Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-30 / 75. szám, péntek
6 FÓKUSZBAN: A VILLANEGYEDEK ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 30. www.ujszo.com Az új negyedekről a helyi önkormányzatok döntenek Vidéki arculatváltás ÚJ SZÓ-ELEMZÉS Szlovákiában manapság a külvárosi és a nagyvárosok melletti falvak lakónegyedeinek az arculatáról elsősorban a beruházók és az illető falvak képviselő-testületei döntenek. Ez utóbbiak azonban nemegyszer fejet hajtanak a beruházók által kínált beruházások hatalmas összege láttán, a luxusnegyedek így probléma nélkül épülhetnek olyan földterületeken is, amelyekről korábban nem gondolták, hogy lakóterületté minősítik őket. Az ingatlanpiaci szakemberek szerint a törvények ugyan kellőképp rendezik a közérdekek és a beruházók érdekeinek az ütköztetését, ám a beruházók és az általuk kínált pénzösszeg nemegyszer felülkerekedik a közérdeken. Épp a községeid által elfogadott területrendezési tervnek kellene azonban biztosítania, hogy áz őslakosok és az újonnan betelepültek között ne keletkezzen felesleges feszültség, és azt is, hogy a beruházók ne tehessenek meg bármit, amit csak elképzelnek. Míg tőlünk nyugatabbra, már rájöttek, hogy a luxusnegyedek csak akkor lesznek élhetők, ha ezeket a környező falvak lakóinak az egyetértésével és értékrendjével összhangban építik fel, nálunk egyelőre az a nézet uralkodik, hogy a telket megvásárló beruházó azt tesz a saját telkén, amit csak akar. Különösen nagy teher hárul ezzel kapcsolatban a polgármesterekre, hiszen végső soron ők döntenek arról, hogy milyen ház fog állni a községükben, (mi) A városokból kiköltözők beilleszkedési problémái A falusi környezet ára ÚJ SZÓ-ELEMZÉS A nagyvárosok melletti villanegyedek már a szociológusok és néprajzosok figyelmét is felkeltették. Felméréseik szerint a nagyvárosi panelrengetegeket elsősorban azok hagyják el, akik a leginkább nyertek a Dzuridna-kor- mány által végrehajtott reformokon. Az a harminc-negyvenéves generáció, amely az iskolázottságának köszönhetően jól fizettet állást talált a nagyobb városokban, és képes akár nagyobb hitelt is felvenni. A szatellitvárosok az elmúlt időszakban elsősorban a nagyvárosok melletti falvakban épültek. A fiatalabb és gazdagabb betelepülők azonban nemegyszer képtelenek beilleszkedni a családi szálakkal egybekötött hagyományos falusi közösségekbe. Mindez elsősorban azért jelent problémát, mivel a betelepülőknek gyakran egész más igényeik vannak, mint az eredeti lakosságnak. Míg falun normális jelenségnek számít a háztáji állattartás, a városról betelepült fiatalokat zavarja a szomszéd által tartott sertések bűze, vagy akár a reggeli kakaskukorékolás. Gyakori problémának számít, hogy míg a házukhoz nem egy esetben több millióért hozzájutó új betelepülők a fűvel bevetett udvarukon grillpartit rendeznek vagy a medencéjükben úszkálnak, az őslakos szomszéd traktorral szántja a kertet. A szatellitvárosok további problémája, hogy a panellakáshoz szokott városlakók nem egy esetben a vidéki környezetben is szeretnék fenntartani a különállásukat, vagyis a szomszédokkal való kapcsolataikat a minimálisra csökkenteni. Többségük ugyanis még mindig a közeli nagyvárosban dolgozik, így az ismeretségi körük is általában onnan kerül ki. Nem csoda, ha mindezek fényében az új villanegyedekben nem is nagyon igénylik az üzleteket, mozikat, iskolákat, hiszen többségük ezen igényeit a városban elégíti ki. A nagyvárosok és főként a Pozsony környékén épülő villanegyedekben lakók manapság a legnagyobb problémának a közlekedést tartják. A szatellitvárosok ugyan közel vannak a nagyvárosokhoz, ezekben azonban egyre többen élnek, reggel és este így hosszú kocsisorok állnak a városok kivezető útjain. A csendes lakókörnyezetért így naponta akár több órát is kell várniuk a közlekedési dugókban, (m. i.) A kitelepülés hőskorszakában sokszor erőn felül megvásárolt, illetve felépített ingatlanaik most senkinek sem kellenek (Jón Krošlák felvétele) Egy 200 négyzetméteres ház ára (Sk) ; Pozsonyi árak Oroszvár 8 000 000 Dunacsún 8 900 000 Pozsonyszőlős 5 600 000 Dévényújfalu Dévény 7 900 000 3 500 000 Vereknye 6 400 000 Dlhé Diely 7 000 000 Dolné Hony 4 600 000 Pozsonyhidegkút Horvátjárfalu 8 600 000 5 200 000 Szene Dunaszerdahely ■ 5 100 000 2 600 000 Károlyfalu 6 200 000 Vágsellye 1 800 000 Koliba 9 600 000 Érsekújvár 2 000 000 Kramáre 6 200 000 Nyitra 1 700 000 Lamacs 4 600 000 Besztercebánya 2 494 000 Nivy 7 000 000 Rimaszombat 1 960 000 Pozsonyligetfalu 7 000 000 Rozsnyó 1 740 000 Pozsonypüspöki 4 600 000 Kassa 3 000 000 Récse 5 400 000 Zsolna 3 400 000 Az ingatlanirodák ajánlatai. A családi házak árai, korától és állagtól függően a fentiektől jelentős mértékben eltérhetnek. Még mindig elsősorban az olcsóbb házak iránt mutatkozik a legnagyobb igény a szatellitvárosokban is Luxusnegyedek futószalagon Szlovákiában jelenleg az egyik legnagyobb szatellitvároska a Pozsonytól nem messze található Horvátgu- rab melletti Feketevízen épül (Petit Press-felvétel) Míg pár évvel ezelőtt csak Pozsony környékén épültek valódi villanyegyedek, és azt is csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, mára a vidéki nagyvárosok környékén is gombamód szaporodnak a luxusnegyedek, és az ottani házakat egyre többen engedhetik meg maguknak. MOLNÁR IVÁN Az átlagosnál jobban kereső középrétege egyre szívesebben telepednek le a nagyvárosok környékén épült lakónegyedekben. A pozsonyiak kiváltsága? Korábban ez ugyan elsősorban a pozsonyiak kiváltsága volt, a nagy külföldi beruházások megjelenésével és a bérek emelkedésével azonban Nagyszombat, Nyit- ra, Kassa és Zsolna környékén is megjelentek az új luxusnegyedek. Ezeket többnyire a nagyvárossal szomszédos falucskákban építik ki, ami azonban nem egy esetben rengeteg problémát is felvet, hiszen a faluközösség nem minden esetben néz jó szemmel a betelepül tekre. Manapság az ingatlanirodák szerint még mindig az olcsóbb házak iránt mutatkozik nagyobb igény a szatellitvárosokban, egyre többen engedhetik meg maguknak azonban a méregdrága luxusvillákat is. Mindez részben a folyamatosan növekvő reálbéreknek és persze annak köszönhető, hogy a tehetősebbek egyre könnyebben és egyre kedvezőbb feltételek mellett juthatnak jelzáloghiteihez. Húsz kilométer a határ A villanegyedek ingatlanjai iránt érdeklődőket így még az sem riasztja vissza, hogy az elmúlt időszakban enyhén nőttek a telekárak. Jelenleg a legnagyobb érdeklődés a nagyvárosoktól legfeljebb húsz kilométerre található kertvárosokban épült házak iránt mutatkozik. Ennél távolabbi lakást a nagyvárosokban dolgozók csak akkor engedhetnek meg maguknak, ha megfelelő az úthálózat. Szlovákiában jelenleg az egyik legnagyobb szatellitvároska a Pozsonytól nem messze található Horvátgurab melletti Feketevízen épül. Persze tévednénk, ha azt gondolnánk, hogy a budapesti Rózsadombhoz vagy a Pozsony melletti Pozsonybeszterce (Záhorská Bystrica) luxusnegyedéhez hasonló városrész épül. Az egy kaptafára készült házak szorosan egymás mellett állnak, és mindegyikhez csak egy kisebb kert tartozik. Az utcák amerikai stílusra, mértani szabályossággal épülnek. Napközben szinte teljesen elnéptelenedik a környék, hiszen a nagy többség a közeli Pozsonyba jár dolgozni. A szatellitváros tervezői egyelőre nem gondoltak üzlet vagy egyéb szolgáltatások kiépítésére, napközben így csak az építőmunkások zavarják a környék csendjét, újabb házakat építve. Csak ha ezek készen lesznek, lát hozzá a beruházó az üzletek, óvoda és egyéb közösségi épületek kiépítéséhez. Luxusvillák, medencék A Horvátgurab melletti lakónegyed azonban csak egyike a Pozsony környéki szatellitvároskáknak. Az egyik első, és máig a leghíresebb villanegyed Pozsony- besztercén épült fel. Ebbe annak idején még a legtehetősebb pozsonyiak költöztek, ami a házakon is meglátszik. Luxusvillák, úszómedencék, hatalmas udvarok, sorompóval lezárt utcák. Nem csoda, ha a helyiek pozsonyi Beverly Hillsnek nevezik. A szatellitvároskák azonban már nem csupán Pozsony kiváltságának számítanak. Elsősorban a külföldi beruházások által a nagyvárosokba vonzott tehetősebb, vezető alkalmazottak keresnek nyugodtabb helyet a letelepedésre. Ennek az egyik legjobb példája a Zsolna melletti Vágtapolca (Teplička nad Váltom), ahol a dél-koreai Kia autógyártó alkalmazottainak építettek fel egy égész falucskát. Persze a hely szűkössége miatt itt sem luxusvillákat építettek. Hetvenkét egyenház, szorosan egymás mellett. A házak mögött zsebkendőnyi udvar, miközben a ház előtti utca olyan szűk, hogy még parkolni sem lehet biztonságosan. Terhessé vált a napi bejárás, hiányzik a jó színvonalú iskola, nem sikerül a beilleszkedés A magyarok egy része már megbánta ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A magyar főváros mérföldekkel megelőzi Pozsonyt. A budapestiek tömeges kivándorlása mára ugyanis véget ért. Az agglomeráció néhány települése már megtelt, mások még csak most kerültek be a célállomások körébe, míg a kisebb, távolabbi helyekről megindult a visszaáramlás. A főváros környéki agglomerációba kitelepült családok egy része ugyanis, szembesülve a vidéki lét hétköznapjaival, rájön, hogy ők bizony nem ilyen lovat akartak. Terhessé válik a napi bejárás, főként ha nincs jó minőségű út sincs, kicsinek találtatik a falusi közért, hiányzik a jó színvonalú bölcsőde, óvoda és iskola, ritkán sikerül zökkenőmentesen beilleszkedni a település életébe. A ,jöttmentek” és az őslakosok viszonya többnyire feszültségektől terhes. Az agglomerációs inga évekkel ezelőtt lendült először vissza. Ám azóta is mozgásban van. Az élhetőbb lakókörnyezetre vágyako- zók közül még mindig sokan választják a vidéki életet, családi házra váltva a fővárosi panelt, ü- letve társasházi lakást. Mások viszont visszafelé igyekeznének. A Budapestről kifelé tartók vágyai azonban ritkán találkoznak a befelé igyekvők ajánlataival. így azután hatalmas házakat árulnak hosszú hónapokig, időnként évekig, de még alkudozni sincs kivel. Tulajdonosaik csalódottan szembesülnek a ténnyel: a kitelepülés hőskorszakában sokszor erőn felül megvásárolt, illetve felépített ingatlanaik most senkinek sem kellenek. Legalábbis az általuk megálmodott áron. A vásárlók ugyanis inkább az új építésű és kisebb házakat keresik. Ä többgenerációs, túlméretezett ingatlanokra még érdeklődő se igen akad, nemhogy vásárló. Egy jól felszerelt, alig néhány éves 200 négyzetméteres házat például hat autós teremgarázzsal alig 24 millió forintért tudtak eladni Veresegyházán. A használt nagy alapterületű ingatlanokra szinte egyáltalán nincs kereslet, különösen a régi építésű, netán vegyes falazatú házakra. A korábban újonnan megvett, illetve felépített paloták gazdái közül most többen kénytelenek szembesülni azzal, hogy a vártnál jóval alacsonyabb áron tudnak csak túladni rajta. Az új és a használt ingatlanok kínálati ára között alig 3-5 százalékos a különbség, a vételárak között ennek a többszöröse. S ezzel a felismeréssel nincsenek kevesen. Az egy-másfél évtizeddel ezelőtt kiköltöző családok gyerekei mára már felnőttek, Budapesten járnak iskolába vagy már ott alapítottak új családot. Ä szülőknek meg nyűg lett a hatalmas ház, és szívesebben lennének az unokák közelében. A nagyot azonban csak veszteség árán lehet kisebbre váltani. A használt ingatlanok közül a kisebb - a kitelepült gyerekeiket követő szülőknek megfelelő - egy-másfél szobás otthonokra lenne igény maximum 15 millió forintig, ám ebből jó minőségű alig van. (o, nsz) Az új házak rövid határidőn belül épülnek fel (TASR-felvétel)
