Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-22 / 68. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. AAÁRC1US 22. Nagyszünet-hirdetés 13 PUSKA 14. Jókai Mór (1825-1904) Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. - Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „Nagy Magyar Mesemondó”. Életrajz: Komárom, kisbirtokos nemesi család, Jókay Móric. Apja ügyvéd. Iskolái: Komárom, Pozsonyi Református Gimnázium, pápai református kollégium. Barátság Petőfivel. 1. elbeszélései. Kecskeméten jog, Pest - ügyvédi gyakorlat. 1844:1. regény - Hétköznapok: siker. 1846: a Tizek Társaságának tagja lesz; újság: Pesti Füzetek, majd Életképek. Az 1848/49-es forradalomban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált. 1848: feleségül veszi Laborfalvi Rózát. A szabadságharc bukása után bujkál, Tardonára menekült (Egy bujdosó naplója). 1849-ben kegyelmet kapott. Az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Tüdő- és szívbaj. 1858 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860- ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. 1856-ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. Az 1880-as években visszavonult; 1886. november 20- án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Arpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten vagy A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét. 1904-ben, életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban. Regényírói módszerei Regényszerkesztői elv: Jókai regényei alapvetően a pikareszk regénytípus (köznapi kalandregény, vagy utazó kalandregény - ilyen pl. Voltaire: Candide, Swift: Gulliver, Bessenyei: Tariménesz utazásai stb.) szerkezetét követik. A regények időkezelése többnyire lineáris (általában a zárlatoknál mindig több évet láthatunk egybe sűrítve); emellett többszörös expozíciók és a mellékszálak nagy száma jellemzi a Jókai-féle regénytípust. Stílusa: Jókai Móra regényei alapvetően romantikus stílusúak, de emellett gyakran találkozhatunk népi ill. realista elemekkel. Gyakoriak a műfaji változások is. A romantikus jegyek:* hősábrázolás: kizárólag csak pozitív vagy negatív hősökkel találkozhatunk. Ez sematikusságot eredményez, aminek következtében viszont nem találhatunk se lélekábrázolást, se karak- ter/jellemábrázolást. • Miszticizmus. • Bűnügy (lopás, csalás) - ezen két jellemző csak mint elbeszélő elem van jelen; a kortárs realizmusban ezen elemek már fontos részt töltenek be. • Hangnemváltás: humor-tragikum gyakori váltakozása, anekdo- tikus részletek. • Többszörös expozíció, párhuzamos meseszálak: ezen tulajdonság a pikareszk-jellegéből fakad, kizárólag mint elbeszélő elem van jelen. (A realistáknál itt találhatóak a világnézeti ütközetek), új/sze- mélyes mitológia, vagy más néven nemzeti mitológia. A népi jegyek: • népmesék szerkezetének imitálása (helyenként), • adomákra és anekdotákra építés. A realista jegyek: • típusalkotás (tipizál; lénygi elemek kiemelése és egy karakterbe sűrítése, • környezet leírása, «társadalmi, politikai, történelmi leírás. Művészetének korszakai a. ) '50-es évek: a nemzeti múlt mint mítosz. Csataképek, Egy bujdosó naplója, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán. b. ) ’60-as évek: a látszat és valóság problémája. Elátkozott család, Szegény gazdagok, Az új földesúr, Mire megvénülünk, Politikai divatok, A szerelem bolondjai, A kőszívű ember fiai (az átmenet regénye). c. ) '70-es évek: a polgárság apoteózisa és problémái, misztikus romanticizmus. Az arany ember, Fekete gyémántok, Jövő század regénye. Az arany ember cím: kiadó javaslata: Modern Midász. Azt kérte Dionüszosztól, hogy minden változzék arannyá, amit megérint, egy idő után már könyörgött, hogy ennek vége legyen, elfogultan ítélt, ezért szamárfülei nőttek, a borbély úgy vágja le a haját, hogy a füleit elrejtse, a titkot belesuttogja egy gödörbe, ahonnan nád nő ki, a nád kürtöli világgá a titkot. Értelemváltozáson megy át - először az orsovai vámszedő nevezi így Kacsuka úrnak írott levelében (megbízható, de megvesztegethető), később azonban mindenki előtt megmutatkozott Tímár Mihály nagy tehetsége: ellenfeleit fortélyosan kijátszotta (felvásárolt néhány értéktelen szőlőt a Monostoron, s Brazovics úr, abban a hiszem- ben, hogy Tímárt egy nagy állami kisajátítás reménye vezeti, minden pénzét a monostori földekbe ölte. Tímár azonban nem tartotta szükségesnek felvilágosítani a kereskedőt, hogy a kisajátítás húsz év múlva esedékes és Brazovics úr épp az esküvő reggelén értesült róla, hogy mindenét elvesztette), hatalmas pártfogókat szerzett, de minden üzlete tisztességesnek bizonyult (birtokot szerzett az Al-Dunánál, nemességet kapott a bécsi udvartól, számlálatlanul járták gabonaszállító hajói a Dunát, Komáromban szép házat vett, a város szegényei áldották jótékonyságát). A pénz központi szerepet kap. Tímár mesés karriert fut be. Jókai szerint a pénz negatív hatással van az emberekre. A kor nagy gondolatai, politikai válságjelei tűnnek fel. Jókai kiábrándultságát részben politikai csalódásai okozzák - nem hisz többé a nemzeti polgárosodásban. Magánéleti motívumok (konfliktusok, házaséleti problémák: feleségének elhidegülése, féltékenykedése, romantikus késői szerelem). Az író azonosulni tud a főhős gyötrődéseivel, saját nézeteit „mondatja" el - ezért egyes szakemberek vallomásregénynek tartják. Alkotói fénykorának csúcspontja. Jókai legharmonikusabb, a romantikából a realizmusba eljutó remekműve. Regényidő: 1828 őszén kezdődik, időrendben haladó cselekménybonyolítás. Regénytér: Duna - Tímár két „lakhelyét” köti össze, Komárom, Senki szigete, Bécs, Balatonfüred (Jókainak itt van nyaralója), Török Birodalom, Dél-Amerika. Szerkezet: • kisebb-nagyobb novellák, anekdoták füzére • tudatos szerkesztés - már az első fejezetekben megjelennek azok az elemek, amelyek fontos szerepet játszanak a cselekményszövésben • előreutalások: a. az első találkozás a Szent-Borbálán Tímár és Tímea között előrevetíti kettejük későbbi viszonyát - a lány csak hálát érez „hőse” iránt, egyéb vonzalmat nem, b. amikor az utasok továbbindulnak, Tímea és Noémi - szinte a jövőbe pillantva - ellenségesen pillant egymásra - ketejük különleges „kapcsolatának” előrevetítése, c. megérkezés a Brazovics-házba: Zófia asszony sikoltozva, Brazovics úr dörgő ordítással, büszke-szép Athalie lányuk jeges megvetéssel fogadta a búzája elsüly- lyedtével immár szerény örökségű árvát, Kacsuka úr azonban elbűvölten nézi a bájos lányt - a később kibontakozó szenvedélyek csírája. Visszatérő motívumok - döntően meghatározzák a történetet • félhold - először Ali Csorbadzsi utolsó szavaiban jelenik meg • Duna - összeköti a különböző személyeket • 3-as szám: 1. Komárom + Senki szigete + Duna, 2. Tímár életét három nő határozza meg - Tímea, Noémi, Athalie, 3. Tímárnak három akadályt kell leküzdenie - vaskapui kaland; önmaga, mert választania kell; élet megpróbáltatásai. Krisztyán Tódor (mindig a legváratlanabb pillanatokban jelenik meg). Tímár Mihály: • Egész sorsa azt mutatja, hogy becsületes úton nem lehet meggazdagodni. • Az író saját világképét főhőse sorsában mutatja meg (kapitalizmus kérdései, lelki válság). • Rendkívül bonyolult jellem - kezdetben erkölcsi igényesség jellemzi (csupán a csalások végrehajtója); alkalmazottból válik sikeres vállalkozóvá. • Vagyonának alapja nem a becsületes munka. • Első erkölcsi megingása Kacsuka tanácsánál következik be, amikor azt ajánlja, hogy ázott búzából süttessen kenyeret. • Megtalálja a mesés kincseket, és ellopja azokat. • Ezek után bármihez nyúl, pénz lesz belőle, lelkiismerete azonban nem tiszta. • Gyötri az önvád és lelkiismeret-furdalás. • Örökös lelki vívódás - belső monológok, a lopásnál azzal nyugtatgatja magát, hogy szándéka tisztességes, mert a kincseket vissza fogja adni Tímeának - a belső hang viszont ennek ellenkezőjét állítja. Ez a hang végig üldözni fogja, nem hagyja nyugodni. • A helyzet egyre elviselhetetlenebb lesz - tönkreteszi Brazovicsot; Tímea miatta boldogtalan. • Kettős életet él - folyton hazudnia kell (a szigetre „üzleti út” néven megy). • Minden lopottnak tűnik a szemében (ellopta a kincseket; Tímea hűségét; Noémi szerelmét; Teréza bizalmát; Athelie-tól apját, anyját, házát, vőlegényét; • Kacsuka boldogságát és a tiszteletet, amit környezetétől kap). • Szembekerül egymással a gazdagság és a humánum, bűneire nem talál mentő körülményt, Krisztyán Tódor összes vádját igaznak találja. • Öngyilkos akar lenni. • Az események mégsem tragikus véget érnek, mivel Krisztyánt nyeli el a rianás Tímár ruhájában és pénztárcájával a zsebében. • Tavasszal, a jég olvadásakor mindenki Tímárt véli felfedezni az oszlásnak indult holttestben. • Tímár élete végre révbe ért - háta mögött hagyja életét, és a Senki szigetén él tovább („a történelem előtti paradicsomi idill- be” menekül). • Bűnös életét meggyónja Noéminek, aki megbocsát neki (mondhatnánk boldogan éltek, amíg meg nem haltak...). Az oktávós Konczer József a második helyen végzett (Vas Gyula felvétele) Két komáromi gimis a 10 tagú válogatott keretben Konczer József második lett Komárom. Sikeresen szerepeltek a Selye János Gimnázium diákjai a mült hétvégén megrendezett, 48. fizika olimpia országos döntőjében: Konczer József a 2., Édes Zoltán a 9. helyen végzett, és ezzel a kiváló teljesítményükkel mindketten bejutottak a tíztagú válogatott keretbe. ÚJ SZÓ-INFORAAÁC1Ó A harmadik komáromi versenyző, Kálosi Anna ugyancsak eredményes megfejtő lett. Felkészítő tanáraik Szabó Endre és Hevesi Anikó voltak. A versenyt egyébként a pöstyéni Tomáš Bzdušek nyerte, a harmadik helyen pedig a poprádi Vladimír Boža végzett. Külön említést érdemel, hogy a Selye János Gimnázium volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan három diák is bejutott az országos döntőbe, és ezúttal sajnos az egyetlen magyar tanítási nyelvű középiskola volt a döntőben. Komáromban már évtizedek óta nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra, és a fizikaoktatás ezen belül is kiemelt szerepet kap. Diákjaik rendszeresen kivívják a nemzetközi fizika olimpián való szereplés jogát: Konczer József tavaly Szingapúrban képviselte nemcsak Szlovákiát, hanem természetesen alma materét is. A tíztagú válogatott keret májusban egyhetes összpontosításon vesz részt, és közülük választják ki az öt legjobb diákot, aki - hacsak az ottani politikai helyzet közbe nem szól - nyáron Teheránba utazhat a nemzetközi fizika olimpiára, (vkm) SZAMÁRFÜL Lőrincz L. László: A föld alatti piramis BÍRÓ SZABOLCS Lőrincz L. László 1986-ban írta meg A föld alatti piramis című, eredetileg két kötetnyi teijedelmű regényét, melyben nagyszerű módon ötvözi a krimi és a sci-fi legkiválóbb elemeit. A kezdés még színtiszta krimi: Samuel Nelson magándetektív a helyi maffia fejétől különleges megbízást kap, miszerint csupán egy csecsemőkori kép segítségével meg kell keresnie egy ma már férfikorba cseperedett illetőt. Ha teljesíti a feladatot, bőségesen megjutalmazzák, ha nem - erről jobb nem is beszélni. A lényeg, hogy a leleményes magándetektív a saját módszerei szerint megkezdi a nyomozást, és csakhamar rábukkan egy fontos naplóra, amit, visszatérve a hotelszobájába, azonnal olvasni kezd. Nos, itt kezdődik a könyv második szerkezeti egysége, azaz maga a napló, és itt kapcsolódnak be a sci- fi elemei is. Eleinte csak be-belo- pózriak a sorok közé, az eseményekbe, végül egyre inkább ott lesznek, és amikor már tetőpontjára hágna az izgalom... nos, akkor vége szakad a naplónak! A magándetektív, Sámuel Nelson kalandjai viszont csak itt kezdődnek igazán: nyomába ered a napló tulajdonosának, és kisvártatva saját szemével láthatja a hihetetlen igazságot. Szerelem, barátság, ragaszkodás, hatalomvágy, Afrika és egy különleges piramis a föld alá rejtve... Lőrincz L. László nagyszerű regénye másodszor 1997-ben jelent meg, majd a nagy sikerre való tekintettel, 2001-ben végre keménykötésben is napvilágot látott. Lebilincselő kalandregény, mely két sikeres műfajt ölel fel, nem is akárhogy! Kortól, nemtől, bármi mástól függetlenül, mindenkinek ajánlom! r\!imn hÖhVVW líütlStt |fj& ... i UUUló ŐE> BANK www.otpbanka.sk , OTPdirekt 0850 111 222 Az OTP Bank a panelfelújítás teljeskörű megoldásaként a betéti valamint hiteltermékek és szolgáltatások csomagját előnyös feltételekkel kínálja: ■ OTP Biznis kontó OTP Fond kontó ■ takarékszámla - az üzemeltetés, a karbantartás és javítások számlái ■ társított számlák ■ elektronikus banki tranzakciók ■ beruházási hitel a panelfelújítás céljából ■ áthidaló hitel ■ folyószámla-vezetés, jelzálog- és fogyasztási hitelek folyósítása a lakástulajdonosok mint állampolgárok számára ■ leányvállalataink termékei BP-7-11126
