Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-21 / 92. szám, szombat
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 21. Budapesttől nem egész egy órányira gyönyörű kastély és gazdag zenei program várja a látogatókat Gödöllő színházi kincse Külföldi produkciókat és magyar filmeket is forgatnak a kastélyban Gödöllő Királyi Kastélya, amely Budapesttől alig 30 kilométerre várja látogatóit, Magyarország egyik legszebb barokk épületegyüttese. Az 1735 és 1749 között Grassalkovich I. Antal gróf által létrehozott kastélyt Erzsébet, azaz Sissi is gyakran látogatta, aki nemcsak Ausztria császárnéja - 1867-től Magyarország királynéja is volt. SZABÓ G. LÁSZLÓ Feljegyzések szerint közel kétezer éjszakát töltött a kastélyban, amelynek Királydombi pavilonját honfoglalás kori magyar vezérek és magyar királyok ötvennégy arcképe díszíti. A kastélyegyüttes déli szárnyában Grassalkovich II. Antal herceg alakíttatott ki színházat 1782 és 1785 között. A száz személy befogadására alkalmas gödöllői barokk színház mellett két hasonló építménnyel dicsekedhet a világ. Az egyik Svédországban van, a másik Český Krumlovban. Csak érdekességképp jegyzem meg: ez utóbbiban még az eredeti világítást is megőrizték. Mivel abban az időben még gyertyák szórták a fényt, olyan égőket szereztek be, amelyek ugyanúgy pislákolnak, ugyanazt a hatást keltik, mint a korabeli gyertyák. A színpadon még a padlódeszka is eredeti, a kulisszák tizenegy másodperc alatt tizenhét képre tudnak váltani a színpad alatti emelőszerkezet segítségével. Ugyanilyen szerkezet mozgatja a gödöllői barokk színház díszleteit is. Szabó Margit sajtófőnök elmondása szerint a technika, a felépítés mindhárom színházban ugyanaz, csupán a méretek mások. „Igazán összehasonlítani én csak kettőt tudok, hiszen csak Český Krumlovban jártam, a svédekét nem láttam. A gödöllői színház belső falait - a teret perspektivikusan tágító - dekoratív, klasszicizáló késő barokk falfestések díszítik. A felépítést követően nagyon rövid ideig működött a színház, a kiegyezés után, 1867-ben, amikor Erzsébet királyné és kísérete idejött, fel is számolták. Visszahelyezték a födémeket, és lakóépületté alakították. Komomák és lovászfiúk lakták tizenöt szobáját, de itt volt az ezüstös ágyneműtár is.” A színháznak a herceg nem emeltetett új épületet, hanem a kastély szépen dekorált, déli szárnyába helyezte. Három szintet bontottak egybe, s így alakult ki egy 24 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér, amelyet a proszcénium fal osztott ketté. „Nagyon ügyes az építés - hallgatom Szabó Margitot -, csak sajnos nem tudjuk, kinek a munkája. A falakat perspektivikus hatású pü- lérek és párkányzatot mutató festés díszítette, ami a kor legelőkelőbb stílusa volt. A le s fel húzható Bohémia csillár 600 kilogramm, a legmagasabb kristálytartalommal. A páholyban a herceg vendégei foglaltak helyet. Nemrég Fülöp spanyol herceg és Letizia hercegnő ültek ugyanitt. Mivel a színház a 18. század utolsó harmadában működött, és családi tulajdonban volt, a gróf vendégeket, barátokat hívott az előadásokra. Miután megnézték az első felvonást, lementek a sörpincébe, amely később a szolgaszemélyzet használatába került, s még nincs teljesen rendbe hozva, aztán visszaültek a helyükre, majd végignézték a második felvonást, és kimentek az udvarra szivarozni. Aztán volt egy kis vacsora, s ha a kedvük úgy tartotta, akkor elmentek lovagolni. Ennek a kastélynak már akkor is multikulturális szerepe volt. S mi ezt szeretnénk most visszaállítani.” A nézősereg számára csak a földszintet rendezték be a színházban, zenekari árkot nem alakítottak ki. Az épület alatt két emelet húzódik, az egyiken a színésztársalgóval, a másikon azzal a rendszerrel, amely a kulisszákat irányítja. Annak idején kézzel mozgatták a díszletet, ma már automata vezérléssel működnek. Mint minden barokk színházban, itt is háromféle díszlet van: barokk kert paddal, barokk palotakülső és -belső. „A Český Krumlov-i barokk színházban az utolsó gyertyától a partitúrákon át egészen a jelmezekig mindent megőriztek. Itt, miután a fényét vesztett színháztermet a beköltözött királyi