Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-26 / 71. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 26. Egészségünkre 111 Mit tesz az egészségéért Miloš Bubán gasztroenteorológus? „Időnként eltűnök...” „Élj stresszmentesen!” - gondolkodik hangosan. Nem lenne orvos, ha nem találna erre is receptet. Persze, nem vagyok benne biztos, hogy ha a betegei­nek tanácsolná, hogy tisz­títsák meg lelkűket (mert szerinte a testi-lelki egyen­súly az egészség alapja), azok valamennyien végre tudnák hajtani. URBÁN KLÁRA „Három hónapig elviselem a stresszt, de időnként el kell tűn­nöm. Elutazok, s ha visszajövök, megint képes vagyok három hóna­pig szünet nélkül létezni úgy, hogy semmi nem hoz ki a sodromból. Mert a következő százhúsz napon át örülök a következő útnak. Alig jöttem meg a Karib-térségből, már terveztem, hogy kiruccanok Velen­cébe, a karneválra, most meg ép­pen Mexikó tart lázban. Utána Brüsszelbe készülök, aztán majd megint kitalálok valamit. Ez a leg­jobb gyógymód.” Nem mindenki engedheti meg magának ezt a lu­xust. Van, aki belefárad, főként anyagüag, de az út is kimerítő. „Azért ím megyek messzire, mert ott nem vagyok elér­hető, itthon folyton zaklat valaki. Kül­földön kikapcsolom a mobilomat, s csak magammal törődök - egoista módon.” Jó tíz éve él így. „Azon dü­hödtem fel, hogy a mo­biltelefonok divatja előtt haza is vettem drót nélküli telefont, s az első héten még a fürdőszobába is magammal vittem, ha csöngött, elzártam a vizet. Aztán egy szép napon rá­eszméltem, hogy totálisan őrült vagyok. Mennyivel nyugodtabban éhek Latin-Amerikában, mint itt, Európában, vagy Japánban, vagy Észak-Amerikában, ahol mindenld rohan és kerget valamit. S mennyi­vel gazdagabbak? Vagyonuk van, amit haláluk után ők is ugyanúgy itthagynak, ők is úgy távoznak a másvilágra, mint akinek semmije nincs. Akkor megfogadtam, hogy nyugodtabban fogok élni.” Fogadkozni sokan tudunk - és szoktunk is. A különbség az, hogy a smolenicei születésű orvos meg is tartotta a fogadalmat. S még rá is tett egy lapáttal. Az ő útjai nem csak arról szóltak, hogy elrepül tíz­ezer kilométerre, s kifekszik a strandra - két hétig. „Reggeltől es­tig járom a környéket, ismerkedem a hellyel, amelyről visszatérve ri­portokat írok. De csak azután, hogy visszajöttem. Ott csak élvezem a tá­jat, magamba szívom az ismerete­ket. Egyébként én, aki az ikrek je­gyében születtem, egyik percről a másikra képes vagyok változtatni a dolgokon. így szoktam le például tizenegy éve a cigarettáról: épp születésnapom volt, s akkor is kül­földön voltam. Azon morfondíroz­tam, hogy valamivel meg kellene lepnem magam. Ránéztem az ujja- im között füstölgő cigarettára, s tudtam, ez az. Azóta nem cigizek.” Napjai zsúfoltak, a vasutaskór­ház szakrendelői részlegét vezeti, egy magánszanatóriumban is ren­del, s 1982 óta - akkor még medi­(Desana Dudášová felvétele és archív) kus volt - rendszeresen megjelenik a tévé képernyőjén, az egészséges életmód szószólójaként ismerik a nézők. „Megtanultam, hogyan kell automatikusan átállítanom ma­gam, s ebben rejlik a relaxáció titka - egyik percről a másikra válta­nom kell, s egész más témával kell foglalkoznom.” Hiába próbálnám szépíteni a dolgot: a legtöbb orvosra nem igen jellemző az egész­séges életmód. Tanácsot tud­nak adni, de ők maguk ritkán él­nek eszerint. Bubán doktor eseté­ben arról győződtem meg, hogy van egy arany középút. „Én is más­képp éltem valamikor, de annyi mindent láttam, sokszor szembe­sültem a halállal. Szerencsére még többször az élettel, s ez megvál­toztatta az értékrendemet: vala­mikor gyönyörű szőnyeget akar­tam, aztán autót, manapság mind­ez nem nagyon érdekel. Ezért is nem használok parancsoló módot, nem alkalmazok szigort. A betege­imnek megengedek egy-egy po­hárka bort, vagy egy kis konyakot, ugyanúgy, mint saját magamnak. Bár szigorú vagyok önmagamhoz, a katonaság óta reggelente nem maradhat el a negyven fekvőtá­masz. Teniszezek, habzsolom az életet, szeretem a jó ételeket, néha megszegem az ésszerű táplálko­zás elveit, nem vagyok puritán, ezért nem is adok megvalósítha­tatlan tanácsot. Az én elvem, hogy jól kell adagolni a munkát, a pihe­nést, a nyugalmat. Mindent lehet - mértékkel.” sztár es Egészség Sienna a jógától kecses A szőke színésznő, Sienna Miller a jógának köszönheti királynői tar­tását és kecses mozdulatait. „Az édesanyám jógaoktató, már gye­rekként is bent ültem az óráin, és hamar kedvet kaptam ahhoz, hogy kipróbáljam a gyakorlatokat. An­nyira megszerettem, hogy ma már mindennap jógázom, még akkor is, ha csak tíz perc jut rá. A csend és el­mélyülés nagyon fontos a kaotikus, rohanós életemben.” Reggeli szertartás Julia Roberts két éve ikergyere­keknek adott életet - most újra anyai örömök elé néz -, és azóta a családjának él. Amikor tudja, hogy nehéz nap vár rá, reggel igyekszik visszahúzódni a magányába. „Ilyenkor elvégzek néhány jóga- és Pilates-gyakorlatot. Egy könnyű séta is segít, hiszen felpörgeti a vérkeringést, amitől máris jobban indul a napom.” TESTÜNK TITKAI Fertőző betegségek ÚJ SZÓ-TANFOLYAM Számos vírus- vagy bakteriális fertőzés okozhat többé-kevésbé súlyos idegrendszeri károsodáso­kat, melyek közül a legsúlyosab­bak az agyvelő- és az agyhártya­gyulladások. Az agyvelőt és az agyhártyákat érintő kóros folyamatok többsége megváltoztatja az agyvíz (likvor) összetételét. Az ágyéki csigolyák magasságában végzett gerinccsa- polással (lumbálpunkció) nyert agyvíz vizsgálatával egyes beteg­ségek megállapíthatók vagy ki­zárhatók. Agyvelőgyulladás Az agyvelő vírusos gyulladása legtöbbször a nátha, a kanyaró, a rubeóla vagy a mumpsz vírus ál­tal okozott fertőzések következ­ménye. A betegség súlyosságától függően láz, fejfájás, levertség, végtag- és szemizom-bénulások, látászavarok, kettős látás, gör­csök, tudatzavar, eszméletvesztés lehetnek a tünetek. Hasonló tüne­tekkel jelentkeznek a kullancsok által terjesztett vírus okozta gyul­ladások is. A körfolyamatban az agyhártyák és a gerincvelő is érin­tett lehet. Egyes vírusok csak egyes ideg­központokat támadnak meg, mint például a veszettség vagy a gyer- mekparalízis vírusa. Mások pedig, mint például az encefalitisz le- targika vírusa az extrapiramidális rendszert (ez az 1918-1919-ben fellépett influenzajárvány által okozott forma napjainkban gya­korlatilag megszűnt). A vírus min­dig más típusú, mert változtatja genetikai tulajdonságait. Az agyhártyagyulladások tü­netei azonosak, függetlenül a kóroktantól. Kezelésük lényegé­ben megoldatlan, és döntően A gennyes agyhártyagyulla­dást a lágy agyhártya bakteri­ális fertőzése okozza. Ilyen kórokozó például a Pneumo­coccus. Kezelése antibioti­kumok célzott adásából áll. csak tüneti: intenzív osztályon történő megfigyelés, újraélesz­tés, görcsoldók (pl. epilepszia el­leni szerek) adása, gyógytorna. A legfontosabb a veszélyeztetett emberek körében a védőoltás, hogy megelőzzék a betegség ki­fejlődését. Övsömör (herpes zoster) A betegséget ugyanaz a her­pesz-vírus okozza, mint a bárány­himlőt (Varicella zoster). Bár­mely életkorban előfordulhat, de főleg az idősebb (50 év fölötti) felnőttekben jelentkezik a gerinc­velő érzőideg dúcainak gyulladá­sa, amelyet az ideg ellátási terüle­tén megjelenő, igen fájdalmas búrkiütések jellemeznek (a folya­matokkal telt hólyagocskák tar­talmazzák a vírust). Övsömör csak akkor alakul ki, ha a vírus re­aktiválódott, vagyis a varicella el­lenes antitestek jelen vannak a szervezetben. Gyakran rosszin­dulatú daganat első tünete, pél­dául hasnyálmirigyrák esetében. A lappangási idő 1-2 hét. A fájdalmas bénulásokkal járó Heine- Medin-kór a fejlett orszá­gokban ma már nagyon ritka. Amikor a légzőizmok is érintettek, a veszélyt a ful- ladásos halál lehetősége je­lenti. A hólyagok kb. öt nappal a megjelenésük után pörkösödni kezdenek. A kezelés lényege helyi fertőtlenítők alkalmazása, fájda­lomcsillapítók, súlyos esetben ví­rus elleni szerek szedése, főleg a legyengült immunrendszerű be­tegeknél. Políomielitísz A járványos gyermekbénulás, Heine-Medin-kór vagy gyermek- paralízis néven ismert betegséget egy enterovirus fajta, a poliovirus okozza, amely fertőzött széklet vagy szennyezett víz közvetítésé­vel terjed. A fertőzés a bélrend­szerből szóródik szét a szervezet­ben, de a legsúlyosabb akkor, ha az agyat vagy a gerincvelő elülső szarvában található, mozgást elő­idéző idegsejteket támadja meg. A meningitíszek A lágy agyburkok gyulladását fertőzésre utaló tünetcsoport jel­zi, valamint az agyvíz jellemző összetevőinek az eltérései. Lehet gennyes (purulens) vagy savós (serosus). A gennyes meningiti- szek esetén az agyhártyák gyulla­dását baktériumok okozzák, ne­vezetesen a Meningococcus és a Pneumococcus vagy a Haemo- phüus influenzae. A klinikai kép a lágy agyhártya izgalmára utaló tünetekből (fejfájás, tarkókötött­ség, fénykerülés, hányás), az álta­lános állapot romlásából áll. Né­ha kómával vagy enyhébb tudat­zavarral is társul. Ebben az eset­ben gerinccsapolást (lumbál- punkciót) végeznek, hogy kiderít­sék, gennyes vagy savós gyullá- dásról van-e szó, és meghatároz­zák a kezelés módját. Alacsony glükóz- és emelkedett albumin- tartalom nagy számú szét­esett fehérvérsejt kíséreté­ben, gennyes meningitisz- re utal. A tenyésztés ered­ményétől függően célzott antihiotikus kezelés kö­vetkezik. Ezt megfelelő adagban minél előbb meg kell kezdeni. A kezelés eredményességét az agyvíz ben jelenlévő gyógyszer szint­jének meghatározásával követik. A gennyes meningitíszek gyakran járványszerűen jelentkeznek, leg­többször a gyermekek körében. Csecsemőknél gyakran helyi gyulladások (pl. középfülgyulla­dás) tovaterjedése révén alakul­nak ki. Gyermekek esetében a tu- berkulózisos, parazitás és az ún. limfocitás meningitisz egy koráb­bi gyulladást követően alakul ki, néhány hónappal később. Az agy­folyadék túlnyomóan limfoci- tákat tartalmaz. A Koch-bacillus egy évig tartó, három antibioti­kum kombinációjából álló keze­lést tesz szükségessé oly módon, hogy a betegnek elsötétített helyi­ségben kell pihennie (ezt szigorú­an be kell tartani). A tébécé diag­nózisa esetén egyidejűleg HIV- vizsgálatot is végeznek. A vírus- meningitiszek kizárólag a gyer­mekeket érintik. A betegség mér­sékelt lázzal jár. Posztherpeszes neuralgia Ez az orvosi szakkifejezés az övsömör lezajlása után fellépő fájdalmat jelenti a fertőzött ide­gek által ellátott bőrterületen. Az ilyen típusú fájdalom hónapo­kig, olykor évekig is fennállhat, anélkül, hogy a varicella zoszter vírus szaporodna. A fájdalom le­het folyamatos vagy szakaszos, éjszaka fokozódhat, hideg vagy meleg hatására súlyosbodhat. A posztherpeszes neuralgia az öt­ven éven felüli, övsömörön át­esett betegek mintegy negyedé- nél-felénél fordul elő kisebb-na- gyobb mértékben. A fájdalom legtöbbször három hónapon be­lül elmúlik, csak ritkán húzódik el egy évnél tovább. Igazán haté­kony kezelés még nem ismere­tes, de szerencsére a fájdalom többnyire enyhe, és a betegség csak kivételesen ritkán okoz sú­lyos tüneteket. Forrás: Család és Egészség Az övsömör kórokozója a bá­rányhimlő vírusával azonos. Gyakran nagyon fájdalmas, hólyagos bőrkiütések formájá­ban jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents