Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-12 / 84. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Bush ösztönzi a NATO-bővítést Washington/Moszkva. Oroszország bírálta az USA-t, amiért George Bush amerikai elnök aláírta a NATO további bővítését támogató törvényt. Moszkva szerint a jogszabály annak kinyilvánított célja, a stabilitás ellen hat. Bush aláírása előtt a törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a törvényt, amely az USA támogatásáról biztosítja a NATO újabb országokkal - többek között Horvátországgal, Albániával, Macedóniával, Grúziával és Ukrajnával - történő bővítését. A jogszabály pénzügyi segítséget irányoz elő az érintett országoknak a szeptember 30-án záruló idei költségvetési évre. (MTI) A birodalom visszavág? London. Katonai ellenlépésekre készül Oroszország a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzs miatt. Moszkvai katonai forrásokat idézve írta ezt tegnap a The Guardian. Jóllehet a Kreml még nem részletezte nyilvánosan terveit, de védelmi szakértők úgy tartják, a valószínű ellenintézkedések között lesz az orosz nukleáris rakétaarzenál korszerűsítése, hogy a rakétákat nehezebben lehessen lelőni. Emellett több rakétát telepítenének mozgó kilövőállásokra, és Oroszország az Északi-sark alá csoportosítaná át atomtenger- alattjáró-flottáját, amely így gyakorlatilag felderíthetet- lenné válik. (MTI) Az ENSZ-től kér segítséget Bejrut. Fuád Szinjóra libanoni kormányfő levélben kérte az ENSZ-t, hogy állítson fel különbíróságot Rafik Hariri volt miniszterelnök meggyilkolása ügyében. Szinjóra azt kérte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól, hogy tegyen lépéseket e különleges törvényszék létrehozására, miután a libanoni parlament ezt nem tette meg. Egy héttel korábban már ugyanezt kérte az ENSZ főtitkárától a libanoni parlament Szíria-elle- nes többsége. Akkor hetven képviselő írta alá a petíciót. A többség azzal vádolja az ellenzéket, a Damaszkusszal szövetséges csoportokat, hogy megpróbálják megakadályozni a bíróság felállítását. (MTI) Az első ítélet Dániában Koppenhága. Terrorizmusra való felbujtásért három és fél évi börtönre ítéltek tegnap egy marokkói származású dán férfit. Ő az első, akit Dániában a 2002-ben született terrorizmusellenes törvények alapján elítéltek. A jogszabály tiltja a terrorizmusra buzdítást, valamint a terroristáknak nyújtott tanácsadást. Said Mansurt, aki 2005 szeptembere óta volt őrizetben, azzal vádolták, hogy olyan video- és hangfelvételeket készített, illetve terjesztett, amelyek lázító, iszlám szent háborúra felszólító beszédeket, valamint csecsenföldi lefejezéseket bemutató képsorokat tartalmaztak. (MTI) A különleges belügyi alakulatok mindenre felkészültek - valószínűleg elhalasztják az előrehozott választások időpontját Kompromisszum rajzolódik Kijevben Kijev. Viktor Juscsenko ukrán elnök feltehetően kész későbbre halasztani az előre hozott választásokat, hogy megoldást találjon a válságra. Ezt Vitalij Hajdúk, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára közölte. ÖSSZEFOGLALÓ „Az elnök nem zárja ki, hogy felfüggesszék a (parlamentet feloszlató) rendelet hatályát, hogy a politikai erőknek legyen idejük felkészülni a parlamenti választásra, amelynek az időpontja jelenleg május 27. Az alkotmány világosan kimondja, hogy az előrehozott választásokat az elnöki rendelet kihirdetése után 60 napon belül meg kell tartani, ugyanakkor vannak másfajta módszerek is. Ilyen lehet például a választáson részt vevő valamennyi erő politikai megállapodása” - mondta Hajdúk. Juscsenko, aki előzetes terveivel ellentétben mégsem repült tegnap Strasbourgba, az Európa Tanács (ET) székhelyére, hogy tájékoztassa az összeurópai szervezetet az ukrán belpolitikai helyzetről, kidolgozott egy 15 pontos javaslatot. Kezdeményezését elAz első képen Juscsenko, a másikon Janukovics hívei (Reutars-felvételek) juttatta Viktor Janukovics miniszterelnökhöz, akivel megállapodott arról, hogy addig nem hozzák nyilvánosságra a dokumentumot, amíg nem vitatták meg. Janukovics a dokumentumot most a szűkebb környezetével tekinti át. (Egyébként az államfő helyett külügyminisztere, Arsze- nyij Jacenyuk utazott tegnap Strasbourgba.) Janukovics kormányfő tegnap azt mondta, az elnökkel kötendő megállapodás egyik lehetséges pontja a parlament feloszlatásáról kiadott rendelet végrehajtásának felfüggesztése lenne. „Ha az elnök ezt megteszi, az lesz az első lépés, amely lehetőséget ad a társadalom megnyugtatására. Ha nem, akkor minden - egyelőre beláthatatlan - következmény az ő lelkiismeretén fog száradni.” Szerinte a belpolitikai helyzet csak tovább romlott azzal, hogy az alkotmány- bíróság öt tagja kedden bejelentette: a rájuk nehezedő súlyos politikai nyomás miatt nem tud részt venni a parlament feloszlatásának alkotmányos normakontrollját kérő beadvány elbírálásában. Előzőleg az alkotmánybíróság azt is bejelentette, hogy a tegnapi időpont helyett április 17-re halasztotta a parlament feloszlatására vonatkozó elnöki rendelet alkotmányossági kontrollját. Tegnap reggel is sokezres tüntetések kezdődtek Kijevben, az egyik oldalon a parlament feloszlatása ellen, a másik oldalon a feloszlatás támogatására. A Függetlenség terén az oroszbarát Janukovicsot támogató Régiók Pártjának hívei, valamint szocialista és kommunista tüntetők gyülekeztek kék-fehér, illetve rózsaszínű és vörös zászlók alatt. A Nyugat-barátnak tekintett Juscsenko hívei az Európa térre vonultak. Az ukrán belügyminisztérium délben arról számolt be, hogy a két szembenálló fél kijevi megmozdulására számításaik szerint összesen mintegy hétszázezren mehetnek el. A tárca különleges erői ennek megfelelő előkészületeket tettek, de nem áll szándékukban megakadályozni egyik megmozdulást sem. Phenjan hozzákezd a jongbjoni reaktor bezárásához, amint megkapja a pénzét Megtört ajég Észak-Koreával ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szöul/Tokió/ Peking. Észak-Korea hozzákezd jongbjoni atomreaktorának bezárásához legkésőbb 24 órával azután, hogy megkapja egy makaói bankban lévő (eddig befagyasztott) pénzét. Ezt közölte tegnapi szöuli sajtóértekezletén Bili Richardson volt amerikai ENSZ- nagykövet. Richardson, aki háromnapos látogatást tett Észak- Koreában, elmondta: a phenjani kormány azt is közölte vele, amint hozzájut pénzéhez, 24 órán belül visszahívja az országba a Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) ellenőreit a jongbjoni műveletek figyelemmel kísérésére. Eddig ez Phenjan legegyértelműbb reagálása arra a keddi bejelentésre, hogy feloldották az egyik makaói bankban tartott észak-koreai számlák zárlatát. Az NBC amerikai televízió pedig arról számolt be - ugyancsak Bili Richardsonra hivatkozva -, Phenjan nem tudja teljesíteni azt a vállalását, hogy április 14-éig bezárja fő atomreaktorát, de 30 napon belül el tudja kezdeni a bezárást. (Február 13-án született a megállapodás arról, hogy Észak- Korea 60 napon belül bezárja az atomprogramja gerincét adó jongbjoni erőművet.) Richardson úgy véli, sikerült meggyőzniük az észak-koreai vezetőket arról, hogy hamarosan hozzájuthatnak azokhoz a pénzekhez, amelyek a makaói Banco Delta Asia bankban vannak elhelyezve különböző számlákon, az USA kérésére eddig be voltak fagyasztva, de zárlatukat a makaói hatóságok a minap Washington kérésére feloldották. Washington azért kérte az összesen 24 millió dollár zárlatát, mert vádja szerint az a Phenjan általi pénzmosásból származott. A bankot pedig tilalmi listára tette az USA, mert gyanította, hogy együttműködik a pénz kifehérítésében. A befagyasztás feloldása tehát megtörtént, de a pénz visszaszerzését nehezítette az északi kommunista rezsim számára, hogy egyik bank sem fogad be szívesen kétes hírű pénzt. Ezért az amerikai pénzügyi hatóságok megengedték, hogy Észak-Korea maga emelje le a pénzeket a számlákról. (MTI, ú) Az algériai szélsőségesek elmélyítették együttműködésüket az al-Kaidával Támadás a kormánypalota ellen ÖSSZEFOGLALÓ Algír. Harminc ember meghalt, 83 pedig megsérült tegnap két robbantásos merényletben az algériai fővárosban. Az algíri kormányzati palota közelében történt robbanás kilenc halálos áldozatot követelt és 32 személy sérülését idézte elő. Egy külvárosi rendőrőrs ellen elkövetett támadás nyolc emberi életet oltott ki, a sérültek száma ott öt- venre rúg. A két robbantás csaknem egyidejűleg történt. Az első esetben autós öngyilkos merénylő hajtotta végre a támadást, Abdel- Azíz Belhadem miniszterelnök hivatalának kapujában röpítve levegőbe önmagát. A kormányfő nem sérült meg, s a történtek után adott első nyilatkozatában bűnös, gyáva cselekedetnek nevezte a merényletet. A halálos áldozatok egy része a kormányfői hivatalt őrző rendőrök közül került ki. A detonáció nagy lyukat vágott a hatemeletes épület kapujába, és számos ablakot betört. Évek óta nem történt üyen súlyos merénylet Algír központjában. Autóba szerelt pokolgép robbant a külvárosi rendőrőrsnél is, a nemzetközi repülőtér közelében, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Az idén megszaporodtak és súlyosabbá váltak az erőszakcselekmények Algériában. Megfigyelők ezt annak tulajdonítják, hogy az ország legerősebb kormányellenes fegyveres szervezete, az Ima és Harc Szalafista Csoportja elmélyítette kapcsolatait az al-Kaidával. Az algériai muzulmán szélsőséges szervezet megváltoztatta a nevét is, felvette az Iszlám Maghreb al- Kaida Szervezete nevet. (MTI, ú) Évek óta nem történtek ilyen súlyos merényletek Algír központjában (Reute rs-felvétel) Állítólagos amnesztiaígéret a jelenlegi államfőnek Sarkozy-Chirac paktum? AATl-HÍR Párizs. Az elnökválasztáson való támogatásért cserébe Nicolas Sarkozy, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) jelöltje ígéretet tett Jacques Chirac államfőnek arra, hogy visszavonulása után semmilyen ügyben nem indul ellene bűnvádi eljárás. Ezt állította tegnap a Le Canard En- chainé című francia szatirikus hetilap. Az érintettek cáfoltak. A lap szerint Sarkozy olyan új törvény- tervezet ígért, amelynek egyik passzusa az egyszerű bűnesetekben kötelezné a bírókat arra, hogy a cselekmények után legkésőbb tíz évvel záiják le az ügyet. A túl rég óta húzódó, még vizsgálat alatt álló dossziékat pedig egyszerűen megsemmisítenék. így automatikusan megszűnne minden lehetséges eljárás Chirac ellen abban a három korrupciógyanús ügyben, amelyekben neve - még párizsi polgármestersége idején - többször is felmerült a francia sajtóban. Lényegében illegális pártfinanszírozásokról volt szó. A hab a tortán: Sarkozy homályos ingatlanügye is elévülne. Nancy Pelosi és Tom Lantos Iránba látogatna Szemben a Fehér Házzal MTl-HÍR Washington. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke az Iránnal folytatandó párbeszéd megnyitása jegyében Teheránba látogathat. Pelosi San Franciscóban tartott sajtóértekezletet Tom Lantos magyar származású kaliforniai képviselővel, a külügyi bizottság elnökével. Ők ketten nemrég Da- maszkuszban jártak az ameri- kai-szíriai közeledést egyengetve. Lantos is kijelentette: készek arra, hogy Teheránba utazzanak. Szíriái útjukat a Bush-kormány és a konzervatív sajtó élesen bírálta. Nancy Pelosi (Reuters) Szóba került az autonómia kérdése is Nincs uniós jogi előírás MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Támogathatónak tartotta tegnap a Szili Katalin házelnök által kidolgozott koncepciót a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi albizottsága. Szili elképzelése egy pártpolitikai alapon nem megkérdőjelezhető, fejlesztésközpontú nemzetpolitikai fundamentum kidolgozásáról szól. Egyhangúlag elfogadtak egy állásfoglalást is a konkrét javaslatokról. Az ülésen szóba került, hogy a kisebbségi jogok védelme és az autonómia tekintetében nincs európai uniós jogi előírás, ezért ezen kérdések kezelését a tagállamoknak kell kialakítani, az uniós normák figyelem- bevételével. Szili Katalin azt kérte az albizottságtól, tegyenek erre javaslatot. A schengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: a miniszterelnök és a külügyminiszterjúniusra ígérte, hogy a könnyített vízumról szóló tervezetet ismerteti.
