Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-31 / 76. szám, szombat
PRESSZÓ 2007. március 31., szombat aűs A bútorzat dekorativitása A nyitrai bútorkiállítás kínálatából szemezgettünk 28-29. oldal Ta barka, a tunéziai kincs A halászvároska a búvároké és a természetimádóké 30. oldal 'j 1. évfolyam 12. szám A féltékenység csapdái Szerelem vagy birtoklási vágy? Mi a megoldás? 31. oldal Robert Majer a legfelkapottabb cseh modellek egyike, róla szólt a New York Times januári számának divatmelléklete, s Gallianóval szeretne dolgozni Mintha üvegből fújták volna, hajnali ködben Nem sokáig várakoztatta a szerencse Robert Májért, a legfelkapottabb cseh modellek egyikét: pár hónap különbséggel Gianfranco Ferrével dolgozott Milánóban, Jean-Paul Gaultier-vel Prágában, majd a New York Times divatmellékletének arca lett - huszonkét évesen! SZABÓ G. LÁSZLÓ Az olasz mester a földre szállt angyalt, az haute couture francia királya az ártatlanság provokatív erejét, az amerikai fotós az éteri tisztaságot fedezte fel benne. Szőke haj, zöldeskék szempár, finom arcvonások, 185 centijéhez vékony alkat - mintha üvegből fújták volna. De tavasszal, hajnali ködben... Szokatlanul indult a pályán. Nem Párizsban, nem Milánóban és nem New Yorkban, hanem fent északon, Finnországban. Hogy került oda? Onnan kaptam az első külföldi felkérést. Kiközvetített a prágai ügynökségem. A szőke finneknek épp egy szőke cseh fiúra volt szükségük? Finnországban sem mindenki szőke, bár én is úgy képzeltem: ők inkább mediterrán típusokban gondolkoznak. Aztán kiderült, hogy nem. Valóban én kellettem nekik. Látták a képeimet, és név szerint engem kértek egy fotózáshoz. Nem sokkal később a németektől jött egy fontos felkérés, aztán több hónapos szünet után Milánóba hívtak. Ez jelentette végül is a fordulópontot. Onnantól fogva már a legrangosabb divatcégek hívtak. Albumát nézve nem nehéz megállapítani: az a típus, akit az isten is modellnek teremtett. Ha így van, akkor én voltam az egyeden, aki nem tudott róla. Sem a családban, sem a baráti körömben nem mondta senki, hogy ezen a pályán kellene elindulnom. Pedig látva apám fiatalkori fotóit... ő igazán modellalkat volt, sokra vitte volna, ha valaki felkarolja. Ő is szőke? Igen. Az édesanyám viszont fekete. Tehát sem otthon, sem a barátai nem biztatták. Egy fotós ismerősöm szólt, hogy meg kellene próbálnom, ő látott bennem valamit. Be is vittem a képeit egy ügynökséghez, de akkor már főiskolás voltam. Felvettek az erdészedre, majd jelentkeztem a testnevelésire is. Biztos, ami biztos. Az erdészetin a természet iránti rajongásomat próbáltam kiélni. Izgatott az erdő anatómiája. A növényhatározót betéve tudtam, a pillangók latin neve nem okozott gondot. (Folytatás a következő oldalon)