Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-30 / 75. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 30. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Sólyom a kisebbségekről Az etnikai kisebbségek azonosságának megőrzése az Európai Unió számára is fontos kell, hogy legyen, hiszen Európa a sokféleség egységét jeleníti meg - mondta tegnap Sólyom László magyar államfő, a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmából tartott konferencián a budapesti Olasz Kultúrintézetben. A köztársasági elnök emlékeztetett arra: most, hogy Szlovákia és Románia is az EU tagja, a szomszéd országokban élő mintegy két és fél millió magyar túlnyomó többsége velünk együtt ugyanannak a jogi és értékközösségnek a részese. Magyarország bátorító jelnek tekintette, hogy az etnikai kisebbségek védelme az EU- csadakozás egyik előfeltétele volt - tette hozzá. Utalt arra, hogy az EU kidolgozott - de hatályba nem lépett - alkotmányos szerződése szintén az unió egyik értékeként említi a kisebbségekhez tartozók jogainak védelmét. „Ebben az értelemben sajnálom, hogy a Berlini Nyilatkozat csupán a nyelvi és kulturális sokféleségre utal, de nem tesz említést a kisebbségek védelméről” - jelentette ki Sólyom László, a hét végén tartott évfordulós EU-csúcs zárónyüatkozatával kapcsolatban. A magyar államfő hangsúlyozta: a balkáni folyamatok is azt jelzik, hogy stabilitás csak a kollektív kisebbségi jogok megadásán alapulhat, (m) Lesz EU-s alkotmány? Sok a bizonytalanság az európai alkotmányozás további menetét illetően, s az EU jubileumi csúcsértekezlete után az unió elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár sem tudja, mi lesz a dolog vége - írta szerdán a Financial Times Deutschland (KID). A tekintélyes német üzleti-politikai napilap hangsúlyozta: Merkel eltökélten vallja, hogy tovább kell haladni az intézményes reformok útján. Az újság emlékeztetett: az állam- és kormányfők az EU elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulóján megállapodtak, hogy az uniót legkésőbb a 2009-es európai parlamenti választásokig megújított, közös alapokra helyezik. Az FTD szerint különösebb ok még sincs a nyugtalanságra: az európai integrációt még az amúgy rendkívül „keményfejű” Václav Klaus cseh államfő sem akaija megfékezni. A tudósításból kitűnt, minden bizonytalanság ellenére egyfajta menetrend mégis csak körvonalazódott. Eszerint Angela Merkel arra törekszik, hogy júniusig megegyezzenek egy új alapszerződés legfőbb tartalmi elemeiről. Források szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy a dokumentumot végül is alkotmánynak fogják nevezni. Berlinben izgalommal várják a francia elnökválasztás kimenetelét: az új francia államfő kulcsszerepet tölthet be a válság megoldásában. A német elnökség ugyanakkor arra törekszik, hogy a június végi brüsszeli csúcsértekezleten konkrét ütemtervet terjesszen elő a válság megoldására. (mti) Még hogy egyformák! Kedves apuka, maga nem örül a demokratikus választás lehetőségének? (Peter Gossónyi karikatúrája) Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az MKP-ban minden rendben van Választás előtt Szombaton választ magának elnököt a Magyar Koalíció Pártja. A párt történetében először történik meg, hogy két jelöltre voksolhat a háromszáz küldött. A jelenlegi elnök Bugár Béla kihívója Csáky Pál alelnök. MOLNÁR NORBERT Mennyiben változtathatja meg a pártot ez a választás, vagy mennyire konzerválhatja a jelenlegi állapotokat? Ez az egyik alapkérdés. Min kellene változtatni, s ki lehet a változások garanciája? Ez a következő, de rengeteg kérdés merül fel még, amelyekre valószínűleg maguk a küldöttek, de a párt bővebb vezetése sem tudja a pontos választ. Ám felmerül egy másik kérdés is az MKP számára, amelyre valószínűleg már szombaton megszületik a válasz: milyen kondíciókkal indulhat a párt a 2010-es parlamenti választásokon, valamint a korábbi EP- és megyei voksoláson, de a későbbi önkormányzatin is. Ugyanis ez a tisztújítás négy évre szól, s az elnök vezeti a párt parlamenti választási listáját - normális esetben. Mert, ha nem, akkor saját magát teszi nevetségessé. Nyolc év kormányzás után természetesen hallható azok hangja, akik nem így képzelték a döntéshozatalt, akik kimaradtak a hatalomból, vagy egyszerűen keveslik, amit a párt elért. Az önkormányzati választások kaotikus viszonyai után pedig úgy gondolják, rendet kell rakni végre, mert a párt népszerűsége sínyli meg a tétlenséget. Mi befolyásolja a párt népszerűségét? Normális esetben két választ lehetne erre a kérdésre adNyolc év kormányzás után természetesen hallható azok hangja, akik kimaradtak a hatalomból, vagy keveslik, amit a párt elért. ni: a programja és a személyiségei. De az MKP nem normális eset, sőt a szlovákiai és a magyarországi pártok nagy része sem az. A választók döntő többségét sajnos nem érdekli a program. Személyiségek érdeklik, és némiképpen az irányvonal. Némiképpen. Az MKP esetében két tényező befolyásolja nagyrészt a potenciális támogatót: hogy magyar, és ki a vezére. A népszerűségi listákra tekintve teljesen egyértelmű, hogy Bugár Béla e tekintetben fényévekkel húz el Csáky Pál mellett. Körülbelül ötször népszerűbb kihívójánál - a párton kívül. Hogy párton belül mi a helyzet, szombaton derül ki. De még az is elképzelhető, hogy nem derül ki, csak egyszerű szavazási végeredmény születik. Akár protesztszavazási. Mert ugye abban senki sem ringathatja magát, hogy az MKP-n belül minden a legnagyobb rendben van; különben nem találta volna magát a párt az elnökválasztás előtt ilyen kiélezett (sőt, néhányak szerint pártszakadás előtti) helyzetben. De azt mindenki tudatosítja, hogy nem mindegy: 2010-ben az MKP 6 vagy 11 százalékos párt lesz. A küldöttek arról döntenek majd szombaton, hogy lehetőleg az utóbbi verzió érvényesüljön. Vagyis, hogy milyenek lesznek a párt koah'ciós lehetőségei három év múlva. De nyugodtan dönthetnek úgy is, hogy nem kell koalíciót kötni, kormányban lenni, csak sokat kell szövegelni, tiltakozni, sérelmezni, és nem kizárt, így is meghallják valakik a segélyhívó szót. Csak ez már egy kicsit kalandor- ság. Persze, rendkívül sok sikeres politikai kalandor van. Elég csak az MKP-t megvizsgálni... A „kedvezményezett" országok közt Magyarország is ott szerepel Gyűrűzik a Siemens-botrány PIETSCH LAJOS Több európai országban is nyomozás folyik a Siemens hónapok óta tartó, s mind szerteágazóbb, a vállalatvezetés egyre magasabb köreit érintő korrupciós botránya miatt. Müncheni ügyészségi forrásokra hivatkozva a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap egyebek között arról számolt be, hogy az úgynevezett „fekete csatornákon” keresztül törvénytelenül kifizetett, megvesztegetési pénzek miatt Svájcban és Ausztriában is vizsgálódnak a hatóságok. Korábbi értesülések szerint az elmúlt években a már említett „fekete pénzek” átutalása elsősorban svájci, liechtensteini és osztrák bankszámlákon keresztül történt, s a „kedvezményezett” országok között egyebek mellett Görögország, Olaszország, valamint Nigéria és Szaúd-Arábia is szerepelt. A lista azonban korántsem teljes, s a korábbi gyanú szerint a cég magyar leányvállalata is érintett volt. A müncheni hatóságok közben a hét elején vizsgálati fogságba helyezték Johannes Feldmayert, a nagytekintélyű vegyes ipari és elektronikai cég igazgatótanácsának (IT) egyik tagját, s ezáltal első ízben került sor arra, hogy a Siemens vezetőségének egyik aktív tagja ellen is nyomozás indult. Az IT egyik korábbi tagja, Thomas Ganswindt tavaly december óta őrizetben van. Az ügyészség megerősítette: Feldmayer ellen az a vád, hogy ő - ezúttal nem külföldi cégeket - hanem a munkavállalók képviselőit tömörítő üzemi tanács egyik tanácsadóját igyekezett megvesztegetni, mégpedig 15,5 millió euróval. Az érintet személy azóta szintén vizsgálati fogságban van, de az ügy miatt az IG Metall szak- szervezeti szövetség azt fontolgatja, hogy vádat emel a Siemens vezetősége ellen. Általános vélekedés szerint a Siemens napról-napra szélesedő korrupciós botránya egyre ádáthatadanabbá válik, s mind többen feszegetik az IT elnökének, Klaus Kleinfeldnek a felelősségét. Ugyancsak firtatják a Siemens korábbi vezetőjének, Heinrich von Pi- erernek a szerepét is, különös tekintettel arra, hogy a korrupciós ügyletek túlnyomóan még abban az időben történtek, amikor még ő volt az IT elnöke. Azóta egyébként a Siemens Felügyelő Tanácsának élén áll, mellesleg Angela Merkel kancellár egyik tanácsadója. Pie- rer ugyanis tagja annak az innovációs tanácsnak, amelyet a kancellár asszony állított fel a kormány ez irányú munkájának támogatására. Az elmúlt napok őt érintő „gyanúsítgatásai” azonban Mer- kelt is arra késztették, hogy kiáll- jon tanácsadója mellett, s szóvivője útján tudassa: Pierer „egészen kiváló munkád’ végez az innovációs tanácsban. Az úgynevezett fekete csatornákon keresztül az elmúlt mintegy hét évben törvénytelenül kifizetett pénzek nagysága meghaladja a 420 millió eurót. A korrupciós ügylet tavaly novemberi kirobbanásakor még csupán 20 millióról volt szó. A szerző az MTI tudósítója KOMMENTÁR Csontvázak a szekrényben CZAJLIK KATALIN Csáky Pál kitesz magáért. Pár nap alatt az örökké mosolygó, kulti- vált, európai szabványnak sokszorosan megfelelő MKP-alelnökből egy politikai nehéztüzérséget bevető gerillaharcos lett. Igazság szerint elnézést kellene kérnünk olvasóinktól a Csáky Pállal „készített” interjú leközléséért tegnapi számunkban, olyan formában, ahogyan az megtörtént. „Készített”, mert az interjút valójában Csáky Pál készítette önmagával, ami teljességgel ellentmond az interjú műfaj lételemének: annak lényege ugyanis az interaktivitás, a kommunikáció, a válaszokból adódó újabb kérdések feltevése. Hogy mégis lehoztuk a szöveget, annak az az oka, hogy mindenképpen ragaszkodni akartunk a kiegyensúlyozottság elvéhez, egyszerre adva teret mindkét elnökjelöltnek. Ha ugyanis módunkban állt volna közbekérdezni, biztosan nem hagyjuk szó nélkül az olyan kijelentéseket, mint például: „Egyébként nem én találtam ki, hogy induljak ezért a posztért, a többség bennem látja a párt megújulásának garanciáját, s a bizalom eme megnyilvánulására nem mondhattam nemet.” De önmagukért beszélnek az olyan gyöngyszemek is, mint a „több világnyelven beszélek”, vagy „többen mondják, hogy nem vagyok rossz szónok”. Ezek azonban csak egy elszállt politikus kínos öntömjénezésének bevett fordulatai. (Szegény Rudolf Schuster is, amikor szenilitása előrehaladott állapotában már nem akadt boldogtalan, aki támogatta volna második köztársasági elnöki jelölését, megvilágosodva egyszer csak azzal rukkolt elő, a nép akaratából indul újra.) Azzal viszont, hogy pár nappal a kongresszus előtt meglebegteti, hogy ellenfele valójában egy konkrét személyekhez köthető szűk gazdasági lobbi érdekeinek a kiszolgálója, de nem tud olyan konkrét döntésekről, amelyek e csoport nyomására születtek volna, ahogyan azt sem mondja meg, kik e csoport tagjai, már egy sokkal fajsúlyosabb kategóriába kvalifikálja magát, ahol enyhén szólva nem a fair-play szabályai a nyerők. Félreértés ne essék, a fennálló állapot ldalakulásából nyilván Bugár Béla is kivette a részét. Minimum azzal, hogy végignézte, a párt arra a szintre zuhan, ahol „személyes érdekek mentén” húzódnak a törésvonalak (idézet a Bugár-interjúból), s ahol ellenfele az alsó struktúrák tájékozatlanságára alapozva játszhatja el manővereit. S az sem kifogás, hogy a pártépítésért Duray volt a felelős, mert egy pártelnöknek illik tudnia, mi történik pártjában, és szükség esetén közbe kell lépnie. Nemcsak Csáky Pál lepte meg az utóbbi napokban a nagyérdeműt figyelemre méltó metamorfózisával, hanem az egész párt is, amely eddig képes volt kifelé tartani az egységesség imidzsét, most azonban egyre-másra kerülnek elő a csontvázak a szekrényből. Mi ebből a tanulság? Azt szombat délután, de még inkább az elkövetkező években fogjuk látni, az ugyanis szinte biztos, hogy a komáromi döntésnek hosszú távú következményei lesznek. JEGYZET wmmmt- % , m * . . *• • • • ■ ■.*» «»v. ** ___- _». - mx Bűn ösök és cinkosok KÖVES Dl KÁROLY Hol van már a tavalyi hó! Hát még az idei! Hóvirág viszont volt bőven és jó korán. Bírósági per is hóvirágügyben, Borsod megyében. Néhány embert elítéltek, ráadásul igen gyorsan, mert takaros csokrokat szedtek a védett tavaszi virágból. Amelyet mellesleg a szlovák fővárosban is árultak csaknem minden aluljáróban és félreeső utcasarkon. Az uniós előírások szerint ez két éve bűncselekménynek számít, így a borsodiak megkapták fejenként a 3-5 év szabadságvesztést. Igaz, felfüggesztve, s ha nem is vonultak be falat tapogatni, a priusz rajtuk marad. És a virágkommandósok (legalábbis Magyarországon) szorgalmasan járják tovább az erdőket, hogy elcsípjék a védett növények pusztítóit. Ebben így elsőre nem is talál az ember kivetnivalót, hacsak nem gondolja tovább a dolgot. Hogy mekkora bűn a hóvirágszedés mondjuk ahhoz képest, amit egy amerikai hivatalnok követett el? Philip Cooney, olvasom e lap hasábjain a minap, a Bush-kormány környezetvédelmi tanácsának vezetőjeként 181 helyen kozmetikázta a szakértői jelentéseket, melyek a globális felmelegedés okait tárták fel. Az illető úriember bevallotta, hogy tettének politikai indoka volt; a Fehér Ház hivatalos politikájához igazítva próbálta bizonyítani, hogy a károsnak mondott gázok hatása nem annyira súlyos a föld légkörére, mint azt egyes tudósok állítják. A két esetet összehasonlítva végigfut a hideg az ember hátán. Egyrészt igaz, hogy Washington elég messze esik Miskolcról meg Pozsonytól, légvonalban Brüsszeltől is, másrészt a Föld légköre szempontjából minden közel van mindenhez. Arra egyforma hatással van a planétánk bármely pontján végzett ózonpusztítás és szénmonoxid kibocsátás, miként az emberi cinizmust és az ipari-pénzügyi lobbi brutalitását sem lehet lokális kérdésként kezeim. Tartok tőle (a hír arról nem szólt, milyen büntetés vár az illető hivatalnokra), hogy Cooney úrnak a haja szála sem görbül. Hiszen ő csak „kozmetikázott”, kissé elferdített néhány adatot. Pedig mily jó lenne azt hinni, hogy ez a sumákolás az emberiség ellen elkövetett bűntettnek minősülhetne. Sőt: a jövő generációi, a még meg sem született emberek elleni bűnténynek. Megnyugtató, hogy az USA szenátusa végre kérdéseket tesz fel, de felettébb nyugtalanító, hogy szinte fölöslegesen. E tekintetben az ötvenéves Európai Unió igyekezete szinte szélmalomharcnak tűnik.
