Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-20 / 66. szám, kedd
6 Fókuszban: az iraki háború négy éve ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 20. www.ujszo.com Két év alatt négy szlovák katona halt meg Irakban Sokba került a misszió ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovák katonák 2003 nyara óta teljesítettek szolgálatot Irakban, több mint egymillió négyzetméternyi területet aknamentesítettek, ebből több mint 184 ezer négyzetmétert puszta kézzel. Körülbelül 541 tonna lőszert és aknát semmisítettek meg. Irakban bő két év alatt négy szlovák aknaszedő halt meg. Közülük 3 akkor vesztette életét, amikor rakétatámadás érte az általuk éppen aknamentesített területet. Utolsóként Rastislav Nep- lech esett el al-Kút város közelében, tavaly november 11-én a nemzetközi erők egyik konvojában haladó Hammer járműve pokolgépre futott. Márciustól már csak 11 szlovák tiszt van az országban: hat az ENSZ-nél, öt pedig a NATO kiképzőtáborában. A négy Božena aknaszedő gépjárműből kettő szintén kint maradt. A kivonulás 32 millió koronába került, a katonákat és a haditechnikát repülővel, hajóval és vonattal szállították haza. Az iraki misszió évente 270 millió koronát nyelt el az államkasszából. A kivonulásról tavaly októberben döntött Robert Fico kabinetje. A szlovák kontingens a lengyel parancsnokság alá tartozó ECHO táborban állomásozott, Díváníja város mellett, délre Bagdadtól. Innen hurcolkodtak fokozatosan Kuvaitba, ahol a haditechnikát tisztították, fertőtlenítették és előkészítették a hazaszállításra. Az iraki csapatkivonást egyébként a hazai közvélemény is támogatta, az MVK ügynökség kiadónk számára készített 2006. novemberi felmérése szerint a lakosság majdnem 60%-a ellenezte, hogy továbbra is Irakban maradjanak a szlovák katonák, 17% volt a maradás mellett. A magyar nemzetiségűek 20,4%-a helyeselte a szlovákjelenlét fenntartását, 46% ellenezte, a szlovákok körében ez az arány 17, illetve 58,2% volt. (dem) Sokak számára az élet feltételei bizonytalanok A lakosság borúlátó ÖSSZEFOGLALÓ Az iraki lakosság egyre borúlátóbb és egyre kevésbé érzi magát biztonságban, csak 18%-uk bízik az amerikai erőkben egy frissen nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint. A megkérdezett 2000 iraki 39%-a érzi úgy, hogy életszínvonala javul, és 35%-nyian gondolják, hogy jövőre jobb lesz az élet az országban. A megkérdezettek 26%-a nem érzi magát biztonságban a saját otthonában. Sokak számára az élet feltételei bizonytalanok, 88%-nyian gondolják úgy, hogy az áramszolgáltatás rossz vagy nagyon rossz, hogy nehézségekbe ütközik járművel közlekedni. Az emberek 69%-a szerint nem megfelelő a vízellátás, (stop.hu) A nemzetközi erők áldozatai Britek 134 (Irakban 4 szlovák katona halt meg) Az iraki háború négy éve Irak még négy év után sem vált demokratikus állammá. Az amerikai egységek ugyan végeztek Szaddám Húszéin diktátorral, az erőszak viszont közel sem tűnt el az országból. Halálesetek 2003. március 20-tól. A civil lakosok halálának oka: Lövöldözés Bombák, rakétatámadások Kivégzések Bombamerényietek Öngyilkos merényletek : 31 558 18 974 MN 8475 ■ 7496---] ■ 535 8 Négy éwel ezelőtt az USA megtámadta lrakot, a diktátort kivégezték, az országban maradt a káosz Egy végtelen háború tanulságai A Post leszögezi, hogy a jelenlegi helyzet egész egyszerűen siralmas, a háború tragikus áldozatokat követelt az amerikaiaktól és irakiaktól egyaránt (Tasr-felvétel) Szaddám Húszéin egykori iraki diktátor halott. Az országban ennek ellenére állandó terror és erőszak uralkodik, az öngyilkos merényletek, kivégzések napirenden vannak. George Bush amerikai elnök még négy év után sem nyerte meg az iraki háborút. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Irak a háború negyedik évében megvált két férfitól, akiknek az erőszak, a megfélemlítés és az öldöklés voltak a módszereik. Abu Múszab az-Zarkávi, a nemzetközi iszlámista terrorszervezet iraki csoportjának vezetője az amerikai légierő bombázása során vesztette életét, Szaddám Húszéin diktátort az iraki bíróság ítélte halálra. Ki a felelős? Túl egyszerű volna Bush elnököt vádolni, mert „belehazudta” az Egyesült Államokat az iraki háborúba és kormányát az elhibázott végrehajtásért - írta az ötödik évébe lépő háború tanulságai kapcsán a liberális The Washington Post, amely szerint a felelőtlen kivonulás csak rontana a helyzeten. Ä mértéktartó újság több hasonló szemléletű lappal szemben nem arra használja fel az évfordulót, hogy Bush elnökbe rúgjon és a republikánus kormány katasztrofális háborús politikájának azonnali leállítását követelje. Ehelyett önkritikus módon tekint vissza, mit lehetett volna másként intézni, és mik a tanulságok a jövőre nézve. A Post leszögezi, hogy a jelenlegi helyzet egész egyszerűen siralmas, a háború tragikus áldozatokat követelt az amerikaiaktól és irakiaktól egyaránt. Az is nyilvánvaló, hogy az amerikai beavatkozás során több lényegi hiba történt, így például helytelen döntés volt az iraki hadsereg feloszlatása vagy az, hogy túlságosan kis létszámú csapatot telepítettek Irakba. Elképzelhető azonban, hogy a háború kiváltotta helyzet egy böl- csebb vezetés alatt sem lett volna ellenőrzés alatt tartható. Lehet, hogy egy jóval nagyobb haderő sem tudta volna elejét venni a fosztogatásoknak, és lehet, hogy az egykor kormányzó Baath párt tisztjeinek való teljes megbocsátás sem előzte volna meg a szunnita felkelést, talán síita lázongás lobbant volna fel. Még a rövid és sikeres háborúk is előre nem látható, rosszindulatú erőket szabadítanak el. Az egyik legfőbb tanulság az, hogy a diplomácia kudarca nem elegendő a háború indításához. Mit rontottak el? Amit sokkal hangsúlyosabban meg kellett volna tenni a háború előtt - írja önkritikus éllel is a Post - az az, hogy alaposan meg kellett volna vizsgálni, milyen következményekkel járhat a hadjárat. Lehet, hogy a Bush-adminisztráció felnagyította az iraki veszélyt, egyoldalúan válogatott az információk között és talán leegyszerűsítette azokat, de hitt abban, amiben a CIA is, hogy az invázió megalapozott. Sem a Fehér Ház, sem a sajtó nem törődött azonban kellően a következményekkel: ki fogja kormányozni lrakot Szaddám Húszéin távozása után, ki tartja fenn a biztonságot, és meddig maradnak az amerikai csapatok. Az iraki lecke megmutatta a megelőző háborúk kockázatait. A The Washington Post ugyanakkor vüágossá tette: a kegyetlen, ön- gyükos terroristák korában, amikor az iszonyatos pusztító erejű fegyverek könnyűszerrel csem- pészhetők át országhatárokon, a nem cselekvés is veszélyes. Egy Észak-Korea, illetve Irán elleni esetleges fegyveres akciók kockázatai nyüvánvalóak, de annak a veszélye felől sem lehet kétség, ha Kim Dzsong II phenjani vezető vagy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök atomfegyver birtokába jutna. Az újság szerint nincsen vüágos recept arra nézve, milyen döntéseket kell hozni a jövőben. Noha az ember késztetést érez rá, az a felszólítás sem magától értetődő, hogy a csapatokat Irakból azonnal ki kell vonni. Az iraki helyzet alakulása döntő mértékben befolyásolja a térséget és Amerika biztonságát. A The Washington Post úgy ítéli meg, hogy az Irakba telepített erők fokozatos kivonása és a türelmes, hosszú távú amerikai segítségnyújtás még esedeg helyes irányba terelheti lrakot. (stop.hu, ú) Három év alatt mintegy harminc arab tévétársaság jött létre, jövedelmező parabola-antennát forgalmazni Bagdad by night: tévé és más semmi MTI-PANORÁMA Bagdad. Miután kijárási tilalom járja, éjszaka Bagdadban csak a tévével, DVD-vel és videojátékokkal lehet szórakozni, ha éppen nem üt be egy áramszünet - írja az AFP bagdadi riportjában. Áz éttermek? Bezártak. A klubok, ahol valaha Bagdad híres hastáncnői mutatták be csábos művészetüket? Ugyancsak zárva mind. A diszkók? Már évek óta romokban hevernek. Az éjszakai ha- jókázások a Tigris folyón? Már csak a múlt emlékei. Barátoknál vacsorázni? Lehetetíen, mivel halálbrigádok rabolhatják el az embert. Egyébként is, este 8-tól reggel 6-ig kijárási tilalom van érvényben. „Olyanok vagyunk manapság, mint a súlyos terheket hordozó tevék, amelyek számára csak száraz fű marad táplálékul” - mondja Ahmed al-Zahravi, egy 25 éves volt tanító, aki ma taxisofőrként dolgozik, hogy fenntartsa családját. „Nem maradt itt semmi szórakozási lehetőség. Jóval a kijárási tilalom kezdete előtt, már délután 4-kor bezárkózunk házainkba és tévét nézünk... ha van áramszolgáltatás” - fűzi hozzá. Az áramszünet mindennapos Bagdadban. A város sok lakója ezért drága, benzinnel működő áramfejlesztőket szerzett be magának. „Nekünk nincs áramfejlesztőnk, ezért ha beüt egy áramszünet, egyszerűen lefekszünk” - magyarázza Zahravi, aki szüleivel és három gyermekével él. Abdul Mohammad Hasszán pénzváltó szabadideje javát u- gyancsak a tévé előtt tölti. „Vége a piknikeknek, a mozinak, a színháznak. Sok klubot mára a katonák foglaltak le” - ismerteti a helyzetet a 45 éves nős férfi, aki négy gyermek apja. Akárcsak a Zahravi-család, a Hasszán-famüia is délután 4-től a tévékészülék előtt telepszik le. És akárcsak az előbbi tagjai, az általános erőszak légkörében ők is az akciófilmeket szeretik a legjobban. Abdul Mohammad Hasszán szenvedélyes videojátékos lett közben. Leginkább a háborús és a kalandjátékokat kedveli. „Minél erőszakosabbak, annál jobb” - mondja a férfi és megmutatja a hegeket a karján: ezek az irakiiráni háborúban szerzett sebesülésekre emlékeztetik. Három év alatt mintegy harminc arab tévétársaság jött létre: a parabola-antennák és a dekódoló kártyák forgalmazása egyikévé vált azoknak a tevékenységeknek, amelyek virágoznak az országban. Az eladók szerint csaknem 8 millió háztartás rendelkezik parabola-antennával. Az irakiak rajonganak a DVD- kért is, amelyeket számítógépeken játszanak le. A DVD-k és a videojátékok darabja nagyjából 1 dollárba (190 forint) kerül a szak„Jóval a kijárási tilalom kezdete előtt, már délután 4-kor bezárkózunk házainkba és tévét nézünk“ (Képarchívum) üzletekben. Ezen az áron természetesen illegális kópiákról, csempészáruról van szó. Végül is azonban, mint Hasszán összefoglalja: „Éjszaka alszik az ember, mást nemigen tehet.”
