Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-05 / 53. szám, hétfő

8 Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 5. www.ujszo.com A család kicsi kincse című szatirikus filmvígjáték az amerikai társadalmi életet ábrázolja Szépséghibás újvilági álom A család kicsi kincse megvalósítja az álmát (Képarchívum) PUSKA Legbelül minden kislány szépségkirálynő szeretne lenni. Ezt a témát jáija kö­rül A család kicsi kincse cí­mű keserédes amerikai víg­játék. BORKA ROLAND Olive Hoover egy átlagos hétéves amerikai kislány, akinek célja, hogy szépségkirálynő legyen. Mindent megtesz, hogy valóra váltsa álmát. Nagypapájával szorgosan gyakorol­nak, hogy bekerülhessen a nagy te­kintélynek örvendő Little Miss Sunshine gyermek-szépségverseny­re. Ez annál is nehezebb, mivel egy kicsit dundi, szemüveges, hosszú haját copfban fogja össze. Finoman fogalmazva, nem ilyenek szokták megnyerni a szépségversenyeket. Egy nap megszólal a telefon és hi- heteden dolog történik: a kis Olive elindulhat megvalósítani a leghőbb vágyát. Csakhogy nemcsak saját magát, hanem zűrős és flúgos kis családját is meg kell mentenie a le­targiától. Adott egy szexőrült, nar­kós háborús veterán nagypapa, egy meleg önpusztító nagybácsi, egy Nietzsche-rajongó némasági foga­dalmat tevő idősebb testvér, egy megfáradt anya és egy karrierista apa, aki szerint győztesekre és vesz­tesekre van osztva a világ. A család maga a kincs A kis Olive álmának megvalósí­tásáért mindannyian összefognak. A család beül a napsárga Volkswa­gen kisbuszba és elkezdődik egy el­képesztően izgalmas és érdekes utazás a napfényes Kaliforniába. A kislány a színpadon állva minden­kit lenyűgöz. S hogy megnyeri-e a versenyt? A film végén kiderül. A család kicsi kincse című mozi talá­lóan ábrázolja a mai amerikai éle­tet, melyben mindenki a tökéletes­ségre törekszik, ám mindeközben észre sem veszik, hogy ez által saját maguk karikatúrájává válnak. Mindannyian egy kicsit furák és szánalmasak, de pont ezért szeret- hetőek. Richard, az édesapa, aki ki­lenc pontban határozta meg, ho­gyan válhat mindenki győztessé, a maga sikertelenségét próbálja el­lentételezni lánya szépségkirálynő­vé való választása miatt. Dwayne, a Nietzsche-imádó lázadó kamasz önkéntes némasági fogadalmat tett, mely egészen addig tart, amíg fel nem veszik a Légierő Akadémiá­ra, hogy tesztpüóta lehessen. Csak­hogy egy kis hiba csúszik a gépezet­be. Ahogy történt ez Frank nagybá­csival, aki egy iskolai affér miatt nemcsak az állását vesztette el, ha­nem önmagába vetett hitét is. Ön- gyilkosságot kísérelt meg. Nem be­szélve az életunt nagypapáról, aki frusztrációját pomólapok nézege­tésével, kokainfüggőségével és trá­gár megnyilvánulásaival próbálja leplezni, miközben imádott unoká­ját készíti fel a nagy megmérette­tésre. Nincsenek könnyű helyzet­ben, hiszen a mikrobusz és minden körülmény összejátszik ellenük, és az Albuquerque-ből Kaliforniába tartó úton számos bonyodalom ke­resztezi útjukat, amelyből a maguk módján próbálnak kiszabadulni. Együtt tolják a család szekerét. Merj önmagád lenni A fűm készítői a szatirikus hu­mort hívták segítségül a minél rea­listább kép megfestése érdekében, melyhez sokat segítenek a színé­szek is, akik tökéletesen belesimul­nak szerepeikbe. A103 perces film pellengérre állítja az amerikai tár­sadalom értékrendjét, felborítva ez­zel mindent, hogy a végén kiderül­jön az örök igazság: nem a külső, hanem a belső számít igazán. Jonathan Dayton és Valerie Faris kliprendezők első nagyjátékfilmje igazi kíméletlen őszinteséggel ábrá­zolja és szedi ízekre az újkori ameri­kai társadalmat, melynek erkölcsi alappillérei meglazultak és a tipikus újvilági álom nem más, mint egy középszerű fantazmagória. A film pontos, ám néha groteszk és szar­kasztikus humorával könnyen a né­ző szívébe lopja magát, és egykettő­re megszeretteti a szereplőket, esendőségük és tökéledenségük miatt. A gyermekszépségversenyek hiábavalóságára és értelmetlensé­gére hívja fel a figyelmet, ugyanak­kor mély erkölcsi üzenetet hordoz: a családi összetartást, az egymás iránti tisztelet fontosságát hangsú­lyozza. Azt mondja, hogy semmi sem fontosabb az álmaidnál, s an­nál, aki legbelül vagy. Macska a rémálmokból (vicclap, hu-felvételek) Már kapható 1. A művészet világa Esztétika a széppel és a művészetek elméle­tével foglalkozó tudomány (Arisztotelész: Poétika). A művészet 30 ezer éves. Ősem­ber - karcol, vés, fest. Ókori Kelet építmé­nyei, egyiptomi piramisok, halott-tisztelet. Antik világ - a művészet legtöbb ágát a kéz­műves mesterségek körébe sorolta. A műv. szerepe és hatása: az alkotás ereje, egyénre gyakorolt hatása, katarzis (gör. katharszisz - megtisztulás). Az alkotás értékelése: esztétikai minőség - szép, rút, tragikus, ko­mikus, groteszk, ironikus, szatirikus, humo­ros; értéktelen alkotás—giccs. Kifejezőesz­közök: irodalom-nyelv; festészet-kompozí­ció, fény, tér, vonal, mozgás; zene-hangok. Mítosz, mitológia A mítosz (görög müthosz): „monda”, „me­se", „történet” - korai társadalmi tudatfor­ma, megtörtént, költészetté emelt ese­ményt tükröz, ősi emlékét, katasztrófák, vallások, társadalmi jelenségek, intézmé­nyek eredetét. Az istenek születéséről, a vi­lág keletkezéséről szól. Mitológia: a mítoszok összessége, ill. a mí­toszokkal foglalkozó tudomány. Gilgames A mezopotámiai sumér kultüra alkotása, eposz (hősköltemény) az uruki mondakör­ből. Gilgames Uruk város királya volt Kr. e. a 27. sz.-ban, a róla szóló hősköltemény Kr.e. 2700 körül keletkezett: akkád nyelvű újasszír kiadása a Kr.e. Vili. sz. végén szü­letik, Assur-ban-apli (Kr.e. 669-626) le­égett könyvtárában találták meg Ninivében, 12 ékírásos táblán. Cselekménye: Gilgames király városfalat építtet népével (9 km, 900 őrtorony), köz­ben keresi a halhatatlanságot; a 2/3 rész is­ten, 1/3 rész ember Gilgames megfékezésé­re az istenek - Enlil főisten és Aruru isten- asszony által - megteremtik Enkidut, aki ké­sőbb Gilgames barátja lesz. Hőstettek sora: Humbaba (a cédrustemető szörnye) legyő­zése, az égi bika elpusztítása stb. Enkidu ha­lála után Gilgames felkeresi Um-napistit, a vízözönt túlélt hősi elődöt, akit az istenek halhatatlanná tettek. Az örök ifjúság füvét Um-napisti útmutatása nyomán megtalálja, de fürdés közben egy kígyó ellopja tőle. Odahaza, keservében Enkidu alvilági árnyát idézi meg, aki a hősi élet alvilági megbecsü­lésével vigasztalja. Néhány évszázaddal Gil­games halála után őt Mezopotámiában az alvilág isteneként kezdték tisztelni. A mezo­potámiai mítoszokban általában egy főisten (pl. Enlil), ill. a leghatalmasabb istenek hú­sát és vérét agyagos földdel összegyúrva képzelték az ember teremtését - munkára, városok építésére, a föld megművelésére és saját szolgálatukra teremtették. Hésziodosz (görög) (Kr.e. 7.sz.): Theogó- nia („Istenek születése”) c. műve, elbeszélő költeménye; az istenek harca=theomachia. Khaosz (üresség): valójában egy mindent tartalmazó meghatározhatatlanság; Gaia (a szélesmellű föld); Erósz (vonzás, szere­lem); Gaia és üranosz (Ég) gyermekei: 7 ti­tán, 8 titanisz, 3 küklopsz, 3 ötvenfejű száz­karú óriás (Kottosz, Briareosz, Güész). Istenek: Poszeidon: tenger istene; Hádész: alvilág; Héra: a „fehérkarú”, Zeusz második felesége; Themisz: törvényesség, Zeusz el­ső felesége; Héphaisztosz: Hérának Zeusz nélkül teremtett gyermeke, sánta kovácsis­ten; Arész: a háború, harcok istene; Pállasz Athéné: a tudományok és művészetek is­tennője, Zeusznak Héra nélkül teremtett gyermeke; Aphrodité: a szerelem istennője; Phoibosz a jóslás; Apollón: a költészet iste­ne; Artemisz: a vadászat istennője; Aidosz: a becsületérzés istennője; Nemezisz: a megtorlás istennője; Dionüszosz: a bor és a mámor istene stb. Az Istenek lakóhelye az Olümposz, ételük az ambrózia, italuk a nek­tár. Mindig fiatalok, emberek módjára élnek, veszekednek és örülnek, de halhatatlanok. Biblia: gr. könyvecskék Az emberiség kultúrtörténetének legfonto­sabb könyve. Elnevezései: Szentírás (Scrip- tura Sacra); Ó- és Újtestamentum (testa- mentum=végrendelet); Ó- és Újszövetség (Melitó püspök nevéhez fűződik az elneve­zés a 2. századból). Ószövetség: Istennek a választott néppel kötött szövetsége. Újszö­vetség: Istennek az egész emberiséggel kö­töttszövetsége (Jézuson keresztül). Ószövetség I. e. 13. sz.-tól i.e. 2. sz.-ig. Különböző mű­fajú, szemléletű, motivációjú történetek összessége. Nyelve: héber, részben arámi. Első görög fordítása az úgynevezett Septu­aginta 70-es (70 tudóst zártak össze, hogy lefordítsák; mind a 70 ugyanúgy fordítot­ták). Latin fordítása a Vulgata (=népszerű, elterjedt, Szent Jeromos nevéhez fűződik). Kanonizálás: (kánon=zsinór, mérték, sza­bály) hivatalossá tétel, elfogadás; az egyház által isteni eredetűnek tartott, hivatalosan elfogadott iratok. A zsidók és protestánsok 39 könyvet, a római katolikusok 45 könyvet fogadtak el szentnek; 1545-ben a tridenti zsinaton. Szerkezete: AJ zsidó: a. Tóra (=tanítás, törvény): Mózes 5 könyve; b. Nebiin: próféták írásait tartal­mazza; c. Ketulin: egyéb írások. BJ keresztény (a 18. sz. óta): a. ) történeti könyvek: Mózes 5 könyve • Genezis: 1-11: őstörténet; teremtés; 12-50: pátriárkák kora; Ábrahám, Izsák, Jákob, József története. • Exodus: (kivonulás könyve) - Egyiptom, pusztai vándorlás. • Leviticus: (leviták v. papi törvények) pap­ság feladatai. • Numeri: (számok) népszámlálás, ván­dorlás a Moáb-sivatagig. • Deuteronomium: 2. törvény v. törvényis­métlés; Mózes haláláig. b. ) bölcseleti- vagy tanító-könyvek • Énekek éneke (=a legszebb énekek) • Példabeszédek könyve • Zsoltárok könyve (Dávid: 150 zsoltár) • Próféta írások (Ézsaiás, Jeremiás, Eze­kiel, Dániel: nagy próféták; és 12 kispró- féta) Újszövetség I. sz. 1. század. Nyelve: görög, részben ará­mi. Részei: 4 evangélium: Máté, Márk, Lu­kács (szinoptikusok: Jézus életét azonos szemlélettel mondják el), János. Evangéli­um = örömhír, jóhír. Jézus életét, kínszen­vedését, halálát és feltámadását mondja el 1-1 evangélium. Apostolok cselekedetei: az egyházszervezés, egyházüldözés, apostol­választás, az első vértanuk (István), a szent­lélek eljövetele. Apostolok levelei: Szent Pál 12 levele; Péter, János, Júdás, Jakab leve­lei. Jelenések könyve: Jánosnak tulajdonít­ják. Apokalipszis: a végítélet leírása. A Biblia a művészetekben irodalom: Ószövetség: Madách: Az ember tragédiája; Milton: Elveszett paradicsom; Sütő A.: Káin és Ábel; Byron: Káin; Bulgakov: Ádám és Éva; Thomas Mann: József és testvérei; Weöres S.: Józsefet eladják testvérei; Ma­dách: Mózes; Kodolányi: Égő csipkebokor; Babits M.: Jónás könyve. Újszövetség: Kodolányi: Én vagyok; Bulga­kov: A Mester és Margaréta; Borges: Márk evangéliuma; József A.: Betlehemi királyok; T. S. Eliot: A háromkirályok utazása; Karin­thy Frigyes: Barabbás. Festészet: Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt; Leonardo: Utolsó vacsora; Jan van Eyck: Keresztvitel; Michelangelo: Jeremiás próféta; Michelan­gelo: Krisztus; Raffaello: Mezei Madonna. Szobrászat: Michelangelo: Dávid; Michelangelo: Mó­zes; Michelangelo: Piéta; Bernini: Szt. Teréz látomása. Zene: Händel: Messiás; Bach: Máté-passió; Bach: János-passió. Film: Griffith: Türelmetlenség; Zeffirelli: Názáreti Jézus; Pazolini: Máté evangéliuma; Scor­sese: Jézus utolsó megkísértése. Állandó nyelvi fordulatok a Bibliából • Utánam a vízözön (Noé beszállt bárkájá­ba: nincs visszaút) • Békegalamb - zöldág (Noé kiküldte a ga­lambot) • Káin bélyeg (gyilkosságot követ el valaki: bélyeget kap, hogy őt ne öljék meg) • Oldalborda (^feleség: a nő teremtése) • Porból vagy és porrá leszel (utalás a ha­landóságra) • Eladni valamit egy tál lencséért (az első- szülöttségi jog eladása: Jákob és Ézsau) • Eladni valakit 30 ezüstpénzért (Júdás pénze) • Áll, mint Bálám szamara (ismeretlen ok­ból megmakacsolja magát: Bálám meg akarta átkozni a zsidókat, de a szamara meglátta Isten küldöttét és mozdulatlanná dermedt). (Bírák könyve) • Jákob lajtorjája (égig érő létra, az angya­lok járnak fel és le rajta). (Mózes I.) • Bábel tornya (toronyépítés: nyelvek összezavarása: zűrzavar, nyelvzavar). (Mó­zes I.) • Mosom kezeimet (nem vállal felelősséget) • Tamáskodik (a 12 tanítvány egyike, Ta­más nem hitte el, hogy Jézus feltámadt, csak, ha sebeihez hozzáérhet). • Sokan tolonganak most a damaszkuszi úton - Pálfordulás: (Pál meggyógyul, ke­resztény lesz a damaszkuszi úton; hirtelen köpönyeget váltók) • Vizet fakaszt a sziklából (Mózes a pusztá­ban vizet fakasztott a sziklából). A magyar nyelvű Biblia Minden nyelv nagykorúságának bizonyítéka az anyanyelvű Biblia. 15. sz.: Huszita Biblia. Részleteit őrzi a bécsi-, müncheni- és az Apor-kódex. 16. sz. második fele: a protes­táns prédikátor írók kísérletei - Heltai Gás­pár, Pesti Gáspár. 1590: Károlyi Gáspár irányításával elkészül a teljes magyar Biblia- fordítás, az ún. Vizsolyi Biblia (ahol fordí­tották). A Károlyi-féle fordítás a magyar nyelv történetének egyik legnagyobb telje­sítménye; hatása szinte felmérhetetlen a magyar irodalomra (Ady, Móricz). Változat­lan formában csak két kiadást ért meg, hi­szen hatása ellenére is nyelvtörténeti szem­pontból régies a fordítás. 1626: Elkészül az első katolikus Biblia Káldi György fordításában. Nyelvi szempontból fejlettebb, de hatása nem olyan jelentős. 6 UNlCOMAgro SzlOVélt 8.9. minőség. Hagyomány. Takarmánynövény-program mindenkinek! Az Unicom Agro Társaság a SÍP gépek importőre Csehország és Szlovákia egész területén. A SIP-gépek tulajdonosainak vonzó áron kínálunk pótalkatrészeket! Unicom Agro a. s. Červený mlyn 380, 666 01 Tišnov tel.: +420 549 437 54l • fax: +420 549 437 567 e-mail: unicom@unicomagro.cz • www.unicom-skupina.cz BP-6-15811

Next

/
Thumbnails
Contents