelyet az európai nyelvek rendszerint salon formában vettek át. A szótárak szerint a magyarba német közvetítéssel került (lásd német Salon). Európában, s így nálunk is a szalon eredetüeg a nemesi, polgári otthonok fogadószobáit, társalgóit jelentette. Egyes nemesi, nagypolgári családok szalonjaikba rendszeresen meghívták az irodalmi, művészeti élet képviselőit, felolvasóesteket tartottak, ebből alakult ki a RÖVIDEN Kelemen Barnabás lett a fődíjas Zsolna. Nem mindennapi magyar sikerrel zárult a hétvégén a pozsonyi Magyar Köztársaság Kulturális Intézete által is támogatott Zsolnai Komolyzenei Fesztivál, melynek résztvevői fiatal koncertművészek. Az idén április 16. és 21. között már a 17. évfolyamába lépett fesztivál fődíjasa Kelemen Barnabás hegedűművész lett, aki a Prágai Filharmónia zárókoncertjének szólistájaként lépett fel. (m) Lacza Tihamér érsekújvári estje Érsekújvár. Újabb irodalmi csevejre várja ma este az irodalom- kedvelő nagyközönséget az Anton Bernolák Könyvtár. A gyalogsétányon található Adriatic-caféban 18 órától Lacza Tihamérral beszélget Bárczi Zsófia és H. Nagy Péter; az est folyamán bemutatkozik Dömény Andrea is. (ki) Tea Hármasban a Casinóban Pozsony. A Tea Hármasban rendezvénysorozat soron következő vendégei: Bárczi Zsófia és Csender Levente prózaírók. A Pozsonyi Casinóban Juhász Dósa János beszélget velük április 24-én, kedden, 18 órától, (cs) OTTHONUNK A NYELV Rigó Mónikát ifjabb Banyák István és zenekara kísérte. Ravasz József is táncra perdült (Lakatos Krisztina felvétele)
