Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-24 / 70. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 24. Régió 5 Sok fiatal, kisgyerekes család drága albérletben lakik, és esélyük sincs saját otthonhoz jutni Bérlakások építését követelik Párkány. Lakossági közvélemény-kutatásba és aláírásgyűjtő akcióba kezdett két fiatal anyuka, Marcela Jastrabská és Kosa Erika. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A petícióval azt szeretnék elérni, hogy a városháza és az önkormányzat végre érdemben foglalkozzon a fiatal kisgyerekes családok lakásgondjaival, azaz épüljenek végre Párkányban elérhető árú bérlakások, kimondottan a fiatal, dolgozó, gyermekes családok számára. A kezdeményezők szerint felháborító, hogy míg a környező falvakban sorra épülnek az olcsóbb bérlakások, Párkány eddig nem mozdult az ügyben. „Olyan lakások kellenek, amelyek után a törlesztőrészlet és a foglaló is megfizethető. Mert például 30, 60 ezer koronás előleget még el tud viselni egy ilyen család költségvetése, ám egymilliós beugrót követelni ettől a korosztálytól abszurdum. Háromgyermekes családanyaként nem kapok jel- záloghitelt egyetlen banktól sem, pedig a féljem is dolgozik. Az épülő lakópark sem megoldás, mert ott például egy háromszobás lakás 2,5 millió koronába kerül. Párkányban az a legrosszabb, hogy míg egyesek három, négy lakással is rendelkeznek, s üzletelnek velük, vígan megélnek a bérleti díjakból, a fiatalok zömének semmi esélye sincs hozzájutni még egy kisebb lakáshoz sem” - mondta Marcela Jastrabská. Szerinte az is tarthatadan, hogy ők hatan szoronganak egy háromszobás lakásban, Kosa Erikáék pedig háromszobás lakást bérelnek havi tízezer koronáért, s ezek egyáltalán nem ritka esetek. Az egykori kaszárnyában épült új lakások pedig szintén megfizetheteüenek a bérből, fizetésből élő fiatalok számára - fűzi hozzá Kosa Erika. A kezdeményezők szerint a városi hivatal tavaly alibista módon mérte fel a lakásépítési igényeket. Ezt bizonyítja az is, hogy a petíciót még csak két hete kezdték el, és máris találtak 30 fiatal családot, akiket érdekelnek az olcsóbb bérlakások. Nem igaz tehát a városházának az az állítása, hogy ezekre nincs igény. „Az az igazság, hogy felelőtlen a hozzáállásuk. Tavaly bérlakást kérvényeztem, erre olyan helyen ajánlottak fel lakást - és azt is csak abban az esetben, ha kiürül - ahol az épület szétrohadt, hiányos a tetőzet, nincs vécé és fürdőszoba” - mondta Marcela Jastrabská. Miroslav Safranko, Párkány főépítésze nem kommentálta a petíciót, csak annyit közölt: jelenleg még érvényben van az a képviselő- testületi határozat, mely szerint a város inkább saját tulajdonú lakásokat épít, s ehhez befektetőket keres. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a petíció hatására az önkormányzat megváltoztatja a határozatot. Bréda László, az önkormányzat építészeti bizottságának elnöke üdvözölte az aláírásgyűjtő akciót, s szerinte legalább 12 érdeklődővel már érdemes belefogni. „Az önkormányzat fejlesztési listáján szerepel a bérlakásépítést. Az Öreg utcában egy pozsonyi vállalkozó is építene 40 darab 1-2 szobás lakást - igaz ezek nem bérlakások lesznek, magántulajdonba kerülnének. Viszont az áruk mégiscsak alacsonyabb lenne, mint például a Panoráma lakóparkban épült új lakásoké. Az Öreg utcában 20 ezer koronát kémének egy négyzetméterért, az új lakóparkban 30 ezer koronánál kezdődnek az árak. Óriási különbség. De a bérlakásépítésbe is belevághatnánk. Adjanak be minél több kérvényt, s a bizottság már jövő héten foglalkozni fog a kérdéssel” — ígérte Bréda László. A két fiatal anyuka nem adja fel, a petíció folytatódik, s minden követ megmozgatnak - mondták el az Új Szónak, (buch) Rendkívüli ülésen módosította a város egészségügyi intézményének alapszabályát a képviselő-testület Szemléletváltás a kórház igazgatótanácsában Az új igazgatótanács fő célja a magánszféra és a kórház viszonyának átláthatóvá tétele. A tagok most ismerkednek az intézmény gazdasági helyzetével (A szerző felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Ipolyság. A városi kórház új igazgatótanácsa Gál Milant választotta meg elnökének, aki a 2005 májusáig működő tanácsnak is elnöke volt, és Pokorný Lászlót bízta meg az alelnöki tiszttel. A régi igazgatótanácsnak ez év májusáig szólt a mandátuma, de mivel a legutóbbi rendkívüli képviselő-testületi ülésükön a városatyák módosították a nonprofit szervezetként működő egészségügyi intézmény alapszabályát, automatikusan megszűnt az előző tanács. Az önkormányzat mostanáig csak javasolhatta és választhatta az igazgatótanács tagjait, de nem hívhatta vissza őket. Most már ehhez is joga van. Az testület ugyanis elfogadhatatlannak tartotta, hogy az alapítónak ne legyen beleszólása a városi kórház ügyeibe. Az eddig hét főből álló testület öttagú lett, tagjai: Bélik György, Danis László, Gál Milan, Pokorný László és Igor Bystrý. Gál Milan leszögezte, a két igazgatótanács közötti legnagyobb különbség nem az, hogy az egyik leépítené a kórházat, a másik fejlesztené, hanem az, hogy a jelenlegi tagok egyike sem vállalkozik az egészségügyi szférában, s így végre sikerülhet transzparenssé tenni a magánszféra és a városi kórház kapcsolatát, melynek összefonódása az előző tanács ideje alatt teljesen átláthatatlanná vált. Somló Péter az előző tanács nevében elmondta, kikéri a jogászok véleményét, és lehetségesnek tartja, hogy az állásfoglalás alapján az önkormányzat belátja majd, döntése nem volt törvényes. A tavaly szeptemberi brüsszeli kiállítás óta egymást érik az ellenőrzések a komáromi intézményben Folytatódik a huzavona a múzeum körül ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Továbbra is bizonytalan a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma havilapjának, a Múzeumi Hírlevélnek a sorsa. Az intézmény fenntartója, a Nyitra megyei önkormányzat egy tavaly novemberi ellenőrzés kapcsán felrótta az intézmény igazgatójának, hogy csupán magyar nyelven jelenteti meg a Idad- ványt. Fehér Csaba erre az észrevételre azt válaszolta, ha a megye hajlandó emelni a költségvetésüket, nincs akadálya a kétnyelvű publikáció kiadásának. „A Múzeumi Hírlevél megjelentetését 2005 májusától 2006 decemberéig egy magánszemély szponzorálta, aki viszont nem volt hajlandó a szlovák változat kiadását is támogatni. Ezért kértem a megye pénzbeli hozzájárulást” - nyilatkozta annak idején az igazgató. Kérésére a napokban érkezett válasz a Nyitra megyei önkormányzat hivatalának kulturális osztályáról, amely rámutat: a tervek szerint a múzeum 2007-ben szak- tevékenységre 250 ezer korona célirányos támogatást kap, tehát ebből fedezhető a Múzeumi Hírlevél megjelentetése. „Már csak azért is elfogadhatatlan számunkra ez a javaslat, mert egyáltalán nem jelent többlettámogatást. Ugyanennyi pénzt kapott az intézmény tavaly és tavalyelőtt is, amit műtárgyvásárlásra, restaurálási munkákra, kiállítás-szervezésre, publikációs anyagok megjelentetésére fordítottunk. Ha most ebből a tételből mintegy 80- 90 ezer koronát elkülönítenénk a kétnyelvű Hírlevél kiadásának fedezésére, azt csak a felsorolt tevékenységek kárára tehetnénk” - fejtette ki Fehér Csaba. Fehér nem tartja célszerűnek azt az ajánlást sem, amely szerint a költségcsökkentés érdekében gondolkozzanak el a negyedéves vagy féléves periodicitáson. Ennek szerinte nincs értelme, hiszen évente egyszer megjelenő, összefoglaló publikációja már van a múzeumnak. „A levél azon kitételét pedig, hogy a szerkesztőbizottságba egy megyei hivatali alkalmazottat is be kívánnak ültetni, egyenesen cenzúrának tartom” - fejtette ki véleményét az igazgató. A múzeumban egyébként az utóbbi hónapokban egymást érik az ellenőrzések, amelyek Fehér Csaba állítása szerint azóta szaporodtak meg, mióta magánemberként bemutatta Brüsszelben a felvidéki magyarok deportálásáról szóló, Never again 1945-48 című kiállítást. „Fülembe jutott, hogy a hivatal kulturális osztályának egyik munkatársa gyűjti a leváltásom indoklására az anyagot, és a kérdés az áprilisi megyegyűlésen kerül napirendre” - árulta el az igazgató. Sárközi János megyei képviselő, a kulturális bizottság tagja - aki a múzeum alkalmazottja is egyben - hivatalosan nem tud ugyan a leváltás kezdeményezéséről, de egyes képviselők részéről igenis lát ilyen szándékot. „Ha az ellenőrzések valódi célja az én megfélemlítésem, az, hogy meghátrálásra kényszerítsenek, akkor ezzel célt tévesztett a hivatal. Amíg ezen a poszton vagyok, folytatni fogom a 2005-ben megkezdett utat, és a múzeum továbbra is a felvidéki magyar közösséget szolgálja” - tette hozzá Fehér Csaba, (vkm) A város főteréről készült légi felvétel. A körrel jelölt körzetben ingyen használható az Internet - (Képarchívum) A főtéren és a közeli kávéházakban is lehet csetelni Ingyen internetezhetnek ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A diákvárosként is emlegetett Érsekújvárban ezekben a napokban ingyenes, vezeték nélküli WiFi hálózatot vezetett be az önkormányzat a Fő téren és közvetlen környékén. Érsekújvár ezzel Szlovákia ötödik olyan városává vált, amelynek önkormányzata ezt a keresett és igen népszerű szolgáltatást nyújtja a nyilvánosságnak. Az informatikai osztály szakemberei a város lakóinak és a járási székhelyre látogatóknak szeretne ezzel kedveskedni. Ezentúl a szökőkút közelében, a város főterén. A pádon ülve, vagy akár a környező kávézókban is lehet internetezni. A WiFi technológiájú berendezések segítségével laptopok, smartphonok és navigációs berendezések használatára nyílik lehetőség a történelmi városrészben. Az ehhez szükséges központi műszaki berendezést a pozsonyi Slovanet Rt. bocsátotta a város rendelkezésére. Az ingyenes internetezést a közkedvelt üdülőhelyen, az Emil Tatárik strandon is szeretnék idővel lehetővé tenni, jelenleg ehhez keres beruházókat a város önkormányzata. Országos viszonylatban Érsekújvárod: található a legtöbb ingyenes internetes terminál, a Nyitra parti városban jelenleg tíz kültéri és beltéri információs és internetes kioszk működik, a beltérieket nyomdával is ellátták. (száz) Figyelembe vették a szakértők véleményét Új címere van a falunak SZÁZ ILDIKÓ Tardoskedd. A néhány nappal ezelőtti önkormányzati ülésen Tardoskedd új jelképeiről döntöttek a képviselők. A korábbi, úgynevezett „felezett” címer helyett - ugyanazoknak a szimbólumoknak és a színeknek a felhasználásával - új jelképet hagyott jóvá az önkormányzat. „A korábbi címeren a Tardoskeddre jellemző piros, fehér, zöld szín mellett, az egyház jelenlétére utaló arany csíkozás is a felezővonal mögött volt látható, de ez a címer nem volt hivatalosan bejegyezve, ezért nem szerepelhetett a község pecsétjén. Figyelembe vettük a címerkutatók és szakértők véleményét. A falu jelképében továbbra is központi helyet kap Tardoskedd nevezetessége, a Rákóczi-emlékmű, és maradnak a színek is” - tájékoztatott Juhász György, Tardoskedd polgármestere. Az Érsekújvári járás legnagyobb településének első emberétől megtudtuk továbbá, hogy a felezett címert csak abban az esetben használják, ha egy község két település csatolásával jött létre, ami Taroskeddre nem jellemző. „A képviselők által jóváhagyott címer mellett elfogadtuk a település pecsétjét is, Tardoskedd szimbólumainak egyike maradt Szent Adalbert püspök alakja, aki ezer évvel ezelőtt Európa népeinek történetében fontos szerepet játszott” - tudtuk meg Juhász Györgytől. AJÁNLÓ Március 27. (kedd) Érsekújvár - 14.00: Fedina Lídia: Akikről a mesék szólnak c. könyvének bemutatója a Czuczor Gergely Alapiskolában, (száz) Komárom - 17.30: a művelődési alapiskola pedagógusainak hangversenye a Tiszti pavilon dísztermében, (vkm) Komárom - 19.00: Koncz Zsuzsa-koncert a városi művelődési központban, (vkm) Új, háromszintes bevásárlóközpontot építenek Pozsonypüspökin. A Hron névre keresztelt komplexum megnyitását novemberre tervezik. Az épület egy korábbi üzletközpont helyén fog állni. A földszinten a Tesco hipermarketjét rendezik be, az emeleten kisebb boltok működnek majd. (kép: www.mupb.sk )
