Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-11 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. Szülőföldünk 29 A vágsellyei Duslo kihasználatlan objektumai ideálisak lennének új beruházásokhoz, az illetékesek már vizsgálják is, melyek jöhetnének szóba az iparfejlesztéshez Mocsonoknál és Vághosszúfalunál is épülhet park Vágsellye. A városnak is na­gyon jó feltételei vannak ar­ra, hogy jelentős ipari park épüljön ki a közvetlen köze­lében, különösen, ha meg­épül a tervezett, a telepü­lést elkerülő út. GAÁL LÁSZLÓ Egy ipari zóna kialakítását már az előző városvezetés megkezdte azzal, hogy telkeket vásárolt fel a Farkaséi út mentén, a szennyvíz- tisztító állomás mögött. Itt egy dél­koreai cég, a Hanil Foam teleped­ne le, amely Főleg LCD-monitorok- ra való műanyag csomagolóanya­got gyártana a Samsung vállalat számára, valamint gépkocsik belső terének komponensei is készülné­nek itt. Az eredeti tervekhez ké­pest azonban bonyodalmat jelent, hogy a gáz-, víz- és csatornaháló­zatot a vasúti töltés alatt kellene átvezetni, ezért az új városvezetés új építési területet akar felkínálni a dél-koreai cégnek. Ladislav Gáli­tól, a városi hivatal elöljárójától megtudtuk, egy másik helyen, Ve- cse és Mocsonok közt, a Duslo ve­gyi üzembe vezető út mentén ideá­lisak a feltételek egy nagyobb ipari zóna kiépítéséhez. Itt a közműhá­lózat megteremtése is olcsóbb len­ne, ráadásul valószínűleg itt vezet majd a Vágsellyét elkerülő, 2013- ig megépítendő út is, amely a te­herszállítás szempontjából is ideá­lis feltételeket teremtene. Ipari park létesítéséhez a már meglévő infrastruktúra szempont­jából is természetes feltételeket kí­nálnak a Duslo feleslegessé vált objektumai. Jelenleg folyik annak felmérése, hogy mely objektumok és mely területek jöhetnek számí­tásba üyen célú kihasználásra. „Az üyen területek hasznosítására na­gyon jó példa a garamszentke­reszti Slovalkov vállalat, az egyko­ri SZNF Alumíniumgyár, amelynek az elhagyott részlegeiben különfé­le cégek telepedtek meg egész Eu­rópából, és 4200 embernek terem­tettek új munkahelyet. Hasonló­képpen lehetne kihasználni a Duslo feleslegessé vált objektuma­it is” - véli Ladislav Gáli. Az előző polgármester, Tibor Baran tájékoz­tatása szerint Vágsellyén elsősor­ban a kereskedelem és a szolgálta­tások terén tapasztalható fellendü­lés, az utóbbi négy évben mintegy ötszázan kezdtek vállalkozni a vá­rosban. Pozitív példaként említette azt a biztonsági szoftverekkel fog­lalkozó német vállalatot, amely Rostockból, Bécsből és Vágsellyé- ről kínálja szolgáltatásait az ügyfe­leknek. A munkaerő-kínálat szem­pontjából Vágsellyének komoly konkurenciát jelent a Nagyszom­batban letelepedett autógyár, a Nyitrán felépült ipari park és a Galántán egyre jobban terjeszkedő Samsung vállalat - mind munka­erőt szippant el a városból. Ennek ellenére a szomszédos Vághosszú- faluval közösen dolgoznak egy ter­Vágkirályfán egy 1,18 hektáros területen alakul ipari park. Az első beru­házó letelepedett, 25-30 embernek ad munkát. ven, amely szerint a két település kataszteri határán új ipari zóna épülne ki. Vághosszúfalu és Vágsellye kö­zött létesítendő ipari park feltétele­iről Izsóf Róbert, Vághosszúfalu polgármestere elmondta: a kisköz­ség kataszterében van erre alkal­mas terület, ahol rendezettek a tu­lajdonviszonyok, nincsenek felap­rózva a parcellák, és megvan a közműhálózat is. A víz-, gáz- és vil­lanyvezeték is a területen keresztül (vagy annak közvetlen közelében) vezet. Az egyedüli probléma, hogy hiányzik az út. De ha megépülne a tervezett, Vágsellyét elkerülő főút, az éppen ezen a területen haladna keresztül. „Ebben az esetben nem néhány milliós, hanem több milli­árdos befektetés is megvalósulhat­na itt, hiszen 57 hektárnyi terület­ről van szó” - ecseteli a lehetősége­ket a polgármester. Egy ipari park vagy nagyüzem létrehozása a köz­ségnek olyan szempontból lenne hasznos, hogy az ingatlanadókból befolyó bevétele jelentősen meg­növekedne. Nem beszélve arról, hogy munkahelyeket teremtené­nek. A környéken - köszönhetően a galántai Samsungnak és több külföldi vállalatnak - már viszony­lag alacsony a munkanélküliség, a polgármester azonban nem tart at­tól, hogy egy Vághosszúfalun lete­lepedő nagyvállalat nem találna elegendő munkaerőt: „A környék­ről, Negyedtől egészen Sókszelő- céig naponta sokan ingáznak Galántára vagy Diószegre, nekik biztosan jobban megérné itt, köze­lebb munkát vállalni” - érvel Izsóf Róbert. A Vághosszúfaluval szemben, a Vág jobb partján fekvő Vágkirály- fán egy 1,18 hektáros területen már kialakulóban van az ipari park. Az első beruházó letelepe­dett, és 25-30 embernek teremt munkahelyet. Munkaruházatot és védőeszközöket gyártanak majd. További vállalkozók is jelentkez­tek, hamarosan ők is beindíthat­nák a gyártást, és további mintegy 60 embernek teremtenének ál­lást. Lesz autómosó, több raktár, valamint kiállító- és bemutatóte­rem is. Deákiban az egykori egyházi majd állami birtok jelenleg kihasz­nálatlan területén terveznek ipari A Vágsellyét elkerülő út variánsai parkot kiépíteni. Összesen 8,2 hek­tárnyi területről van szó, amelyhez a község építtetné ki az infrastruk­túrát, a villany- víz-, a gáz-, és csa­tornahálózatot, a helyi utakat - ha sikerül uniós támogatást szerezni. Bukovsky János polgármestertől megtudtuk, a tervezet szerint a park területét tíz szegmensre osz­tanák, ahol az egyes kis- és közép- vállalatok gyártócsarnokai és rak­tárai kapnának helyet. Köztük út vezetne, a bejáratnál porta épülne kamionparkolókkal. Több tíz milli­ós beruházásról van szó; ennek a 75 százalékát térítenék az európai uniós alapokból, 20 százalékot az állam adná, és a költségek öt szá­zalékát fedezné a község. Az egykor sok ezer embert foglalkoztató vágsellyei Duslo vegyi üzem kihasználatlanná vált épületeiben új beruházók telepedhetnének le. (Szőcs Hajnalka felvételei) Diószegen a cukorgyárnak van 20-30 hektár kihasználatlan belterülete, ehhez kellene bekötőutat építeni, hogy a telepen újabb ipari parkot hozhassanak létre Galántán harminc hektár terület vár újabb és újabb beruházókra GAÁL LÁSZLÓ Galánta/Diószeg. A mátyusföldi járási székhelyen az ipari park ki­építése szorosan összefügg a Samsung Elektronics Slovakia Kft. (SESK) működésével. A dél-koreai cég 2002-ben telepedett le Galán­tán, azóta a régió legnagyobb mun­káltatójává, sőt az ország legna­gyobb elektrotechnikai üzemévé és az egyik legnagyobb exportőrré nőtte ki magát. A régió munkanél­küliségi indexét nemcsak azzal javí­totta, hogy több mint háromezer munkahelyet teremtett, hanem tu­catnyi beszállító vállalatnak - és így további legalább háromezer em­bernek- is munkát adott. Galánta A város 2006júniusában szerző­dést írt alá a Samsunggal, amely szerint szorosabban együttműköd­nek Galánta ipari fejlesztése, az egész régió lakosságának foglal­koztatása, a város urbanisztikai és infrastrukturális fejlődése terén, de például az oktatásügyben, a kultúrában és a sporttevékenysé­get illetően is. A szerződés szelle­mében együttműködnek a Sam­sung vállalat melletti ipari park ki­építésében is. A város nemrégiben 219 millió koronát kapott az Európai Unió strukturális alapjaiból ipari parkja fejlesztésére. Kelecsényi Imrétől, a városi hivatal elöljáró-helyettesétől megtudtuk, az összeg tulajdonkép­pen a már beruházott költségek té­rítésére szolgál. Az ipari park in­frastruktúráját a város fejlesztette az Európai Unió feltételeit betart­va, és ehhez a pénzfedezetet a Samsung vállalattól kapta. Az erre benyújtott pályázat pozitív elbírá­lása után a gazdasági minisztérium a SARIO ügynökségen keresztül juttatta a városnak a szóban forgó 219 millió koronás támogatást, amiről március 22-én írtak alá szer­ződést. Tulajdonképpen ún. refun- dálásról van szó, a most kapott tá­mogatásból a már befektetett hitelt téríti a város. Jelenleg az ipari parkban a Samsungot kiszolgáló vállalatok mellett mintegy 30 hektárnyi terü­let áll rendelkezésre további befek­tetők letelepedéséhez, s ez a város- fejlesztési tervben is szerepel. A hi­vatalvezető-helyettes tájékoztatása szerint a mezőgazdasági miniszté­riumtól előzetes beleegyezést kap­tak a területnek a mezőgazdasági földalapból való kivételére. A tel­kek egyelőre magántulajdonban vannak; amint jelentkeznek a leen­dő beruházók, megkezdődik a fel­vásárlásuk. A Samsung Elektronics Slovakia Kft. korábbi elhatározása szerint a jelenlegi galántai üzeme mellett egy kutatási-fejlesztési központot is építene, ahol magasan képzett szakemberekre is szükség lesz. A szakemberképzés helyi feltételei­nek megteremtéséhez a város jelen­leg is tárgyal egy galántai kihelye­zett egyetemi részleg létesítéséről. Több felsőoktatási intézménnyel is folytattak tárgyalásokat, és Ke­lecsényi Imre szerint a legutóbbi fej­lemények alapján a nagyszombati Műszaki Egyetem kihelyezett rész­legének létrehozása a leginkább va­lószínű. E célra nem új iskola építé­sével, hanem a városban lévő ki- használadan épületek valamelyik­ének a kihasználásával számolnak. Diószeg A Galántához közeli kisvárosban már jelenleg is jelentős ipari zóna üzemel, az egykori kendergyár he­lyén kisebb-nagyobb üzemeknek helyet adó ipari park van. A legna­gyobb cég talán a Békáért, amely tehergépkocsik gumiabroncsainak megerősítésére szolgáló acélsodro­nyokat gyárt. A vüág legnagyobb abroncsgyártóinak beszállítója. To­vábbi jelentős cég a Koam, amely elsősorban a galántai Samsungnak szállít műanyag komponenseket. Szabó Antal polgármestertől meg­tudtuk, hogy egy további ipari park létesítésével is számolnak. „Ennek a lényege, hogy a cukorgyárnak van 20-30 hektárnyi kihasználat­lan belterülete, ehhez kellene egy bekötőutat építeni, a cukorgyár mögött a dunaszerdahelyi utat pe­dig összekötnénk a galántai úttal - magyarázza Szabó Antal. —Ha ez megépülne, hozzáférhetővé válná­nak ezek a parcellák, és a város is szerezhetne itt 6-7 hektáros terüle­tet. Ott pedig egy újabb ipari park­nak az alapjait tudnánk lefektet­ni.” Csakhogy ennek az éremnek is van másik oldala: a beruházók már kezdik elkerülni Diószeget, itt ugyanis annyira csökkent az állás­talanok aránya, hogy bizony nem egyszerű új munkaerőt szerezni. „Az a nagy fellendülés, amely az elmúlt években a termelés terén volt jellemző Diószegre, most majd megtorpan, viszont a szolgál­tatások terén további bővítésre lesz szükség” - véli a város polgár- mestere. Új Samsung-beruházás Vedrődön Folyadékkristályos síkképernyők tartozékait (LCD-modulokat) összeszerelő gyárat épít a Samsung Electronics a Nagyszombathoz közeli Vedrődön (Voderady). A 320 millió euróról (körülbelül 11 mil­liárd koronáról) szóló beruházási szerződést nemrégiben írta alá a dél-koreai vállalat a gazdasági tárcával. A új gyár egy 35 hektáros te­rületen épül majd fel fokozatosan, és várhatóan 2011-re készül el. A termelés beindítását jövő márciusra tervezik, a létesítmény idővel 1200 embernek ad majd munkát. A Samsung állami támogatás jóvá­hagyását is kérte a kormánytól. Az állam az összberuházás 21,9 szá­zalékának megfelelő összeget, vagyis körülbelül 2,6 milliárd koronát fordít e célra. Ez azt jelenti, hogy egy munkahely teremtését körülbe­lül kétmillió koronával segíti. További 1,6 milliárd koronát fordít a kabinet a leendő gyár környékén az infrastruktúra fejlesztésére, (ú) A Samsung tavaly megnyílt logisztikai központja mellett további terület várja a beruházókat, elsősorban a dél-koreai cég további beszállítóit (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents