Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-30 / 75. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 30. www.ujszo.com Busht bírálja aHRW Washington. Hiba volt, hogy George Bush amerikai el­nök fogadott egy orosz kato­natisztet, aki felelős a csecsen- földi túlkapásokért. Ezt Ra­chel Denber, a Human Rights Watch (HRW) emberjogi szer­vezet egyik igazgatóhelyettese jelentette ki. Vlagyimir Ša­manov tábornoknak egy évti­zeddel ezelőtt Csecsenföldön tudomása volt arról, amit csa­patai tettek. így 1999 novem­berében Ahan-jürt települést az orosz hadsereg bombázta, több civilt megöltek, javaikat megsemmisítették. Samano- vot hétfőn fogadta Bush elnök Robert Foglesong tábornok társaságában. A két katona­tiszt társelnöke annak az orosz-amerikai bizottságnak, amelynek célja számot adni a hidegháború idején eltűnt amerikai katonákról. A HRW szerint hiba volt őt társelnök­nek is elfogadni. (MTI) Tízévi börtön mázolásért Csiangmai. Tízévi börtönre ítélték tegnap egy thaiföldi bí­róságon azt a svájci férfit, aki festékkel fújta le Bhumibol Aduljadedzs király több port­réját. A Thaiföldön letelepe­dett 57 éves Ohver Jufert de­cemberben tartóztatták le, az uralkodó 79. születésnapjának ünnepségei közepette. Térfi­gyelő kamerák ugyanis rögzí­tették, hogy festékszóróval le­fújta az uralkodó több képmá­sát. Ezért ötrendbeli felségsér­téssel vádolták, és összesen 75 évi börtönnel fenyegették. Bhumibol Aduljadedzs, aki IX. Ráma néven is ismert, alkot­mányos uralkodó, elvüeg nincs semmi hatalma. De úgy tekintenek rá, mint a thai nemzet jóságos atyjára, erköl­csi tekintélyre. (MTI) Oliver Jufer (SITA/AP) Castro az éhhalálról Havanna. Az USA környe­zetvédelmi politikáját bíráló cikket közölt a kubai Granma a lábadozó Fidel Castro elnök tollából, akinek ez az első ve­zércikke tavaly júliusi súlyos bélműtétje óta. Castro azzal vádolja George Bush amerikai elnököt, hogy több mint há- rommilliárd embert ítél korai éh- és szomjhalálra azzal a bioüzemanyag-programmal, amelyet az amerikai autóipari vezetőkkel tartott hétfői talál­kozóján fürdetett meg. Castro szerint az üzemanyagok éle­lemből való előállítása tragé­dia, mivel „ma már pontosan tudható, hogy egy tonna kuko­ricából legfeljebb 413 liter eta­London a Biztonsági Tanácstól kéri Teherán elítélését - az irániak új változattal álltak elő a felségvizekre való behatolást illetően Nem akarják korábban elengedni a brit katonanőt ÖSSZEFOGLALÓ London/Teherán/New York. Nagy-Britannia tegnap az ENSZ BT-hez fordult, kérve, a testület ha­tározatban szólítsa fel Iránt a múlt pénteken jogtalanul elfogott 15 brit katona szabadon bocsátására, to­vábbá azt szeretné, hogy a világ- szervezet nyilatkozatban ítélje el Teheránt. Az iráni fővárosban vi­szont legújabban már azt állították, hogy a brit katonák hatszor hatol­tak be iráni felségvizekre, mielőtt foglyul ejtették őket. Egyidejűleg elutasították a nemzetközi közös­ség felhívásait a brit haditengeré­szek és tengerészgyalogosok elen­gedésére. Előzőleg az ÍRNA hivata­los hírügynökség egy meg nem ne­vezett iráni illetékesre hivatkozva azt állította, a 15 brit katona közül többen beismerték, hogy beléptek az iráni területi vizekre, és sajnál­kozásukat fejezték ki emiatt. Lon­don szerdán felvételekkel bizonyí­totta, hogy a brit katonák iraki fel­ségvizeken tartózkodtak, amikor az irániak körbefogták őket. Tegnapra kiderült: mégsem en­gedi el hamarabb Teherán az egyik brit haditengerészt, Faye Tumeyt (ő az egyetlen nő a 15 foglyul ejtett brit között), amihez London tisztes­ségtelen magatartása vezetett - in­dokolta a lépést Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtár­gyalója. Az iráni televízióban kije­lentette: késhet az egyik elfogott brit tengerész szabadon bocsátása. A feltételek már megfelelőnek tűn­tek az egyetlen nő elengedéséhez, de ha „ennyi lármával és modorta- lansággal” szembesülnek, akkor le­állítják az akciót. Erről a válságról is tárgyalt tegnap a szaúdi főváros­ban, Rijádban Ban Ki Mun ENSZ-fő- titkár Manusehr Mottaki iráni kül­ügyminiszterrel. A világszervezet vezetőjének környezetéből egy ma­gát megnevezni nem kívánó tisztvi­selő elmondta, hogy a felek főképp a nemzetközi közösség és Irán kö­zött az utóbbi atomprogramja miatt kirobbant válságról beszéltek a több mint egyórás találkozón. Mottaki pár órával korábban, egy szerda esti interjújában azt mondta, Irán lehetővé teszi brit diplomaták számára, hogy meglátogassák a 15 haditengerészt. Az időpontot vi­szont nem árulta el. A dél-iraki Bászrában szolgálatot teljesítő iráni főkonzul azzal vádol­ta meg a térségben szolgáló brit erőket, hogy egy lövöldözés után [ I r r — i rövid időre megszállták a konzulá­tust. Mohammed Reza Naszír azt mondta, a brit katonák körbevették az iráni épületet, behatoltak a léte­sítménybe, majd heves lövöldözés robbant ki. „Provokáció történt, amely bizonyára összefüggésben van az elfogott brit haditengeré­szek ügyével” - állította a főkonzul. A brit hadsereg közleményben cá­folta, hogy bármilyen akció történt volna az iráni konzulátus ellen. A tájékoztatás szerint járőrüket tá­madás érte az iráni konzulátus kör­nyékén, és a járőr viszonozta a lö­véseket. (MTI, TASR, ú) Az iráni televízió videofelvételt mutatott be Faye Turney brit katonanőről. Teheránban félezer diák tünteté­sen követelte a „15 brit agresszor" megbüntetését. (Reuters-felvételek) Solana: az amerikai rendszerről nyílt vitát kell folytatniuk az uniós országoknak Az EU és a rakétavédelem Izrael: tárgyalási alap lehet az arab kezdeményezés Békejobb vagy diktátum? ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Moszkva. Egyes tag­államok esetleges bekap­csolódása az amerikai ra­kétavédelmi rendszerbe nem fenyegetheti az EU biz­tonságát. Ezt Javier Solana, az unió kül- és biztonság- politikai főképviselője hangsúlyozta tegnap Brüsz- szelben az Európai Parla­ment képviselői előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Az uniós külpolitikai kilátások­ról folytatott EP-ülésen tárcája idei célkitűzéseit ismertetve Solana fel­hívta a figyelmet arra, hogy a ter­vezett rakétapajzs egyes elemei­nek uniós területre - Csehországba és Lengyelországba - telepítése „befolyással van harmadik orszá­gokhoz, főképp Oroszországhoz fűződő kapcsolatainkra”. Elismer­te, a biztonságpolitikában a tagor­szágok önállóan dönthetnek, de hozzátette, ez nem mehet szembe az unió általános érdekeivel. Szük­ségesnek mondta, hogy erről a té­máról az EU-tagországok is nyüt vitát folytassanak. Itt kell utalni rá: a témáról szer­ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A jelenlegi EU-bizott- ság nulla toleranciát tanúsít, azaz minden erővel harcol a korrupciós ügyekkel szemben. Ezért nem lehet összemosni a most napvilágra ke­rült esetet a Jacques Sanier vezette EU-bizottság 1999-es lemondásá­val, az akkori, egyes biztosokkal kapcsolatos korrupciós vádakkal. Ezt Johannes Laitenberger, az EB szóvivője hangsúlyozta. Mint hoz­zátette: a mostani eljárást az EB kezdeményezte még 2004-ben, s ha bebizonyosodik, hogy valóban sikkasztás történt, a testület szin­tén perelni fog. A szóvivő ezzel arra utalt, hogy a belga rendőrség egy, az EU intéz­ményeit érintő korrupciós ügy kap­csán letartóztatott három, Brüsz- szelben elő olasz személyt: az EB egyik hivatalnokát, egy európai dán telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz elnök, az amerikai fél kérésére. A Kreml szerint Vlagyi­mir Putyin elégedetten vette tudo­másul, hogy George Bush jelezte: Washington kész részletesen meg­vitatni Moszkvával a rakétavédel­mi komponensek kelet-európai te­lepítését. Tegnap pedig Szergej Lavrov külügyminiszter azt aján­lotta, az erre vonatkozó orosz­amerikai konzultációkba vonják be az európaiak minél szélesebb körét. Más témákra térve Solana kije­lentette, az uniónak „nincs joga kudarcot vallani Koszovóban”, ahol a rendőri és polgári feladatok­kal óriási felelősséget vesz át a kö­zeljövőben a NATO-tól, miután parlamenti képviselő munkatársát és egy üzletembert. Okirat-hamisí­tásért, hamis iratokkal való vissza­élésért, továbbá korrupció, csalás és bűnszövetkezetben való részvé­tel miatt emeltek ellenük vádat. Jós Colpin ügyészségi szóvivő szerint A Jacques Sanier vezette EB 1999-ben kénytelen volt lemon­dani (TASR-felvétel) megszületik az ENSZ döntése a tartomány végleges státusáról. Az EU ottani teljesítménye az egész Balkán stabilitására hatással lehet. Az uniós illetékes bizakodását fejezte ki, hogy néhány napon vagy héten belül sikerül megolda­ni az Iránban elfogott brit tengeré­szek ügyét és megkezdeni a tár­gyalásokat Teheránnal a nukleáris kérdés végleges megoldásáról. Egyúttal megerősítette, hogy a kö­zel-keleti rendezésen fáradozó nemzetközi csoport (EU, ENSZ, USA, Oroszország) tárgyalásokra készül Izraellel a palesztin egység­kormány megalakulása utáni helyzettel kapcsolatban - a zsidó állammal most először ül asztal­hoz a kvartett. (MTI, ú) több millió euró csúszópénzről van szó. Időközben kiderült, az érintet­teket azzal gyanúsítják: manipulál­ták az albániai és az indiai EU- képviselet bérlésével és biztonsági rendszerekkel való felszerelésével kapcsolatos közbeszerzéseket. Az unió az elmúlt évtizedekben folyamatosan bővítette a tagál­lamokon kívüli képviseleteinek számát: ma 132 üyen van (részben egyes országokban, részben nem­zetközi szervezetekhez delegálva), s ezek lényegében az EU nagykö­vetségeinek szerepét játsszák. Ösz- szesített éves költségvetésük 500 millió euró, ebből 56 millió jut ma­gukra az épületekre, további 20 millió pedig a biztonsági intézke­désekre. A belga ügyészségi szóvi­vő egyébként Olaszországot mond­ta az egész ügy központjának, s kedden ott is házkutatásokat tar­tott a helyi rendőrség. (MTI, ú) Rijád. Mahmúd Abbász palesz­tin elnök az arab békekezdeménye­zés elfogadására szólította fel Izra­elt tegnap, a rijádi arab csúcs záró­napján. Abbász szerint a 2002-es arab békekezdeményezés, amelyet most felelevenítettek, megmutatta az egész világnak, hogy „teljesen vüágos az arabok és a palesztinok békével kapcsolatos álláspontja”. A 2002-es kezdeményezés az arab országok és Izrael közötti kap­csolatok teljes normalizálását cé­lozza, cserébe az 1967-ben meg­szállt területekről, köztük Kelet-Je- ruzsálemből való izraeli kivonulá­sért, a palesztin állam létrehozásá­ért, valamint a palesztin menekül­tek helyzetének igazságos rendezé­séért. Izrael annak idején elutasí­totta a szaúdi ihletésű indítványt, az utóbbi időben azonban az Ol­Bagdad. Az iraki terroristák gyerekeket és szellemi fogyatéko­sokat használnak fel merénylete­ikhez - erősítette meg tegnap az iraki belügy különleges művelete­kért felelős igazgatója, Abdul Karim al-Kanani az As-Sark al- Auszat arab lapnak nyilatkozva. Többnyire a szélsőségesek által elrabolt gyerekekről van szó, akiknek életét leginkább a közúti ellenőrzőpontok elleni autóbom- bás támadásaikban áldozzák fel: „a leállított autókat, ha azokban mert-kormány hajlandóságot mu­tatott bizonyos engedményekre. Ugyanakkor Sünön Peresz minisz­terelnök-helyettes elvetette a terve­zet teljes egészének elfogadását, visszautasítva minden diktátumot, és olyan tárgyalásokat javasolt, amelyeken mindegyik fél megvéd­heti álláspontját. Miri Ejszin izraeli kormányszó­vivő pedig közölte: Izrael érdekes­nek tartja a kezdeményezést, és úgy tekint rá, mint a párbeszéd le­hetséges alapjára. Ezzel kapcsolat­ban Abbász figyelmeztetett: „Akik a kezdeményezés részeire bontá­sát vagy bizonyos elemeinek mó­dosítását akarják, kibúvót keres­nek a béke rovására.” Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszter szerint az izraeli válasz nagyon negatív volt, de hozzátette: az arab országok nem tekintik azt véglegesnek. (MTI, ú) gyerekek is ülnek, általában nem vizsgálják át”. Az iraki rendőrök olyan házakat is találtak, ame­lyekben gyermekeket tartottak fogva - fűzte hozzá. A múlt héten egy Bagdadban szolgáló amerikai tábornok el­mondta: Bagdad Adamíja negye­dében első ízben találkoztak az­zal, hogy a merénylők gyerekeket is feláldoztak öngyilkos akciójuk­ban. Al-Kanani ezzel szemben most közölte: már 2005-ben is volt olyan esetük, amikor gyerme­kekkel hajtattak végre öngyilkos merényletet. Kínozták Oroszországban a foglyokat Washington. A guantánamói amerikai börtöntáborból Moszkvá­nak kiadott hét foglyot megkínozták az oroszok a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet szerint. A hét orosz 2002 elején esett amerikai fogságba Afganisztánban, s 2004-ben adták át őket az orosz hatóságoknak. Ottani börtöneikben szűk ketrecekbe zár­ták, üüegelték őket, és megvonták tőlük az alvást - áll a HRW jelenté­sében. A foglyok közül kettőt tisztességtelen eljárásban szabadság- vesztésre ítéltek, egyiküket továbbra is fogva tartják - vádemelés nél­kül -, a másik négynek sikerült eltűnnie. Az USA folyvást hangoztatja, csakis olyan országoknak ad ki őrizeteseket, amelyek garantálják, hogy nem vetik kínzás alá a rabokat. A HRW szerint Washington an­nak ellenére is kiadta a foglyokat Moszkvának, hogy valószínűsíthet­te: az orosz börtönökben megkínozzák őket. A jogvédők úgy tudják, a hét orosz a Guantánamón napirenden lévő jogtiprások ellenére kö- nyörgött az amerikaiaknak, ne adják ki őket Oroszországnak. (MTI) Lavrov: kudarcra ítélt az Ahtisaari-terv Moszkva. Az orosz külügyminiszter szerint kudarcra van ítélve Martti Ahtisaari Koszovó számára lényegi függetlenséget előirányzó terve. Ahtisaari „úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a Belgrad és Pristina közötti nézeteltéréseket. Ez nem fog sikerülni neki” - mondta tegnap Szergej Lavrov. „Koszovó státusáról leheteüen tovább tárgyalni Belgrad és Pristina álláspontjának tekintetbe vétele nélkül. Nem Oroszország és az EU közötti és nem is az EU-n belüli nézetkülönbsé­gekről kell beszélni, hanem éppen a Belgrad és Pristina közötti nézet- eltérésekről” - magyarázta. (MTI) Brüsszel szerint Olaszországban van a mostani sikkasztási ügyek központja Nem vádolható korrupcióval az EB Kihasználják a szellemi fogyatékosokat is Gyermekeket áldoznak fel MTl-HÍR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents