Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)

2007-03-20 / 66. szám, kedd

8 Külföld ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 20. wwwmjszo.com ■mm Új abház parlament Moszkva. Megválasztotta új parlamentjét a választások 2. fordulójában a jelentős orosz támogatást élvező sza- kadár Abházia. Moszkvában közölték, minden képviselő tá­mogatja a terület elszakadását Grúziától, és ha az ENSZ füg­getlenné nyilvánítja Koszovói, akkor az nagy lendületet ad­hat Abházia hasonló irányú tö­rekvéseinek. Mihail Szaakas- vili grúz elnök már a választá­sok első fordulóját is törvény­telennek minősítette. Az EU és az USA ugyancsak elutasítot­ta, mondván: Grúzia területi egységét támogatják. (MTI) Vahhábitákra vadásznak Belgrád. A szerb rendőrség terrorakciókra készülő vahhá­bitákra vadászik a muzulmá­nok lakta dél-szerbiai Szan­dzsákban belgrádi sajtójelen­tések szerint. Miután pénte­ken megtalálták az iszlám szélsőséges áramlatához tar­tozók egyik kiképzőtáborát, s őrizetbe vettek négy embert, a rendőrök a hét végén is foly­tatták a kutatást társaik után. A lapok több tucat vahhábita fegyveresről tudnak, akiknek egy része külföldön kapott ki­képzést. A rendőrség által le­foglalt nagy mennyiségű fegy­ver belgrádi értesülések sze­rint Koszovóból érkezett a Szandzsákba. (MTI) Elhalasztották a találkozót Vatikánváros/Kairó. A szunnita iszlám legfőbb vallási méltósága, a kairói Al-Azhar egyetem és mecset nagysejkje későbbre halasztotta a katoli­kus egyház fejével tervezett ta­lálkozóját. Ezt a Kathpress je­lentette a kairói egyetemre hi­vatkozva. Mohamed Szajed Tantavi és XVI. Benedek meg­beszélésére feltehetőleg má­jusban kerülhet sor. A találko­zót sok muzulmán bírálta, fő­ként a pápa tavaly szeptembe­ri, Regensburgban mondott beszéde miatt. (MTI) Tantavi nagysejk februárban fogadta el a pápa meghívá­sát (Képarchívum) Robbanás egy szénbányában Kemerevo. Legalább het­venöt bányászt holtan hoztak fel abból az oroszországi szén­bányából, amelyben tegnap sújtólégrobbanás történt. A föld alatt 186 személy tartóz­kodott a detonáció idején. A bányászok után 12 mentőcsa­pat tagjai kutattak. Az élve fel­színre hozott bányászok kö­zött vannak sérültek. Egy an­gol személy is eltűnt, (ú) Lebontotta a rendőrség a Kossuth téri kordonokat - mától ismét minden nap tüntetnek Fogolycsere történt? Fűre lépni ismét szabad Budapest. Lebontotta a Kossuth téren a múlt év október 23-án felál­lított kordonokat a rendőrség teg­nap hajnali négy órára. így ismét szabaddá vált az Országház előtti parkoló, és a Rákóczi-, illetve a Kos- suth-szobor előtti füves terület. Ugyanakkor az Országház főbejá­ratától néhány méterre egy másik kordont állítottak fel, de a parkoló területének nagy része szabaddá vált. A kordon eltávolításának híré­re megjelent tüntetők a bontás után hazatértek, az Országház épülete körül rendőrautók járőröztek. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője kijelen­tette: „Visszaszállt a szabadság ma­dara, a turulmadár az Országház parkolójába, visszakaptuk a ma­gyar demokrácia lelkét.” A Kossuth téri tüntetések egyik vezéralakja hozzátette: mától minden nap 17.30-tól 21.30-ig demonstrálhat­nak az Országház előtt. (MTI) Itt szétszerelték, kicsit odébb összerakták (SITA/AP-felvétel) Szabad az olasz újságíró Kandahár/Róma. Kiszabadult Afganisztánban a két hete elrabolt olasz újságíró. Ezt tegnap jelentette be a római külügy és egy afgán hír- ügynökség. Daniele Mastrogiaco- mo sofőijét pár napja kivégezték az emberrablók. A Pazsvok hírügy­nökségnek egy tálib vezető azt állí­totta, a kabuli kormány öt tálibot engedett szabadon Mastrogiacomó- ért cserébe. Romano Prodi olasz mi­niszterelnök azt közölte, a La Reppubblica tudósítója ép és egész­séges. Jelenleg az Emergency se­gélyszervezet kórházában pihen. Prodi azt mondta, Mastrogiacomo kiszabadítása nem volt egyszerű, de részleteket nem közölt. Az újságíró kiszabadulása után videoüzenetet küldött lapja internetes oldalán ke­resztül, és megköszönte, hogy nem hagyták magára. Dadulla molia, a tálibok katonai parancsnoka azt ál­lította, a testvére is a szabadon en­gedett öt tálib között van. (MTI) Németország nem hajlandó kivonni 3000 fős kontingensét Afganisztánból Nem enged a zsarolásnak Az Irakban a hónap elején elrabolt két német túszról, Hannelore Ma­rianne Krauseról és fiáról a terroristák tettek közzé videofelvételt (SITA/ AP-f el vétel) Semmit sem vállal az új palesztin egységkormány Csalódott az ENSZ-főtitkár is ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország eluta­sítja a terroristák követelé­seit, s nem hajlandó kivonni katonáit Afganisztánból. Ezt tegnap hangsúlyozta Berlinben Angela Merkel német kancellár, amikor Hamid Karzai afgán elnököt fogadta. ÖSSZEFOGLALÓ Karzai ugyancsak arra szólította fel Németországot, hogy ne enged­jen a terroristák követelésének, egyúttal az Afganisztánnak nyújtott német katonai és újjáépítési támo­gatás folytatását sürgette. A közel­múltban két iszlamista csoport in­ternetes üzenetben követelte Ber­lintől katonáinak tíz napon belül történő kivonását. Az egyik csoport két, Irakban fogva tartott német túsz meggyilkolásával fenyegető­zött, míg a másik Németországot - továbbá Ausztriát, majd Spanyolor­szágot is - terrortámadásokkal fe­nyegette meg. A határidő ma jár le, de a német kormány már előzete­sen közölte: semmiképpen sem tesz eleget a terroristák követelésének. Németország az ISAF kötelékében mintegy 3000 katonát állomásoztat az ország északi részén. A túszokkal kapcsolatban folyamatosan ülése­zik a berlini külügyminisztérium válságstábja, s mindent megtesz a kiszabadításuk érdekében. Karzai nélkülözhetedennek ne­vezte a NATO és ezen belül Német­ország katonai segítéségét, s egyi­dejűleg az újjáépítéshez nyújtott gazdasági támogatás növelésére szólított fel. Vasárnap este több nemzetközi segítséget sürgetett az afgán hadsereg és rendőrség szá­mára. „Jól képzett és jól fölszerelt hadseregre van szükségünk” - je­lentette ki az elnök, aki szerint ez a módszer végső soron olcsóbb meg­oldás volna a nemzetközi közösség számára, mint külföldi katonák ál- lomásoztatása Afganisztánban. Ér­dekesnek számított az a bejelentés, hogy a tárgyalások egyik legfonto­sabb témája az afgán-pakisztáni vi­szony volt. Merkel ezt azzal indo­kolta, hogy Afganisztán békés jövő­je nagymértékben attól függ, mi­lyen mértékben hajlandó ebben Pa­kisztán szerepet vállalni. Eközben Kabulban az USA nagy­követségi konvoja közelében ön­gyilkos merénylő robbantotta fel tegnap gépkocsiját. A merénylet­ben, amelyet a Dzsalalábád felé ve­zető úton, Kabul keleti kijáratánál hajtottak végre, több nagykövetsé­gi alkalmazott megsebesült, egyi­kük súlyosan. Maga az amerikai nagykövet nem utazott a három gépkocsiból álló konvojjal. Egy héten belül ez volt a kilence­dik öngyilkos merénylet Afganisz­tánban, ugyanakkor hónapok óta az első a fővárosban. A legsúlyo­sabb az a 20 halálos áldozatot kö­vetelő február 20-i kamikazeakció volt, amelyet a bagrami amerikai katonai bázis ellen követtek el Dick Cheney amerikai alelnök látogatá­sa idején. (MTI, TASR, ú) Washington. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint kiábrándító- ak az új palesztin egységkormány első megnyilatkozásai, amelyek­ben szerepel, hogy „a palesztin népnek törvényes joga van az el­lenállás műiden formájához”. Az USA, az ENSZ, az EU és Oroszor­szág alkotta közel-keleti kvartett a közelmúltban ismét leszögezte, az új palesztin kormánynak el kell is­mernie Izraelt, el kell fogadnia a már megkötött izraeli-palesztin megállapodásokat, és le kell mon­dania az erőszak alkalmazásáról. Ez a feltétele annak, hogy kitörjön abból az elszigeteltségből, amelybe a radikális Hamász mozgalom ve­zette palesztin kormány egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor kény­szerültek a palesztinok. Az új Hamász-Fatah-kormány nem mondta ki egyértelműen, hogy tisz­teletben tartja ezt a három alapel­vet - állapította meg Ban. A palesz­tin egységkormány szombaton tet­te le az esküt. Programja szerint - a Hamász álláspontjának megfelelő­en - nem ismeri el Izraelt, és nem mond le az erőszak alkalmazásá­ról, elfogadja viszont a korábbi iz­raeli-palesztin megállapodásokat. Massimo D’Alema olasz külügy­miniszter tegnap, Condeleezza Rice amerikai kollégájával esedé­kes tárgyalásai előtt kijelentette: hi­ba lenne kerülni a párbeszédet az új palesztin egységkormánnyal. Washington a hét végén - Izraellel egyezetve - úgy reagált a palesztin kormány megalakulására, hogy kö­zölte: fenntartja a pénzügyi segé­lyezés tilalmát, de a zsidó állammal ellentétben nem zárta ki a kapcsod lattartást azokkal a miniszterekkel, akiket nem a Hamász radikális mozgalom delegált. D’Alema most azzal érvelt: biztató, hogy a Hamász-Fatah-kormányt élesen el­ítélte az al-Kaida, tehát a paleszti­nok valamit jól csinálnak. Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője visszautasította az esetle­ges különbségtételt a rivális Fa- tah-Hamász-kormány miniszterei között. „Minden minisztert a Pa­lesztin Hatóság elnöke nevezett ki, és az ő politikáját hajtják végre” - állította Nabü Abu Rudeina. Felszó­lította a nemzetközi közösséget, hogy tárgyaljon az új egységkor­mánnyal. (MTI, t, ú) A többség támogatja a párbeszédet Jeruzsálem. Az izraeliek többsége amellett van, hogy tárgyaljanak a békéről az új palesztin kormánnyal vagy a Fatahhoz tartozó miniszte­reivel. Erre a megkérdezettek 39 százaléka mondott igent; 17 százalék viszont csak a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah miniszte­reivel javasolja a párbeszédet. A felmérésben részt vevők 40 százaléka ellenzi, hogy bármilyen dialógust folytassanak a palesztin kormány­nyal, amelyet a Hamász-tag Iszmáü Haníje vezet. (MTI) A szociáldemokraták lettek a vasárnapi finn parlamenti választások legnagyobb vesztesei Jobbközép kormánykoalíció alakulhat MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Helsinki. A finn kormányfő teg­nap már meg is kezdte az új koalí­ciós kormány létrehozásának elő­készületeit, amelyben várhatóan részt vesznek a konzervatívok is, akik jelentősen előretörtek a vasár­napi választásokon. Matti Vanhanen, akinek Cent­rumpártja 51 képviselői helyet kap a 200 fős parlamentben, kemény koalíciós tárgyalásokra számíthat, miután pártja csak egy mandátum­mal szerzett többet, mint az ellen­zéki konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt. Az új kormánykoalíció szá­mára az első erőpróba a következő hónapokban az országos bértár­gyalás lesz, de döntenie kell az el­nöki hatáskörök korlátozásáról, valamint az el nem kötelezett skandináv ország jövőbeli bizton­ságpolitikájáról is. Jyrki Katainen, a konzervatívok 35 éves vezetője közölte, pártja - amely a korábbinál tíz képviselői hellyel többet szerzett, mint az elő­ző választásokon - négy ellenzék­ben töltött esztendő után nem ma­radhat ki a kormányból. A Cent­rumpárt eddigi nagyobbik koalíci­ós partnere, a Szociáldemokrata Párt volt a voksolás legnagyobb vesztese: nyolc képviselői hellyel kevesebbet kapott, így 45 mandá­tuma lesz. „Be kell ismernem, hogy elvesztettük a választásokat”- mondta csalódottan Eero Heinaluoma pártelnök. Vanhanen közölte: a parlament­be bejutott öt kisebb párt közül kettővel is koalícióra kíván lépni. Azt tartja megfelelőnek, ha a kor­mánynak legalább 115-120 fős többsége van a parlamentben. Stefan Wallin, a leköszönő kor­mánykoalíció harmadik pártja, a Svéd Néppárt (9 mandátum az ed­digi 8 helyett) vezetője közölte, pártja kormányon kíván maradni. Vanhanen a svédajkú kisebbséget képviselő párt mellett a keresz­ténydemokratákat, illetve a zölde­ket kérheti fel a kormányzásra. Az új kabinet várhatóan április köze­pére alakul meg. Matti Vanhanen (Reuters) Nem csökken az erőszak Merényletek, támadások Bagdad. Pokolgép robbant egy síita mecsetnél Bagdad belvárosá­ban, az ima idején, legkevesebb 8 hívő halálát és 30-nál többnek a sé­rülését okozva. A mecset egy olyan piacon áll, ahol korábban már szá­mos merényletet követtek el. A Bag­dadtól északra fekvő Kirkukban legalább 18 halottat és 37 sebesül­tet követelt három autóbombás me­rénylet és egy aknavetős támadás tegnap. A támadásokat 35 percen belül követték el a merénylők a szunniták, síiták, kurdok és türkmé- nek által vegyesen lakott város kü­lönböző kerületeiben. Irakban teg­nap több mint tíz további támadást és merényletet követtek el. (m)

Next

/
Thumbnails
Contents