Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-29 / 74. szám, csütörtök
6 FÓKUSZBAN: A KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 29. www.ujszo.com FELVEHETŐ LÉTSZÁM ISKOLÁNKÉNT A középiskolai helyek számáról az érdeklődők az iskolai számítóközpontokban tájékozódhatnak. Az intézmények honlapjáról egyéb információk is beszerezhetők, például különféle, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos tudnivalók, egyebek között, mely esetekben mentesülhet a jelentkező a fel- vételivizsga-követelmények teljesítése alól. Az országban öt számítóközpont működik, az alábbiakban elérhetőségeiket olvashatják: ♦ ŠVS, Štetinova 2,81106, Bratislava 02/5443 1767, 02/5443 3446,, www.svsba.sk ♦ ŠVS, Bernolákova 14, 921 69 Piešťany 033/76 232 18, 033/76 223 87, www.svspn.sk , mail@svspn.sk ♦ ŠVS, Tajovského 25, 975 73 Banská Bystrica, 048/42 31 757, 048/41 39 803, www.svsbb.sk , svs@svsbb.sk ♦ ŠVS, Okružná 3657, P.O.Box 54, 071 82 Michalovce, 056/ 68728 01 056/ 68728 30, in- fo@svsmi.sk , www.svsmi.sk ♦ ŠVS, Hurbanova 6,03101 Liptovský Mikuláš, 044/5526220, 044/5526221, svs@svslm.sk , www.svslm.sk (-cz-e) ___________HATÁRIDŐK, IDŐPONTOK___________ ♦ A tehetségvizsgák időszaka április 10-éig tart, az iskolák saját maguk szabják meg az alkalmassági vizsgálat tényleges időpontját♦ Április 1-je: Ekkor jár le a jelentkezés határideje. Lényeges: a felvételi kérelmet nem közvetlenül a középiskolába kell eljuttatni, hanem az alapiskola igazgatójának kell átadni. ♦ Április 6-a: Az alapiskola vezetése ellenőrzi, a tanulók pontosan töltötték-e ki jelentkezőlapjukat, és miután erről meggyőződtek, továbbítják a kérelmeket az érintett középiskoláknak. A nyolc- osztályos gimnáziumokba legkésőbb április 10-éig kell benyújtani a jelentekéseket. ♦ Május 7-e és 10-e: Első körben ebben a két időpontban tartják a felvételi vizsgákat. Szervezési szempontból május 8-án, illetve 11-én is megtartható a felvételi vizsga. ♦ Május 31-e: A középiskola igazgatója szükség esetén eddig az időpontig dönthet a felvételi vizsgák második körének kiírásáról, annak konkrét időpontjáról. ♦ Június 5-e: A nyolcéves gimnáziumokban ekkor tartják a felvételi vizsgákat. Ha a helyzet úgy kívánja, másnap, június 6-ára is kitűzhetik a felvételi időpontját. ♦ Június 12-e: A felvételi vizsgák második fordulója, (-cz-e) FELVÉTELI TUDNIVALÓK ♦ A jelentkező a felvételi vizsgára szóló meghívót, annak időpontja előtt legkésőbb öt nappal kapja kézhez. ♦ A diákok párhuzamosan két önkormányzati középiskolába is benyújthatják jelentkezésüket. ♦ Az egészségkárosodott vagy megváltozott munkaképességű tanulóknak a jelentkezésükhöz orvosi igazolást is kell csatolniuk arról, hogy megfelelnek az általuk választott szakirány követelményeinek. ♦ A felvételi eljárás során a vizsgán nyújtott teljesítményén túl a középiskolák kötelesek figyelembe venni a tanulónak a Monitor 9 elnevezésű, országos tudásszintfelmérésen elért eredményét is. Jogszabály vagy rendelet ugyanakkor nem írja elő, hogy milyen mértékben, így akár 1, akár 100%-ban is mérvadó lehet. ♦ Legkésőbb a felvételi vizsgák után három nappal a középiskoláknak közzé kell tenniük a vizsgaeredményeket. ♦ Akik a felvételin sikerrel szerepeltek, beiratkozási lapot kapnak. Minden diák csak egyet. Ezeket az alapiskola bocsátja ki. ♦ Sikertelen felvételi esetén az igazgatóhoz eljuttatott fellebbezést az iskola a fenntartójának (megyei önkormányzat, kerületi tanügyi hivatal) továbbítja. Fellebbezni az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet. ♦ A szülő az igazgató engedélyével megtekintheti gyermeke felvételi vizsgalapját, (-cz-e) Csak legyen okuk mosolyogni a középiskola-választás után is Míg korábban, pár éve még 3-4 foglalkozásváltásról beszéltek, ma már 6-7-ről is hallani Iskolaválasztás: már csak két nap Az alapiskolák végzősei legkésőbb holnapig nyújthatják be középiskolai jelentkezésüket. Mivel a hivatalosan megállapított határidő végéig, vagyis április elsejéig már csak két munkanap, illetve tanítási nap van hátra, igyekezniük kell azoknak, akik eddig még nem döntötték el, hol kívánnak továbbtanulni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A helyes iskolaválasztás jó pár szempont figyelembevételét megkívánja. Elsődleges, hogy a gyermek igényeinek, képességeinek megfelelő középfokú tanulmányok mellett döntsön. Az érdeklődési körén túl legalább akkora jelentőséggel bírnak személyes kompetenciái is, vagyis különféle képességei, rátermettsége, alkalmassága, nem utolsó sorban személyisége. A szülő felelőssége mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy nem kényszerít gyermekére olyan választást, mellyel az nem képes azonosulni. A dolgok erőltetésével hosszú távon nem érhető el eredmény. A helytelen választás idővel megbosszulhatja magát. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy szülő és gyermek elképzelése merőben különbözik a pályaválasztás szempontjait illetően. Ilyen és minden ehhez hasonló esetben legbölcsebb, ha szakértőhöz fordulnak. Segíthet döntésükben az osztályfőnök, az alapiskolában tevékenykedő nevelési vagy pályaválasztási szak- referens, illetve a pedagógiaipszichológiai tanácsadó központok munkatársai is hasznos felvilágosítással szolgálhatnak számukra. Bár a felvételi kérelem benyújtásáig túl sok idő már nincs hátra, mégis érdemes alaposan fonUgyanígy sokat segíthet a elöntésben a középiskolák nyílt napjain való részvétel; ezeken a kvázi toborzónapo- kon ugyanis lehetőség nyílik a személyes kapcsolatfelvételre is az iskolák képviselőivel (Pavol Funtál felvételei) tolóra venni a döntést. A pálya- választás előtt álló diákoknak és természetesen szüleiknek első lépésként azt javasoljuk, hogy próbálják számba venni azokat a pályalehetőségeket, amelyek a gyermek szempontjából leginkább megfelelnek. Érdemes feltérképezni, a környéken milyen középiskolák működnek; megkönnyíti a családok helyzetét, hogy ma már szinte mindegyik középfokú oktatási intézménynek van saját honlapja, ahol gyakorlatilag mindent, a felvételi vizsgákkal kapcsolatos és természetesen egyéb, a tanulmányokkal összefüggő információt megtalálhat az érdeklődő. Ugyanígy sokat segíthet a döntésben a középiskolák nyűt napjain való részvétel; ezeken a kvázi toborzónapokon ugyanis lehetőség nyílik a személyes kapcsolatfelvételre is az iskolák képviselőivel, a szülő elbeszélgethet mind az iskolaigazgatóval, mind a pedagógusokkal, saját szemével győződhet meg arról, az oktatás körülményei valóban megfe- lelőek-e, eleget tesznek-e az általában szigorú szülői elvárásoknak. így tehát, ha arról értesülnek, hogy valamelyik szóba jöhető iskola nyűt napot tart ma vagy holnap (nem kizárt eleve), feltétlenül éljenek a lehetőséggel. Egy szakma nem elég Bármilyen fontos is a pályaválasztás, és bármilyen véglegesnek és több évre elkötelező döntéskényszernek is tűnik, nem hihetjük, hogy a későbbiekben, a megszerzett szakmai tudás birtokában nem kényszerülünk majd újabb és újabb pályaválasztásra. A felmérések ugyanis azt igazolják, hogy a jövő munkavállalójának életében többször is foglalkozást kell majd váltania. Míg korábban, pár éve még 3-4 foglalkozásváltásról beszéltek, ma már 6-7-ről is hallani. Tegyük hozzá gyorsan, megtévesztő lehet a konkrét számok említése, mivel nem tudjuk pontosan, hogy két foglalkozás mikor tekinthető ténylegesen két külön foglalkozásnak, és még kevésbé tudjuk, hogy ez a későbbiekben hogyan alakul. A kutatások azonban egyértelműen rámutatnak: a jövő munkavállalója többször is markáns változásra számíthat, ami a keresőmunkájához szükséges tevékenységeket, képességeket illeti. Az egészen fiatalok általában még bizonytalanok a pályamódosítás tekintetében, de a középiskola vége felé már tisztábban látják, hogy előnyös, ha valaki váltásra képes, (-cz-e, mgy) A szakmák népszerűségi rangsora alapvetően mit sem változott, legfeljebb átrendeződött Még mindig a gimnázium a vezető iskolatípus ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pályaválasztási szokásokat és az iskolaválasztási gyakorlatot megfigyelve megállapítható, jelenleg a gimnáziumok és a kereskedelmi akadémiák számítanak a legmenőbb iskolatípusoknak, a szakközépiskolák és szakmunkás- képzők ezzel szemben a kevésbé preferált, alacsonyabb presztízsű tanintézmények körébe tartoznak. Emellett az is nyilvánvaló, hogy a szülők jelentős része mintha nem venné észre az utóbbi évtized gazdasági-társadalmi változásait, továbbra is azt szeretné, ha gyermekéből fodrász, kozmetikus, szakács vagy pincér válna idővel. A felsoroltak már jó ideje divatszakmának számítanak, legalábbis így rögzültek a köztudatban, amely mint mindent, a pályaválasztási szokásokat is befolyásolhatja. Alighanem ennek tulajdonítható, hogy a szakmák népszerűségi rangsora alapvetően mit sem változott, legfeljebb átrendeződött. A leendő középiskolások és szüleik nem tudatosítják kellőképpen, hogy a pályaválasztás során azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a gyermek az adott iskola elvégzésével milyen eséllyel találhat munkát. Vitathatatlan, hogy a középiskolai képzési szintek megítélését tekintve első helyet mára a gimnázium foglalta el, korábban a „szakmának” volt nagyobb becsülete. Az a pár éve megfigyelhető jelenség, hogy a gimnáziumi jelentkezések száma nem csökken a tanulmányi eredményekkel, arra enged következtetni, hogy a tanulók töb- bé-kevésbé irreálisan ítélik meg továbbtanulási esélyeiket. Sajnos a rendszer hibája is erősíti ezt a tendenciát. Miután az iskolák, köztük a középfokú oktatási intézmények is, diáklétszám alapján részesülnek állami támogatásban, elemi érdekükben áll, hogy minél több diákot vegyenek fel. Ez pedig különösen nehéz egy olyan időszakban, mikor csökken, legjobb esetben is stagnál a születések száma. Az iskolák nagy része - tisztelet a kivételnek - ezért azt a módszert választja, hogy próbálja a lehető legkisebb akadályt gördíteni a jelentkezői elé, magyarul eltekint a felvételi eljárástól, legalábbis enyhébb felvételi kritériumokat állapít meg. Ez végső soron egy lavinát indít el, az iskolák ugyanis kénytelenek egymásra licitálni, csak hogy megtöltsék tantermeiket. A gond ezzel az, hogy közben veszélybe kerülhet az oktatás színvonala. Sajnos, az iskolákon túl erős a rövid távú érdekek nyomása, az ennek való megfelelés pedig általában a hosszú távú érdekek (az oktatás színvonalának megőrzése, emelése) feladása mellett történik, (-cz-e) A szakközépiskolák és szakmunkásképzők a kevésbé preferált, alacsonyabb presztízsű tanintézmények körébe tartoznak (ČTK-felvétel)
