Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-16 / 87. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 16. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ 2006 internetes csalásai Rekordot állítottak fel 2006- ban az internetes csalások, 198,4 milliós okozott veszte­séggel - állapította meg az amerikai szövetségi nyomozó iroda (FBI) informatikai csalá­sokkal foglalkozó részlege. A csalók első helyén az amerika­iak állnak (60,9%), őket köve­tik az angolok (15,9), majd a nigériaiak (5,9) - írta a Corriere della Sera c. olasz lap. A csalások csaknem fele árve­réseken történik, amikor a vá­sárló egészen mást kap, mint amit megvenni hitt. Például XIV. századi kandeláber he­lyett ócska vasgyertyatartót. Tizenkilenc százalékot tesznek ki azok a holmik, amik soha nem érkeznek meg. A legna­gyobb veszteséget egy nigériai levél okozta, amely sürgős üz­leti kapcsolatot ajánlott kor­mányhivatalnokok nevében.- Doktor, ezt itt narkózis nélkül nyissa fel. Az egészségbiztosító vezetéséből van, amelyik nem akar szerződést kötni velünk. (Peter Gossányi karikatúrája) A nagyszabású terv még azelőtt meghiúsulhat, hogy építése megkezdődött volna Temetik a Nabucco-vezetéket Temeti a Nabucco gázveze­ték építésének tervét a te­kintélyes Berliner Zeitung. A német napilap „Már a kezdet előtt a vég” című írá­sában azt hangoztatta, hogy az európai földgázve­zeték nagyra törő terve ku­darccal fenyeget. MT1-F1GYELŐ A vezetéket, amely a Kaszpi- tengeri térségből Törökorszá­gon, Iránon, Bulgárián, Románi­án és Magyarországon át Ausztri­áig és Nyugat-Európáig szállíta­na földgázt, eredetileg 2010-ben helyezték volna üzembe, a ter­vezők azonban most már 2012- ben reménykednek. Ugyanakkor ennek érdekében sem történt semmi, azaz egyetlen darab csö­vet sem fektettek le, egyetlen ka­pavágás nem történt, s nem tisz­tázott az ötmilliárd eurós terv fi­nanszírozása sem. Mindehhez a lap hozzáfűzte: túlzottan nehéz­kesek az európai döntési eljárá­sok, túl nagy a nemzeti önzés, s túlságosan vonakodnak a beru­házók. A több mint 3300 kilométer hosszú vezeték biztosítaná az Európai Unió földgázszükségle­tének mintegy tíz százalékát. Tíz fontos százalékot, mindenek­előtt azért, mert az EU csökken­teni kívánja függőségét fő szállí­tójától, Oroszországtól - muta­tott rá a Berliner Zeitung, ezzel magyarázva azt, hogy a tagálla­mok vezetői a Nabuccót stratégi­ainak fontosnak minősítették, s azt a közös energiapolitika első nagyszabású objektumának szánták. De mi történt azután? - tette fel a kérdést a német lap. Felébredt a Gazprom, az orosz kormánnyal szoros kapcsolatban álló gázmo­nopólium, amely a Nabuccót min­denképp meg akarja akadályozni. Legfőbb célja ugyanis az, hogy Európában erősítse saját piaci po­zícióit, s kikapcsolja a versenytár­sakat. Putyin elnök támogatja ezt a stratégiát, mert az energiapoliti­kát eszköznek tekinti ahhoz, hogy Oroszországot újra világhatalom­má változtassa. Az újság ezzel magyarázta azt, hogy a Gazprom hozzákezdett saját vezetékének kiépítéséhez, amelynek célja a Nabucco feles­legessé tétele. Ennek megfe­lelően tervezi a már meglévő Kék Áramlat vezeték meg­hosszabbítását egy olyan sza­kasszal, amely Bulgárián és Ro­mánián keresztül húzódna, s Magyarországon érne véget. Magyarországot - mint a Berli­ner Zeitung hangoztatta - Putyin már a saját oldalára állította. No­ha a Mól magyar energiaszolgál­tató tagja a Nabucco-konzorcium- nak, a vállalat a Gazprom-vezeték építésében is részt kíván venni. A magyar kormány nem tekinti ezt hűtlenségnek - írta a lap. „A Na­bucco egy álom, s álmokkal nem tudunk lakásokat fűteni” - idézte az újság Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök kijelentését. A Nabuccót a török magatar­tás is kérdésessé teszi, ugyanis nem csupán a földgázszállítások tranzitállama akar lenni, hanem egy vérbeli kereskedelmi köz­pont. Az EU tart attól, hogy An­kara és Moszkva között olyan különmegállapodás jöhet létre, amelynek keretében Oroszor­szág rendkívül olcsón pótlólagos földgázhoz juttatná Törökorszá­got, ha az lemondana a Kaszpi- tengeri vezeték építésében való tranzitrészvételről. Ez pedig a végső csapást je­lenthetné a Nabucco számára - mutatott rá a Berliner Zeitung, hangoztatva: minden, az euró­paiak által elvesztegetett nappal növekszik annak valószínűsége, hogy a tervezett vezeték még azelőtt meghiúsul, hogy építése megkezdődött volna. Bécs elvárja a támogatást Ausztria elvárja az összes kelet-európai EU-tagországtól, hogy tá­mogassák a Nabucco-gázvezetéket - nyilatkozta Alfred Gusenbau- er osztrák kancellár a Der Standardnak. A Nabucco-terv konzorci­umvezetője az osztrák OMV, és a konzorciumban a Mól is részes. A szociáldemokrata Gusenbauer állást foglalt amellett is, hogy az ál­lamnak meghatározó részesedést kell biztosítani a fontos vállala­tokban. Ilyen főrészvényes lehet szerinte az állam mellett egy-egy tartomány vagy egy település is. „Nem szabadíthatunk ki katonát úgy, hogy tábornoki rangra emeljük" - mondta a bolgár miniszterelnök Nem indulhatnak az európai parlamenti választáson a bebörtönzött bolgár ápolónők MT1-FIGYELŐ Elutasította a szófiai központi választási bizottság, hogy a Líbiá­ban halálra ítélt öt bolgár ápolónő indulhasson a május 20-i európai parlamenti választáson. Egy par­lamenten kívüli, kis jobboldali po­litikai szervezet, a Rend, Törvé­nyesség és Igazságosság (RSS) Pártja vette fel az 1999 februárja óta líbiai börtönben raboskodó ápolónőket jelöltlistájára. A testü­let azzal indokolta a döntés eluta­sítását, hogy az öt jelölt az utóbbi két évben nem tartózkodott élet­vitelszerűen Bulgáriában, márpe­dig a törvény ezt követeli meg. Az RSS abban reménykedett, hogy ha az ápolónőket megvá­lasztják európai képviselőnek, megváltozik jogi helyzetük, és ez elősegítheti azonnali szabadon engedésüket. A nagy politikai pár­tok elvetették a kezdeményezést, nem támogatta az ötletet a bolgár külügyminiszter sem. Ivajlo Kalfin a várttal ellentétes hatást kiváltó­nak nevezte a kezdeményezést, és méltatlannak tartja az ápolónők tragédiájának politikai célokra va­ló kiaknázását. Szergej Sztanisev miniszterelnök sem értett egyet az elképzeléssel. „Nem szabadítha­tunk ki katonát úgy, hogy tábor­noki rangra emeljük” - mondta. Az Európai Unióhoz január else­jén csadakozott Bulgáriában május 20-án választanak először európai parlamenti képviselőket, szám sze­rint tizennyolcat. Az észak-afrikai országban raboskodó ápolónők a tripoli bolgár konzul által hitelesí­tett levelükben márciusban tudat­ták honfitársaikkal, hogy szívesen indulnának a választáson. Az ápolónőket és egy palesztin orvost 2004 májusában ítélték halába Líbiában azzal a váddal, hogy egy bengázi kórházban több mint 400 gyereket fertőztek meg szándékosan AIDS-betegséget okozó HIV-vírussal konzervált vérkészítmények révén. A fellebb- viteli bíróság 2006-ban helyben­hagyta a halálbüntetést. Nemzet­közi szakértők bebizonyították, hogy a HIV-vírus már a hat vád­lott megjelenése előtt is pusztított a kórházban a siralmas higiéniai körülmények miatt. Az Európai Parlament január­ban felszólította Líbiát, hogy ér­vénytelenítse a halálos ítéletet és járuljon hozzá az ügy gyors meg­oldásához. Bér- és nyugdíjemelés Bulgáriában a kormányon levő Szocialista Párt az EP-választások közeledtével javaslatot tett a bérek és nyugdíjak emelésére. A szo­cialisták ezzel akarják maguk mellé állítani a választókat, mert népszerűségük egyre csökken. A 180 levás minimálbért 200-re emelnék (nagyjából 3500 korona). A nyugdíjakat 10 százalékkal emelnék az eddig javasolt 8,5 helyett. KOMMENTÁR Csáky Pál gólemje BARAK LÁSZLÓ Duray Miklós kétségkívül figyelemre méltó fegyverténye, hogy röp­ke két héttel a Magyar Koalíció Pártja komáromi kongresszusán végrehajtott palotaforradalom után, sikerült önmagát újfent egy virtuális politikai gettóba záratnia. Mégpedig a tulajdonképpen ma­ga kreálta pártelnök, Csáky Pál és a párt új elnöksége által. Hiszen üyetén kiskorúsításának, ha úgy tetszik, .habosításának” szándéka csak évekig tartó sajtóbeli és köztéri ámokfutásai után fogalmazó­dott meg Bugár Béla elnöksége idején. Ráadásul olyan emberek akarnak most lakatot tenni Duray szájára, akik szinte kizárólag neki köszönhetik jelenlegi pozícióikat. Akik - politikai súlyukat, arzenál­jukat illetően, elméleti és gyakorlati felkészültség tekintetében - hozzá képest, lássuk be, kivétel nélkül jellemzően csak holmi „sen­kihelyettesek” voltak s maradnak. Csáky Pál izmozása tehát, misze­rint nem akar eztán erős szavakat és meggondolatlan kijelentéseket hallani Duray és az MKP egyéb politikusai részéről, voltaképpen to­vábbi nyüt színi vereségének számít. Ám Bugár sem igen tetszeleg­het most győztesként, hiszen, míg végül is az őt ért méltatlan Du- ray-féle vádaskodások nyomán fogant a szóban forgó megrendsza- bályozás szándéka, e látszólagos triumf generálta lányos zavarában a nyüt színen fogadta el és viszonozta két héttel ezelőtti Júdása, Csáky Pál jelképes csókját. Politikai szarvashiba volt ez, hiszen el- nökjelölti kampányában épp Csáky volt az, aki a legszégyenlete­sebb árulással felérő eszköztárat vetette be ellene. Akkor is hiba volt, ha az MKP lehetséges szavazói iránt érzett felelősség navigálta is őt a béke barátja eme gyermeteg szerepébe. (Nem csoda, hogy Csáky oly önelégülten pózolt az aktust követően...) Mi lesz még itt megfizetve, kérdezhetnénk eztán némi rosszindulat­tal, de akár jóhiszemű aggodalommal is. Szülte biztos ugyanis, hogy Duray a legkevésbé sem az aggkori, idült elbutulás következménye­ként vagy éppen alkoholos befolyásoltsága okán randalírozott a saj­tóban. Nyakló nélküli radikalizmusának megnyilvánulásait továbbá korántsem lehet az újságírók nyakába varrni. Amint azt Csáky oly együgyűen megkísérelte, amidőn arra kérte az újságírókat, ne tegye­nek fel kellemetlen kérdéseket kollégájának. A párt hivatalos straté­gájának! Ugye, micsoda dőreség ez?! Vajon ki a jóisten képviselje, je­lenítse meg a pártot a mindenkori elnökön kívül, ha nem a stratégiá­ért felelős alelnök? Hogy az új posztján vitán felül, urambocsá!, tej­fölösszájúnak számító elnökhelyettesnek, Berényi Józsefnek vagy a nála még tapasztalatlanabb alelnöki seregnekf!) kellene? Mert Du­ray alkalmatlan erre? Ugyan már! Ha azonban mégis így van, akkor is Csáky ám a hunyó. Hiszen mégiscsak ő volt, aki két hete életet le­helt a gólembe...! Aki semmi mást nem tett, mint hogy rendelte­tésszerűen működésbe lépett, azaz elkezdett menetelni. Amint azt mindig is tette. A maga nemzetvezetői küldetéstudata, revizionista rögeszméi szerint. A mindenkori, vélt és valós ellenséggel szembeni revánsvágy szellemében. Duray elvitathatatlan érdeme viszont, hogy neki - az MKP szülte valamennyi jelenlegi csúcspolitikusával ellentétben - legalább vannak konkrét politikai elképzelései, víziói. Ha a korszerű európai értékrend tükrében mégoly vitathatóak is azok. Ilyen értelemben tehát, ha sikerül őt végleg gettóba zárni, ha nem, kétségkívül ő jelenleg az MKP legelső, legalábbis legdominán­sabb embere. Egyszersmind „súlyosbító körülménye” - továbbra is. JEGYZET A globális és a lokális JUHÁSZ KATALIN Érdekes helyen voltam a hétvé­gén. Reggelig mesélheték. (Bár az igazsághoz tartozik, hogy a semmiről is képes vagyok regge­lig mesélni. Kidíszítem, megpin- gálom a valóságot, hogy a végén már én is elhiszem a dekoratív élménydömpinget, nem beszél­ve azokról, akik ugyanott vol­tak, ám szürkébb árnyalatokra emlékeznek). Na, szóval Tornaija, háromnapos rendez­vénysorozat, Európai Művészeti Napok. Merjünk nagyok lenni, vagy legalábbis nagyot álmod­ni! Arról, hogy a tornaijai utca emberét érdekli a kortárs líra és próza, a képzőművészet, csupa olyan dolog, amely egyébként a kutyát se... Nos, a tornaijai utca emberét leginkább azok az emberek ér­deklik, akik a régióból származ­tak el a messzi Pozsonyba. Tő- zsér Árpád, Cselényi László, Kövesdi Károly és Mács József sok régi ismerőssel találkozha­tott a városka könyvtárában, kö­tet azonban kettő darab fogyott négyüktől, azaz inkább a szemé­lyes varázs, mintsem az írott szó hatott a helyszínen. Az „anyaországi”, szakmai körök­ben magasan jegyzett, ám a rit­ka tévés és bulvársajtós szerep­lés miatt a nagyközönség számá­ra ismeretien úodalmárok pedig megtapasztalhatták, müyen ér­zés délután fél hatkor felolvasni tizenkét fős tömeg előtt. A leg­elégedettebben valószínűleg az utánuk következő Koncz Zsuzsa távozott Tornaijáról, hiszen a négyszáz koronás belépő ellené­re teltházat vonzott a színházte­rembe, ami legkevesebb három­száz főt jelent. „Valahol, a fénye­ken túl” Kaszás Attila és Dúdor István is elégedett lehet a róluk való megemlékezéssel, főleg ez utóbbi, aki abban a parkban kap majd szobrot, amelyben 1987 egyik zord éjszakáján rablógyil­kosok agyonverték. A gömöri festőzseni grafikáiból kiállítás nyüt, a helyi iskolákban fiatal művészek tartottak rendhagyó előadásokat, a vüágot jelentő deszkákon pedig profik mellett amatőrök is bemutathatták, mit tudnak. És bár az egész rendez­vénynek inkább volt helyi, mint európai jellege, kezdetnek, „szoktatásnak” nem rossz, amit tapasztaltam. A hibákból nyil­ván tanulnak az illetékesek, ami pedig jól sült el, arra sokáig emlékezni fognak Tornaiján, ebben a kedves kisvárosban, ahol egyébként is jóval több a kulturális megmozdulás, mint a környék összes városában együttvéve.

Next

/
Thumbnails
Contents