Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 28. Nagyszünet 21 Kezeket a szívre: van köztetek olyan becsületes diák, aki még életében nem lesett a dogaíráskor? Puskázási módszerek A puskázás kockázata nem túl nagy, ha ügyesen csináljátok (Képarchívum) Pár hete már közöljük középiskolások számára a magyar irodalom érettségi tételeket. Sok pozitív visszajelzés érkezett, ám a diákok arra vonatkozóan is tanácsot kémek, hogyan lessenek. A puskázás kockázata nem tül nagy, ha ügyesen csináljátok. ISMERTETÉS Puskát készítem szinte minden tantárgyból lehet. De egy valamire jó, ha ügyelünk. Sosem menjünk úgy el vizsgázni, dolgozatot írni, hogy halvány fogalmunk sincs a tananyagról, hiszen akkor azt sem értjük, mi van a puskánkra írva. Jó, ha előtte legalább párszor elolvassuk a puskát, ám olyan módszer is hatékony, amikor egyenesen a puskáról tanulunk, s ekkor, ha nem is tudjuk használni, emlékszünk pár kulcsszóra, amire már építhetünk. Ismered az anyagot? Matek, fizika: ez a módszer akkor válik be igazán, ha van valami fogalmad az anyagról, és ha kapsz képletgyűjteményt. Sajnálatos módon a tanárok által gyártott képletgyűjtemény úgy van megfogalmazva, hogy még a kitűnő tanuló se érti, mit jelent. Ennek elkerülése végett plusz lapokkal kell rendelkezned, amelyekre a saját (remélhetőleg) érthető nyelveden le van írva egy csomó adat. Ezeket a plusz lapokat egyszerűen beteszed a gyári képletgyűjteménybe és pofátlanul lapozgatod óra közben. Arra azért vigyázz, ha a tanárok cirkálnak. Ilyenkor érdemes egymást figyelmeztetni. Az se rossz megoldás (arra az esetre, ha nem kapsz képletgyűjteményt), ha a dolgozatpapírok közé teszed a lapokat. Ennek az a veszélye, hogy a fősulikon gyakran színes, és/vagy lepecsételt lapokat kapsz. Tanácsok ♦ Ne legyen tömérdek mennyiségű puskád, de legalább 2-3 feltétlenül szükséges. ♦ Ha lusta vagy, és még arra sincs erőd/energiád, hogy saját kezűleg készíts puskát, fénymásold le másokét (vigyázat: az ő rövidítéseiket lehet, hogy nem érted), vagy egyszerűen a tankönyv lényeges oldalait kicsinyítsd le (fénymásolóval), majd vágd körbe és tűzd ösz- sze. ♦ Nem árt, ha van fogalmad az anyagról, mert pár pontot a saját tudásoddal is megszerezhetsz. Lehet, hogy pont ennyi kell a négyeshez. ♦ Feladatokat is kidolgozhatsz, de csak úgy, ha azt általánosítani tudod, és több feladathoz is fel lehet használni. Nem érdemes számokat használni, inkább betűkkel általánosíts, így nem kell azon gondolkozni, hogy hogyan jött ki az adott eredmény. (Folytatjuk.) (p, ú) PÁLYÁZÓ Tanulmányi ösztöndíj AJÁNLÓ A Rákóczi Szövetség által alapított Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány pályázatot ír ki a Jedlik Ányos Szakalapból igénybe vehető tanulmányi ösztöndíjakra, azzal a céllal, hogy a határon túli magyar fiatalok számára az anyanyelven való tanulást segítse az alábbi feltételek és pályázatírend szerint. A pályázat leadási határideje: 2007. április 30. A pályázati adatlap átvehető személyesen az irodában, letölthető az alapítvány honlapjáról. www.rakocziszovetseg.hu/alapitvany Az ösztöndíj időtartama: ♦ Az ösztöndíj a 2006/2007-es tanév második szemeszterére szól és az ösztöndíjazottnak egy összegben kerül kifizetésre 2007. május 31-ig. Pályázók köre: ♦ Magyarországi egyetemen, főiskolán tanuló, tandíjat fizető szlovákiai és kárpátaljai magyar nemzetiségű fiatalok, akik a 2006/2007-es tanévben államilag elismert oklevelet adó felső- oktatási intézményben első alapképzésben tanulnak és állami ösztöndíjban nem részesülnek. ♦ Az alapító fenntartja magának azt a jogot, hogy a pályázók körét bővítse és módosítsa. Támogatás formája: tanulmányi ösztöndíj. Feltételek: ♦ A kérelmező aktívan bekapcsolódik a Rákóczi Szövetség munkájába és rendelkezik Magyar Igazolvánnyal, melynek fénymásolatának csatolása (bemutatása) szükséges.♦ Kitöltött pályázati adatlap, szakmai önéletrajz, aktív hallgatói jogviszony igazolása, egy tanulmány megírása (téma: „Magyar történelmi és irodalmi emlékhelyek a szlovákiai, valamint a kárpátaljai magyar szórványterületeken”, terjedelem: minimum négy A/4-es oldal, elektronikus formában is). Előnyben részesülnek a négyes, vagy annál jobb tanulmányi átlaggal rendelkező diákok (szükséges a leckekönyv utolsó lezárt félévének, illetve az első évesek esetében az érettségi bizonyítvány másolata). Rendelkezésre álló keretösszeg: 800 000 forint. Megítélhető összeg személyenként legfeljebb 50 000 forint. ♦ A pályázatot az Alapítvány titkárságára kell eljuttatni, személyesen leadva vagy ajánlott küldeményként postai úton. Kizárólagosan az eredeti példányban kitöltött és aláírt, adadapon benyújtott pályázatokat tudjuk elfogadni. A pályázathoz egy saját névre megcímzett, felbélyegzett válaszborítékot kérünk mellékelni. ♦ A kuratórium a pályázati határidő letelte után május 14-ig dönt a pályázatokról. Az ösztöndíjak odaítéléséről a pályázók írásban értesítést kapnak. A hiányosan, nem az adadapon, formailag nem az előírt módon benyújtott pályázatokat a bíráló (munka)bizottság érvénytelenné nyilváníthatja. ♦ Akik az előző félévben részesültek támogatásban, azoknak a kért mellékleteket, a pályázati adadap, a pályamunka és a hallgatói jogviszony igazolás kivételével nem szükséges újra beadniuk, (ú) KEPES VIGY0RG0 Hova a csudába tűnt ez a madár? Csókolom, mogyoró van? vicclap, hu-felvételek) PUSKA 18. Mikszáth A szabadságharc utáni korszak új jelensége a realista regény volt: • Kemény Zsigmond (Özvegy és leánya), • Eötvös József báró (A falu jegyzője) is ekkor alkot, ám a legismertebb, máig kedvelt Írófejedelem, a kiapadhatatlan és szórakoztató • Jókai Mór volt (Az aranyember, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob stb.). A század - utolsó - nagy mesemondójának az anekdotikus stílusú Mikszáth Kálmánt tartják. Realista regény: A világ mint társadalmi lény szerepel; a nyugat-európai irodalomban a kiteljesedés mint társadalmi érvényesülés jelenik meg, az orosz irodalomban elsősorban mint metafizikai probléma jelentkezik. Tendenciájában valós, a társadalmat mozgásában áb- - rázoló világ („tipikus alakok, tipikus .körülmények között” - Engels). Mikszáth Kálmán (1847-1910) ÉLETRAJZ: 1847-ben született Szklabonyán, kisnemesi családban. Iskoláit Rimaszombatban, Selmecbányán végezte. Budapest-jog, Balassagyarmat - ügyvédi gyakornok. Megismerkedik főnöke lányával, akit kétszer vesz el feleségül (Különös házasság). 1878: elválik feleségétől, Szegedre költözik,- a Szegedi Napló munkatársa. 1879: nagy szegedi árvízről szóló cikkeivel országos hírnévre tesz szert. Bátran támadja Tisza Istvánt. 1880: visszaköltözik Pestre. 1881: Tót atyafiak, 1882: A jó palócok - berobban az irodalmi életbe, s az első vonal tagja lesz egészen haláláig. 1887-től országgyűlési képviselő a Tisza- párt tagjaként. 1910-ben írói jubileuma alkalmából országos ünnepségek, díszkiadás; majd meghal. Művei 1874-ben jelent meg első kötete (Elbeszélések). • Kákay Aranyos No. 3. álnéven kiadott két publicisztikai kötetet (Még újabb fény- és árnyképek, 1878; Szeged pusztulása, 1879). • 1881—82-ben megjelent két sorsfordító novelláskötete: A tót atyafiak és A jó palócok. • Nemzetes uraimék, 1882-83. • Beszterce ostroma, 1894. • Folyamatosan írt történelmi tárgyú regényes műveket (A két koldusdíák, 1885; A beszélő köntös, 1889; Szelistyei asszonyok, 1901; Akii Miklós, 1903 stb). • Szent Péter esernyője. • Új Zrínyiász, 1898. Legjellemzőbb művei, nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények, egyszerre állnak az adomázó me- sélés és a kíméletlen létkritika jegyében. Három legfontosabb idevonható nagyobb munkája: • Gavallérok 1897, a Kozsibrovszky üzletet köt 1905 • Noszty fiú esete Tóth Marival 1906-07. A művek témája a házasság - a szegény, de presztízsértékekkel még rendelkező dzsentri „reparációjának” legkézenfekvőbb módja. Mikszáth az utóbbiban vall a legkeserűbben a kor szerepkényszereiről, presztízs és korszerűség, tradíció és morál ellentétéről, a humánum kiszolgáltatottságáról, arról, hogy egyetlen olyan társadalmi réteg sem létezik, amely távlatot és viselkedési mintát kínálhatna. • Utolsó korszakának, a századelő tra- gizálódó világképéhez és szecessziós ízlé' séhez is kapcsolható alkotói szakaszának nyitányát olyan regények jelzik, mint a • Különös házasság, 1900 • Sipsirica 1902 • Utolsó nagy műve, A fekete város 1910 olyan örökös csapdahelyzetként ábrázolja a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság legalább annyira természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása. Kései novellái - jóllehet zömük falusi közegben játszódik - a polgári civilizáció egyetemes válságáról beszélnek, a lét permanens fenyegetettségéről, az ártatlanság és a szépség kiszolgáltatottságáról (Méretlen hús Tóthéknál, Maguktól támadt mesék, Piros harangok). Jelentősége 1. A Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elwé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát. 2. Művészete nem állja a versenyt a XIX. századi nagyepika klasszikusaival, hiányzik Mikszáthból e regények társadalmi és emberi teljessége, a zárt kompozíció, a lélek- rajz és jellemváltozás árnyaltsága és analízise,. de a XIX. század utolsó harmadának Magyarországáról Mikszáth műveiből kapjuk a legpontosabb képet. Beszterce ostroma - főnemesség, dzsentri, polgárság; Fekete város - polgárság, arisztokrácia; A Noszty fiú esete Tóth Marival - dzsentri, polgár; Gavallérok-dzsentri; A jó palócok, Tót atyafiak-parasztság. Az összes réteg közül leginkább a dzsentrik, a középnemesség foglalkoztatja. A reformkorban, illetve a szabadságharcban játszott szerepe folytán ez az a réteg, mely leghitelesebben vezethetné az országot. A passzív ellenállás, illetve az önkényuralom ezt a réteget lehetetlenítette el legjobban. Az újrapolgárosodó Magyarországon tőke híján az adminisztrációban kaphattak helyet, s ebből fakad ellentmondásos szerepük is. Mikszáth viszonya kettős a dzsentrihez. A polgárosodó Magyarországon egy élhető kultúra és életforma hordozói, ellentétben a polgári világ racionális és merkantil szemléletével, életvitelének egyhangú szürkeségével. Szatirikusán ábrázolja viszont azt a törekvést, igyekezetét, ahogy a történelem fordultán is felszínen akarnak maradni, fogyó erkölcsi és még kevesebb anyagi tőkéjükkel. Különös házasság A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló ku- ruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokon- szenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban. Tartalom Mikszáth regénye 1810-1815 körül játszódik. Főszereplője Buttler János gróf barátjával, Bernáth Zsigmonddal annak szülői házába tart. Utazásuk során betérnek báró Dőry István kastélyába. Az ebéd után a vendéglátó leánya, Mária rosszul lesz, s az apa ekkor tudja meg, hogy lányát a helybeli plébános elcsábította. Elhatározza, hogy a botrányt elkerüljék, leányát férjhez adja Buttler Jánoshoz. A húsvéti ünnepeket Buttler barátjánál tölti, ott ismeri és szereti meg szomszédjuk leányát, Horváth Piroskát, s el is jegyzi. Amikor visszafelé utaznak, Dőry hajdúi szinte kényszerítik őket, hogy ismét betérjenek a kastélyba. Itt Dőry felszólítja Buttlert, hogy vegye feleségül a leányát, s álesküvőt rendez. A leányt teherbe ejtő bűnös pap, Szucsinka plébános a kastély egyik szobájában „ösz- szeadja” Dőry Máriát és Buttlert. Amikor Buttlert elnyomja az álom, egy felvonószerkezettel Dőry Mária szobájába juttatják, s a szobába lépő cselédek segítségével a házasságot elháltnak tüntetik fel. Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére. Az ügy azonban túlnő a szereplőkön: az Egyház a papi botrány leplezése, a magasabb társadalmi körök pedig a Dőry család érdekében kísérlik meg rávenni Buttlert a helyzet elfogadására. A gróf azonban kitart szándéka mellett. Ám a lefizetett tanúk ellene vallanak, s a szentszék a házasságot érvényesnek nyilvánítja. Mivel azonban Dőryék egyik tanúja bevallja, hogy hamisan tanúskodott, Buttler perújítást kezdeményez abban a reményben, hogy Pyrker László egri érsek - aki neki köszönheti kinevezését- igazságos ítéletet hoz. Pyrker azonban magasabb egyházi érdekekre hivatkozva elutasítja a keresetet. Időközben a „házasfelek” között is folyik a küzdelem. Dőry Mária beköltözik Buttler kastélyába, feleségeként viselkedik, megszüli leány- gyermekét, s közben reménykedik, hátha megtágyul iránta a gróf szíve. Buttler azonban menekül előle. Jegyesével való véletlen találkozása után mintha megoldást találna. Vagyonát - nehogy Dőry Mária kezére jusson - elkeseredett nagyvonalúsággal szórja szét nemes célokra, majd hamarosan halálhíre érkezik. Hű tiszttartója azonban a felnyitott koporsóban csak egy fabábut talál egy sokat sejtető felirattal: hallgass! A nép között pedig elterjed a hír: Buttler nem halt meg, hanem boldogan él Piroskával.
