Új Szó, 2007. március (60. évfolyam, 50-76. szám)
2007-03-17 / 64. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2007. MÁRCIUS 17. Szalon 13 Az az érzésem, hogy ez a kiállítás sokkal inkább a szakmának, mint a széles rétegeknek készült... Van Gogh, nincs Gogh lyek nemcsak a Mester, hanem a francia festészet egy egész nemzedékének művészetében meghatározó szerepet játszottak. Magától Van Goghtól is több rajzot, litográfiát, tanulmányt látni, mint festményt. Valljuk be, a széles nagyKÖ- Zönség nem azért rajong érte, mert - minden bántó szándék nélkül mondom - bravúrosan rajzolta meg a számára oly kedves vidéki nagybetűs életet, tájat, a mezőn dolgozó parasztokat. Az az érzésem, hogy ez a kiállítás sokkal inkább a szakmának, mint a széles rétegeknek készült, márpedig többen vannak, akik az öncsonkító őrült festőzseni napraforgóit, szobáját, kezelőorvosát (és gyógyszerészét) akarják "látni. Való igaz, az itt bemutatott - a nagyközönség számára zömében kevésbé ismert és szerintem kevésbé átütő erejű - festmények teljesítik a küldetésüket: gyönyörűen megfigyelhető rajtuk a Mester változatos ecsetkezelési technikája, egyedi színvilága. A „nagy képeket” meg - mivel az eredetiket nem hozták el Budapestre - ki-ki nézegesse otthon az albumban, bögrén, kulcstartón vagy rakja ki legalább ezer apró darabkából! (Fényképek: TASR/Ladislov Vallach) Van Goghból Budapesten, csak nem olyan minőségben és mennyiségben, mint ahogy arra én számítottam. Na, ez már az én problémám, vagy biztos, hogy csak az enyém? B. MÁNYA ÁGNES A kiállítás reklámkampánya jó, nagyon jó, a vincenti napraforgóknak a királyi tévé amúgy is szemet gyönyörködtető népies (h) motívumai közé csempészése telitalálat, az otthont adó Szépművészeti Múzeum oszlopai közé feszített árulkodó festményrészletek, ponyvák csalogatóak, a tárlat honlapjá jól használható, profi munka. Nem szeretném lebecsülni a kiállítás szervezőinek, kivitelezőinek hatalmas munkáját, amellyel közös tető alá hozták a Mester képeit szinte a fél világ gyűjteményeiből. Biztosan az én elvárásaim voltak túl nagyok, a kiállításhoz nyomtatott ismertető-eligazító kártyát nézve nem is csoda. Azon „van Gogh életművét” ígérik a tisztelt látogatónak, a múzeum Pergamon csarnokában egyenesen a Francia- országban készült, az életmű csúcsát jelentő műveket. Na jó, jó. Az egyik nagy kedvencem, a jellegzetes Van Gogh-i ecsetkezeléssel készült, különös kékjeivel megbabonázó Vendéglő a Szirénhez valóban ott van. És láttam egy csendéletet íriszekkel meg Madame Ginoux portréját, A napraforgókat (tévedés ne essék, az 1887-ben készült, két darab érett példányt ábrázolót). A kiállítás arányaiban kevesebbet mutatott Van Goghból, mint amennyit a címe sugall. Hangsúlyosabban (elsősorban mennyiségüket tekintve) voltak jelen a művész által ismert és számára hányt adó régi és kortárs mesterek munkái - köztük olyan magyar művészek alkotásai, akikre hathatott művészete -, mint a címszereplő művei. Kiállításra kerültek még azok a japán fametszetek is, ameVincent van Gogh: Vendéglő a Szirénhez (Restaurant de la Sirene at Ásni eres, 1887; Párizs, Musée d'Orsay) A kiállítás április 1-ig még megtekinthető Flóra öt hónapos korában (Juhász Katalin felvétele) Fordulóeredmény Az irodalmi tippverseny sorrendben negyedik fordulóját sem a kérdések megfogalmazója (lapunk főszerkesztője mint tippadó), sem e sorok írója (e melléklet szerkesztője mint közvetítő) nem gondolta nehéznek. A tekintetben, hogy melyik kérdés okozhat esetleg nagyobb fejtörést, arra tippeltünk, hogy talán a második, amely a Salvador Dali és Luis Bunuel által alapított lovagrend megnevezésére kérdezett rá. És tényleg, többen sajnos nem boldogultak ezzel a kérdéssel. (A helyes választ - Toledói Lovagrend - illetően Bunuel csodálatos önéletrajzi kötete, az Utolsó leheletem is tartalmazza.) Tippünket és minden elképzelésünket meghazudtolóan mégsem ez a kérdés, hanem rögtön az első jelentette a legnehezebb akadályt: akár a pardubicei Taxison, a legtöbben ezen buktak (Kalevala ma Oroszországban található, mintegy 140 kilométerre a finn határtól). Vérzett a tippadó és a tippközvetítő szíve, látván a soksok jobb sorsra érdemes versenyző dőltét. S az elképedt duó csütörtök reggelig mind a négy kezének mind a húsz körmét lerágta aggodalmában: eddig kellett ugyanis várni az első telitalálatos tippre (Bodon Sándor, Dobóca). így aztán nagy megkönnyebbülésükben sorsoláson kívül e tipp feladóját nevezték ki a forduló nyertesének. Részletek a következő fordulóban. S akkor fordítsuk lassan figyelmünket a jövő heti versenyre! Mire lehet számítani? A helyes válaszokhoz jól jöhet például a klasz- szikus magyar (József Attüa, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Madách Imre) és a kortárs (Esterházy Péter) irodalom ismerete, zenei és fümes élmények felidézése, a világirodalomból például a Don Quijote, a Száz év magány... Innen most úgy tűnik, nem lesz nehéz, vagyis sok eredményes tippelőre számítunk! Kedves Szerkesztőség! Igazi kellemes meglepetést okozott, mikor megpillantottam lapuk hasábjain új játékukat. Végre egy játék, mely irodalommal párosul! Mindig is szerettem olvasni - az irodalom a szívem csücske -, s ugyanúgy kedvelem a szellemi vetélkedőket is, így nagy örömmel vetem bele magam a tippelésbe. Gratulálok a játék ötletgazdájának, s további sikeres munkát kívánok az Új Szó egész szerkesztőségének! Tisztelettel: Szépe Adrianna, Guta
