Új Szó, 2007. április (60. évfolyam, 77-99. szám)
2007-04-11 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. ÁPRILIS 11. Vélemény és háttér 7 Franciaország szakítani készül a domináló „68-as" baloldali gondolkodással Kis jobboldali francia „forradalom” F,Gmő ._ Nem kell megújítani A magyarigazolványok rendszere jól működik, ezért felesleges az igazolványokat ötévenként megújítani - jelentette ki Göncz Kinga magyar külügyminiszter. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az igazolványok igénylésének üteme mára lelassult, hiszen azok többsége, akik erre igényt tartottak, már kiváltotta az okmányt. Göncz szerint a magyarigazolványokkal sohasem volt probléma, mindig csak pozitívumok kötődtek hozzá. A miniszter elmondta, hogy a nemzeti vízumból eddig nagyon keveset, csupán néhány ezret adtak ki. Ha Magyarország csatlakozik a schengeni térséghez, akkor a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarok számára fontos lesz a nemzeti vízum kiválthatósága, amely többszöri belépésre, hosszabb tartózkodásra jogosít. A külügyminiszter kitért árra is, hogy az uniónak eleinte ugyan voltak fenntartásai, de végül elfogadta a nemzeti vízumot. Egyértelmű, hogy ez nem fog migrációs nyomást jelentem az európai országokra - mondta Göncz Kinga. A magyar állam eddig 870 ezer magyarigazolványt adott ki, amelyek közül soknak hamarosan lejár az ötéves érvényességi ideje. Ezt a jövőben nem kell meghosszabbítani, korlátlan ideig érvényesek lesznek. A változásokhoz törvénymódosítás szükséges, (mti) Kerékpárral a csángókért A moldvai csángók magyar nyelvű miséjéért indul 40 napos, háromezer kilométeres figyelemfelkeltő kerékpáros zarándoklatra április 22-én a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnö- ke, aki útja során petíciót szeremé átadni Vatikánban. Ferko Zoltán útja a fővárosból egészen a Vatikánig vezet egy petícióval, amelyet a csángók magyar nyelvű misézése érdekében fogalmaztak meg. Ferkó innen a csíksomlyói búcsút érintve érkezik majd meg Moldvába. Mint elmondta, útja több szakaszáról már jelezték segítőszándékú emberek csatlakozási szándékukat. Hozzátette: céljuk, hogy mozgalmat teremtsenek a moldvai csángók magyar nyelvű miséjéért. Jelenleg a csángó magyarok csak román nyelvű miséket hallgathatnak lakóhelyükön. „Ha nem sikerül az életvitelüket alapvetően meghatározó szakrális közeg, a templom nyelvét magyarra váltani, a jelenleg 16 faluban működő oktatási program által biztosított heti legfeljebb öt magyaróra nem tudja majd megakadályozni a legkésőbb két-három nemzedék múlva bekövetkező teljes nyelvváltást” - véli Ferkó Zoltán, aki hangsúlyozza: a román alkotmány „elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségek számára az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogot.” A katolikus népesség Moldvában döntően magyar eredetű, számuk 250 ezerre tehető, s körülbelül 60 ezren vannak, akik a mai napig beszélnek magyarul, (m) Jobboldali tematika határozza meg a francia elnök- választási kampányt. A francia baloldal harminc éve nem állt olyan alacsonyan a közvélemény-kutatási adatok szerint az elnök- választást megelőző héten, mint jelenleg, miközben a kampányt a jobboldali tematika határozza meg. VENCZEL KATALIN „Franciaország valóban nagyon jobboldali. Egy jobboldali jelölt, aki ráadásul a hatalomból érkező belügyminiszter, másként nem állhatna ilyen magasan” - ezt maga Nicolas Sarkozy konzervatív jelölt jelentette ki egy márciusi nagygyűlésén, megállapítva, hogy a politikai vitákat a jobboldal sikeresen tematizálja. A baloldali Libération című napilap azt írja, hogy a felmérések szerint jelenleg 24-25 százalékon álló szocialista jelöltnek nincs esélye május 6-án államfővé válnia, ha az első fordulóban a teljes baloldalnak nem sikerül az előrejelzettnél több választót mozgósítania. Márpedig az LH2 közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése szerint a radikális baloldal hat jelöltje összesen alig 12,5 százalékra számíthat. Ez az eredmény a szocialista Ségolene Royalnak viszont várhatóan nem adhat elég dinamizmust a második fordulóra, ha ő jut be a felméréseket vezető Sarkozy mellett. Az elnökválasztási kampányt eddig meghatározó témák - nemzeti identitás és zászlóhasználat, biztonságpolitika, bevándorlás, erkölcsi kérdések - alapján a Libération által idézett elemzők úgy vélik: a baloldal a jobboldal ideológiai területére tévedt, ahogy az európai baloldali pártok általában látványos „középre irányulásba” kezdtek. Eric Dupin esszéíró, a Libération egykori munkatársa szerint a baloldali pártok számára valamikor természetes szociális kérdések helyett ellenfelük rendpárti témáit vették át, és ez a „többé-kevésbé tudatalatti ideológiai kapitulálás” a gyengeség jele. A konzervatív jelölt ugyanakkor másfél éve még azt hangsúlyozta, hogy a francia társadalom nem tolódott jobbra, hanem bal- és jobboldali választók egyaránt a munka, a tisztelet, a tekintély, az igazságszolgáltatás és az emberség értékeit helyezik előtérbe, amelyet ő testesít meg. A Libération szerint Sarkozy egyszerűen időben felismerte, hogy a választási győzelmet az „agyak meghódítása” előzi meg, amit részben bizonyít, hogy számos baloldaliként számon tartott neves értelmiségi nyíltan támogatásáról biztosította Sarkozyt. A volt belügyminiszter büszkén vállalja, hogy szélsőjobboldali szavazókat is meghódított és nyíltan Sarkozy büszkén vállalja, hogy szélsőjobboldali szavazókat is meghódított, és szakítana a „68-as" baloldali gondolkodással. hirdeti, hogy szakítani kíván a szerinte Franciaországot harminc éve domináló, „68-as” baloldali gondolkodással. Ráadásul az 1968-as megmozdulások ideológiai örökségétől a szocialisták is szabadulni kívánnak. Frédéric Dabi, az IFOP közvélemény-kutatóintézet politikai igazgatója is elismeri, hogy az európai alkotmányos szerződésről 2005 májusában tartott népszavazás, a másfél évvel ezelőtti külvárosi zavargások és az elsőmunka-vállalási szerződés (CPE) visszavonását követelő tavalyi diákmegmozdulások után nem egyszerűen a rend, hanem a „rend helyreállítása” az egyik legfőbb elvárása a baloldali szavazóknak is. A tolerancia, mint például a homoszexualitás elfogadottságának növekedése ugyanakkor nem azt mutatja, hogy a társadalom teljesen jobbra fordult volna - tette hozzá a szakértő. Pascal Perrineau, a Francia Politikai Élet Tanulmányi Központjának (CEVIPOF) igazgatója szerint 1995 óta figyelhető meg, hogy a hagyományosan baloldalra szavazó munkásrétegek és városias környezetben élők egy része a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen szavazótáborát erősíti és a „balos lepenizáció” miatt csökken a szocialisták népszerűsége. Ségolene Royal feltehetően ezért választotta kampánya jelszavának az „igazságos rended’, és így próbálja mindenfajta biztonság jelöltjének beállítani magát. Az ellenfél legfőbb témáinak átvétele viszont csak akkor kamatozhat, ha ez