Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com A régióban ipari parkok még nincsenek, a potenciális beruházók számára a legnagyobb gondot a földterületek rendezetlen tulajdonjogi viszonyai jelentik Ung-vidék - lassan körvonalazódó tervek A német befektető képviselői többször jártak a Bodrogközben, hogy elképzeléseiket ismertessék az itt élőkkel (Szabó Bernadett felvételei) Nagykapos/Kis- és Nagy- kövesd. Az Ung-vidék központjában a szakemberek még a múlt évben elkészítették a Nagykapos és Kistérsége Ipari és Logisztikai Park beruházás megvalósíthatósági tanulmányát. Mihók Gábor, az East Park-Východ Önkormányzati Társulás elnöke elmondta, a nagykaposi ipari park létrehozását szervező egyesület a tervezet elkészítésével a Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetségét bízta meg. LECZO ZOLTÁN Ez a szervezet Magyarországon eddig több mint 150, a nagykapo- sihoz hasonló park létrehozásánál működött közre, így biztosan elegendő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott szakmai kívánalmaknak. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére az önkormányzati társulás pályázat útján próbált meg pénzt szerezni, s az Új Kézfogás Közalapítványtól sikerült is 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnia. Az elképzelések szerint a ipari park létrehozásakor elsősorban a régió természetes adottságait veszik figyelembe, így leginkább mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházók érdeklődést várják. A parkban szeretnének zöldség- és gyümölcsfeldolgozót, valamint hűtőházakat üzemeltetni. Mivel a régió egyfajta energetikai központnak is tekinthető, elegendő számú humánerőforrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a térség az elektrotechnikai és energetikai társaságok számára is vonzó lehessen. A nagykaposi ipari park egy 100 hektáros, Budaháza, Nagykapos, Mátyóc-Vajkóc és Kaposkelecsény kataszterében található telken jönne létre. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy a földterület tulajdonjogi kérdései egyelőre még rendezésre várnak. A potenciális beruházók számára előnyt jelenthet a má- tyóc-vajkóci vasúti átrakodóállo- más közelsége, mert így termékeiket könnyen és olcsón juttathatják el a szlovák, a magyar és az ukrán piacra. A terület közműhálózata is megfelelő, ugyanis az egyes csatla- kozási pontok mindössze 100 méterre találhatóak tőle. Mihók Gábor tájékoztatása szerint azonban a földek tulajdonjogi kérdésének rendezése, a majdani befektetőkkel való tárgyalás és a beruházások prioritásainak megfogalmazása nem az önkormányzati társulás feladata. Ezeket a gondokat az ügyben érintett Ung-vidéki települések vezetőinek kell megoldaniuk. A nagykaposi ipari parkban az elképzelések szerint egyébként hosszabb távon közel ötszáz új munkahely jöhet létre. Ez komoly segítséget jelenthetne az itt élőknek, ugyanis Nagykaposon jelenleg a munkaképes lakosok 28 százaléka állástalan. A Kis- és Nagykövesd kataszterében tervezett magánrepülőtér és ipari park ügyében az elmúlt években - a különböző fórumokon - már rengeteg, egymásnak ellentmondó vélemény fogalmazódott meg. Voltak olyanok, akik az „évtízed bodrogközi beruházásának” nevezték, ám a befektetés kapcsán emlegettek már „telekspekulációd’ és különböző „pártérdekeked’ is. Egy azonban biztos: a 170 hektáros területen jelenleg ipari termelés nem folyik, a repülőtér megépítésének és majdani üzemeltetésének idejét pedig a legbátrabb elemzők sem tudják megjósolni. Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere elmondta, hogy a beruházás ötletével még 2004 őszén a királyhelmeci székhelyű Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai keresték meg, s kezdetben úgy tűnt, hogy az ipari park létrehozására reális esély van. A térségben egy német beruházó szeretett volna befektetni, aki elképzelései megvalósításához egy 170 hektáros parcellát kívánt megvásárolni. Gondot okozott azonban, hogy a kiszemelt földterületnek összesen körülbelül háromszáz tulajdonosa volt, így a tulajdonjogi kérdések rendezése már a kezdetekkor komoly kihívást jelentett a szomszédos községek önkormányzatai számára. Az itt élők többsége - egy jobb jövő reményében - hajlandó lett volna eladni földjeit a befektetőnek, annak ellenére, hogy az csak 1,90- 5,80 korona/négyzetméteres árat (a bonitás szerint) kínált az ingatlanokért. A fölvásárló a vételár 20 százalékát ki is fizette, a fönnmaradó részt az esetben utalta volna át az eladók számlájára, ha az üzletbe minden érintett fél beleegyezik. Időközben elkészült a községek területrendezési terve, melyek létrejöttéhez a német beruházó hathatós anyagi támogatást nyújtott. A földterületek zömét fel lehetne vásárolni, ám egy-két kétkedővel évek óta nem tudnak megállapodni. A befektetővel rendszeresen folytatnak tárgyalásokat, de látványos előrelépés egyelőre nem várható az ügyben. Az 50 hektáros nagykövesdi földterület úrbéres tulajdonban van, így az ingatlan osztatlan, azaz olyan megoldást kell találni, mely mind a 110 gazdának megfelel. Kiskövesden néhány hagyatéki eljárás lefolytatása miatt késik a beruházás megvalósítása, egyelőre úgy tűnik, a német befektetőt mégsem riasztották el az eddig tapasztalt nehézségek. Ha megvalósulna a Kis- és Nagykövesd kataszterében tervezett beruházás, úgy állítólag a térségben több ezer új munkahely is létrejöhetne. Az ügy kapcsán sajnos a különböző érdekek összhangba hozásánál nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a térség teljesen ellehetetlenül: azaz az említett községek infrastruktúrája tovább romlik, folytatódik a falvak lakosságának öregedés, s akik boldogulni szeretnének, előbb vagy utóbb elköltöznek a régióból. Az ittmaradtak pedig ábrándozhatnak megegyezésről, új munkahelyekről és megépülő ipari parkokról vagy akár működő repülőtérről is. „A megvalósíthatósági tanulmány 2,5 millió forintba került, a költségeket pályázati pénzekből fedezték" - mondta Mihó Gábor, az ön- kormányzati társulás elnöke Nem titok, hogy a franciák elsősorban az olcsó munkaerő és az állam által nyújtott befektetésösztönző támogatások miatt döntöttek Kelet-Szlovákia mellett Peres - hamarosan megépülhet az első üzem Kassa ipari parkjában JUHÁSZ KATALIN Kassa. Már csak a városi hivatal által kiadott építési engedélyre van szükség ahhoz, hogy a Kassa Peres városkerületében eddig csak papíron létező ipari parkban épülni kezdjen az első üzem. A kitüntető elsőség valószínűleg azt a francia Valeo céget illeti majd, amelynek képviselői már két évvel ezelőtt terepszemlét tartottak Kassán, és az akkortájt még épp csak körvonalazódó feltételek felől érdeklődtek. Az autóalkatrészeket, mindenekelőtt riasztóberendezéseket és biztonsági zárakat gyártó cég - látva a városi ügyintézők ráérős munkatempóját időközben kibérelt egy használaton kívüli épületet Kassa határában, és megkezdték a gyártást. A későbbiekben természetesen növelni szeretnék a kapacitást, méghozzá a jelenlegi mennyiség két és félszeresére. A Valeo Security Systems Slovakia összesen mintegy 430 miihó koronát kíván beruházni a hathektáros telken. A cég képviselői szerint hétszáz, a városi hivatal tájékoztatása alapján ezer embert kívánnak foglalkoztatni a majdani ipari park területén felépülő üzemben. Az építkezés kezdetének időpontjáról mindkét fél óvatosan nyilatkozik. Tavaly januárban még biztosnak látszott a decemberi időpont, a kiszemelt telek azonban még mindig üresen áh. A városi hivatal illetékesei szerint a franciák időközben meggondolták magukat, és egy másik telket szeretnének, a cég képviselője viszont azt állítja, a tulajdonjogi viszonyok tisztázása nem ment olyan könnyen, mint remélték. A végleges befektetési helyszín a repülőtér közelében lesz, és mihelyt kezükben az építési engedély, a tettek mezejére lépnek. Ez a zöldmezős vállalkozás a főpolgármester szerint is kiemelt fontosságú, olyannyira, hogy František Knapík választási programjában előkelő helyen szerepelt a peresi ipari park „benépesítése”, amelyet a munkanélküliség csökkentésének nemes szándékával kapcsolt össze a város első embere. Nem titok, hogy a franciák főleg az olcsó munkaerő és az állam által nyújtott befektetésösztönző támogatások miatt döntöttek Szlovákia mellett - még Pavol Rusko gazdasági miniszter idejében. A város vezetése már akkoriban abban reménykedett, hogy az első nagy beruházó idevonzza a továbbiakat. Ennek érdekében egyébként komoly erőfeszítéseket tesz a U.S.Steel gazdasági fejlesztési központja is, amelynek épp az a célja, hogy minél több külföldi cég, köztük a vasgyár partnervállalatai is Kassa környékén telepedjenek le. A190 hektáros peresi telek nagy része közművesített, a környezeti hatástanulmányok elkészültek, az első. időszakban a terület harminc százalékának beépítésével számolnak a szakemberek. A telek fekvése ideálisnak mondható, a nemzetközi repülőtér közelsége és a leendő ipari park mellett vezető villamossínek nagy előnyt jelentenek. Az érdeklődő cégek közül hét-nyolc kifejezetten a reptér közelsége miatt fontolgatja a Kassára települést. A helyi műszaki egyetem már évekkel ezelőtt felajánlotta segítségét a potenciális érdeklődők meggyőzése érdekében. Ezek száma információink szerint jelenleg eléri a húszat, többségben vannak a logisztikai központok és a magasabb hozzáadott-értékű termékeket gyártó üzemek, amelyek a jó kereseti lehetőség mellett a környezetet sem szennyeznék. Az oktatási intézmények - beleértve a szakirányú középiskolákat is - állítólag rugalmasan alkalmazkodni tudnának a felmerülő igényekhez. Céljuk megegyezik a főpolgármester választási programjában foglaltakkal, miszerint a magasan képzett, diplomás fiataloknak helyben kell biztosítani a képességeiknek megfelelő munkát, hogy ne kényszerüljenek külföldön vagy a nyugati országrészben állást keresni. A Kis- és Nagykövesd közöd 170 hektáros parcellán semmilyen ipari termelés sem folyik
