Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-21 / 67. szám, szerda

JV7 DUNASZERDAHELYI JÁRÁS GALÁNTAIJÁRÁS^ POZSONY SZENCI JÁRÁS HIRDETNI SZERETNE? ÚJ SZÓ- ét. Vasárnap-hirdetőiroda már ÉRSEKÚJVÁROTT IS! Komáromi utca 2., II. emelet/15 tel.: 035/6444 162 Három év után 28%-, fizettünk ki ČSOB Finančná skupina Banka | Leasing | Poisťovňa I Stavebná sporiteľňa ČSOB 2007. március 21., szerda Ára az Új Szóval együtt 10 Sk (előfizetőknek 9 Sk) • 2. évfolyam, 11. szám www.ujszo.com Nagymegyeri hangulatkép — Samuel Lojkovič után A polgármesteri jogok gyakorlása nem szállhatott át senkire II. oldal IV-V. oldal Bemutatkoznak a régióbeli magyar középiskolák Ismertetések pozsonyi, szenei és dunaszerdahelyi középfokú tanintézmények képzési kínálatáról Gágyor József új, a helyi római katolikus plébániahivatal által megjelentetett könyvét a szerző születésnapján, március 15-én mutatták be a településen Monográfia a tallósi egyház és a falu történetéről Tallós. Március 15-én, törté­netesen a szerző születés­napján mutatták be a helyi kastélyban Gágyor József legújabb, A tallósi egyház története című könyvét. GAÄL LÁSZLÓ Az ipolynyéki születésű tanító 1960 óta él Tallóson, itt kezdte pe­dagógusi pályafutását, és most, nyugdíjasként ismét a tallósi alap­iskolában tanít. Ahogyan a könyv- bemutatón mondta, neki két szülő­földje van, mert Tallóst is régóta annak érzi. Tapasztalt szerzőről van szó, hi­szen a munkásságát bemutató Ben- cze Attila helyi esperesplébános kö­zel tucatnyi eddig megjelent művét sorolta fel. Elsősorban helytörténe­ti és néprajzi tárgyú munkák ezek, de versgyűjteménye is jelent már meg. A most bemutatott könyv a tallósi plébánia kialakulásától nap­jainkig dolgozza fel a tallósi katoli­kus egyházközség történetét. Sor­rendben összesen 32 tallósi papot mutat be, az 1671-ben Tallósra ki­nevezett Kondor Jánostól kezdve Bencze Attiláig, aki 2003 júbusától plébános a faluban. Ám nemcsak a papok életrajzát közli a könyv, ha­nem a templom és a kastély törté­netét is ismerteti. Ugyancsak emlí­tést tesz a település további neveze­tességeiről, a köztéri szobrokról, a helyi temetőben felépített, búcsújá­róhellyé lett lourdes-i barlangról, a plébániahivatal és az egyháztanács működéséről, a kántortanítókról, a falu neves szülötteiről és hagyomá­nyairól, de még az egykori boszor­kányperekről is olvashatni a könyv­ben. Emlékeztet Gágyor arra is, hogy a tallósi Esterházy-kastélyban - tehát a könyvbemutató színhe­lyén - működött Magyarország el­ső árvaháza. A közelmúltról és a jelenről, a mostam esperesplébános tényke­déséről is sokat megtudhat, aki fel­lapozza a könyvet. Neki köszönhe­tő egyebek mellett a plébániahiva­tal mellett működő Kismókusok gyermekénekkar megalakulása, alak a múlt csütörtök esti ünnepség hangulatát is emelték élvezetes előadásukkal. Tulajdonképpen az is Bencze Attilának köszönhető, hogy a könyv egyáltalán megjelent. Ezt maga a szerző mondta el: .Amikor 2006 júniusában a plébá­nos úrral beszélgetve megembtet- tem, hogy megírnám Tallós egy­háztörténetét, csak kérdéses, sike­rülne-e hozzá kiadót találni, Ben­cze Attila kijelentette: ha meglesz a kézirat, a többit csak bízzam rá, meglesz a könyv is. És állta a sza­vát! Van olyan könyvem, amelynek a megjelenésére hét évet kellett várnom, ez a könyv kilenc hónap alatt elkészült.” A könyv a Tallósi Római Katolikus Plébá­niahivatal kiadásában jelent meg, a keszegfalvai LLSA nyomdában készült. Pedig nem volt könnyű dolog, ezt maga a plébános is be­vallotta, hiszen olyan társaság állt össze, amelynek szinte semmilyen tapasztalata sem volt a könyvki­adással kapcsolatban Az anyagi hátteret a plébánia mellett műkö­dő egyháztanács biztosította, amelynek képviselője, Bús László alpolgármester is szólt az egybe­gyűltekhez. Gágyor József az anyaggyűjtés­sel kapcsolatos érdekességeket is elmesélt. Például hogyan talált rá régóta keresett adatokra véletlenek folytán. Azt is fontosnak tartotta el­mondani, hogy rengeteget köszön­het Vöröss János egykori tallósi plébánosnak, akitől fiatal tanító­ként és a községi krónika írójaként A bemutató után mindjárt vásárolni és dedikáltatni is lehetett a könyvet (Szőcs Hajnalka felvétele) A csallóközi Sárosfán született Bittó István képviselő, későbbi igazságügy-miniszter és miniszterelnök; családja sírboltját nemrégiben felújították (A község képarchívuma) Az ünnepség vendégei 1 l / ^ f ? iífi , u>r j ‘ • Arffjrti afM-• uV'l O A Bittó-sírbolt 1848/49-re emlékeztünk Sárosfa. A Bittó család sírboltjá­nál tartottak megemlékezést vasár­nap délután. Ünnepi műsort a helyi alapiskolások és a somoijai Ma­dách Imre Gimnázium diákjai ad­tak. Az ünnepségen részt vett Hrdý Miklós, az egykori miniszterelnök leszármazottja is. Bittó István Sá­rosfán született, 1848-ban ország- gyűlési képviselő volt, később igaz­ságügy-miniszter, majd miniszter- elnök. A síijánál tartott megemlé­kezésen vendég volt A. Nagy László parlamenti képviselő, Vándor Dó­ra, a Magyar Köztársaság Kulturá­lis Intézetének igazgató-helyettese, Kovács László pedagógus, Molnár Tibor Csemadok-elnök és Végh László a Pro Patria Honismereti Társaság tagja. Megemlékezést ré­giónk legtöbb magyarlakta telepü­lésén tartottak, néhányról az V. ol­dalon olvashatnak, (jóm, ú) rengeteg adatot és útmutatást ka­pott. Gágyor József munkásságát a falu önkormányzata is elismeri és megbecsüb: polgármesteri díjban részesült, amelyet Horváth Zoltán, a helyi önkormányzat vezetője a könyvbemutatón nyújtott át a 66. életévét éppen aznap betöltő szer­zőnek. A könyv érdekessége hogy két formában is megjelent: egy puha borítójú, olcsóbb kiadásban, valamint egy díszkötésben, ame­lyet a Tallósra látogató neves ven­dégeknek értékes ajándékként is bátran adhatnak. Az olcsóbb ki­adás 180, a díszkötésű 250 koro­náért megvásárolható a helyi plé­bániahivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents