Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN Börtön a Skorpióknak Belgrad. Összesen 58 év börtönbüntetésre ítéltek tegnap Belgrádban négy szerbet, aki a boszniai háború idején lemészárolt hat bosnyák férfit, köztük négy fiatalkorút. A Skorpiók nevű fegyveres osztag tagjai a srebrenicai vérengzés idején, 1995. július 17-én teherautóval szállították hat áldozatukat egy Godinske Bare nevű kis faluba, és filmre is vették, hogyan végeznek velük. A felvételt először Szlobo- dan Milosevics volt jugoszláv államfő hágai perén mutatták be 2005 nyarán, s a szerbiai közvélemény először akkor látta, milyen kegyetlenséggel ölik meg áldozataikat a Boszniát dúló szerb irreguláris fegyveresek. (MTI) Erősödik a Kadirov-klán Groznij. Ramzan Kadirov csecsen elnök tegnap saját unokatestvérét, Odesz Baj- szultanovot nevezte ki az Oroszországhoz tartozó, hányatott sorsú tagköztársaság kormányfőjének. Kadirov, akit emberi jogi csoportok azzal vádolnak, hogy közvedenül részt vett kínzásokban, a múlt héten tette le a hivatali esküt. Előzőleg ő volt a miniszterelnök. (MTI) Harcra kész az ETA Madrid. A Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár terrorszervezetnek Spanyolországban jelenleg két harcra kész rohamosztaga van. Cselekedni is készek, ha az ETA politikai szárnya, a Batasuna a madridi kormány engedélye hiányában nem indulhat a május 27-i önkormányzati választásokon Baszkföldön. Ezt az ABC na- püap írta terrorelhárító forrásokra hivatkozva. A spanyol kormány ugyanis megakadályozta annak a jelöltlistának a bejegyzését az április eleji határidőig, amely a betiltott párthoz kötődik. A Batasuna viszont úgy határozott, megkerüli a törvényt, és hivatalosan független személyiségekből álló listát állít. (MTI) Rengeteg civil áldozat Mogadishu/Addisz-Abeba. Több mint ezer halálos áldozatot követeltek az etióp csapatok és kormányellenes iszlamista milíciák összecsapásai a szomáli fővárosban négy nap alatt. Ezt egy helyi törzs vezetői közölték. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) megállapítása szerint a március 29-e és április 1-je között zajlott harcok az elmúlt 15 év legsúlyo- sabbjai voltak Mogadishuban. A hawiye klánnal szemben a helyi vöröskereszt több tucat rivü áldozatról számolt be. Az etióp csapatok december elején vonultak be Szomáliába. Embeijogi szervezetek azzal vádolja az USA-t, Etiópiát és Kenyát, hogy jogsértő módon őrizetbe vesznek és kihallgatnak Szomáliái menekülteket. Az afrikai országban 1991 óta dúl polgárháború. (MTI) Irán 50 ezer urándúsító centrifugát kíván üzembe helyezni - az oroszok nem hiszik, hogy Teherán műszaki áttörést ért el Hatalmas fejlődés vagy óriási blöff? Ahmadinezsád elnök (középen) nemrégiben a natanzi urándúsító- ban járt (Reuters-felvétel) Teherán/Moszkva. Irán 50 ezer centrifugát kíván üzembe helyezni natanzi urándúsító üzemében. Ezt tegnap közölte Golamreza Agazadeh iráni alelnök, az iszlám köztársaság atom- energetikai szervezetének vezetője. Moszkva erősen kétli, hogy Teherán erre képes lenne. ÖSSZEFOGIALÓ Ali Laridzsáni, az iráni atomprogram ügyében illetékes főtárgyaló hétfőn még azt jelentette be, hogy megkezdték urán-hexaflu- orid gáz befecskendezését háromezer centrifugába. (Nyugati szakértők szerint 3000 centrifugával Teherán egy éven belül képes lehet az atombombához szükséges mennyiségű dúsított urán előállítására.) Agazadeh most arról adott tájékoztatást, hogy Teherán tervei ennél jóval nagyobb számú, 50 ezer centrifuga üzembe állítására vonatkoznak. A centrifugák az urán-hexa- fluorid gázból választják külön az urán 235-ös és 238-as izotópját, amely a gázban vegyesen együtt van. A 235-ös izotópot használják az atomerőművekben, illetve magasabb fokon dúsítva az atomfegyverekben. Oroszország kétkedve fogadta azt a bejelentést, hogy Teherán megkezdte az ipari méretű urándúsítást. A világ eddig csak háromszáz iráni centrifuga működéséről tudott. Teherán annak ellenére szánta el magát a mostani lépésre, hogy az ENSZ BT urándúsító tevékenységének leállítását követeli, s annak elmulasztásáért szankciókkal is sújtotta Teheránt. A nyugati országok gyanúja szerint Irán atomfegyver előállítására törekszik, amit az iszlám köztársaság tagad. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Oroszországnak nincs bizonyítéka arra, hogy Iránnak műszalti áttöréssel sikerült megkezdenie az ipari méretű urándúsítást. „Hallottunk az iráni elnök bejelentéséről, és mindenhez, ami az iráni atomprogramról szól, komolyan viszonyulunk. De szeretnénk a tényekre és nem a politikai érzelmekre hagyatkozni.” Lavrov elmondta azt is, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szer- ződés betartása felett őrködő Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) úgy tájékoztatta Oroszországot, hogy a napokban fejezte be Teherán képviselőivel az iráni Natanzban működő (urándúsító) létesítmény meglepetésszerű NAÜ-ellenőrzésére vonatkozó eljárási kérdések egyeztetését. Lavrov ezt a helyes irányba tett lépésnek nevezte. Mihaü Kaminyin orosz külügyi szóvivő külön nyüatkozatában viszont megjegyezte: az elmúlt napokban Iránban több olyan bejelentés is elhangzott az iszlám köztársaság szándékait illetően, amelyek semmiképpen sem tekinthetők a NAÜ-vel való teheráni együttműködési készség jelének. Kaminyin különösen aggasztónak nevezte az atomsorompó-szerződés felmondásával kapcsolatos iráni fenyegetéseket. Ugyanakkor két nemzetközi szakember érkezett tegnap az iráni Natanzba, hogy egy héten át ellenőrzéseket végezzen az ott lévő nukleáris központban. A NAÜ ellenőrei rutinjellegű látogatást tesznek Iránban, azaz nem Ahmadinezsád elnök hétfői bejelentése miatt érkeztek. Az ellenőrök jelentése lesz az első független megerősítése az Irán által elért műszaki haladásnak, amelyet most Lavrov kétségbe vont. (MTI, t, ú) Mégsem adhatják el sztorijukat London. A súlyos bírálatok nyomán megváltoztatta korábbi álláspontját a brit védelmi minisztérium, és megtiltotta az irániak által március végén elfogott, majd két hét után elengedett brit tengeri járőregység katonáinak, hogy pénzért eladják sztorijaikat a sajtónak. Előzőleg az alakulat egyetlen női tagja, a 26 éves Faye Turney még a tárca engedélyével, 100-150 ezer fontért mondta el a vele történteket a The Sunnak, a legnagyobb brit bulvárlapnak és az ITV kereskedelmi tévének. A tárca döntését felháborította a brit ellenzéki politikusokat és a háborús katonaáldozatok családtagjait, (m, ú) A KMKF gazdasági albizottságának ülése Fejlesztés és nemzetpolitika MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Nem mernek dönteni az ukrán alkotmánybírák Kijevben nő a feszültség MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Szili Katalin szerint, ha létrejön egy olyan, határokon átnyúló regionális együttműködés, amely valóban javítja a külhoni magyarok életszínvonalát és segíti gyarapodásukat, akkor sokkal könnyebb lesz túljutni a ma még feszültséget okozó érzelmi kérdéseken. Az Országgyűlés elnöke erről a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) gazdasági albizottságának tegnapi, első ülésén beszélt. Szili fontos, megvitatandó témáknak nevezte a támogatáspolitikát és a schengeni kérdést. Hangsúlyozta: szükség van egy