Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-26 / 71. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 26. www.ujszo.corr RÖVIDEN Condoleezza Rice felszólítása Asszuán. Az Izraellel kötendő békét célzó kezdeményezésekre szólította fel az arab országokat tegnap Asszuánban Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, miután a Nílus menti egyiptomi nagyvárosban találkozott Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel, valamint az Egyesült Államokkal baráti viszonyt ápoló arab országokat - Egyiptomot, Jordániát, Szaúd-Xrábiát és az E- gyesült Arab Emírségeket - képviselő külügyminiszterekkel. Egyiptom az első állomása Rice közel-keleti kőrútjának, amelynek során Izraelbe, a palesztin területekre, Jordániába, Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. (mti) Szabadlábon a volt RAF tagja Berlin. Szabadon engedték tegnap 24 évi börtön után Brigitte Mohnhauptot, a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) elnevezésű egykori német terrorista szervezet egyik volt vezető személyiségét. A jelenleg 57 éves Mohnhaupt az 1970-es évek második felétől kulcsszerepet játszott a szélsőbaloldali szervezet leghírhedtebb gyilkosságainak kitervelésében és végrehajtásában, s a RAF alapítóinak, Andreas Baademek és Gudrun Esslinnek 1977 októberi börtönbeli halála után a terrorista csoport irányítója lett. A bíróság 1982-ben Brigitte Mohnhauptot 9 emberölésben való részvételben találta bűnösnek. (mti) Meghalt a kormányfő Jereván. Szívrohamban meghalt Andranik Margaiján örmény kormányfő - közölte tegnap szóvivője. Margaiján 2000 május óta volt Örmény- ország miniszterelnöke. Fél évvel azután került a kormányfői székbe, hogy 1999 októberében egy, a jereváni parlament elleni támadásban megöltek 8 politikust, köztük az akkori miniszterelnököt, Vazgen Szárkiszjánt. Robert Kocsaiján örmény államfő először Szárkiszján fivérét, Áramot nevezte ki utódul, de az ország gazdasági gondjai miatt erősödő elégedetlenség nyomására leváltotta és Mar- gaijánt bízta meg kormány- alakítással. (mti) Margarján halálának körülményeiről Jerevánban egyelőre nem közöltek részleteket (ČTK/AP-felvétel) Angela Merkel: Európa a közös értékekre alapozódik, és legfőbb jellemvonása, tulajdonsága a tolerancia Fontos az egység, szükséges a megújulás Berlin. Erős, egységes és cselekedni képes Európai Uniót sürgetett Angela Merkel német kancellár, a kétnapos, tegnap befejeződött berlini EU-csúcson mondott beszédében. A Berlini Nyilatkozat aláírását megelőző ceremónián még Jósé Manuel Barroso, az EU- bizottság elnöke, Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke, valamint Romano Prodi olasz miniszterelnök szólalt fel. ÖSSZEFOGLALÓ Az EU soros elnöke, Angela Merkel beszéde elején felidézte gyerekkorát, amikor - még az NDK lakosaként - Kelet-Berlinben nevelkedett, s gondolni sem mert arra, hogy nyugdíjas kora előtt valaha is a Nyugatra látogathat majd. „S mégis, a berlini fal leomlott. Én pedig a saját tapasztalatom révén tanulhattam meg, hogy semmi sem megváltoztathatadan” - mutatott rá Merkel, aki szerint mindez reményt nyújt azoknak, akik ma sem akarnak beletörődni az igazságtalanságokba. Rámutatott: Európa a közös értékekre alapozódik, s legfőbb jellemvonása, tulajdonsága a tolerancia. „Évszázadokra volt szükségünk, hogy ezt megtanuljuk. A tolerancia felé vivő út katasztrófákon át vezetett... De ma egységben élünk, úgy, ahogy a múltban még soha nem tettük. Merkel beszédében hangsúlyozta Václav Klaus ünneprontó volt Berlin. Meglehetősen ünneprontó volt Vacláv Klaus cseh államfő, aki már megszületésének napján bírálta a Berlini Nyilatkozatot. Az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a nyilatkozat elkészítését szerinte nem előzte meg demokratikus vita. Klaus sérelmezte, hogy egyes országokat nem vontak be kellő mértékben a tervezet kidolgozásába, s hozzátette, hogy - műit fogalmazott - mindez nem mehet így tovább. A cseh államfő azt állította, hogy Prága csak huszonnégy órával a berlini találkozó előtt kapta meg a dokumentum tervezetét, s ezt rendkívül problematikusnak nevezte. A Berlini Nyilatkozat aláírása. Hans-Gert Pottering (balra), Angela Merkel és Jósé Manuel Barroso (TASR/A P-f e I véte I) Minek örül Robert Fico? Berlin. Az EU-ban már nem olyan egyszerű elfogadtatni egy dokumentumot, mint korábban, amikor 15 állam alkotta az uniót, vélekedett Robert Fico miniszterelnök a nyilatkozattal kapcsolatban. „Ma 27 üyen állam van, és mindegyik tagország a saját nézeteit hozza. Egyeseknek talán ezért is úgy tűnhet majd úgy, hogy a nyilatkozat szövege kissé általános, kissé formális”. Hozzáfűzte: ennek ellenére mindazt tartalmazza, amit az unió elvár. „Én személyesen annak örülök, hogy a szövegben többször is előfordul a szolidaritás kifejezés ” a gazdasági növekedés és a szociális összetartással kapcsolatban. a szabadság fontosságát, beszélt arról, hogy minden tevékenység középpontjában az ember áll, akinek méltósága megsérthetetlen (s ennek kapcsán - hangsúlyozva, hogy saját személyes véleményét mondja - hozzátette, hogy ez a koncepció Európa zsidó-keresztény gyökereiből is fakad). Egyben figyelmeztetett az európai egység fontosságára, hiszen az európai országok külön-külön gyengék a világméretű kihívások leküzdésére. „Európának soha nem szabad hagyma, hogy bármilyen kérdésben is megosszák” - szögezte le. Külpolitikai kérdésekről szólva Merkel kiállt amellett, hogy az EU szoros és baráti kapcsolatot tartson fenn az Egyesült Államokkal, globális stratégiai partnerséget alakítson ki Oroszországgal, illetve segítse, hogy a NATO erős maradjon. A német kancellár rámutatott, hogy az EU struktúrájának alkalmazkodnia kell az új helyzethez, ahhoz, hogy immár 27 állam alkotja a szervezetet. Ehhez hatékonyabb intézményekre és az eddiginél több feladatkörre van szüksége, illetve főként arra, hogy ezeket a feladatköröket jobban meghatározzák. Alaposabban külön kell választani azt, mi az, ami közösségi hatáskör, s mi az egyes országok feladata. Jósé Manuel Barroso egyebek között arról beszélt, hogy milyen nagy jelentőségű a mostam csúcs helyszíne, az, hogy az egyesített Berlinben tarthaiják a tanácskozást. Hangsúlyozta: az európai emberek büszkék lehetnek az elmúlt 50 év sikereire, arra, hogy béke van, jólét, s kontinensük hatalmas gazdasági fejlődésen ment át. Hans-Gert Pottering - Barrosóhoz kapcsolódva - felhívta a kontinens lakosainak, s főként a fiataloknak a figyelmét, hogy Európa a saját országukban kezdődik, s hogy az EU és az egyes országok „párban vannak”, egymástól elválaszthatatlanok. Romano Prodi azt elemezte, hogy az EU, mint az alapértékek közössége már létezik, a tényleges, gyakorlati Európai Uniót viszont tovább kell építem. Ehhez új szabályok kellenek - de nem kell a nulláról indulni, hiszen az EU alapokmánya (amelyet 2004-ben Rómában írtak alá, de amely a francia és a holland elutasítás miatt vakvágányra került) nagyon megbízható alapot ad az új alapdokumentum kidolgozásához. Az alapító Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából rendezett EU-csúcs ünnepi részére szombaton került sor - az állam és kormányfők, valamint más neves személyiségek vettek részt a Berlini Filharmonikusok koncertjén, melynek keretében Robert Fico miniszterelnök röviden beszélt Tony Blair brit kormányfővel. Ezután ünnepélyes vacsorával folytatódott jubileumi csúcs- találkozó. A vacsora helyszíne a német főváros egyik legimpozánsabb épülete, az 1786-ban épült Bellevue Palota, egyben a vendéglátó, Horst Köhler államfő hivatalos rezidenciája volt. A vacsora nyitányaként az elnök köszöntötte a vendégeket, de nemcsak a maga, hanem a német újraegyesítés korábbi kancellárja, Európa tiszteletbeli polgára, Helmut Kohl nevében is, aki betegsége miatt nem lehetett jelen. Horst Köhler méltatta ez európai egyesülés sikerét és leszögezte: az Európai Unió bebizonyította, miként lehet legyőzni az ellenségeskedést és a népek, illetve az országok hogyan tudják megtanulni a harmonikus együttélést, a közös érdekekért való munkát. A huszonhét tagország állam- és kormányfője és hozzátartozóik számára nemcsak a menü volt meglepetés, hanem a rendezvény XVI. Benedek éles bírálata Vatikánváros. XVI. Benedek pápa élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy az alapításának 50. évfordulójára emlékező nyilatkozatokban, beleértve a Berlini Nyilatkozatot is, nem tesznek említést Istenről és Európa keresztény gyökereiről. Európai püspökök előtt elhangzott kemény hangú beszédében a római katolikus egyház feje úgy vélekedett, hogy Európa önmagát tagadja meg, amikor megfeledkezik Istenről és keresztény gyökereiről, ezzel pedig saját identitásában kételkedik, ami veszélybe sodorhatja az unió fellendülését. másik fő szónoka is. Ő ugyanis ezúttal nem politikus volt, hanem űrhajós, Németország és egyben Európa egyik legtekintélyesebb és legtapasztaltabb űrhajósa. Mégpedig az a Thomas Reiter, aki az elmúlt években, két alkalommal több hónapot töltött a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson. Horst Köhler államfő arra kérte fel Reitert, hogy a vendégeknek Európát más perspektívából mutassa be. Az űrhajós pedig élt a jubileumi alkalommal, s a jelenlévőket az űrben készített videofelvételekkel és fotókkal kápráztatta el. Közben este a berlini utcákon is megkezdődött Európa ünnepe. „A szépség éjszakájának” keretében hajnalig várták a látogatókat a legtekintélyesebb múzeumok, s a tagországok neves zenészeinek közreműködésével „éjszakáztak” a fővárosi discó- klubok is. (mti, tasr) Orbán szerint hiányos a dokumentum Berlin. Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártok vezetőinek Berlinben szombaton tartott találkozóján vett részt, hiányolta, hogy a Berlini Nyilatkozat nem utal a keresztény értékekre, illetve a kisebbségvédelemre, amit a maga részéről egyfajta kudarcnak minősített. „A nem vállalt identitás mindig a gyengeség jele” - hangoztatta Orbán. Incidens az iraki-iráni határon húzódó Satt-el-Arab folyó torkolata közelében Erőszak Minszkben és Nyizsnyij Novgorodban Teheránba vitték a brit katonákat Feloszlatott tüntetések MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Az iráni fővárosba vitték kihallgatásra szombaton a brit királyi haditengerészet és tengerészgyalogság 15 katonáját, akiket az iraki-iráni határon húzódó Satt- el-Arab folyó torkolata közelében, a Perzsa-öbölben előző nap fogtak el. Az iráni hadsereg egyik tábornoka szerint a britek elismerték, hogy behatoltak az iráni felségvizekre. Az iráni hadsereg egyik magas rangú tisztségviselője, Ali Reza Afsar tábornok kijelentette, hogy a brit katonákat iráni területen fogták el. „A vizsgálat még folyik, (a britek) egészségesek, és nincs semmi gond“ - tette hozzá. A tábornok kijelentéseire reagálva egy teheráni brit diplomata leszögezte: London változadanul fenntartja, hogy a katonákat iraki vizeken fogták el. A brit külügyi tárca magyarázatot követelt a súlyosnak minősített incidensre, mivel álláspontja szerint a katonák a csempészés megakadályozásának a feladatával iraki területi vizeken járőröztek, és onnan hurcolták el őket. 2004 nyarán 8 brit haditengerészt fogtak el a Sattel-Arabon, és vittek iráni területre. Akkor négynapi diplomáciai alkudozás után sikerült elérni a brit katonák szabadon engedését. ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Nyizsnyij Novgorod. Jelentős rendőri erők felvonultatása ellenére próbált meg tüntetni tegnap a fehérorosz ellenzék Minszkben, az 1918-ban létrehozott, majd rövid idő múlva a bolsevik forradalom által levert független Fehéroroszország emlékének adózva. Több száz rohamrendőr a- kadályozta meg, hogy a tüntetők a kordonokkal körbezárt belvárosi Október térre vonuljanak a Szabadság Napjának megünneplésére. A fehérorosz hatóságok korábban itt betiltották az ellenzéki megmozdulást, s más helyszínt ajánlottak, de azt a tüntetők nem fogadták el. Az utcákon mintegy 3000 tüntető gyűlt össze a délelőtt folyamán, számos tiltakozó megpróbált áttörni a rendőri védelmen, s többüket őrizetbe vették. A rohamrendőrök később kiszorították a tüntetőket az Október tér körzetéből, egy részüket szétszórták, ugyanakkor egy nagyobb csoport ellenzéki a tudományos akadémia épületéhez vonult. A megmozduláson ott volt Alekszandr Milinkevics volt ellenzéki elnökjelölt. Minszkbe utazott Duka Zólyomi Árpád EP-képviselő, hogy támogatásáról biztosítsa az ellenzéket. Az orosz rendőrség szombaton Nyizsnyij Novgorodban oszlatott fel egy tüntetést, melyet a Másik O- roszország nevű ellenzéki egység- mozgalom hirdette meg, mely március 3-án Szentpétervárott szervezett megmozdulást, (mti, ú) Újabb BT-szakciók Irán ellen Világszerte üdvözölték az ENSZ Biztonsági Tanácsa által szombaton elfogadott, szigorított Irán-ellenes szankciókat tartalmazó határozatot, amely egyebek között fegyverembargót rendel el és utazási korlátozásokat bevezető, valamint bizonyos külföldi javak befagyasztását irányozza elő. A BT a határozattal azt szeretné elérni, hogy Teherán mondjon le az urándúsításról, és térjen vissza a vitatott atomprogramjáról folytatott tárgyalásokhoz. Az iráni külügyminiszter szerint Teherán nem változtat nukleáris ügyekben folytatott politikáján, (mti)
