Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-21 / 67. szám, szerda
11 Közügy - riport ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com A Legfelsőbb Bíróság ítéletével Sámuel Lojkovic mandátuma azonnal megszűnt, a polgármesteri jogok gyakorlása viszont nem szállhatott át senkire Nagymegyeri hangulatkép - Lojkovic után Mindenki, aki számít - koszorúzás március 15-én. Sárközy Klára mellett Dobis László, majd Néveri Sándor. (A szerző felvétele) Miután február 26-án a Legfelsőbb Bíróság korrupció miatt jogerősen elítélte Sámuel Lojkovičot, Nagy- megyer polgármesterét, a városban enyhén szólva furcsa helyzet alakult ki. A két nappal később megtartott képviselő-testületi ülésen a városatyák már kinyilvánították, hogy kezükben tartják a város irányítását, az azonban mégis aggályosnak tűnik, hogy - ha rövid időre is, de - Nagymegyer exlex állapotba került. LAKATOS KRISZTINA A Legfelsőbb Bíróság ítéletével Lojkovič mandátuma azonnal megszűnt, a polgármesteri jogok gyakorlása viszont nem szállhatott át senkire - a városnak ugyanis nem volt alpolgármestere. Némi tanakodást igényelt annak eldöntése is, egyáltalán ki jogosult ilyen esetben összehívni a testületi ülést... Mára a helyzet annyiban ádáthatóbb, hogy a képviselők a testület két tagját bízták meg a polgármesteri jogkörök gyakorlásával: Néveri Sándor a város statutáris képviselőjeként elsősorban kifelé, azaz külső szervekkel, intézményekkel szemben képviseli Nagymegyert, Dobis László pedig a város belső menetét, a városi hivatal és a Nagymegyer vonzáskörzetében lévő néhány település közös községi hivatalának munkáját irányítja. Ez egyébként azt is jelend, hogy a 13 tagú képviselő-testület nem választott alpolgármestert. Azon a bizonyos ülésen, amelyen megszavazták a nevezett két személy megbízását, indoklás nem hangzott el, maradt a szűkszavú tájékoztatás a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következményeiről, majd a kézfelemelés. Nagymegyer lakossága úgy általában nem nagyon jár testületi ülésekre, ez alkalommal is csak enyhén fokozott érdeklődés volt tapasztalható, a szokásos 5-10 fő helyett mondjuk harmincán voltak jelen. Ók a tájékoztatást és a szavazás eredményét kérdés nélkül vették tudomásul. A városban egyébként azóta is masszív csend és nyugalom honol. A nyugalmat nem bánjuk, a csend azonban elgondolkodtató. Lojkovičot a 2006-os decemberi helyhatósági választásokon ötödik alkalommal is újraválasztották, ami - feltételezzük a legjobbakat - azt jelenti, hogy a város lakosainak jelentős része akkor még hitt az ár- tadanságában. Mára azonban a kép mást mutat: a kollektív emlékezet azon oldalára került, ahonnan mindenki igyekszik gyorsan továbblapozni, mintha meg sem történt volna az elmúlt 15 év... Felejtsük el gyorsan, minek erről már beszélni... Mivel érzésem szerint volna itt még mit mondani, keresek valakit, aki ehhez partner lehet. A kiszemelt személy Boros István, az a vállalkozó, aki országos ismertségre éppen a Lojkovié-ügy koronatanújaként tett szert. Ó adott át Nagymegyer volt polgármesterének - nem először, de utoljára - újságpapírba csavarva 300 ezer koronányi pénzköteget, amelyre helyben lecsapott a speciális alakulat. Boros István szerint a csend annak tudható be, hogy az emberek félnek. Hogy állítását megvilágítsa, jó tíz évvel visszamegyünk az időben. Azt meséli, külkereskedelemmel foglalkozott, Csehországban és Pozsonyban élt, amikor 1993-ban úgy döntött, családostul visszaköltözik szülővárosába, Nagymegyerre. Elkezdte keresni a lehetőséget, mihez is kezdhetne, müyen vállalkozásba foghatna. Mint mondja, gyorsan szembesült a ténnyel, hogy mennek itt a dolgok: őrült telekspekulációk zajlottak, minden szál Lojkovič kezében futott össze, és a polgármester minden nagyobb ügyletből levette a maga részét. Boros cége, az Apollón Kft. 1996-ban vette bérbe a nagymegyeri termálfürdőt, onnantól kezdve rendszeresen sápot kellett fizetnie, mert ha vonakodott, a következő plénumon felállt egy képviselő, hogy megpendítse: fel kellene mondani a szerződést... Boros szerint nem volt más útja, hogy kimeneküljön ebből a helyzetből, mint hogy 2003-ban kivonult a fürdőből, cserébe a város a fürdő mellett két terület 50 éves bérleti jogát biztosította a számára (az egyik telken áll ma az üzletsor, a másik terület a parkerdő része). A zsarolás azonban tovább folytatódott - formaüag olyan szerződések képében, amelyek szerint a város polgármestere jogi tanácsokat adott az Apollón Kft.-nek, többmilliós tiszteletdíj fejében. Ezt elégelte meg két évvel ezelőtt, ennek akart véget vetni a Korrupcióellenes Hivatallal folytatott együttműködéssel - állítja Boros István. A vállalkozó azt is megpendíti, hogy Sámuel Lojkovič már korábban a hatóságok látóterébe került. A bazini Speciális Bíróságon lefolyt tárgyalás, mindaz, ami információként onnan kikerült, csak a jéghegy csúcsát jelenti, a szálak sokkal távolabbra vezetnek. A nyomozó szervek és a taláros testület döntése volt, hogy nem egy szövevényes, nehezen felgöngyölíthető ügyben jártak el, hanem erre a konkrét, bizonyítható esetre összpontosítottak - amelynek eredményeként Samuel Lojkovičot 32 havi börtön- büntetésre és 300 ezer koronás pénzbírságra ítélték. Ezt Boros elégedetten nyugtázza - nem egyszerű a védett tanúk élete sem. Részletekbe nem bocsátkozik, nem mondhatja el, hogyan működik a rendszer, azt viszont megemlíti, hogy az ügy kirobbanása után az egész család golyóálló mellényben Optimista számítások szerint is leghamarabb szeptemberben járulhatnak a szavazóumákhoz a helyi polgárok. járt ki a házból, és egy ideig külföldre vitték őket. Kérdem, milyen visszajelzéseket kapott a helybeliektől. Támadták? Támogatták? Boros István józanul summázza, hogy a tárgyalásról nyilvánosságra került információk alapján a nagy- megyeriek inkább „Samunak“ hittek: a helyhatósági választásokon több mint másfél ezer szavazó választotta újra Lojkovičot, míg Boros képviselőjelöltként körülbelül 180 szavazatot kapott. Emellett azzal is szembesült, hogy a nagymegyeriek egy részének a szemében a volt polgármester afféle romantikus népi hős szerepében tűnt fel, aki a gazdagoktól vett el, mert végül is volt miből. Messze vezetne ez a téma, megegyezünk abban, hogy az idő relatív -15 év alatt sok mindent elfelejtett a város, de azt talán mégsem, ki hogyan szerezte az első pár milliót azokban a vadprivatizációs időkben... „Változásra kapott újabb esélyt Nagymegyer, remélem, kiforrják magukat a dolgok. Magyar polgármestert kell választani, akkor otthonosabb lesz itt a hangulat. Polgári társulások kellenének, olyan emberekkel, akik nem nyerészkedni akarnak, hanem tenni valamit a városért. Gyárakat kellene idehozni, de nem olyanokat, ahol rabszolgának vennék fel az embereket, hanem ahol képzett, minőségi munkaerőre is szükség van. A fürdőnek pedig szakértő menedzsmentre van szüksége. Sokszor hallom, hogy a fürdő megy magától. Ilyen nincs. Ha megy magától, akkor megállt, ha pedig megállt, akkor lemaradt. Nagymegyerrel az a gond, hogy átjáróhely. Aki megyeri és viszi valamire, az elmegy innen. Aki faluról települ be a városba, az a maga vüágát hozza magával. A gyerekeik már megyeri polgárok lehetnének, de mikorra felnőnek, elvégzik az iskoláikat, ők is továbbállnak. Esélyt és lehetőséget kell adni a fiataloknak, hogy itt boldoguljanak” - osztja meg velünk végezetül a nézeteit Nagymegyer reménybeli felvirágzásával kapcsolatban Boros István. Róla egyébként még biztosan hallani fogunk, mert továbbra is perben áll a várossal: a képviselő-testület felmondta a fürdő melletti területekre vonatkozó 50 éves bérleti szerződését; az Apollón Kft. felperesként ezt a határozatot támadta meg a bíróságon. A jelenlegi helyzet az, hogy eltérő döntésig a kft. gyakorolhatja az eredeti szerződésben számára biztosított jogokat. Helyzetfelmérő sétánk következő állomása a polgár- mesteri hivatal, ahol Dobis László „belügyi megbízott“ a választások után menesztett irodavezető irodáját foglalta el. Dobis László egyébként nem először kapott széket a városházán: évek óta nyugdíjas, de annak idején megjárta a közigazgatás teljes szamárlétráját, volt az egykori városi nemzeti bizottság közigazgatási osztályvezetője, majd titkára, később különböző beosztásokban a járási nemzeti bizottság vezető munkatársaként tevékenykedett. Talán nem tűnik udvariatlanságnak, ha megállapítjuk: Dobis László az újkori népszerűséget az utcán vívta ki magának. Nagymegyer közéletének eredeti színfoltja a helyi Forum Ro- manum. A város közepén, a Jednota előtti sarkon gyakorlatilag napi rendszerességgel spontán népgyűlés alakul a helyi populáció korosabb férfi tagjaiból, itt lehet megvitatni a helyi ügyeket. Dobis ennek a közösségnek vált elismert törvénytudó szakértőjévé, aki a képviselő-testületi üléseken részt vevő maroknyi lakossági csoport lelkes támogatásával rendszeresen figyelmeztette az elmúlt négyéves megbízatási időszakban bizalmat kapott képviselőket a közgyűlések nyilvánosságára, a határozatok átláthatóvá tételének és a végrehajtás ellenőrzésének a fontosságára. Múlt decemberben 1661 szavazatot kapott, így ma ő is városatya. Mint mondja, mostanában bokros teendői miatt nem járt a „fórumon“, de maga is úgy látja, itt az ideje egy eszmecserének a régi harcostársakkal. „A város egyes szervei működnek. Persze, vannak nehézségek, mert öt kulcsember hiányzik a város vezetéséből: nincs polgármester, alpolgármester, hivatalvezető, közigazgatási osztályvezető, s nincs parancsnoka a városi rendőrségnek. Dolgozunk, hogy megoldjuk az emberek gondjait, hogy menjenek az ügyek, de sok régi dolog nincs elintézve. Március 26-án lesz a testület következő ülése, a téma a tavalyi zárszámadás és a főellenőr jelentése lesz, körülbelül két héttel később pedig valószínűleg összehívunk egy rendkívüli ülést a költségvetés megvitatására. Közben leltárt készítettünk a polgár- mester hivatalában, nagyobb mulasztásokat, hiányosságokat nem találtunk. Előkerültek viszont olyan szerződések, amelyek hátrányosak a városra nézve. Tartok attól, hogy ezekből több is lesz még” - meséli el Dobis László, mivel is foglalkozik nap mint nap a polgár- mesteri hivatalban. Pillanatnyüag ingyen és bérmentve, mert a két megbízott javadalmazása még nem került szóba; utólag majd jóváhagyhat valamilyen jutalmat a képviselő-testület. Dobis László arról is tájékoztat, hogy a testület a belügyminisztériumon keresztül kérvényezte, hogy a parlament elnöke írjon ki választást. Optimista számítások szerint is leghamarabb szeptemberben járulhatnak a szavazóumákhoz a helyi polgárok: mivel a törvény szerint a választások előtt kilencven nappal bizonyos előkészületeknek meg kell történniük, a nemzeti tanács elnöke eleve olyan időpontot határoz meg, amely lehetővé teszi, hogy a törvény közzétételétől számítva elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatok teljesítésére. Néveri Sándor két ajtóval arrébb, a polgármesteri irodában fogad. Az MKP listájáról másodikként, 1105 szavazattal, hatodik helyen került be a képviselő-testületbe, majd Lojkovič mandátumvesztése után a város statutáris képviselőjeként kapott bizalmat. Közszereplése mellett továbbra is vezeti az 1991-ben általa alapíľ tott, telekommunikációs technikában érdekelt Nevitel Részvénytársaságot, üyen minőségében az MKP-hoz közeli vállalkozói elit tagja. A városban korrekt munkaadó és üzletember hírében áll. Annak ellenére, hogy az MKP-t Nagyme- gyeren is kettős tükörben látják a helyi szavazók - országos képviseletként igen, helyi szinten már jóval kevésbé jön be -, Néveri mindeddig elkerülte, hogy teljes mértékben az alapszervezet nem ritkán megosztó, konfliktusos helyi politizálásával azonosítsák a polgárok. A város megbízott statutáris képviselőjét elsősorban arról kérdezem, miért nincs alpolgármestere Nagy- megyernek. ,Lojkovič úr annak idején, egy nem hivatalos testületi ülésen felvetette az alpolgármester kérdését, és megnevezte a jelöltjét. Mi arról szerettünk volna beszélni, hogy milyen feladatokat, jogköröket szán neki - vázolja az ügy hátterét Néveri Sándor. - A mi megközelítésünkben az alpolgármester a testület eszköze, hogy más formában is részt tudjon vállalni az önkormányzati munkából. Meg kell mondanom, sem a testület, sem a volt polgármester úr nem számolt az események üyen gyors lefolyásával. így előállt egy olyan helyzet, amelyet a törvény pontosan nem szabályoz. Mondhatnám, eljárásunk precedenst teremtett. Véleményem szerint nem sok parlamenti képviselő koptatta fényesre az önkormányzati képviselői széket, mert az ide vonatkozó törvény sok esetben rossz. Például vitát és konfliktust okoz a törvény megfogalmazása, hogy a polgármester alpolgármestert jelöl ki. Egyes számban. Ttidjuk, hogy vannak olyan városok, ahol több alpolgármester van, de egyes értelmezések szerint ezzel törvényt sértenek. Ha van rendesen megválasztott polgár- mester, ő főállásban végzi ezt a munkát, és van lehetősége megbízni egy alpolgármestert. Esetünkben a törvény azt követelte volna, hogy egy nem főállásban lévő képviselő lássa el egy személyben a polgármesteri teendőket. Ez fizikailag lehetetlen volt, mivel csaknem valamennyi képviselő munkaviszonyban áll, illetve van tisztes foglalkozása. Ezért választottuk a kétszemélyes megoldást, abból kiindulva, hogy amit a törvény nem tilt, az lehetséges. Néveri Sándor azt is elmeséli, minden reggel bemegy új hódújába, és legalább egy órát rászán a hivatali teendőkre. Ezen kívül szerdán délután kettő és négy óra közt fogadóórát tart, továbbá különböző tárgyalásokon képviseli a várost. Meghökkentő feladatokkal is találkozott már - például alá kellett írnia 14 ezer határozatot, amely a helyi adókat veti ki a lakosságra. Az elmúlt három hétben két érdekesebb találkozója volt. A Lidi üzletlánc a városszélén vásárolt telket, minél hamarabb szeretnék megkezdeni az építkezést, ezzel kapcsolatban kérték a város véleményét. A Tesco szintén érdeklődik, elképzeléseik szerint a Komáromi úton, a butiksorral szemben, három-négy magántelket felvásárolva szeretnének megtelepedni Nagymegyeren. A képviselők inkább azt a változatot támogatnák, ha a Tesco is a város peremén, zöldmezős beruházásként építene nagyobb szupermarketet. Mi várható? Tapogatózásomra, hogy úgy általában mi várható a városban az előreláthatólag őszre kiírandó polgármester-választásig, Néveri Sándor visszafogottan válaszol: „Őszintén szólva sem mandátumunk, sem lehetőségünk, hogy nagy változásokat eszközöljünk. Ez az időszak nem erről szól. A feladatokat el kell látni, a legfontosabb ezek közül az, hogy a lehető legrövidebb időn belül mandátumhoz juttassuk az új polgármestert, aki majd megteszi a szükséges lépéseket. Persze, én sem fogok tétlenül ülni. Talán meglepőnek tűnk, de a gazdasági fellendülés hatására jelentős plusszal zárt a város, és a fürdő is nyereséget termelt. Körülbelül tízmillió áll üyen módon a város rendelkezésére, amelyet hatékonyan felhasználhatnánk a lakosok érdekében, ha készen állnának a jól előkészített kisebb-nagyobb projektek. Ezen a téren megteszem a szükséges lépéseket. Kellő megfontoltsággal szeretném felmérni, hogy a városi hivatal és az önkormányzat müyen mértékben látja el a rábízott feladatokat. Ennek a legmegfelelőbb formája, ha műszaki, szervezési és perszonális vizsgálatot rendelünk meg. Ehhez meg kell szereznem a testület támogatását, mert nem kis anyagi ráfordítással jár az elvégeztetése, de képet kaphatnánk arról, megfelelően műkö- dik-e a város.’”