fejlesztésközpontú nemzetpolitika kialakítására; de ez a fejlesztéspolitika nem azt jelenti, hogy a határon túli fejlesztések magyar költség- vetési pénzből valósulnának meg. A Kárpát-medencei magyarok egyik legfontosabb együttműködési lehetőségét abban látja, hogy határ menti önkormányzatok, valamint kistérségek társulnak és együttműködnek. Mint elhangzott, 200 milliárd forint uniós támogatás áll rendelkezésre a határon átnyúló regionális fejlesztések megvalósítására, amelyek már előkészítés alatt vannak, és szeptembertől lehet pályázni. Baráth Etele (MSZP), az albizottság egyik társelnöke azt hangsúlyozta, a nemzet és az állam közti viszony tisztázásra szorul, és a mostani európai helyzet a demokratikus fejlődés új perspektíváját nyitja meg. Arra kell választ keresni, hogy egy ország parlamentje milyen módon tud együttműködni egy szomszédos állammal a nemzet egységének megteremtése érdekében. Matolcsy György (Fidesz), a másik társelnök emlékeztetett rá: a XX. század széttörte a magyar nemzet állami, földrajzi és gazdasági szerkezetét, amelyet most újjá lehet építeni. Sikert kell elérni, mert ez gyógyíthatja meg a széttöredezettséget. Ezt a sikert abban látja, hogy az új technológiák révén - internet, autópályák - a magyarság hálóba szerveződhet. Kijev. Nem közeledtek az álláspontok Viktor Juscsenko ukrán elnök és az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfő tegnapi találkozóján. A megbeszélés idején Janukovics mintegy húszezer híve tüntetett a parlamentet feloszlató elnöki rendelet ellen Kijev főterén. Juscsenko közölte Januko- viccsal, csak az előrehozott választások megtartása mellett lehetséges a kompromisszum. Védelmébe vette a parlament feloszlatására vonatkozó rendeletét, mondván, hogy erre a kormánypártok hatalombitorlásának megakadályozására volt szükség. Az ukrán alkotmánybíróság bejelentette, ma kezdi el megvizsgálni az államfői rendelet alkotmányosságát. A Kommerszant orosz napilap ukrajnai kiadása az írta, Juscsenko elnök kész visszahívni az általa jelölt alkotmánybírákat, hogy megakadályozza a testület munkáját. Az elnöki hivatal cáfolta, hogy ilyen rendelet készülne. A hat bíró közül öt tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem vehet részt a parlament feloszlatásával kapcsolatos beadvány vitájában, mivel súlyos politikai nyomás nehezedik rájuk a különböző politikai erők részéről. A bírák személyi védelmet kértek. Az alkotmánybíróság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 12 bíró részt vesz, az érvényes döntéshez pedig 10 szavazatra van szükség. Az ukrán alkotmány- bíróságnak 18 bírája van, hatot- hatot a parlament, az elnök és a bírói testület jelöl. Tegnap délelőtt ezrek gyűltek össze Kijev főterén, hogy támogassák Janukovics kormányfőt. Sokan az ő hátországának számító kelet- és dél-ukrajnai megyékből érkeztek. „Meg kell mutatnunk az elnöknek, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a fél országot” - közölte a nagygyűlésen a dnyipropetrovszki Halina Ozsetrusko. Mint mondta, azért jött el, hogy megértesse az elnökkel: az új választás csak pénzpo- csékolás lenne. Harcok Bagdadban Öngyilkos merénylőnő Bagdad. Pokolgépes robbantásokban 23-an haltak meg tegnap Irakban. Öngyilkos merényletben vesztette életét 17 rendőrújonc a Bagdadtól 90 kilométerre északkeletre fekvő Mukdadíja rendőrkapitánysága előtt. A merénylő egy nő volt - közölték nevük elhallgatását kérő rendőrségi tisztségviselők. A támadásnak 33 sebesült áldozata is van. Parkoló gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak föl a Bagdadi Egyetem mellett, az al-Dzsadríja negyedben egy ellenőrzőpontnál, e támadásnak hat halálos és tizenegy sebesült áldozata van, mind polgári személyek. Szemtanúk szerint heves összecsapások voltak Bagdad Fádil nevű belvárosi negyedében a koalíciós erők és szunnita lázadók között. Amerikai harci helikopterekről lőtték az épületekben rejtőzködő fegyvereseket. Ebben a negyedben folyamatosak a harcok. Két amerikai helikoptert - köztük egy Apache típusút - találat ért könnyűfegyverből, de mindkettő vissza tudott térni bázisára. (MTI) Aggodalmak Brüsszelben és Washingtonban Még nincs gáz-OPEC MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Doha. Egyelőre nem sikerült a nemzetközi gázkartell (az úgynevezett gáz-OPEC) megalakítása a Gázexportáló Országok Fórumán, az Öböl menti Katarban. A hétfő esti közlemény szerint annyit sikerült elérni, hogy magas rangú bizottságot alakítanak, amelynek elnöke Oroszország, a következő, 2008-as miniszteri találkozó vendéglátó országa lesz. Az orosz energiaügyi miniszter úgy nyilatkozott, a világ legnagyobb gázexportőrei magas szintű csoportot alakítanának a gáz árképzésére, és Oroszország kész arra, hogy vezető szerepet vállaljon a gázárképzés témakörének vizsgálatában. Az algériai olajminiszter szerint hosszú távon a gázexportőrök közelednek egy gáz-OPEC megalakításához. A mostani, miniszteri szintű tanácskozáson 14 földgáztermelő ország képviselői vettek részt, ezek adják világexport kb. 60 százalékát. Az informális csoport kartellé alakításának gondolatát Irán vetette föl még januárban. Az orosz elnök és a katari emír megállapodtak, hogy megvizsgálják a felvetést, amelyet az algériai és a venezuelai elnök is támogatna. Az ötlet azonban aggodalmat kelt az orosz gázszállításokra erősen függő Európában és az USA-ban is. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) tegnap elutasította Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter rendelet- tervezetét, melynek értelmében 800 hegesztő, esztergályos és marós szakmunkást toboroznának Kelet-Európából az ausztriai szak- emberhiány csillapítására. A tárca úgy képzeli, a külföldi szakmunkások idén májustól már az osztrák üzemekben dolgoznának. A szakmunkásrendelet egyelőre 2007. december 31-ig lenne érvényben, utána meg lehetne hosszabbítani. Az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálatnak (AMS) 2007. szeptember 30-ig fel kell mérnie, hogy Ausztriában milyen további igény mutatkozik szakmunkásokra. A miniszter levelet is intézett az AMS-hez, utasítva őt arra, hogy a fémipari ágazatban a szakmunkásképzést még idén duplázzák meg, a létszámot 5 ezerről 10 ezerre emelve. Az AMS adatai szerint februárban Ausztriában 800 szakember „hiányzott”, miközben ugyanebben az időszakban hozzávetőleg 3700 lakatos keresett munkát országszerte. Őket viszonylag rövid idő alatt át lehetne képezni a rokon szakmák elsajátítására. A szakszervezetek szerint részleges munkaerőhiány magas munkanélküliség esetén is felléphet. USA-Észak-Korea Phenjan apró gesztusa Szöul. Észak-Korea beleegyezett hat amerikai katona földi maradványainak átadásába, akik az 1950 és 1953 között lezajlott koreai háborúban estek el - közölte tegnap Bili Richardson új-mexikói demokrata párti kormányzó irodája. Richardson négynapos magánlátogatáson tartózkodik Phenjanban, egyetlen célja előmozdítani a koreai háborúban eltűnt amerikai katonák maradványainak visszaszolgáltatását. Bush elnök áldását adta Richardson próbálkozására. Több mint 33 ezer amerikai katona esett el a koreai háborúban, és 8 ezret eltűntként tartanak nyilván. (MTI) Kelet-európai munkaerő-toborzás Ausztriában Szakszervezeti tiltakozás