biztos ideológiai alapokra épül. Ha viszont az identitási kérdés marad a bal- és jobboldal között az egyetlen törésvonal, a Libération szerint félő, hogy az évek óta a hanyatlás refrénjével minősített Franciaország elnökválasztását a Sarkozy-Le Pen tandem előretörése határozza meg. A jobboldal 23 évi kormányzása után 1981-ben a néhai Francois Mitterrand a munkahelyteremtés ígéretével lett Franciaország baloldali elnöke. Hét évvel később az összefogás jelszavával szerezte meg második mandátumát. Jacques Chirac konzervatív jelöltként baloldali gondolattal, a társadalmi leszakadás megállításával lett 1995-ben államfő, majd 2002-ben a biztonsági kérdésekre koncentráló kampányban Le Pen ellenében választották a franciák másodszorra is elnöküknek. A 2007-es francia elnökválasztási kampányt nem a vízióval rendelkező jelöltek határozzák meg, akik programjukkal szeretnék a választókat meggyőzni, hanem elsősorban az egyes társadalmi csoportok (szülők, diákok, környezetvédők, nyugdíjasok) részéről felmerülő követelésekre adott válaszok sorozatában merülnek ki a politikai javaslatok. A politikaimarketing-kínálatot Franciaországban felváltotta a politi- kaimarketing-kereslet, amely alapján az bizonyul jobb jelöltnek, aki a legtöbb igényre tud majd a legjobb választ adni - hangsúlyozta a France Info hírrádióban Bernard Sananes politikai kommunikációval foglalkozó szakértő. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Győztesek és vesztesek CZAJL1K KATALIN Csáky Pál MKP-elnökké választását követően azt nyilatkozta, emberileg megérti Bugár Bélát, hiszen nem lehet könnyű szembesülni a vereséggel. Ezt annak kapcsán mondta, hogy elődje nyilvánosan sajnálkozott afelett, hogy Csáky hazugság segítségével nyerte el a párt elnöki posztját. Most ugyanez a Csáky azzal fordult a Főügyészséghez, vizsgálja meg, nem történt-e törvénysértés a lapunk kiadója által megrendelt közvélemény-kutatás során, amelyből kiderült, a megkérdezett magyarok túlnyomó többsége Bugáit látná szívesen a párt élén. Fölösleges feltenni a kérdést, mi a valódi motívuma Csáky indítványának, és vajon akkor is kezdeményezte volna a vizsgálatot, ha a felmérés eredménye történetesen őt hozza ki győztesnek. A hivatalos indok, miszerint a pártelnök a személyi adatok védelmét akarja „védelmezni” megmosolyogtató. (Teljesen szokványos, hogy közvélemény-kutatások, amelyek egyébként anonimek, nemzetiségük szerint is megkülönböztetik a megkérdezetteket. Eddig ez nyilván nem zavarta Csáky Pált.) Lám, nemcsak a vereséget, hanem a diadalt is meg kell tanulni emberileg viselni. Főleg, ha nem egészen világos, kinek is a diadala. Két héttel a sorsdöntő kongresszus után ugyanis már Duray Miklós tematizálja az MKP politikáját. Amiben persze semmi kifogásolható és meglepő nem lenne - lévén a párt stratégiáért felelős alelnökéről van szó -, ha a párt elnöke nem cáfolná meg rögvest Duray szavait. Miközben nem kevésbé súlyos kérdésről, mint a Beneš-dekrétumok- ról van szó. Duray kárpótlást szeretne, Csáky azt mondja, nem követelnek kárpótlást. Nem szerencsés, ha a párt két frontembere egy ilyen jelentős és mediálisan érzékeny témában nem egységes, s ez ráadásul úgy derül ki, hogy az egyik mond valamit egy interjú keretében, amit a másik azonnal cáfolni kényszerül. Ez lenne az a bizonyos hatékonyabb párton belüli és kifelé irányuló kommunikáció? Nem véletlen, ha valakinek „deja vu” érzése támad. Amikor 2002- ben Duray azzal támogatta „Viktort” a Fidesz választási kampányában, hogy a Felvidék vele van, az MKP szintén Csákyt vetette be, hogy a párt nevében elhatárolódjon a kijelentéstől. Duray fellépése akkor is nagy visszhangot keltett a szlovákiai médiában és a politikai színtéren, volt is mit csinálnia a pártnak, hogy elhallgattassa, és más témákkal jelenjen meg. Most azonban Duraynak egyenesen feladata nagy témákkal előállni, s hosszú távon nyilván nem működhet, hogy a pártelnök szükség esetén helyre rakja stratégiai alelnöke kijelentéseit, ha kell úgy, hogy azoknak a teljes ellenkezőjét mondja el. Szóval, különös viszonyok látszanak meghonosodni az MKP-s berkekben. Az elnök ugyanis - a jelek szerint háttéralkuk segítségével - megszerezte ugyan a küldöttek többségének támogatását, de úgy tűnik, a választók támogatását nem élvezi, sőt, Duray árnyékában nem tartja szilárdan kezében a kormányrudat sem. Talán ezért is viselkedik győztes létére vesztesként. JEGYZET Tavaszi csendélet JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Elment a tél (emlékszik még rá valaki?), korán előbújtak a fűszálak, s a kecskéim is kimerészkedtek a kertbe. Egyikük némi félsszel nézett széjjel, még az ősszel majdnem széttépte egy, a szomszédból elszabadult farkaskutya, a másik viszont még kölyökgida, kései tavalyi termés, amelyet egyik volt kollégám rendelt meg, de elfelejtkezett róla. Állok a kertben, a kezemben egy frissen megkezdett könyvvel. A szomszédban hirtelen zajt hallok. Az ablakon egy macska ugrik ki ijedten, edénycsörömpölés kíséretében. A szomszéd, aki a kertben kapál, rémülten ugrik be. Ami ez után elhangzik, nem tűr nyomdafestéket. Agglegény lévén odatette az ebédjét a sparhertra, s ezt szerette volna megdézsmálni Pista, a mindenkiék macskája, akinek hivatalos gazdája nincs, de elnézve a termetét, sok környékbeli macska megirigyelhetné. A még el sem készült ebéd a földön végezte, a cica pedig öt perc múlva már ismét az ajtó előtt ólálkodik. Nem is olyan régen én is az ebédemet főztem, amikor Pista megjelent a szájában egy papagájjal. Bár hasonlított az én egyik kedvencemre, nem gyanakodtam, hiszen a benti ajtót kulcsra zártam, az ablakon pedig szita feszült, de azért bementem széjjelnézni. Irtózatos látvány fogadott. A szita az ablakon felfeszítve, a papagájok ketrece a földön, az asztali üvegóra darabokban. A két papagáj közül bizony már csak az egyik élt, a szerencsétlen a függöny garnisán keresett menedéket, míg Cirmos a függönyön lógott. A papagáj szerencséjére illetve a macska pechjére a karmai beakadtak a függönybe. Miután meglátott, egy erőteljes mozdulattal letépte magát a függönyről, s riadtan elmenekült. József Jolánnál olvasom, hogy Attila mennyire gyűlölte, amikor az anyja ráparancsolt, hogy vigye le a tyúkot az utcára legeltetni. Pár éve Magyar- kanizsán az egyik barátom, amikor náluk vendégeskedtem, megkért, hogy vigyem ki a libákat legeltetni, mert budapesti mérnökember létére ő is megalázónak tartotta ezt a feladatot. A libák nyugodtan legelésztek, amikor odajött hozzám egy idősebb bácsika, s legnagyobb meglepetésemre megszólított. Tiborkám, de régen láttalak. Olyan ritkán jársz haza mostanában. Állok kint a dombtetőn, a kecske, ahogy szokott, megint a tilosban, mintha már feledte volna az őszi kalandot, Cirmos meg a lábaim előtt hever. Tavaszi csendélet, megunhatatlan pillanatok.- A fene se érti már! Ki most a főnök: Bugár, Csáky vagy Duray? (Peter Gossányi karikatúrája)
