Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-16 / 87. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 16. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Alena Kováčová kosárlabdázó? Most már türelmetlen... Mindig elkerülték a komolyabb bajok „Épp útban vagyok a konditerembe, onnan a medencébe.” Amikor másnap fölhívtuk Alena Kováčovát, hangja nem volt túl vidám. Hét hét telt el műtété óta, a mankótól is megszabadult, de szerinte a gyógyulás lassúbb, mint ahogy elképzelte. Bár az operáció után maga mondta, az idénynek már fuccs, most mégis türelmetlen... URBAN KLÁRA A Pécs elleni harmadik meccsen sérült meg. Míg játékostársai örvendeztek, hogy a tavalyi Euro- liga-győzelem után idén is bejutottak a legjobb nyolc közé, Alena Kováčová örömébe üröm vegyült. Másnap reggel a kórházban kötött ki. Azonnal meg is műtötték - az elszakadt Achilles-ínt kellett összevarrni. Alena nem újonc a pályán, háromszor volt Szlovákia legjobb kosarasa, háromszor nyert Euroligát, hétszer volt szlovák, egyszeregyszer cseh és magyar (Sopron) bajnok, van egy Európa-bajnoki ezüstérme. Annak idején, amikor még a Rózsahegy Európa egyik fellegvára volt, aztán meg Sopronban is, kulcsember volt, rengeteg időt töltött a pályán, de hasonló sérülése nem volt. Soha. „Egyszer volt egy bokaműtétem, de arról tudtam, hogy vár rám. Komolyabb baj hál’ istennek elkerült eddig.” Alena masszív teremtés, 190 centi magas, erős játékos, ez volt mindig a fő erénye. Az ilyen alkat egyrészt előny, de van hátránya is, az ízületek megsínylik a többletsúlyt. Igaz, hogy Rózsahegyen, kétszeres Euroliga-győztes fénykorában komoly orvosi megfigyelés alatt álltak a lányok, kitűnő ellátást kaptak, kontinensünk egyik legnagyobb edzői szaktekintélye, Natália Hejková és az akkori klubvezetés e téren sem hanyagolt el semmit. Már ott megtanultak a lányok gondoskodni arról, hogy minimalizálják a sérülés lehetőségét. Természetesen a megelőzésben a genetikai adottságok is közrejátszanak, és persze a szerencse, vagy ha úgy tetszik, a sors keze. Alena sem tudja, mi is történt valójában, azon a bajnok Pécs elleni Euroliga negyeddöntő harmadik mérkőzésén. Mert ha szakad az ín, azt nem csak érzi, hallja is az ember, a lányok is mondták neki, hogy hallották a reccsenést. Márpedig ő állítja, semmit nem hallott, a földre esve érezte, hogy valami húzódik a bokájában, nem tudott ráállni a lábára, de a csapat orvosát, aki kilencven százalékban már akkor kimondta a diagnózist, igyekezett meggyőzni arról, hogy legfeljebb húzódásról van szó. „Éjszakára bevettem valami fájdalomcsillapítót, de nem mondhatom, hogy kibírhatatlanul ...lehetetlen arra gondolni, hogy óvatos legyek - ha az ember a pályán van, igyekszik a legnagyobb erőbedobással küzdeni... fájt volna. Az is igaz, hogy hosszú pályafutás során megnő az ember tűrőképessége. A műtétet csak lokális érzéstelenítéssel végezték, sőt kértem, hogy minél hamarabb engedjenek haza a kórházból.” A kosár alatti párharcokban eddig inkább ő sepregetett, kontinensünk egyik legjobb védekező játékosának tartották. Most őt söpörték el. Jobban vigyáz majd ezután? Óvatosabb lesz? Nem hiszem. „Szerintem ilyesmit nem tud megelőzni az ember, a sérülés legtöbbször a véletlen dolga, nemcsak a sportban, a hétköznapi életben is. A játék közepette lehetetlen arra gondolni, hogy óvatos legyek - ha az ember a pályán van, igyekszik a lehető legnagyobb erőbedobással küzdeni, nem is gondol arra, hogy valami baja eshet. Ha ez forogna a fejében, akkor nem is tudna a játékra összpontosítani.” Egy játékos nagyon szenved, ha a kispadról kell végignéznie a meccset, nem tud segíteni. Bár a Brünn nem jutott az Euroliga végküzdelmeibe, a tédenség így is nyomja a lelkét. Pedig csak a játékból marad ki, egyébként sűrű az utókezelés programja: az erősítő teremben biciklizik, úszni jár, onnan megy pezsgőfürdőbe, biolámpás kezelést kap, otthon jeges borogatással próbálja gyorsítani a gyógyulást. Persze, mindennek megvan a maga ideje, törvényszerűsége - így a felépülésnek is. Nagy-nagy türelem kell hozzá. S ez a sportolókra - érthető módon - nem túl jellemző. sztár es Egészség Hepatitiszes Pamela Anderson Hepatitisz C-ben szenved Pamela Anderson. Állítja: a betegséget volt férjétől, Tommy Léétől kapta el, miután közös tetováló tűt használtak. Lee szóvivője szerint Anderson vádja csak egy eszköz a volt házastársak között a gyermekeik felügyeletéről szóló jogi csatározásban. Anderson bejelentése nyilvánvalóan egy Tommy elleni támadás, nyilatkozta Lee szóvivője. Remélem Pamela hamarosan rájön, hogy a médiát fegyverként használva csak árt önmagának és gyermekeinek - tette hozzá a szóvivő. Kés alá fekszik a színésznő A még mindig gyönyörű Michelle Pfeiffer ultimátumot adott magának: azonnal elmegy szépészeti beavatkozásra, ha már nem lesz elégedett a látvánnyal, amely reggel a tükörben fogadja. Állítása szerint nem fél a késtől, csak még mindig nem érzi azt, hogy szüksége lenne rá. „Nincs kifogásom a plasztikai műtét ellen, és azt hiszem, elég nagy a nyomás mostanában az idősödő nőkön, hogy vállalják. Ha egy szép napon a tükörbe nézek és nem tetszik, amit látok, akkor nyilván elmegyek egy sebészhez. De pont mostanában dicsérte meg egy nő a kebleimet, ami egészen feldobott. Gondoltam is, hogy ezek szerint klassz csaj vagyok!” (o-g) TESTÜNK TITKAI Pszichiátriai kórképek -1. rész ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Az elmebetegségekről az a hiedelem járta, hogy azt, aki ilyenben szenved, a démonok és a boszorkányok szállták meg és kerítették hatalmukba. Csupán a XVII. századtól kezdett az orvostudomány az elme- betegségek iránt érdeklődni, de ekkor még úgy kezelték őket, mint a vadállatokat. 1793-ban Philippe Pinel francia elmeorvos új orvosi szakágnak, a pszichiátriának tört utat. Hosszú időn keresztül kutatták a számos elmebaj szervi okát, azonban ez nem járt eredménnyel. A mentális betegségek A 19. század végén pszichológiai és szociológiai elgondolások, valamint Sigmund Freud pszichoanalízise hatására a pszichoterápiás módszerek egyre nagyobb teret hódítottak. A 20. szá- .zad közepétől az orvostudomány fejlődésével lehetővé vált azoknak a pszichiátriai betegeknek a kezelése is, akiket a hagyományos elmegyógyászat bezártsága és a harmincas években kifejlesztett elektrosokk kezelésre ítélt. Az új gyógyszerek fokozzák a pszichoterápia hatását, és elősegítik a betegek társadalmi beilleszkedését is. A következő, elmebetegségekre vonatkozó beosztást a pszichiáterek többsége elfogadja: 1. Mentális retardáció vagy elégtelen intellektuális teljesítő- képesség; 2. Nyilvánvaló organikus pszichózisok; 3. „Funkcionális” pszichózisok kimutatható idegrendszeri elváltozások nélkül; 4. Hangulatzavarok, szorongások (régebbi nevükön neurózisok); 5. Személyiségzavarok vagy pszichopátiás személyiségek. Értelmi visszamaradás Az értelmi fogyatékosságot gyakran érzelmi, mozgásszervi, érzékszervi és személyiségzavar kíséri. Többféle okot különböztetünk meg: kromoszóma rendellenességeket, mint pl. a 21-es tri- szómia (Down-kór), öröklött betegségeket, agyi anyagcserezavart, vagy veleszületett károsodásokat. Ez utóbbiak közé tartoznak a magzati ártalmak, pl. trauma, a magzat betegsége, agyvelőgyulla- dás, terhesség alatti alkoholizmus stb. Jelenleg az a cél, hogy a társadalmi beilleszkedés elérhető legyen a legtöbb fogyatékos számára. Ennek érdekében a lehető legtovább próbálják az érintett gyerekeket normál iskolába járatni. Gyengeelméjűség A legsúlyosabb az idiótia vagy nagyfokú debilitás. Az idióta a két-három éves gyermek szellemi szintjén van. Csupán vegetáló életmódra képes és nem tud beszélni. IQ-ja 30-nál alacsonyabb. Az átlagos gyengeelméjű kb. 7 éves kornak megfelelő szellemi szinten van. Beszélni tud, de írni nem. ítélőképességgel nem rendelkezik, dönteni nem képes, érvelése hibás. Kiszámíthatatlan, de félig tanítható. Az enyhén gyengeelméjű szellemi szintje a 10 éves kor alattinak felel meg. Lehetséges, hogy olvasni tud, azonban absztrakciós képessége és érvelése rossz. Forrás: Család és Egészség A paranoiás, akit üldözési mánia gyötör, azt képzeli, hogy az egész világ ellene van. Pszichiátriai kórterem. Az elmebetegek indokolatlan intézeti elhelyezésének körülményeit mindig heves kritika éri. A skizofrénia okai A skizofrénia keletkezésének oka, mint olyan, nem ismeretes. Feltételezik, hogy az agy anyagcseréjében bekövetkező működészavar szerepet játszik a betegség ldalakulásában. Ezen kívül megterhelő események is kiválthatnak skizofréniát. Azokban a családokban, amelyekben már előfordult skizofrénia, nagyobb a valószínűsége annak, hogy még valaki megbetegszik benne. Régebben úgy vélték, hogy kizárólag öröklött tényezők váltják ki. Am az is előfordulhat, hogy egy család tagjai az egymással való könnyebb érintkezés érdekében átveszik a skizofrén családtag gondolkodás- és viselkedésmódját. A diktatúrák és a skizofrénia A diktatúrák gyakran „pszichiátriásították” az ellenállóikat és a másként gondolkodókat. A szovjet gulágok és a náci táborok erre nyújtanak történelmi példát. A pszichiátriát arra használták, hogy az állam által diktált „normák” függvényében ítéljen az állampolgárok egészségi állapotáról. Az ellenzékieket, a nem behódoló értelmiségieket, az istenhívőket és a szélsőséges nézeteket vallókat egy kalap alá vették, és mindany- nyiukat elmebetegként kényszergyógykezelésnek vetették alá. (Mihail Gorbacsov a peresztrojka idején egyeden aláírásával 1,5 millió „skizofrént” gyógyított meg hirtelen.)