udvartartás praktikus céljainak kiszolgálására befödémezték és három szintre osztották, a kastélyszínház díszleteit, berendezési tárgyait elárverezték. Mivel a 18. századi színészek ekhós szekéren és sátorban aludtak, hiszen csak nyáron játszottak, nekünk kellett öltözőket, díszlet- és jelmeztárat építeni. A gödöllői színház felfedezése tulajdonképpen a véledennek köszönhető. Az 1986 őszén végzett első feltárások alkalmával, miután leszakadt egy régi födém, az egykori színházterem falán feltűnt egy kis méretű faliképrészlet. A helyreállítási munkálatok azonban csak hat évvel később, 2002 nyarán kezdődhettek meg. A mai kor követelményei miatt és a műemlék teljességének megőrzése érdekében azonban néhány helyen eltér a rekonstrukció az eredetitől. Ez a korszerű világítás és légkondicionálás miatt van így. A színház újjáépítése azonban a Bécsben őrzött eredeti rajzok alapján zajlott, de az építők a csehországi és a svédországi barokk színházat is megtekintették. A gödöllői Magyarország egyeden oldalkulisszás rendszerű színháza, s az ország legrégebbi fennmaradt kőszínháza.” Szabó Margit a kastély híres-neves látogatóiról is szívesen mesél. Például Gina Lollobrigidáról, aki pár évvel ezelőtt járt Gödöllőn, amikor a budapesti Operabál vendége volt. „Épp a farsangi fánkkal voltam elfoglalva, amikor felhívott a kastély igazgatója, hogy mit csinálok. Mondom, sütök. Akkor zárja el a gázt, felelte, és azonnal induljon, mert fél óra múlva érkezik Gina LoOobrigida. Tél volt. Mi minden télen leállunk egy hónapra, amikor karbantartás zajlik, úgyhogy elsőre el sem akartam hinni, hogy valóban találkozom az isteni Lollóval. De fél óra múlva ott álltam mellette, s természetesen átmentünk a barokk színházba is. Amint felment a színpadra, abban a pillanatban kitört belőle a színésznő. Úgy pózolt, mintha csak játszana. Amikor megmutattuk neld Sissi szobrát, és közöltem vele, hogy olasz szobrász alkotása, csak annyit mondott: Látni rajta. Amikor megálltunk Sissi ágyánál, és érdekességként megemlítettem, hogy műidig párna nélkül aludt, arra is csak röviden azt felelte: Mi, nők ismerjük a szépség titkát.” Sophia Loren akkor járt a kastélyban, amikor fia nősülés előtt állt. Erről is van egy története Szabó Margitnak. „Eredetileg a menye, Mészáros Andrea nézte ki a kastélyt. Itt lett volna ugyanis a házasságkötést követő fogadás, vacsora. Sophia mama inkognitóban jött el Gödöllőre, és tetszett is neki nagyon a hely, csak aztán elkezdett egyezkedni, s hogy is fogalmazzak? Ä művésznő bizonyára egy fogtechnikus bt. tagja. Magyarul: a fogához veri a garast. A vége az lett, hogy a Magyar Tudományos Akadémia üzemi konyháját választotta.” És egy harmadik híresség: Steven Spielberg, az Oscar-díjas amerikai rendező. „Ő is titokban jött, amikor a München forgatására készült Budapesten. Családi körben, a feleségével és a gyerekeivel látogatott el hozzánk. Baseballsapkában, dzsekiben, farmernadrágban. Evett kürtös kalácsot, beírt a vendégkönyvbe, és azt mondta: egy üyen épületben vétek lenne náci katonákat felvonultató filmet forgatni, erre a gyönyörűséges kastélyra nem lehet horogkeresztes zászlókat feltenni.” Azon a napon, amikor ott jártam, a Don Giovannit próbálták a barokk teátrum színpadán. A kulturális ajánlat a következő hetekre, hónapokra is gazdag választékot kínál. Május első napjaiban dzsesszkoncertek várják az érdeklődőket, júniusban nemzetközi kórusfesztivál, júliusban kamarazenei fesztivál következik, augusztusban nyárbúcsúztató koncertsorozat, októberben pedig nemzetközi hárfafesztivál szerepel a műsoron. Gödöllő nemcsak egy - három „miséf’ is megér. A színháztermet világsztárok is megcsodálják (Képarchívum) RÖVIDEN Elhunyt Jean-Pierre Cassel Párizs. Ehunyt Jean-Pierre Cassel ismert francia színész csütörtökön, Párizsban, 74 éves korában, hosszú betegség után. Cassel a francia új hullám számos filmjében szerepelt, de játszott angol és amerikai produkciókban is. Nemzetközüeg az Azok a csodálatos férfiak című, Ken Anakin rendezte vígjátékban (1965) vált igazán ismertté. A 70-es években ért fel pályája csúcsára. Fontos szerepet játszott Luis Bunuel A burzsoázia diszkrét bája című munkájában. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Robert Ältman, Claude Renoir vagy Jean- Pierre Melville, és partnere volt többek között Catherine Deneuve, Isabelle Huppert és Brigitte Bardot is. (MTI) Tarr Béla új filmje Cannes-ban Párizs. Tarr Béla A londoni férfi című alkotásával tizenkilenc év után először kapott meghívást magyar film a május 16. és 27. között megrendezésre kerülő cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába - derült ki az idén hatvanéves nemzetközi filmes seregszemle ünnepi programját ismertető sajtótájékoztatón Párizsban. A hatvanas-hetvenes években Európa keleti fele rengeteg filmmel képviseltette magát a cannes-i versenyben, de később teljesen eltűntek onnan. A kerek évfordulóra a már megszokott francia és amerikai filmek mellett Kelet-Európa visszatér a hivatalos programba, többek között a „legjobb magyar filmrendező”, Tarr Béla legújabb filmjével - jelentette ki Thierry Frémeaux művészeti igazgató. Utoljára magyar film 1988-ban, Szabó István Hanussen című alkotásával indult versenyben a cannes-i filmfesztiválon. (MTI) PENGE Szabó T. Anna: Elhagy Magvető, Budapest, 2006 Szabó T. Anna ötödik verseskötete olyan líraeszményt közvetít, amelyet olvasói beállítódástól függően lehet értékesnek vagy kevésbé értékesnek tartani. A kötet versei az anyaságot, a házastársi kapcsolatot, a családi idillt, illetve a kikerülhetetlen halálélményt jelenítik meg - a nyuga- tos-újholdas verseszmény birtokában. Az a „világ”, amely megjelenik a kötet verseiben, mintha nem mai vüágunk lenne: a harmónia, a lelki összetartozás élménye, a kiegyensúlyozott, csöndes boldogság, a finom sejtésekből, elhallgatásokból álló szövegtér meglehetős kontrasztban áll a ma emberének valóságával. Ráadásul mindez olyan nyelven jelenik meg, amely túlságosan jól ismert, még akár elhasznált költői nyelvként is meg lehetne bélyegezni: .Arcod először zárt, meleg, kerek. / Még úgy lebeghetsz álmaid felett, / mint könnyű lomb közt a madártojás.” (Alvó arcok), „Miért nem lettem éles, tiszta szellem? / A fájdalomnak testet mért adok? / Miért fordultam békességem ellen? / Hogy megtudjam, hogy halandó vagyok?” (Hangok a várakozásban) Visszafojtott, steril, a fordítói filosznyelv lehetőségeit mozgósító megoldások sokaságával szembesülhetünk. Az erotika sej- telmessége néha megmosolyog- tatóan naiv (hiteltelen?) allego- rizálás által jelenik meg: „Most Németh Zoltán kritikai rovata kígyó vagy, jer csak, kígyó, / csusszanj beljebb barlangomba. / Gyűrűz, lüktet, forró pildcely, / nyálkás falhoz dörgölődzik, / meleget érez, fészket érez.” (Tangó) Felismerései, ráismerései nem egyediek, sőt, nem egy esetben kimondottan didaktikusak: ,.Elmész egy helyről, ahol boldog vagy éppen, / keresel mást, ahol majd boldog lehetsz. / De csak veszíthetsz mindenféleképpen: a múltadról a változás lemetsz.” (A változás) Tulajdonképpen a XIX. századi biedermeier líra keretei közé kerülünk Szabó T. Anna verseskötete által. A családi békesség, csöndes vágyakozás, meghitt szerelmi vágy élményét a halál fenyegető árnya ellenpontozza: „Ez leszek én is: csupasz öregasszony. / Már ha megérem. / Büdös kórházi mosdószivaccsal / mosom a fülem, az ölem, a térdem.” (Lányok) A haláltematika viszont kívülről bevitt eszköznek tűnik annak érdekében, hogy más versek idillikus megoldásait ellenpontozzák. Itt kell megjegyezni, hogy a kötet címe is kissé félrevezető, nem tűnik megalapozottnak a benne foglalt kijelentés, a kötet versei nem támasztják alá a címben rejlő kétségbeesést, bizonytalanságot, hiszen a társ inkább mint támasz jelenik meg az Elhagy verseiben. Másrészt viszont Szabó T. Anna versei kielégíthetik azoknak az olvasóknak az igényeit, akik érzékenyek a kifejlett formakultúrára, s akik azokat a verseket szeretik, amelyek a múlt hangjait és nyelveit szólaltatják meg. A kötet több verse is komoly, mély versélményt nyújt a több szinten zajló archaizálás lehetőségeinek felhasználásával. Lírai múzeum, amely vastag fallal védi magát. Értékelés: •••••OOOOO A szerző a kritika írása idején a Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjában részesül
