Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-14 / 86. szám, szombat

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN A Vatikán és Izrael vitája Róma. Lemondta tegnap részvételét a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékhe- lyen rendezendő jövő heti megemlékezésen Antonio Franco érsek, apostoli nunci­us. Azért marad távol a ren­dezvénytől, mert a XII. Pius pápa portréja alá írt szöveg­ben az áll: az egyházfő nem tett semmit azért, hogy elítélje a második világháború idején a rasszizmust, az antiszemitiz­must és a zsidók deportálását. A nuncius levélben kérte a szö­veg felülvizsgálatát. Az izraeli külügy hivatalos reagálásában az áll, mindenkinek saját lelki­ismerete előtt kell számot ad­nia arról, részt vesz-e a ren­dezvényen vagy sem. (m, ű) Nemet mondtak a szocdemek Berlin. A leghatározottab­ban elutasították a német szociáldemokraták a koalíci­ós partner konzervatívok azon felvetését, hogy Német­ország vessen véget az EU új tagállamai, köztük Szlovákia esetében érvényben lévő munkavállalási korlátozások­nak. Előző nap Michael Glos konzervatív gazdasági mi­niszter a munkavállalás meg­könnyítését sürgette az új uniós tagállamok szakembe­rei számára. (MTI) Grúzia cáfolja a telepítést Washington. A grúz kor­mányfő cáfolta, hogy az USA arra kérte volna Tbiliszit, egy rakétaelhárító-rendszer né­hány elemét építhesse ki Grú­ziában. Zurab Nogaideli ezt azután mondta, hogy Wa­shingtonban vezető amerikai politikusokkal tárgyalt. A Pen­tagon egyik tábornoka márci­usban célzott arra, hogy az USA egy rádiólokációs rend­szer építését vette fontolóra a Kaukázusban. (MTI) Eörsi Mátyás a frakcióvezető Budapest. Elsöprő több­séggel Eörsi Mátyást válasz­totta frakcióvezetővé, Gusz- tos Pétert pedig frakcióveze­tő-helyettessé az SZDSZ par­lamenti képviselőcsoportja tegnap ülésén. Kóka János pártelnök elmondta: a 17 ér­vényes szavazatból Eörsire 16-an, Gusztosra 15-en vok­soltak. (MTI) Szájzár a külföldieknek Szingapúr. A hatóságok megtiltották hét külföldi poli­tikusnak - köztük az Európai Parlament három képviselőjé­nek -, hogy felszólaljanak azon a vitafórumon, amelyet az ellenzék szervezett a mi­niszterek és köztisztviselők példátlan illetményemelésé­ről. A szingapúri kormány bejelentette, 60 százalékkal - átlag évi 1,9 millió dollárnak megfelelő összegre - emeli a miniszterek és a magas rangú köztisztviselők illetményét. A kormányfő fizetése 3,1 millió dollárra nő, vagyis ötszörösére az amerikai elnökének. (MTI) Belgrádban megijedtek attól, hogy Magyarország esetleg visszakövetelhetné a Vajdaságot Szerb-német diplomáciai vihar Belgrád. Belpolitikai lavinát indított el Szerbiában a belgrádi német nagykövet. Andreas Zobel kijelentette: Magyarország esetleg visz- szaigényelheti a Vajdasá­got, ha Belgrad további ra­gaszkodása Koszovóhoz destabilizálná Szerbiát. ÖSSZEFOGLALÓ A szerb kormány csütörtökön es­te határozottan tiltakozott a kije­lentés miatt, amelyet élesen eh'télt a szerb politikai élet minden szá­mottevő szereplője. Belgrad ma­gyarázatot kért Berlinről a kijelen­tésre, amely „a legdurvább beavat­kozás Szerbia belügyeibe”. A né­met nagykövetség közleményben tagadta, hogy a misszióvezető a ne­ki fekótt kijelentéseket tette volna, s arra hivatkozott, hogy szavait ki­ragadták szövegkörnyezetükből. A B92 szerb rádió- és tévéállomás közben szó szerint nyüvánosságra hozta azt, amit a nagykövet a szerb Európai Mozgalom fórumán mon­dott, s ez úgy hangzik, hogy ha a szerbek maguknak követelik Ko- szovót, amely hosszú idő után, 1912-ben lett csak ismét az övék, akkor ugyanezen logika alapján Magyarország is visszakövetelhet­né a Vajdaságot. Andreas Zobel ezután rendkívüli sajtóértekezletet hívott össze, ame­lyen elnézést kért nem világos fo­galmazása miatt, amely értetlensé­get váltott ki, és azt a benyomást keltette, hogy nem érti fogadó or­szágát. „Még egyszer szeretném ki­jelenteni: nem mondtam, s nem is gondolom, hogy Magyarországnak történelmi igénye van a Vajdaság­ra, s ugyanígy azt sem, hogy Ma­gyarország egy ilyen igénynek ér­vényt akarna szerezni.” A Tanjug a belgrádi magyar nagykövetséget is megkereste, és Fehérvári István, a nagykövet helyettese azt mondta a szerb hírügynökségnek, hogy a Szerbiával kapcsolatos magyar po­litikában nincs változás. Magyaror­szág tiszteletben tartja az európai határokat és továbbra is maradék­talanul támogatja Szerbia euro- atlanti integrációját. Kasza József, a legnagyobb dél­vidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Beta hírügynökségnek ugyanakkor azt nyilatkozta, Szerbiának semmi haszna sem származik abból, ha Koszovó kérdésében a nemzetközi jog tiszteletben tartására hivatko­zik, ugyanis a tartomány státusá­nak eldöntése nem egyedi eset a nemzetközi jog történetében. „Ha nagyon határozottan állítjuk, hogy egy ország nem veszítheti el terüle­te egy részét, akkor az európai or­szágoknak egyszer talán tárgyaló- asztalhoz kellene ülniük, hogy fe­lülvizsgálják a trianoni szerződést” - mondta Kasza. Egyben felszólí­totta a belgrádi hatóságokat, tegye­nek meg mindent azért, hogy a Ko­szovó státusának végleges eldönté­sét követő erőszakhullám ne a nemzeti kisebbségekhez tartozó vajdaságiakat sújtsa. „Ideje megér­teni, hogy ennek az országnak a la­kosságát húsz százalékban nem szerbek alkotják.” (MTI, n, ú) Barroso-nyilatkozat Útitervet szorgalmaz Lisszabon. Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke arra buzdította az EU vezetőit, hogy következő csúcstalál­kozójukon fogadjanak el útitervet, amely elvezetheti őket az uniós al­kotmány elfogadásához. Az EU tag­államai 2005 óta képtelenek dűlőre vinni a tömb működésének átalakí­tásához szükséges alkotmány ügyét. Miközben széles körben egyetértenek abban, hogy új szer­ződésre van szükség, mély ellenté­tek vannak közöttük a tartalmat illetően. .Júniusi csúcstalálkozóján az EU-nak világos felhatalmazást kell adnia egy új szerződéshez elve­zető útra” - fogalmazott Barroso a portugál parlamentben. Az EB el­nöke megerősítette, hogy az új szerződést 2009 tavaszára nyélbe kell ütni, még az európai parlamen­ti választások előtt. (MTI) Bécs szerint nem kell közvetíteni, az ukránoknak kell megoldaniuk a válságot Juscsenko a parlamentet vádolja ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Bécs. Súlyos bűncselek­mények elkövetésével vádolta a kijevi parlamentet Viktor Jus­csenko ukrán elnök, és megerősí­tette: ragaszkodik az új választá­sokhoz. Juscsenko a Die Weltnek nyilatkozva az említett bűncselek­mények közé sorolta a 2004-es el­nökválasztás során elkövetett csa­lásokat, továbbá ellenzéki képvi­selőknek a közelmúltban történt átcsábítását a kormánypárti koalí­ció padsoraiba. Mindennek kap­csán Juscsenko az egyetlen helyes lépésnek nevezte a parlament fel­oszlatását és új választások kiírá­sát, ahogy arról rendeletben dön­tött. Kategorikusan elutasította legfőbb ellenfele, Viktor Janu- kovics kormányfő azon követelé­sét, hogy a parlamenti választá­sokkal egy időben tartsanak el­nökválasztást is. Juscsenko csak a választások időpontjáról hajlandó tárgyaim. Ausztria egyelőre nem tervez közvetítést az ukrajnai belpoliti­kai válságban. A Der Standard tegnap azt írta, a kancellári hiva­tal nem nyilatkozik hivatalosan a Viktor Janukovicstól még húsvét előtt érkezett meglepő felkérés­ről. Ebben az ukrán kormányfő közvetítésre hívta Alfred Gusen- bauer kancellárt az ukrajnai vál­ságban. Az osztrák diplomácia mégsem tétlenkedik: Gusenbauer egy tényfeltáró küldöttséget me­nesztett Kijevbe. A delegáció sze­rint egyelőre nincs szükség közve­títésre, és jobb lenne, ha az ukrá­nok saját maguk oldanák meg problémáikat, esetleg az európai külpolitika segítségével. Gusen­bauer erről tájékoztatta az EU el­nöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellárt. Diplomaták szerint az unión belül teljes az egyetértés az ukrán helyzet érté­kelésében. Mindenesetre Merkel felajánlotta, felállítanak egy kö­zös európai-orosz közvetítő cso­portot Vlagyimir Putyin orosz el­nök részvételével. (MTI, ú) A narancsos forradalom emlékére Kij'evben felállított kereszt előtt imádkoznak Juscsenko elnök hívei (TASR/AFP-felvétel) Korrupcióval vádolják a Világbank elnökét, Bush korábbi bizalmi emberét Wolfowitz túlfizette a barátnőjét ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elhalasztották a Világbank igazgatótanácsának teg­napra tervezett ülését, amelyen a Paul Wolfowitz elnök elleni váda­kat kellett volna a testületnek meg­vitatnia. Világbanki források sze­rint Wolfowitz törvényellenesen „protezsálta” barátnőjét, Shaha Rizát, úgyszintén a Világbank al­kalmazottját. Megfigyelők szerint már Wa­shingtonban is megkérdőjelezik, hogy Paul Wolfowitz a megfelelő személy a hitelező intézmény veze­tésére. A George Bush elnök javas­latára kinevezett Wolfowitz jelen­tős mértékben megnövelt fizetést juttatott annak a hölgynek, akihez gyengéd érzelmi szálak fűzik. A Vi­lágbank egy belső internetes fóru­mán élénk vita bontakozott ki a bankelnök erkölcsösségéről; a bírá­lók szerint a korrupció letörését zászlajára tűző Wolfowitz maga is korrupt módon irányítja a 185 tagú szervezetet. A 10 ezer alkalmazottat foglal­koztató Világbank évente 20 milli­árd dollár hitelt nyújt fejlődő orszá­goknak, például pénzügyi intézmé­nyek létesítéséhez vagy az oktatási hálózat kiépítéséhez. Wolfowitz a környezetvédelmi problémák meg­oldására, a kormányzati korrupció elleni harcra és a - főleg afrikai - szegénység visszaszorítására kí­vánja helyezni a hangsúlyt. A The Washington Post értesülései szerint Wolfowitz egyelőre nincs veszély­ben, a 24 tagú igazgatótanácsban még nem vonták meg tőle a bizal­Paul Wolfowitz és Shasa Riza mat. Olyan kifogás viszont már megfogalmazódott vele szemben, hogy az eddigieknél világosabban kellene körvonalaznia elképzelése­it a Világbank vezetéséről. A Fox News hírcsatorna szerint a Világ­bankból kiszivárgott: Kína figyel­meztetett, hogy a jövőben esetleg nem fog igényt tartam a vüágbanki hitelekre, ha Wolfowitz túlságosan erőltetni fogja a korrupcióellenes vizsgálatokat. (TASR, MTI) (SITA/AP-felvétel és képarchívum) Kaotikus állapotok az iraki törvényhozásban Előre tudtak a támadásról ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Egy névtelenül nyilat­kozó iraki kormányforrás szerint a bagdadi illetékeseknek voltak elő­zetes hírszerzési információik ar­ról, hogy támadás készül a parla­ment ellen. Egyébként a tegnap pontosított adatok szerint csak egy - nem három és nem nyolc, mint korábban közölték - halálos áldo­zata volt az iraki parlament étter­mében csütörtökön elkövetett ön­gyilkos merényletnek. Az áldozat egy szunnita képviselő, Moham­med Avad, a mérsékelt Iraki Párbe­széd Nemzeti Frontjának tagja. Az iraki amerikai erők azt közölték, hogy egy polgári személy halt meg a merényletben, 22 pedig megse­besült. A törvényhozás épületében teg­nap is kaotikus állapotok uralkod­tak, csak kevés képviselő jelent meg a rendkívüli ülésen, részben azért, mert a példátlan merénylet miatt megszigorították a belépő személyek biztonsági ellenőrzését, ami feltartóztatta őket. A képvise­lők tömeges távolmaradásának oka volt az is, hogy pénteken, a muzul­mánok heti pihenőnapján tilos gép­járművel közlekedni, a parlamenti épületből még nem takarították el a romokat, és számos képviselő a sebesülteket látogatta inkább. A terrorcselekményt a magát az al- Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szervezetének valló csoport, az Iraki Iszlám Állam vállalta ma­Ariel Sáron már tévét is néz Tel-Aviv. Jobban érzi magát Ariel Sáron volt izraeli kormány­fő. Ezt tegnap a fia, Omri Sáron mondta egy tévéinteijúban. A 79 éves Sáron szemével követi a tör­ténéseket, sőt kézszorítással vagy tekintetével reagál is azokra. Órá­kon át nézi a tévét, főképpen ter­mészetfilmeket. Omri kijelentését az orvosok nem kommentálták. Ariel Sáron több mint egy éve, 2006. január elején került szél­ütéssel a jeruzsálemi Hadassza kórházba. Azóta több műtétet hajtottak végre agyán és más lét- fontosságú szervein. Néhány hó­nappal később átszállították a Tel-Aviv közelében lévő Tel Haso- mer kórház rehabilitációs köz­pontjába. Az orvosok elmondása szerint ez idő alatt kómában volt, és gyakorlatilag nincs remény állapotának javulására. Közben felme­rült, miképpen rendezik gyógyításának költségeit. A Hadassza kór­ház arról értesítette a kormányt, hogy a több százezer sékelnyi keze­lési költség már meghaladja azt az összeget, amelyet Sáron egészség- ügyi pénztára megtérít. Korábban a minisztertanács jóváhagyta azt a keretet, amelyet Sáron védelmének és két titkárnőjének fizetésére fordíthatnak. (MTI) Ariel Sáron (Képarchívum) Iraki-török feszültség Brüsszel. Békés, előremuta­tó szerepvállalást vár Törökor­szág részéről az EU Irakban és körzetében. Ezt az EB egyik szóvivője hangsúlyozta teg­nap, egy török tábornok kur- dok elleni katonai beavatko­zásra utaló nyilatkozatára rea­gálva. Yasar Büyükanit török vezérkari főnök azt mondta, szükség lenne egy török had­műveletre Irak északi részén, hogy szétverhessék a törökor­szági kurd lázadók ottani tá­maszpontjait, amelyekről kiin­dulva támadásokat intéznek törökországi célpontok ellen. Uniós források szerint Büyü­kanit nyilatkozata árthat Tö­rökország EU-csatlakozási fo­lyamatának is. (MTI) gára a muslim.net világhálóhelyen elhelyezett közleményben. Mind­azonáltal William Caldwell ameri­kai katonai szóvivő szerint ezt egy­előre nem lehet hitelesnek tekinte­ni, bár a robbanóöv vagy -mellény használata az al-Kaidára utal. Par­lamenti biztonsági tisztségviselők elmondták, a nyomozás jelenlegi állása szerint az öngyilkos me­rénylő egy szunnita képviselő test­őre volt. (TASR, MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents