Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-03 / 78. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Szentté avatják Vatikánváros. Szentté avatják II. János Pál pápát, „de nem azonnal” - jelentette ki tegnap, a lengyel egyházfő halálának második évforduló­ján Jósé Sáráivá Martins bí­boros. Martins szerint a leg­szigorúbb vizsgálatnak vetik alá a dokumentumokat, ame­lyek II. János Pál szentté ava­tási ügyében rendelkezésre állnak. (MTI) Az RMDSZ négy helyet kapott Bukarest. Markó Béla megőrzi miniszterelnök-he­lyettesi posztját, az általa ve­zetett RMDSZ pedig három tárcát kapott a Calin Popescu Tariceanu új kormányában. Borbély László regionális fej­lesztési miniszterként tevé­kenykedne, Korodi Attila (eddigi környezetvédelmi ál­lamtitkár) pedig megkapná a környezetvédelmi tárcát. Nagy Zsolt továbbra is infor­matikai és távközlési minisz­terként dolgozna az új ro­mán kormányban. (MTI) Lelőttek öt AU- békefenntartót Kartúm. Ismeretlen fegy­veresek megölték az Afrikai Unió (AU) öt békefenntartó katonáját a nyugat-szudáni Dárfúrban, az eddigi legna­gyobb egyszeri veszteséget okozva ezzel a nemzetközi szervezet dárfúri missziójá­nak. A békefenntartók egy víznyerő helyet őriztek, ami­kor a fegyveresek tüzet nyi­tottak rájuk. (MTI) A romakérdés európai ügy Budapest. A romaügy nem egyszerűen nemzeti kér­dés, a feladat az, hogy euró­pai üggyé váljon a cigányok társadalmi integrációjárt folytatott küzdelem - mond­ta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök egy nemzet­közi konferencián. Dušan Čaplovič szlovák kormányfő­helyettes szerint a roma gye­rekeket sokszor indokolatla­nul speciális iskolákba sorol­ják be. (MTI) Juscsenko már lépett Kijev/Moszkva. Felosz­latta a parlamentet és előre­hozott választásokat írt ki május 27-ére Viktor Jus­csenko ukrán államfő. Egye­nes adásban sugárzott tele­víziós üzenetében közölte: kötelessége feloszlatni a par­lamentet, mivel tevékenysé­ge sértette az alkotmányt. Az elnök a politikai helyzetre hivatkozva lemondta mára tervezett moszkvai látogatá­sát. A Kreml sajtóosztálya közölte, hogy Juscsenko te­lefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az ukrán államfő tegnap ismét hatalombitorlással vádolta Viktor Janukovics kormány­főt, aki szerinte alkotmány- ellenesen növeli parlamenti többségét a táborába átálló Nyugat-barát képviselők to­borzásával. (MTI) London „megfontolná" a tárgyalásokat a hasonló viszályok megelőzésére A britek nem bocsátanak Teherán azt mondja, brit katonák „mindegyike beismerte" (SITA/AP-felvétel) London. A brit kormány „kész megfontolni” a tár­gyalásokat Iránnal a jelen­legihez hasonló területsér­tési viták elkerülésének módjáról - közölte tegnap egy brit kormányilletékes. A név nélkül nyilatkozó tiszt­viselő szerint az ajánlatot egy levél tartalmazza, ame­lyet London az iráni vezetés minapi üzenetére küldött válaszként. MTl-HÍR Az iráni megkeresés tartalmát a brit kormány nem fedte fel. A tehe- ráni rádió Londonban idézett teg­napi kommentálja szerint „kedve­ző elmozdulás” tapasztalható a brit álláspontban. Teherán többször is bocsánatké­rést követelt Londontól, a brit had­vezetés és a kormány azonban kö­vetkezetesen kitart azon álláspont­ja mellett, hogy a járőr végig iraki tengeri területen volt. A londoni vé­delmi minisztériumban tartott múlt heti sajtótájékoztatón elhang­zott: a műholdas helymeghatáro­zási adatok feldolgozása alapján a brit egység elfogásának helyszíne 1,7 tengeri mérföldnyire - több mint három kilométernyire - volt az kaki-iráni tengeri határtól, a Per­zsa-öböl iraki vizein. A teheráni rádió szerint az elfo­gott katonák „mindegyike beis­merte”, hogy járőrözés közben „többször is” iráni vizekre tévedtek. Irán emellett több olyan felvételt is közzétett, amelyeken a brit kato­nák „beismerik” a tengeri határ megsértését. Tegnapi sajtótájékoztatóján a brit kormányszóvivő „megren­dezettnek” minősítette ezeket a fel­vételeket, és kijelentette, hogy azok nem módosítják a hivatalos brit ál­láspontot. Hozzátette, hogy „ezt az irániak is tudják”. Nagy-Britannia a múlt héten minden, a katonák ki­szabadítását nem érintő diplomáci­ai érintkezést felfüggesztett Irán­nal; így többek között leállították a vízumkiadást az iráni hivatalos sze­mélyiségeknek. Mielőbbi uniós közigazgatást sürget Koszovóban az EU Balkán-koordinátora Rácáfolnak a rác reményekre? MU-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád/Berlin. Vojislav Kostu­nica szerb miniszterelnök bízik ab­ban, hogy Oroszország kiáll Szer­bia mellett az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának ülésén, amelyen megtár­gyalják a Koszovó jövendő státusá­ra vonatkozó Ahtisaari-tervet. A kormányfő mielőtt elindult volna New Yorkba, hogy felszólaljon a mai tanácskozáson, kijelentette: meggyőződése, hogy Oroszország álláspontja biztosítja Szerbia szá­mára területi egységének és szuve­renitásának a megőrzését. Kostu­nica úgy vélte, hogy a Biztonsági Tanács nem fogadja el Martti Ah­tisaari javaslatát, hogy adjanak Ko­szovónak nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósuló függetlensé­get, mivel az egyenlő lenne Szerbia jogtalan, törvénysértő feldarabolá­sával. A terv elvetése lehetővé ten­né, hogy új nemzetközi közvetítő részvételével új tárgyalási folyamat kezdődjön, s elvezessen egy egyez­ségen ďapuló megoldáshoz, amely összhangban van az ENSZ Alapok­mányával és a Koszovói Szerbia el­idegeníthetetlen részének nyüvání- tó szerb alkotmánnyal. A szerb sajtóban az utóbbi na­pokban nagy visszhangot kapott minden olyan moszkvai megnyil­vánulás, amely arról szólt, hogy Oroszország további tárgyalásokat tart szükségesnek. Fjodor Lukja- nov orosz külpolitikai szakértő ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy Szer­bia kedvéért Oroszország nem fog­ja megkockáztatni a konfrontációt a Nyugattal még akkor sem, ha Vlagyimir Putyin elnök nem ért egyet Koszovó függedenségének kierőszakolásával. Az Oroszország a globális politikában című folyó­irat főszerkesztője szerint Koszovó elveszett Szerbia számára, és ezt mindenki tudja. Lukjanov megíté­lése szerint Oroszország az ENSZ BT-ben azt kívánja demonstrálni, hogy álláspontját senki sem hagy­hatja figyelmen kívül. A Nyugat­nak is számolnia kell vele, s ezzel alkalmat biztosít Belgrádnak arra, hogy további tárgyalásokkal javít­son pozícióján. Közben mielőbbi európai uniós közigazgatást sürgetett Koszovóban Erhard Busek, az EU délkelet-euró­pai stabilitási egyezményének koor­dinátora. Az osztrák konzervatív politikus annak a nézetnek adott hangot, hogy az unió felelősségvál­lalásának nincs alternatívája. Tízezrek menekülnek a mogadishui harcok elől Tetemek hevernek az utcán MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Mogadishu/Nairobi. Mintegy 47 ezer civil személy menekült el az elmúlt tíz nap folyamán Mogadishuból, ahol a Szomáliái hadsereg alakulatai etióp kato­nák támogatásával ádáz harco­kat vívtak az iszlamista felkelők ellen. A Szomáliái fővárosban tegnap már hallgattak a fegyve­rek, s az emberek is az utcákra merészkedtek. Az UNHCR adatai szerint februárban és március­ban összesen 96 ezren menekül­tek el a Szomáliái fővárosból. A Szomáliái és az etióp erők múlt csütörtökön indítottak nagysza­bású offenzívát a lázadók ellen, és az elmúlt négy napban voltak különösen intenzívek a harcok. Helybeliek beszámolói szerint több száz civil veszthette életét az összecsapásokban. Egyelőre nem tudni, pontosan hányán hal­tak meg, és Mogadishu utcáin oszlásnak indult tetemek hever­nek még mindig, jelezve, hogy a fővárosban a Nemzetközi Vörös- kereszt számításai szerint az el­múlt 15 év legvéresebb harcai zajlottak. Pokolgép végzett Srí Lankán egy autóbusz utasaival A szakadárokon a gyanú MTl-ÖSSZEÁLLÍTÁS Colombo. Tizenöten meghal­tak és legalább húszán megsebe­sültek tegnap Srí Lanka keleti ré­szén egy autóbusz elleni pokolgé­pes merényletben. A terrorakció mögött, amelyet Ampara város­ban követtek el, valószínűleg a ta­mil szakadárok állnak. Az áldoza­tok valamennyien civilek. Egyelő­re nem derült ki, hogy a robbanó­szerkezetet az út mentén helyez­ték-e el, vagy pedig a busz belsejé­ben lépett működésbe, csupán annyi bizonyos, hogy a robbanás egy katonai ellenőrző pont köze­lében történt. Közben a szigetor­szág északi és keleti részén tovább folytak a harcok a hadsereg és a szeparatista Tamil Eelam Felsza­badító Tigrisei (LTTE) között. Az összecsapásokban a lázadók nyolc harcosát ölték meg, és a hatósá­gok a szakadárokat gyanúsítják két politikai aktivista, valamint egy civil meggyilkolásával. A szemben álló felek ugyanakkor egymást vádolják hat szingaléz megölésével, akik a 2004. decem­beri szökőár utáni újjáépítési munkálatokban vettek részt. Berezovszkij ölette volna meg Litvinyenkót? Rejtélyes kémgyilkosság ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Borisz Berezovsz- kijra igyekezett terelni a Lit- vinyenko-gyilkosság megrendelé­sének gyanúját egy orosz állami tévé egy titkos tanút megszólalta­tó riportban, egyben a Kreml-el- lenes mágnás brit menedékjogá­nak aláásására törekedve. A Rosszija tévé által egy orosz tanúval négy napja Londonban felvett interjúból az következik, hogy Alekszandr Litvinyenko egykori orosz állambiztonsági (FSZB) alezredest azért mérgez­hették meg múlt novemberben halálos adag sugárizotóppal, mert ugyancsak tanúja, sőt része­se volt egy olyan hamisításnak, ami a Berezovszkijnak 2003-ban adományozott brit menedékjogot megalapozta. A meglehetősen regényes sztori főhőse szerint őt mindenfajta al­tató- és kábítószerekkel rávették arra, hogy adja ki magát orosz ügynöknek, akit azzal küldtek volna Londonba, hogy gyilkolja meg Berezovszkijt. Hamis vallo­mása alapján Berezovszkij aztán menedékjogot is kapott. Miután az egész akcióról Litvinyenko, Berezovszkij barátja és munkatár­sa is tudott, eltették láb alól. „Most én maradtam az egyetlen tanú és félek, hogy engem is meg­mérgeznek, ezért az angol rend­őrség és az orosz ügyészség védel­me alá helyeztem magam” - mondta a titokzatos interjúalany az orosz televízióban, (mti, ú) Tornádók siettek a nemzetközi erők támogatására A pokol neve: Afganisztán Bagdadtól északra 21, korábban elrabolt személy holttestére bukkantak Öngyilkos merénylet Kirkukban MTl-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szpin-Baldak/Berlin. Öngyü- kos merényletre készülők ezreit ve­zényelték a tálibok a külföldi kato­nai erők és a kormányhadsereg el­leni támadások végrehajtására Af­ganisztán minden részébe - állítja a fanatikus szunnita muzulmán szervezet katonai vezetője, Da- dullah molia. A moha szerint a mu­zulmán gerilláknak „megvan min­den katonai képességük és fegyve­rük ahhoz, hogy hosszú távon ha­ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az izraeli kormány­fő, Ehud Óimért kijelentette, hogy hajlandó találkozni az arab veze­tőkkel, és egy csúcstalálkozón meg­vitatni az Arab Liga békejavaslatát. Közben Amír Perec izraeli védelmi miniszter felhatalmazta a hadsere­get korlátozott műveletek végre­hajtására militáns palesztinok ellen a Gázai övezetben, a határ közvet­dat viseljenek a külföldi csapatok és afgán bábjaik (a kormányerők) ellen”. Fogadkozott, hogy a tálib harcosok „az amerikai erők nagy temetőjévé változtatják a haza földjét”. Hat Tornado típusú felderítő re­pülőgépet indított útnak tegnap Németország az afganisztáni nem­zetközi biztonsági erők (ISAF) tá­mogatására. Franz Josef Jung vé­delmi miniszter hangsúlyozta, ez­zel a lépéssel a NATO-n belül vállalt kötelezettségeiknek tesznek eleget. len közelében. A hadsereg kis tá­volságra hatolhat be a Gázai övezet határtérségébe, akkor, ha másként nem akadályozható meg, hogy militáns palesztinok alagutakat ás­sanak és robbanószerkezeteket he­lyezzenek el ott. Izraeli biztonsági források szerint a Hamász iszla­mista mozgalom katonai szárnya ás alagutakat és fejleszti rakéta­fegyverzetét a térségben konfron­tációra készülve, (mti, ú) MU-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Kirkuk. Legkevesebb tizenhárom személy életét vesztet­te és száznál több megsérült tegnap a Bagdadtól 250 kilométerre észak­keletre lévő Kirkukban annak kö­vetkeztében, hogy egy öngyilkos merénylő robbanószerrel megra­kott teherautójával egy rendőrségi épületnek hajtott. A merénylő nagy sebességgel hajtva áttörte az épületegyüttes fő kapuját, s ezt követően hozta mű­ködésbe a robbanószerkezetet. A több mint száz sérült között van egy közeli általános iskola több ta­nulója is. A detonáció épületeket rongált meg, és 35 autó kigyulladt. Kirkuk az egyik ásványkincsek­ben gazdag vidék közigazgatási székhelye. A városban meglehető­sen ingatag a biztonsági helyzet, mert a vegyes etnikumú - síita, szunnita, kurd - lakosság nehezen fér meg egymással. Bagdadtól északra tegnap a rendőrök 21, korábban elrabolt személy holttestére bukkantak. Az emberrablók hamis ellenőrző pon­tot létesítettek, és ott állították meg áldozataikat, akik gépkocsikkal utaztak egy Baakúba melletti vá­rosba vasárnap. Kezüket hátrakö­tözték, majd fejbe lőtték őket. Holt­testüket Baakúba környékén talál­ták meg a rendőrök. A város, Dijála tartomány köz- igazgatási székhelye, 65 kilométer­re északra fekszik Bagdadtól. Ezt a tartományt is több népcsoport lak­ja, s így gyakran könyörtelen vér­ontások helyszíne. Bagdadban is halálos áldozato­kat szedett egy gépkocsiba rejtett pokolgép. Két civil halt meg, mint­egy tucatnyi pedig megsebesült egy bírósági épület mellett végrehajtott merényletben. A több mint száz sérült között van egy közeli általános iskola több ta­nulója is (Reuters-felvétel) Izrael újabb műveletekbe kezd a Gázai övezetben Konfrontációra készülnek

Next

/
Thumbnails
Contents