Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)

2007-04-11 / 83. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. Vélemény és háttér 7 Franciaország szakítani készül a domináló „68-as" baloldali gondolkodással Kis jobboldali francia „forradalom” F,Gmő ._ Nem kell megújítani A magyarigazolványok rend­szere jól működik, ezért feles­leges az igazolványokat öt­évenként megújítani - jelen­tette ki Göncz Kinga magyar külügyminiszter. A tárcave­zető hangsúlyozta, hogy az igazolványok igénylésének üteme mára lelassult, hiszen azok többsége, akik erre igényt tartottak, már kiváltot­ta az okmányt. Göncz szerint a magyarigazolványokkal so­hasem volt probléma, mindig csak pozitívumok kötődtek hozzá. A miniszter elmondta, hogy a nemzeti vízumból ed­dig nagyon keveset, csupán néhány ezret adtak ki. Ha Ma­gyarország csatlakozik a schengeni térséghez, akkor a Kárpátalján, illetve a Vajda­ságban élő magyarok számára fontos lesz a nemzeti vízum kiválthatósága, amely több­szöri belépésre, hosszabb tar­tózkodásra jogosít. A külügy­miniszter kitért árra is, hogy az uniónak eleinte ugyan vol­tak fenntartásai, de végül el­fogadta a nemzeti vízumot. Egyértelmű, hogy ez nem fog migrációs nyomást jelentem az európai országokra - mondta Göncz Kinga. A ma­gyar állam eddig 870 ezer ma­gyarigazolványt adott ki, amelyek közül soknak hama­rosan lejár az ötéves érvényes­ségi ideje. Ezt a jövőben nem kell meghosszabbítani, korlát­lan ideig érvényesek lesznek. A változásokhoz törvénymó­dosítás szükséges, (mti) Kerékpárral a csángókért A moldvai csángók magyar nyelvű miséjéért indul 40 na­pos, háromezer kilométeres fi­gyelemfelkeltő kerékpáros za­rándoklatra április 22-én a Ke­resztszülők a Moldvai Csángó­magyarokért Egyesület alelnö- ke, aki útja során petíciót sze­remé átadni Vatikánban. Fer­ko Zoltán útja a fővárosból egészen a Vatikánig vezet egy petícióval, amelyet a csángók magyar nyelvű misézése érde­kében fogalmaztak meg. Ferkó innen a csíksomlyói búcsút érintve érkezik majd meg Moldvába. Mint elmondta, út­ja több szakaszáról már jelez­ték segítőszándékú emberek csatlakozási szándékukat. Hozzátette: céljuk, hogy moz­galmat teremtsenek a moldvai csángók magyar nyelvű misé­jéért. Jelenleg a csángó ma­gyarok csak román nyelvű mi­séket hallgathatnak lakóhe­lyükön. „Ha nem sikerül az életvitelüket alapvetően meg­határozó szakrális közeg, a templom nyelvét magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program ál­tal biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvvál­tást” - véli Ferkó Zoltán, aki hangsúlyozza: a román alkot­mány „elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségek számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzésé­hez, fejlesztéséhez és kifejezé­séhez való jogot.” A katolikus népesség Moldvában döntően magyar eredetű, számuk 250 ezerre tehető, s körülbelül 60 ezren vannak, akik a mai na­pig beszélnek magyarul, (m) Jobboldali tematika hatá­rozza meg a francia elnök- választási kampányt. A francia baloldal harminc éve nem állt olyan alacso­nyan a közvélemény-kuta­tási adatok szerint az elnök- választást megelőző héten, mint jelenleg, miközben a kampányt a jobboldali te­matika határozza meg. VENCZEL KATALIN „Franciaország valóban nagyon jobboldali. Egy jobboldali jelölt, aki ráadásul a hatalomból érkező belügyminiszter, másként nem állhatna ilyen magasan” - ezt ma­ga Nicolas Sarkozy konzervatív jelölt jelentette ki egy márciusi nagygyűlésén, megállapítva, hogy a politikai vitákat a jobbol­dal sikeresen tematizálja. A balol­dali Libération című napilap azt írja, hogy a felmérések szerint je­lenleg 24-25 százalékon álló szo­cialista jelöltnek nincs esélye má­jus 6-án államfővé válnia, ha az első fordulóban a teljes baloldal­nak nem sikerül az előrejelzettnél több választót mozgósítania. Már­pedig az LH2 közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra ho­zott felmérése szerint a radikális baloldal hat jelöltje összesen alig 12,5 százalékra számíthat. Ez az eredmény a szocialista Ségolene Royalnak viszont várhatóan nem adhat elég dinamizmust a máso­dik fordulóra, ha ő jut be a felmé­réseket vezető Sarkozy mellett. Az elnökválasztási kampányt eddig meghatározó témák - nem­zeti identitás és zászlóhasználat, biztonságpolitika, bevándorlás, erkölcsi kérdések - alapján a Libé­ration által idézett elemzők úgy vélik: a baloldal a jobboldal ideo­lógiai területére tévedt, ahogy az európai baloldali pártok általá­ban látványos „középre irányulás­ba” kezdtek. Eric Dupin esszéíró, a Libération egykori munkatársa szerint a baloldali pártok számára valamikor természetes szociális kérdések helyett ellenfelük rend­párti témáit vették át, és ez a „töb­bé-kevésbé tudatalatti ideológiai kapitulálás” a gyengeség jele. A konzervatív jelölt ugyanakkor másfél éve még azt hangsúlyozta, hogy a francia társadalom nem to­lódott jobbra, hanem bal- és jobb­oldali választók egyaránt a mun­ka, a tisztelet, a tekintély, az igaz­ságszolgáltatás és az emberség ér­tékeit helyezik előtérbe, amelyet ő testesít meg. A Libération szerint Sarkozy egyszerűen időben felis­merte, hogy a választási győzel­met az „agyak meghódítása” előzi meg, amit részben bizonyít, hogy számos baloldaliként számon tar­tott neves értelmiségi nyíltan tá­mogatásáról biztosította Sarkozyt. A volt belügyminiszter büszkén vállalja, hogy szélsőjobboldali sza­vazókat is meghódított és nyíltan Sarkozy büszkén vállalja, hogy szélsőjobboldali sza­vazókat is meghódított, és szakítana a „68-as" baloldali gondolkodással. hirdeti, hogy szakítani kíván a sze­rinte Franciaországot harminc éve domináló, „68-as” baloldali gon­dolkodással. Ráadásul az 1968-as megmozdulások ideológiai örök­ségétől a szocialisták is szabadulni kívánnak. Frédéric Dabi, az IFOP közvéle­mény-kutatóintézet politikai igaz­gatója is elismeri, hogy az európai alkotmányos szerződésről 2005 májusában tartott népszavazás, a másfél évvel ezelőtti külvárosi za­vargások és az elsőmunka-vállalási szerződés (CPE) visszavonását kö­vetelő tavalyi diákmegmozdulások után nem egyszerűen a rend, ha­nem a „rend helyreállítása” az egyik legfőbb elvárása a baloldali szavazóknak is. A tolerancia, mint például a homoszexualitás elfoga­dottságának növekedése ugyanak­kor nem azt mutatja, hogy a társa­dalom teljesen jobbra fordult vol­na - tette hozzá a szakértő. Pascal Perrineau, a Francia Po­litikai Élet Tanulmányi Központ­jának (CEVIPOF) igazgatója sze­rint 1995 óta figyelhető meg, hogy a hagyományosan baloldal­ra szavazó munkásrétegek és vá­rosias környezetben élők egy ré­sze a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen szavazótáborát erősíti és a „balos lepenizáció” miatt csökken a szocialisták népszerűsége. Sé­golene Royal feltehetően ezért vá­lasztotta kampánya jelszavának az „igazságos rended’, és így pró­bálja mindenfajta biztonság je­löltjének beállítani magát. Az el­lenfél legfőbb témáinak átvétele viszont csak akkor kamatozhat, ha ez biztos ideológiai alapokra épül. Ha viszont az identitási kér­dés marad a bal- és jobboldal kö­zött az egyetlen törésvonal, a Li­bération szerint félő, hogy az évek óta a hanyatlás refrénjével minősített Franciaország elnökvá­lasztását a Sarkozy-Le Pen tan­dem előretörése határozza meg. A jobboldal 23 évi kormányzá­sa után 1981-ben a néhai Francois Mitterrand a munkahelyteremtés ígéretével lett Franciaország bal­oldali elnöke. Hét évvel később az összefogás jelszavával szerezte meg második mandátumát. Jac­ques Chirac konzervatív jelölt­ként baloldali gondolattal, a tár­sadalmi leszakadás megállításá­val lett 1995-ben államfő, majd 2002-ben a biztonsági kérdésekre koncentráló kampányban Le Pen ellenében választották a franciák másodszorra is elnöküknek. A 2007-es francia elnökválasz­tási kampányt nem a vízióval ren­delkező jelöltek határozzák meg, akik programjukkal szeretnék a választókat meggyőzni, hanem elsősorban az egyes társadalmi csoportok (szülők, diákok, kör­nyezetvédők, nyugdíjasok) ré­széről felmerülő követelésekre adott válaszok sorozatában me­rülnek ki a politikai javaslatok. A politikaimarketing-kínálatot Fran­ciaországban felváltotta a politi- kaimarketing-kereslet, amely alapján az bizonyul jobb jelöltnek, aki a legtöbb igényre tud majd a legjobb választ adni - hangsúlyoz­ta a France Info hírrádióban Ber­nard Sananes politikai kommuni­kációval foglalkozó szakértő. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Győztesek és vesztesek CZAJL1K KATALIN Csáky Pál MKP-elnökké választását követően azt nyilatkozta, embe­rileg megérti Bugár Bélát, hiszen nem lehet könnyű szembesülni a vereséggel. Ezt annak kapcsán mondta, hogy elődje nyilvánosan saj­nálkozott afelett, hogy Csáky hazugság segítségével nyerte el a párt elnöki posztját. Most ugyanez a Csáky azzal fordult a Főügyészséghez, vizsgálja meg, nem történt-e törvénysértés a lapunk kiadója által megrendelt közvélemény-kutatás során, amelyből kiderült, a megkérdezett ma­gyarok túlnyomó többsége Bugáit látná szívesen a párt élén. Fölösleges feltenni a kérdést, mi a valódi motívuma Csáky indítvá­nyának, és vajon akkor is kezdeményezte volna a vizsgálatot, ha a felmérés eredménye történetesen őt hozza ki győztesnek. A hivata­los indok, miszerint a pártelnök a személyi adatok védelmét akarja „védelmezni” megmosolyogtató. (Teljesen szokványos, hogy közvé­lemény-kutatások, amelyek egyébként anonimek, nemzetiségük szerint is megkülönböztetik a megkérdezetteket. Eddig ez nyilván nem zavarta Csáky Pált.) Lám, nemcsak a vereséget, hanem a dia­dalt is meg kell tanulni emberileg viselni. Főleg, ha nem egészen vi­lágos, kinek is a diadala. Két héttel a sorsdöntő kongresszus után ugyanis már Duray Miklós tematizálja az MKP politikáját. Amiben persze semmi kifogásolható és meglepő nem lenne - lévén a párt stratégiáért felelős alelnökéről van szó -, ha a párt elnöke nem cáfolná meg rögvest Duray szavait. Miközben nem kevésbé súlyos kérdésről, mint a Beneš-dekrétumok- ról van szó. Duray kárpótlást szeretne, Csáky azt mondja, nem köve­telnek kárpótlást. Nem szerencsés, ha a párt két frontembere egy ilyen jelentős és mediálisan érzékeny témában nem egységes, s ez ráadásul úgy derül ki, hogy az egyik mond valamit egy interjú kere­tében, amit a másik azonnal cáfolni kényszerül. Ez lenne az a bizo­nyos hatékonyabb párton belüli és kifelé irányuló kommunikáció? Nem véletlen, ha valakinek „deja vu” érzése támad. Amikor 2002- ben Duray azzal támogatta „Viktort” a Fidesz választási kampányá­ban, hogy a Felvidék vele van, az MKP szintén Csákyt vetette be, hogy a párt nevében elhatárolódjon a kijelentéstől. Duray fellépése akkor is nagy visszhangot keltett a szlovákiai médiában és a politikai színtéren, volt is mit csinálnia a pártnak, hogy elhallgattassa, és más témákkal jelenjen meg. Most azonban Duraynak egyenesen feladata nagy témákkal előállni, s hosszú távon nyilván nem működhet, hogy a pártelnök szükség esetén helyre rakja stratégiai alelnöke kijelentéseit, ha kell úgy, hogy azoknak a teljes ellenkezőjét mondja el. Szóval, különös viszonyok látszanak meghonosodni az MKP-s ber­kekben. Az elnök ugyanis - a jelek szerint háttéralkuk segítségével - megszerezte ugyan a küldöttek többségének támogatását, de úgy tűnik, a választók támogatását nem élvezi, sőt, Duray árnyékában nem tartja szilárdan kezében a kormányrudat sem. Talán ezért is viselkedik győztes létére vesztesként. JEGYZET Tavaszi csendélet JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Elment a tél (emlékszik még rá valaki?), korán előbújtak a fűszálak, s a kecskéim is kime­részkedtek a kertbe. Egyikük némi félsszel nézett széjjel, még az ősszel majdnem szét­tépte egy, a szomszédból el­szabadult farkaskutya, a má­sik viszont még kölyökgida, kései tavalyi termés, amelyet egyik volt kollégám rendelt meg, de elfelejtkezett róla. Állok a kertben, a kezemben egy frissen megkezdett könyv­vel. A szomszédban hirtelen zajt hallok. Az ablakon egy macska ugrik ki ijedten, edénycsörömpölés kíséreté­ben. A szomszéd, aki a kert­ben kapál, rémülten ugrik be. Ami ez után elhangzik, nem tűr nyomdafestéket. Aggle­gény lévén odatette az ebédjét a sparhertra, s ezt szerette volna megdézsmálni Pista, a mindenkiék macskája, akinek hivatalos gazdája nincs, de el­nézve a termetét, sok kör­nyékbeli macska megirigyel­hetné. A még el sem készült ebéd a földön végezte, a cica pedig öt perc múlva már ismét az ajtó előtt ólálkodik. Nem is olyan régen én is az ebédemet főztem, amikor Pis­ta megjelent a szájában egy papagájjal. Bár hasonlított az én egyik kedvencemre, nem gyanakodtam, hiszen a benti ajtót kulcsra zártam, az abla­kon pedig szita feszült, de azért bementem széjjelnézni. Irtózatos látvány fogadott. A szita az ablakon felfeszítve, a papagájok ketrece a földön, az asztali üvegóra darabokban. A két papagáj közül bizony már csak az egyik élt, a szerencsét­len a függöny garnisán kere­sett menedéket, míg Cirmos a függönyön lógott. A papagáj szerencséjére illetve a macska pechjére a karmai beakadtak a függönybe. Miután meglá­tott, egy erőteljes mozdulattal letépte magát a függönyről, s riadtan elmenekült. József Jolánnál olvasom, hogy Attila mennyire gyűlölte, ami­kor az anyja ráparancsolt, hogy vigye le a tyúkot az utcá­ra legeltetni. Pár éve Magyar- kanizsán az egyik barátom, amikor náluk vendégesked­tem, megkért, hogy vigyem ki a libákat legeltetni, mert bu­dapesti mérnökember létére ő is megalázónak tartotta ezt a feladatot. A libák nyugodtan legelész­tek, amikor odajött hozzám egy idősebb bácsika, s legna­gyobb meglepetésemre meg­szólított. Tiborkám, de régen láttalak. Olyan ritkán jársz haza mostanában. Állok kint a dombtetőn, a kecske, ahogy szokott, megint a tilosban, mintha már feledte volna az őszi kalandot, Cir­mos meg a lábaim előtt hever. Tavaszi csendélet, megunha­tatlan pillanatok.- A fene se érti már! Ki most a főnök: Bugár, Csáky vagy Duray? (Peter Gossányi karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents